Belépés
2018. december 14. péntek | 50. hét | 348. nap | 18:07 | Szilárda
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Tompa Mihály - A tó leánya.
istenadta
A nagy sietségnek miatta.

A táj ifjú fuvalmi játszván,
Űzék egymást lombok nyilásán,
És pajkos évődési kedvben,
A patakhoz egyik lelebben.


Harasztot dob reá, hogy űzze,
S meg-megborzasztja csókja hűse,
Majd habruháját gyűri, tépi,
Ki vagy? susog faggatva néki.

'A tó leánya!... s hogy te bántasz
Szellőke! nem szép...' lőn a válasz.
S a zuhatag a szirtek élén
Megszólal: »hagyd őt menni békén!«

Kerek bokrán a szil-bereknek,
Mint a fehér lepék, megűlnek
A fuvalmak. - S a zuhatag szól,
A réti tó- és a patakról:


»Élvén zaj nélkűl és szerényen,
Kerek tó állt a sík vidéken;
És történt, hogy belészerettek,
A fényes nap s a barna felleg.

Küzködve egymás ellen, a két
Szerelmes
chillik, 2018. március 14. szerda, 01:03
Fazekas István
templomát
létemnek vadvizén láttam,
fényeddel is megáldottál
a klastromos, vakmagányban.

Lelkem vala fehér berhe,
vérem is virágzik érted,
oltárom és szent zsoltárom
két éneklő bokád, térded.

Nem kértél soha semmire
és semmit sem vártál tőlem,
maradj meg őrlő poromig,
szívemet zörgő időnkben.

A vadludak árnyékai
versenyt úsznak éjjel érted,
magamba áslak előlük
életem éneke, ének!

2.

Szép vagy, mint az esti szirtek
a tengerre hajló dombokon,
a lángoló nap vízbe omlik,
szemedtől fénylik föl homlokom.

Szép vagy, mint a Gileád völgye,
mint eső után a jázminok,
létemnek bokrán tündökölsz,
illatoddal szívem bódítod.

A szépséged oly egyszerű,
mint tudni, az élet véget ér,
mert te vagy a nap, te a tenger,
te vagy az alkony,
menusgabor, 2016. április 06. szerda, 21:30
Vörösmarty Mihály TÜNDÉRVÖLGY
borulása,
Öldöklőbb kezében kardja suhogása.

Mint széltől hajtott fa vadon erdejében
Visszahajol ismét szélnek ellenében;
Úgy fordult meg napnak fiára fenébben
Az elbúsult Csaba égő szégyenében.

S most harcoltak elszánt kétes szerencsére;
Alattok a kis domb fér ölre sűlyede,
Ingott a két vívó rettenetes feje:
Vasaik csöngöttek s hangzott az éj bele.

Most terült az éjfél rémséges fátyola,
Csattogott a sárkány s menést parancsola,
Csabától, mint szirtek leszakadó fala,
Úgy hullott az ütés forró nap fiára.

És az hanyatt dőlvén nagy hosszan elterűlt,
Alatta terhétől a völgy is megrendűlt;
De csakhamar sebes sárkányon elrepűlt,
S az egész sokaság magas egekbe tűnt.

Maga maradt a hős s Dalma szép leánya;
De szemét a tündér gonosz álma nyomja.
Nem késik az ifjú, veszi karjaiba,
S megy, hol le van ütve lovánál dárdája.

Lovát nagy bajosan csak gyalog vezeti,
S szép
gabfe, 2015. december 01. kedd, 17:56
4-5
tünemény vette igénybe egész figyelmét.

Úgy tetszett neki, hogy a szélzsivaj zokog és nevet, jajgat és vonaglik, s most tördelt, majd félrívó hangokat vegyít zúgásai közé.

Néha megszűnt ezen utánzása az emberi ajkaknak, máskor oly határozottan tört ki, mintha a tengerhullámokból gyermek- vagy némbersírás emelne panaszt a siket és néma hajóhoz.

Albert bűvös elragadtatásban volt.

E hangok - gondolá - teremtették az első mesét a sellőről, ki aranyhaját fésülve kláris szirtekről panaszolja csalódását és szerelmét; ezek népesítek meg a tengert Nereusz[48] sáté-füzéres leányaival, a bősz hárpiákkal,[49] az incselgő szirénekkel,[50] az elefántcsontfehér tetemű vízitündérekkel és a zilált arcú szélarával. Mily csalódásig hű nőhangok! S mily lehetetlen volt zengelmeikből a matróznak egy babonát, a kormányosnak egy jóslatot, a költőnek egy hitregét nem találni föl!

Albert már kulcsát tartá kezében a millió tenger-regéknek, melyek még a műveltebb hajós
sayuri, 2012. december 11. kedd, 19:22
szeretettel
is láthassák megszégyenülésed!
Mintha fejbe vágták volna. Térde remegett, tolla fakóra vált, füle zúgni kezdett. Meg akarják szégyeníteni? Lehetetlen! Az Áttörés! Nem értik?! Tévedés, szörnyű tévedés!
...elvetemült felelőtlenségéért - hallotta a komoran ünnepélyes hangot -, amellyel megsértette a Sirályok Családjának méltóságát és hagyományait...
Akit megszégyenítésül állítanak a Középpontba, azt kivetik a sirálytársadalomból, magányos életre kárhoztatják, száműzik a Távoli Szirtekre.
...egy napon, Jonathan Livingston sirály, megtanulod majd, hogy nem szabad felelőtlenkedni. Az életet nem ismerjük és nem is ismerhetjük meg, azért születtünk erre a világra, hogy táplálkozzunk, s ezáltal addig éljünk, ameddig egyáltalán lehet.
Egy sirály sohasem felesel a Tanácsgyűléssel, de Jonathan most felemelte a hangját. - Felelőtlenség? Testvéreim! - kiáltotta. - Kiben lakozhat nagyobb felelősségtudat, mint abban a sirályban, aki megtalálja az élet értelmét, magasabb
sayuri, 2012. április 27. péntek, 13:04
x
virágzanak? S a nárcisz?
Az orv-vadászok és a csali-sípú
fogoly-lesők is hosszú köpenyekben
előjönnek. Palacio barátom,
a partokon vannak már csalogányok?
Az első hóvirággal,
a kert első rózsáival siess fel
az Espinóra, egy kék délutánon,
s az érkező tavaszt köszöntsd helyettem...

Gizella Lapu............................................................. (#3) 2011-03-20 07:31:52

Fordította : Végh György
ŐSZI HAJNAL

Szürke szirtek közt előlép
egy szekérút, hosszú, keskeny,
ott egy kicsiny legelő-rét,
hol fekete bikák állnak. Bokrok, cserjék, nagy seregben.

A föld nedves, harmat-ázott,
csilló cseppek csengnek halkan,
és aranyló nyárfa-láncok
suhannak a vízkanyarban.

Violaszín messzi bércen
sápadt, ámbra hajnalpír van,
egy vadász megy nagy-kevélyen
néhány nyúlánk agarával. Vállán puskacsöve villan.

Gizella
nagyuska, 2011. március 20. vasárnap, 08:14
Mihail Jurjevics Lermontov
századokra századok
Jöttek - mint percre perc - repülve:
Örökké mindig egy körön;
S bár néki ez nem volt öröm -
Bajt hintett szét a Földtekére,
Előtte nem meredt határ,
S mert senki nem szállt szembe véle,
- A bajszerzést is únta már.

III

Fenn, túl a Kaukázus hegyormán
Röpült az égi számüzött,
És lenn a Kazbek gyémántformán
Örök hófényben tükrözött.
Mint sziklarés, kígyó tanyája,
Sötéten kígyózott alája
A Darjai bősz szirtek között.
A Terek, mint oroszlán, szökken,
Bömböl, s a hab leng, mint sörény.
A szirti sas, mely zúgva röppen
Az ég azúrszinű ölén,
Megérti jól a víz igéit;
Útján felette lengenek
Aranyló déli fellegek,
Amint észak felé kísérik.
...Titkos, mély álom árnya hull
A tornyosuló vad kövekre,
A csúcs a táj fölé borul,
Gyors hullám csillámát követve.
S a sziklabástyák, várfalak,
Amint a ködbe bőszen néznek,
A zord Kaukázust
46elizabett, 2011. február 01. kedd, 07:14
Machado
vetésben,
s parasztok, kik még egyre-egyre vetnek
langy április esőivel. S a méhek
dézsmálják már a jázmint, rozmaringot.
A szilvafák virágzanak? S a nárcisz?
Az orv-vadászok és a csali-sípú
fogoly-lesők is hosszú köpenyekben
előjönnek. Palacio barátom,
a partokon vannak már csalogányok?
Az első hóvirággal,
a kert első rózsáival siess fel
az Espinóra, egy kék délutánon,
s az érkező tavaszt köszöntsd helyettem...

ŐSZI HAJNAL
Szürke szirtek közt előlép
egy szekérút, hosszú, keskeny,
ott egy kicsiny legelő-rét,
hol fekete bikák állnak. Bokrok, cserjék, nagy seregben.
A föld nedves, harmat-ázott,
csilló cseppek csengnek halkan,
és aranyló nyárfa-láncok
suhannak a vízkanyarban.
Violaszín messzi bércen
sápadt, ámbra hajnalpír van,
egy vadász megy nagy-kevélyen
néhány nyúlánk agarával. Vállán puskacsöve villan.

MINDENNAPI TÖRTÉNET
A
nagyuska, 2011. január 16. vasárnap, 10:24
Kincses Zoltán
egy sólyom felrikolt,
S reá százan s ezren ekképp kiáltanak,
A hazatérésre végre eljött a pillanat.
Várnak majd folyók, s vár a hegytető,
Hetedhét ország és végtelen mező.
Hol a fák között millió dalt susog a szél,
S hol a rónaság tüzes álmokról mesél.
Egyszerre indul meg Ménrót minden fia,
A gerinc mögött az már ott Hunnia.
A ló lába megcsúszik, de nem téveszt irányt,
Indul megkeresni Attila királyt.
Turul nemzetsége hazafelé siet,
Nyaktörő szirteken megy a hosszú menet.
Átvágnak mély völgyön s meredélyeken,
Csörgő patakon és zengő bérceken,
S les rájuk az úton számtalan veszély,
De kitart a bátorság, s kitart a szenvedély.
Nem lassít a láb, s nem áll meg a sereg,
Megmásszák mindnyájan az utolsó hegyet.
A csúcsról letekint a nép és a hős vezér,
Szemükből könny csorog, de senki nem beszél.
Gyermeke kezét némán szorítja egy anya,
Mindkettő tudja, hogy lesz már otthona.
A porban térdre hull egy
nagyuska, 2010. október 26. kedd, 10:53
A Mester és Margarita I./10.
majd erélyesen felkiáltott: - De nem, ugyan! Badarság! Szó se lehet róla!

- Hol szállt meg az a Woland, hogy az ördög vinné el? - kérdezte Rimszkij.

Varenuha nyomban felhívta az Inturiszt-irodát, és közölte a hüledező Rimszkijjel, hogy Woland Lihogyejev lakásában lakik. Varenuha ezután újra feltárcsázta az igazgató lakását, és sokáig hallgatta az ütemesen meg-megszakadó hangos berregést. A csengetések közt valahonnét búskomor, méla basszus hang hallatszott, mely ezt énekelte: Ó, szirtek, rejtsetek el engem..., és Varenuha úgy gondolta, biztosan a rádiószínházból hallatszik át a telefonhálózatba az a hang.

- Nem felel a lakás - mondta, és visszatette a hallgatót. - Talán megpróbálkozhatnánk felhívni a...

Nem fejezhette be: az ajtóban harmadszor is megjelent ugyanaz a postáslány, és ők mind a ketten felugrottak a helyükről. A nő most nem fehér, hanem sötét papírlapot vett elő a táskájából.

- Hát ez egyre érdekesebb - dörmögte Varenuha, és tekintetével
1vargaildyko, 2009. október 11. vasárnap, 14:38
József Attila 1922
villog a nap kaszájok hegyén.
A rengő búza hódoló remény.
Tikkadtan fekszik lábaikhoz hullva;
Mint fáradt gyermek, anyjára borulva.
És ihatnék a kutya is, szegény.
Egy szomjazó legény hűs fához lábol,
Jó hosszút kortyant öblös kulacsából
És visszaindul, várja a dolog.
A nap forró haragja újraéled,
A homlokokról izzadság csorog,
De gyűl a keresztekbe-rakott élet.
1922. jún.
________________________________________
Lélekszirteken
A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak, mint a zátonyok.
Szerelmem űz, hogy rajta csolnakázzam
És szívemen el is barangolok.
De csolnakom a habja elragadta,
Sodorja éles zátonyok között.
(A tájat erre bánat-népség lakja
S én bánatom is ide költözött.)
Fáradt nyugvással csak hagyom rohanni
S zokogva várok, hátha partot ér;
Még könnyem is van nékem; ó van annyi,
Hogy vezekeljek minden álmamér' -
És öntöm is
katinka59, 2007. szeptember 02. vasárnap, 06:30
Képek, videók
tompa mihály.jpg
menusgabor
2018. augusztus 12. vasárnap, 20:04
tompa mihály.png
chillik
2017. november 01. szerda, 11:34
Tompa Mihályhoz.jpg
chillik
2017. szeptember 27. szerda, 06:11
Ének Tompa Mihályhoz 01.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Ének Tompa Mihályhoz 02.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Tompa Mihály.jpg
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:04
Tompa_Mihály_Vasárnapi _Új
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:03
Tompa Mihály szobra.jpg
maria_kadar_148
2014. április 09. szerda, 15:11
Tompa Mihály 2
taltos1
2014. február 06. csütörtök, 22:25
Tompa Mihály 1
taltos1
2014. január 27. hétfő, 20:57
Tompa Mihály
angyalcsillag
2012. október 03. szerda, 02:52
Karácsonyi sietségü kép L
csalogany13
2010. december 20. hétfő, 00:28
A patakhoz 01.jpg
chillik
2017. szeptember 08. péntek, 05:17
A patakhoz 02.jpg
chillik
2017. szeptember 08. péntek, 05:17
A patakhoz 03.jpg
chillik
2017. szeptember 08. péntek, 05:16
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.