Belépés
2019. október 20. vasárnap | 42. hét | 293. nap | 13:29 | Vendel
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Lengyel Károly versei
visszhangzik

kék csillag tengerbe hull
víz fodra tükörré simul
félhold nyes rettenet-rendet
egy csepp vérért
egy hódító lakol

nincs megállás
most rohanni kell
Vörös tenger árkán
hol nem zárul össze a vízfal
égő csipkebokron túlra
mi némán lobogva
mutat új utat
fel Sinai-ra
új táblákért
békéért
emberségért
s lejövén hegyről
zúzva aranyborjút
felmutatni a Törvényt

hűlt szavak sorában
kamatrengeteg gyilkos sodrában
mégis
rohan a puszta homokja
kiürült bankokat dönteni

vérszívók menekülnének
hisz egyebet sem tettek
titkaik fátyla mögött
ellentéteteket szítottak
átírt tekercseikkel

bölcseiket ordították pokolba
megköveznének bárkit
ki tagadni meri
rendszerük öntagadását

sorban jönnek vitézek
egyszerű igével
mindegy
hogy kereszt, vagy félhold
ha a fél világ halott
csaláscsokrokat szélbe
menusgabor, 2019. július 22. hétfő, 20:00
Csiki András
felé evez,
ki istent és bármi embert,
mindig nevén nevez,
amíg s ahogy lehet,

és bújok aztán kövek alá,
vizek alá,
nagy takarók alá,
halálra gyötröm magam
sok okos száj mondaná:
,,miért?"
,,miért, hogy törvényre,
rendre nem találsz?"
,,miért a gyász?"
,,miért szaladsz tovább?"
,,a sorokba miért nem állsz?"

és én csak ismétlem,
perpetum mobile,
a szavak sodrában,
örvénylő ingere
ez az életnek,
mert így parancsol a szív,
s így a gondolat,
így lüktet az ér,
ez tízparancsolat,
ez hiszekegy,
vagy nevezzétek: bármi,
kőszikla, nagy hegyen,
hogy tudj visszatalálni,

én ebben hiszek
csalódok elégszer - látod,
véres szemfogak,
nem mondtam istenhozzádot,
még nem,
de meglehet,
egyszer tán,
félve mondom ki a nevedet....;
addig is belekezdek
menusgabor, 2019. január 28. hétfő, 16:00
Metafizikai egyedüllét
tekintve. Képtelenség a megnyugtató eligazodás ezek között a viszonyok között. Életveszélyes a belenyúlás, belepiszkálás. Legokosabb az együtt érző kívülállás.

(Sári László: A nő máshol van)

,,Hogyan élhetnék úgy, hogy ami felett nincs hatalmam, annak ne legyen hatalma felettem?" - ezt a problémát vizsgálja a tradíció embere, aki bensőleg nem tartozik a modern világhoz.

Együttlétek, találkozások átmenetiek

,,Farönkök ütközése a folyó sodrában". (Prétakalpa)

Balga, aki nem tudja, hogy az igazság tulajdon lelkében leledzik.

A másokkal való konkrét viszonyok körforgást alkotnak. Ahhoz, hogy a körforgást meg lehessen állítani, arra volna szükség, hogy a Másikat egyszerre tudjuk objektívként és szubjektívként megragadni, ami lehetetlen. (Jean Paul Sartre)

Perszóna a szerep, amit az ember saját maga és mások előtt játszik és ez nem azonos azzal, ami az ember valójában. A perszóna kompromisszum az individuum
jupiter21, 2018. október 07. vasárnap, 06:09
csiki András
felé evez,
ki istent és bármi embert,
mindig nevén nevez,
amíg s ahogy lehet,

és bújok aztán kövek alá,
vizek alá,
nagy takarók alá,
halálra gyötröm magam
sok okos száj mondaná:
,,miért?"
,,miért, hogy törvényre,
rendre nem találsz?"
,,miért a gyász?"
,,miért szaladsz tovább?"
,,a sorokba miért nem állsz?"

és én csak ismétlem,
perpetum mobile,
a szavak sodrában,
örvénylő ingere
ez az életnek,
mert így parancsol a szív,
s így a gondolat,
így lüktet az ér,
ez tízparancsolat,
ez hiszekegy,
vagy nevezzétek: bármi,
kőszikla, nagy hegyen,
hogy tudj visszatalálni,

én ebben hiszek
csalódok elégszer - látod,
véres szemfogak,
nem mondtam istenhozzádot,
még nem,
de meglehet,
egyszer tán,
félve mondom ki a nevedet....;
addig is belekezdek
horvathzsoka, 2018. július 25. szerda, 08:25
Botos Gábor ünnepi beszéde, Rajka, 2015. október 23.
gondolkodó, Konfucius, örökérvényű igazságot fogalmaz meg. A huszadik században Babits Mihály folytatta ezt a gondolatot a következő szavakkal: ,,... a múlt nem halt meg, hanem hat ránk, él testünkben, lelkünkben, egész valónk eredője. Minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat és valamit ad hozzá."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

59 év telt el a magyar forradalom és szabadságharc, 1956 eseményei óta. Generációk születnek, élnek és dolgoznak a mindennapok sodrában. Ám ma megszakítjuk a hétköznapok egyszerű, racionális folyamát és közösségben ünnepelünk, hiszen az igazi ünnep mindig csak a közösségé lehet, nemzetünk nagy pillanatai is azért válnak ünneppé, mert lényegükben a közösség áll, nem egyéni érdek, hanem a társadalmi igazságosság felé fordul a nemzet, nem egy párt követeli a kötelező emlékezést, hanem az egész ország fogadja szívébe a jeles napot. Egy törvény erejénél fogva nem lehet egy ünnepet elrendelni, hanem az egész társadalomnak kell háláját
otvenhatosemlekev2016, 2016. április 06. szerda, 15:04
Dylan Thomas:Különösképp ha Október szele
Dylan Thomas:Különösképp ha Október szele

Különösképp ha Október szele

Bünteti fagyos ujjakkal hajam,

S a nap sodrában járva tűzmezőn

Árnyék-rákot vetek a föld fele,

Tenger partján, hol madárraj rikolt

S holló köhög a tél karói közt,

Ont szótag-vért, kit ily beszéd riaszt,

Dolgos szivem és aszal őszi szót.



Szavak tornyának foglya, látom én

A láthatáron, hogy fut mint a fák

Nők locska árnya, gyerekek sorát

Csillagot sújtani a park füvén.

Hadd szóljak zengő bükk hangzóival,

Tölgyek nyelvén, eszmém bár szökne föl

Tüskés grófságok gyökereiből.

Hadd mondjam el, amit a víz szaval.



Páfrány mögött az ingaóra szól

Perc-szavakat s az értelmes ideg

Nyilas tárcsán
gabfe, 2015. október 27. kedd, 13:20
Veniam - Szívszerzemény
egyszer,
ahol én születtem,
és kopár hegytetőn
meglátsz egy görcsös, öreg tölgyfát,
magányosan és dacos-konokul állni,
szembenézve viharral, faggyal, záporesővel:
suttogj el egy csöndes magyar imádságot.

Én vagyok az.
Állok magányosan.
Az erdőt kiirtották körülöttem
élelmes idegenek.
Magamban vagyok.

Fiaim elhagytak,
unokáim idegen nyelven mondanak imát,
ha mondanak mégis nem csak rikoltoznak
egy céda élet céltalan sodrában.
Hűséges hozzám holló és bagoly.
Éjszakánként denevér látogat.
S ha egy vak vihar kidönt egy bús napon:
ne sirass meg! Nem érdemes.

Ha elmegyek, eltávozom,
s gondozni többé nem tudom:
Ki eteti meg bús kutyámat?
Ki simogatja hű macskámat?
Ki ügyel majd otthonomra?
Virágokra? Madarakra?

De tudom: ha majd fáradt kezem
Isten kezébe leteszem:
Ő elgondoz kutyát, macskát,
madarat és virágocskát.
Megtesz mindent, mit tenni
kannalidia, 2015. szeptember 19. szombat, 23:07
Te meg én
Mysty Kata
Te meg én

Az utam,
- utad sávjában,
Sorsom,
- a Tied sodrában,
Léptem,
- léptednek nyomában,
S nyugtom,
- Napodnak nyugtában...
És Napom,
- Nap-lementédben.

Kezed kezemnek
szorítása
Szíved szívemnek
dobbanása,
Éneked énekem
akkordja,
A kedved kedvemnek
illata...
Életed életem
fonala.


Mysty Kata
Átírtam, átírtad...

Átírtam az életed...
Csak ellened véthettem...
Nem tudom miért tettem,
akkor ezt nem értettem.

Átírtad az életem,
Ellenemre(hogy) tehetted...
Már tudod, hogyan, s miért...
Vétkünk, mi volt , - mienk!


Mysty Kata: Halhatatlan szerelem

Halhatatlan szerelem!?
Álom, hozd el énnekem!
Érezzem is - szívemen,
milyen jó ezt éreznem!

Halhatatlan szerelem
békességed lesz velem...
Örök öröm - édesen,
el nem veszik,
mystyk, 2015. március 30. hétfő, 17:48
Vihar sodrában
A fiatalasszony meghúzta a gyeplőt. Az apró hegyi lovak szempillantás alatt
megállottak, s bozontos fejüket fáradtan hajtották le, mintha az országút lucskos
sarát akarnák megnézni közelebbről, melyet már napok óta tapostak.
A nagy, lapos falu házai úgy gunnyasztottak az út két oldalán, mint
rosszkedvű vénemberek, kiket irigység mar és fösvénység zsugorít. A széles
piacon ormótlan, piszkos gépkocsik álltak hosszú sorban, körülöttük álmos német
katonák ácsorogtak unottan. Az egyik szűk mellékutcából kínlódó motorzúgás és
zagyva ordítozás hallatszott. Elakadt teherkocsi gyötrődött ott a sárban, katonák
hadonásztak, szitkozódtak mellette, s a környező parasztházak kapuiból szájtátó
gyermekek bámulták a csődületet.
A fiatalasszony gyakorlott szemmel nézett végig a házakon. Testes
kőépületen akadt meg a pillantása,
scorpionsrose, 2014. november 12. szerda, 10:32
Dylan Thomas Különösképp ha Október szele
Dylan Thomas Különösképp ha Október szele

Különösképp ha Október szele
Bünteti fagyos ujjakkal hajam,
S a nap sodrában járva tűzmezőn
Árnyék-rákot vetek a föld fele,
Tenger partján, hol madárraj rikolt
S holló köhög a tél karói közt,
Ont szótag-vért, kit ily beszéd riaszt,
Dolgos szivem és aszal őszi szót.

Szavak tornyának foglya, látom én
A láthatáron, hogy fut mint a fák
Nők locska árnya, gyerekek sorát
Csillagot sújtani a park füvén.
Hadd szóljak zengő bükk hangzóival,
Tölgyek nyelvén, eszmém bár szökne föl
Tüskés grófságok gyökereiből.
Hadd mondjam el, amit a víz szaval.

Páfrány mögött az ingaóra szól
Perc-szavakat s az értelmes ideg
Nyilas tárcsán repül, hajnalt dörög
S az érckakason átdereng a szél.
Hadd mondjam el, mit jövendöl a rét,
A fű jelét, hogy
gabfe, 2014. október 27. hétfő, 20:56
Reichard Piroska: Napok, napok...
csaponghatnak... Most egyszerre éles világításban gyermekmagát látta, tesvérbátyjával együtt a gyermekkori kertben: mutató ujjukra csavart megfeszülő fonálon cserebogarat kerengettek a tavaszi napsütésben. Új játék volt, a gyermek Kata hangosan felnevetett, aztán váratlanul szíven szúrta a szánakozás fulánkja. Olyan kínzó fájdalom volt, mintha ő maga keringett volna szédülő fejjel a fonal végén. Mint most, ...mint most, deresedő fejjel, a kötelességek láthatatlan, feszülő szálára kötözve, a keringő napok sodrában...

Ismét a mai Kata lett. Szerda. Háromnegyed hét. Ideje fölkölteni Verát. Pillanatra fölébe hajolva ellágyult anyai mosollyal nézte. Milyen mélyen alszik. Fürtös feje félig a takaró alatt, mint kicsi korában. Szinte félve érintette meg a vállát. Álmosan hunyorgó szempár nézett fel rá.

- Háromnegyed mult! - sürgette Kata.

- Öt percet még! - kunyorált Vera és sietve lehúnyta szemét.

- Öt percet még, - hagyta rá Kata. Ha ő is alhatott volna még öt percet...
puszatlaj, 2014. szeptember 13. szombat, 16:34
Vlagyimir Viszockij:: Dal a barátról
erekben, levelekben

Szél jön. Eső jön. Fellegek
zavaros folyama hömpölyög.
Üveges sugarak hasogatják
hajnali tájon a ködöt.

Hegyek testében egyre mélyebb
árkokat szaggat a vihar.
Bozót burjánzik televényben
mohón ölelő karjaival.

Homályos, párás üregek,
gyökerek kemény szoritása,
keserű nedvek erjedése,
csírák örökös pattogása,

türemlik, árad, kihasad
burkából e növényi lét,
magát tápláló vad tenyészet
sodrában remeg a vidék.

Szikár növények növekednek.
Gyér szavainknak ága nő.
Ágban, erekben, levelekben,
héjában őriz az
kannalidia, 2014. május 09. péntek, 18:16
1/3
Képek, videók
lengyel_denes_kossuth_ laj
menusgabor
2019. március 30. szombat, 21:24
magyar lengyel határ 1938
chillik
2017. november 12. vasárnap, 14:57
Bobolice kastély Lengyelo
pacsakute
2017. április 02. vasárnap, 17:09
lengyel_tuntetok_bp201 603
menusgabor
2017. március 14. kedd, 22:19
cof-lengyelek-bem-szob or-
menusgabor
2017. március 14. kedd, 22:19
Lengyel Jolán - Boldog Ka
anci-ani
2017. január 08. vasárnap, 23:36
Lengyel József Elfogy az
maria_kadar_148
2016. október 04. kedd, 23:09
ház-Lengyel o..jpg
agica2004
2016. szeptember 22. csütörtök, 18:03
Az ezeréves (lengyel - ma
gezemice1949
2016. január 23. szombat, 11:41
Lengyel Szlovák határ
irmus
2016. január 06. szerda, 17:35
Verebek az itatónál.gif
pacsakute
2019. május 16. csütörtök, 22:28
A rút varangyot véresen m
chillik
2018. április 26. csütörtök, 05:27
verebek.png
chillik
2017. november 16. csütörtök, 15:50
verebek 002.png
chillik
2017. november 16. csütörtök, 15:49
verebek 001.png
chillik
2017. november 16. csütörtök, 15:48
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.