Belépés
2019. december 10. kedd | 50. hét | 344. nap | 16:36 | Judit
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
A szél vitorláján ringatózva . . .
A szél vitorláján ringatózva . . .

A szél vitorláján ringatózva ,
békésen hull a hó a néma
mezőkre , az égi lámpás
derengő elszürkült fényében .
Holt avaron szikrázó hópaplan
nyújtózik , alatta számtalan
vadvirág a tavaszról álmodik .
Könnyes búcsút intett az Ősz ,
a rozsda barna színbe öltözött
fákon csillog a szikrázó hópihe .
Halk sóhajjal üzen a fenyves ,
mint zongorán az elmúlást idéző
sorokba torkolló , fájdalmas zene .



Bédné Marika : 2019 . 12 . 02 . 08 : 49 - saját versem
bedmarika47, 2019. december 02. hétfő, 08:51
Séta az erdőben Lassan véget ér az ősz ideje
Séta az erdőben

Lassan véget ér az ősz ideje,
szépen elköszön, dolgát megtette,
majd jön helyébe a tél és hoz hideget,
alszik az erdő, álmodik a kert.

Csak a szél van ébren, és figyel,
olykor megindul és fúj kegyetlen,
máskor csak enyhe szellő, de hideg,
mert nem kap naptól most meleget.

Járom az erdőt, oly csendes minden,
vastag az avar, ad takarót meleget,
kopaszak fák, bokrok, s álmodnak,
szép tavaszról, mi új rügyet fakaszt.

Csak a fenyők nem alszanak,
várják a telet s azt, hogy ki marad,
mert megsúgták nekik jön a karácsony,
s fenyő fog díszelegni a szobában.

Bár tudják ez az utolsó útjuk,
véget ért az ünnep, majd kidobjuk,
s talán egy kályhában még jó meleget ad,
de aztán ha a parázs elhamvad, vége van.

Mégis új büszkén, délcegen várják,
mikor kerülnek sorra, hogy őket vágják,
s ki megmarad reménykedik, jövőre őt viszik,
s ha nem, majd lesz belőle
koszegimarika, 2019. november 25. hétfő, 15:29
Farkas Éva versei
szellő,
Szépen, szelíden összehajolunk.

Másnap reggel újra nézzük egymást,
Kutató szemmel, távolságot tartva,
Külön indákon futva, tekeregve,
Egymásra várva, egymást akarva.

Nem hasonlítunk kerti virágra,
Édes illatokkal nem illatozunk,
Egyedül nyílunk, de itt belül tudjuk,
Egymás nélkül mi már elhervadunk.

Elbúcsúzunk szépen, ha jön az ősz,
Egymást átkarolva összeborulunk,
A fehér hótakaró alatt csendben,
Egy örök, szép tavaszról álmodunk.



Megérkezett a tél

Korán sötétedik, a tél már közeleg,
A fákról lehulltak a színes levelek
Kopasz ágak között szilaj szél fütyörész,
Csak szívem érzi még nyarak igézetét.

Lépéseim alatt felnyögött az avar,
Arcod homályba vész, a távolság takar,
Sötét fellegekből lassan lehull a hó,
Meleg tenyeredbe bebújni volna jó.

Árvaságom telét megosztani veled,
A fényre kilépni, ameddig még
menusgabor, 2019. október 20. vasárnap, 22:00
Lassan olvad a jégvirág . . .
Lassan olvad a jégvirág
rügyet bont a barka ,
tavaszi szél muzsikál ,
érkezik a kelepelő gólya .

Az álmodó avar alól
bontogatja szirmait az
illatos ibolya , napsugár
lubickol az erdei patakban .

Magányos tölgy integet
a dombok oldalában ,
álmodik a Tavaszról a
pajkos napsugárban .

Szebb idők közelegnek
véget ér a Télnek kevélysége ,
ráébred , hogy itt a Tavasz
lassan körülötte .

Semmirekellővé válik , életének
vége , a Tavasz új rügyeket
fakaszt vele ellentétben , melegséget
fényt áraszt a didergő földre .



Bédné Marika : 2019 . 01 . 31 . 15 : 48 . - saját versem
bedmarika47, 2019. január 31. csütörtök, 15:50
Grigó Zoltán
boltba.
Ülj le mellém a lépcsőre a ház elé,
jól fog esni a kávé majd a kezedből,
fordítsuk ki együtt a múlt minden zsebét,
és játsszuk azt, hogy voltunk a kezdetektől.
Hallgassuk együtt utoljára a csendet,
behunyt szemmel mozdulatlanul mint a kő,
felejtsük el az eltelt hosszú éveket,
az egymás nélkül töltött tengernyi időt.
Úgy aludtunk némán már egy jó ideje,
mint a föld mélyébe temetett világok,
de nézd! - a nagy csendes hó alól - kikeltek
és tavaszról álmodnak már a virágok.


ÚGY JÖVÖK


Mint akit valami már űz nagyon,
úgy jövök hozzád - mert fáj a távol,
fájnak a lépteim a szűz havon,
az őszi napfény, a nyári zápor,
a nélküled reggelek, az esték,
mikor szemedben néztem csillagot,
hogy mondhatnék félbehagyott mesét
tovább? - Ha te ott vagy, s én itt
menusgabor, 2018. október 19. péntek, 18:00
Köd borult...
Darmay Viktor

Köd borult...

Köd borult az őszi tájra,
Búsan hallgat a madárka;
S mely ott virul messze, távol -
Álmodik egy szebb hazáról.

Álmaimban már amott száll,
Tengereknél, délpartoknál,
Hol új tavasz lombja várja,
Új pataknak csörge árja.

Új szerelem, új boldogság,
Hajnal keltén üde rózsák;
Új remények édes álma,
Édes álom dallá válva.

Annyi más és annyi szebb még,
Múlt tavaszról boldog emlék;
Mi tartja hát, hogy ne szálljon?
Hervadó lomb... hideg tájon...

S lám a madár mégse repül,
Száraz ágon hallgatva ül,
Az a kicsiny fészek - vagy mi -,
Azt nem tudja úgy elhagyni.
evavicus, 2018. szeptember 23. vasárnap, 13:17
Aranyosi Ervin - Árva levél
Aranyosi Ervin
Árva levél

Árva levél, milyen magányos,
tavasszal szülte ot a fa.
Testvérei rég tova szálltak,
ot marja csak a zúzmara.

Ragaszkodik kis életéhez,
mert ez az egy jutott neki.
Nyár elején repülni vágyott,
de öregen már nem meri.

Süvít a szél, testébe markol,
jeges késsel húsába vág.
Nem hiszi el, hogy véget érhet,
hogy ennyi volt a nagy világ.

Szitál a köd, arcára fagy,
míg új tavaszról álmodik.
- Bevárom itt az ébredést
- és görcsösen kapaszkodik.

Hiába harc, hiába minden,
ereje jégként olvad el.
A gyilkos szél fülébe súgja:
- árva levél, most menni kell...
katrin56, 2018. július 28. szombat, 16:41
Földi László
Földi László

Még alszanak a tulipánok

Sűrűn hull a hó - odakinn, épp jajdul a télvég -
pelyhek közt a víg március illata még,
ám a kert sarkában erős rügyön álmodik a dér,
s minden fám a tavaszról szövi már a mesét.

Húsvétkor - nálunk - még alszanak a tulipánok,
hallgatják az imát, s várja jelét a harang,
hogy szállhasson már a madárdal - a fény a világon -,
s szívünkben sem halkul - soha tán - el a hang.

Míg útját töri vágyam is - orromon egy pihe billen -,
és apró cseppé sorvad a fényen a terc,
- kis könnycsepp lehel így utat arcomon, s ősz szele libben -
bár elibém még kéklő ibolyát lop a perc.
horvathzsoka, 2018. március 08. csütörtök, 14:10
Farkas Éva
az esti szellő
Szépen, szelíden összehajolunk

Másnap reggel újra nézzük egymást
Kutató szemmel, távolságot tartva
Külön indákon futva, tekeregve
Egymásra várva, egymást akarva

Nem hasonlítunk kerti virágra
Édes illatokkal nem illatozunk
Egyedül nyílunk, de itt belül tudjuk
Egymás nélkül, mi már elhervadunk

Elbúcsúzunk szépen, ha jön az ősz
Egymást átkarolva összeborulunk
A fehér hótakaró alatt csendben
Egy örök, szép TAVASZRÓL álmodunk!!!


MEGÚJULÁS

Lelkem kíntól feszített vásznára
rajzoljál egy tavaszi képet.
Napfény-sárga és arany ragyogás
takarjon minden szürkeséget.

Fesd rá a képre lelkednek minden
szunnyadó, eltemetett vágyát.
Naponta hullámzó érzéseid,
erőt próbáló madárszárnyát.

Könnyű kézzel fogd az ecsetet,
most ne gondolkozz, inkább
menusgabor, 2018. március 06. kedd, 20:15
Tél utója...
Vajda János:

Tél utója...

Még fehér a világ,
Még fagyva a patak.
Még alszik a virág
A hólepel alatt.

Még alszik, szendereg,
De immár mindenik -
Természet, emberek
Tavaszról álmodik.

Kórház a tél; mit ér?
Élet, gyönyör csak az,
Ha újra visszatér
Az ifjú, szép tavasz.

Ha madár énekel,
Derült, ragyog az ég.
És dallal telik el
És balzsamos a lég.

Repülnek odafenn
Aranyos fellegek.
- Kinyílnak idelenn
A kioszk, a sziget.

Aztán az igazi,
A legfőbb netovább,
Mi erre fölteszi
A fényes koronát:

Ha majd egy szép napon,
Egyet füttyentve rád,
Te izzó Babylon,
Fülledt poros világ.

Rohan velem vigan
Füstölgő gyorsvonat,
Gond, bú, amennyi van,
Mögöttem elmarad.

Zakatol a kerék;
Megyek, megyek, megyek,
Meglátlak újra még -
Te kedves, szép, kinek

Képével
aranyoslila, 2018. február 04. vasárnap, 17:39
Tél utója
Vajda János

Tél utója

Még fehér a világ,
Még fagyva a patak.
Még alszik a virág
A hólepel alatt.

Még alszik, szendereg,
De immár mindenik -
Természet, emberek
Tavaszról álmodik.

Kórház a tél; mit ér?
Élet, gyönyör csak az,
Ha újra visszatér
Az ifjú, szép tavasz.

Ha madár énekel,
Derült, ragyog az ég.
És dallal telik el
És balzsamos a lég.

Repülnek odafenn
Aranyos fellegek.
- Kinyílnak idelenn
A kioszk, a sziget.

Aztán az igazi,
A legfőbb netovább,
Mi erre fölteszi
A fényes koronát:

Ha majd egy szép napon,
Egyet füttyentve rád,
Te izzó Babylon,
Fülledt poros világ.

Rohan velem vigan
Füstölgő gyorsvonat,
Gond, bú, amennyi van,
Mögöttem elmarad.

Zakatol a kerék;
Megyek, megyek, megyek,
Meglátlak újra még -
Te kedves, szép, kinek

Képével alszom el,
Szerény
evavicus, 2018. február 03. szombat, 23:37
1/7
Képek, videók
marikától1208.jpg
maroka
2019. december 08. vasárnap, 13:38
0 a Fotó Katitól Marika.
lovaszmarika
2019. június 21. péntek, 16:57
0 a Kati fotója Marika 1.
lovaszmarika
2019. június 21. péntek, 16:54
marikától.jpg
maroka
2019. március 08. péntek, 22:34
marikától0308.gif
maroka
2019. március 08. péntek, 20:41
Németh Marika&barátnői.jp
menusgabor
2019. január 24. csütörtök, 13:46
őszné Marikától0107.jpg
maroka
2019. január 08. kedd, 15:56
SZKT-Tóth Marika.jpg
agica2004
2018. szeptember 02. vasárnap, 19:01
Szigetfű Marika
irmus
2018. augusztus 26. vasárnap, 12:02
Marika Sz.-tól
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:08
Marika S.-né
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:08
Marika L.-né
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:07
Jó a szél gyertek vitorlá
1951anna
2013. május 02. csütörtök, 04:02
Címkék
nyári zápor, kávé majd, parázs elhamvad, álmodó avar, szép napon, Aranyosi Ervin, gyilkos szél, rozsda barna, eltelt hosszú, egymás nélkül, szél vitorláján, tavaszi képet, tavaszról szövi, esti szellő, tavaszról álmodik, hólepel alatt,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.