Belépés
2019. december 06. péntek | 49. hét | 340. nap | 01:26 | Miklós
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Az önátadás nem vereség
kezelés hatására sem mutatkoznak ennek jelei. Stratégiát váltottunk: most már a tumor elszigetelése a cél. Mostantól a normális életritmusom része lesz, hogy háromhavonta várom a CT-vizsgálat eredményét.
Ám ahelyett, hogy a daganat változatlanságát jó hírként értékeltem volna, úgy éreztem, vereséget szenvedtem, és vádolni kezdtem magam, amiért nem kértem agresszívebb kezelést. Elkeseredtem, és a napi csendességeimben sem éreztem Jézus jelenlétét. Nem fizikai fájdalmat éltem át, hanem a lelkem gyötrődött - s ezt kizárólag magamnak köszönhettem. Isten azonban ismét kinyújtotta felém karját a Példabeszédek 3,5. versen keresztül: ,,Bízz az Úrban teljes szívedből, és ne a magad értelmére támaszkodj!" Ahhoz, hogy így tudjak bízni Jézusban, teljesen, maradéktalanul és folyamatosan át kell adnom magam az ő akaratának. Isten nagy irgalmának köszönhetően felismertem, hogy önmagam átadásával részesülhetek Krisztus kereszten viselt szenvedéseiben, a Magasságos iránti tökéletes engedelmességében.
kalmanpiroska, 2019. augusztus 09. péntek, 15:36
Beszolgáltatás és aratás
BESZOLGÁLTATÁS és ARATÁS
(Részlet)
A nagy idillt egyre gyakrabban zavarták meg a tanyán megjelenő idegen emberek, akiket nagyapa eleinte be sem akart engedni a házba...

1952 nyarán sok baja támadt az egyik hízóval, amit be kellett szolgáltatni. Az oktondi állat még el sem érte a szerződésben előírt súlyát, már abbahagyta a hízást, nem volt hajlandó enni. Nagyapa szekérre rakta és bekocsizott vele a városba.
Nyár volt, kánikula. A gabonának több, mint a felét learatták. A cséplőgép már a szomszédos tanyákon dolgozott. Szükség volt minden munkabíró férfira, dolgos kézre! A városi ismerősök és rokonok is mind kijöttek segíteni. Ekkor már tilos volt napszámost fogadni, vagyis pénzt fizetni a munkáért. Ezért, aztán dolgozott nálunk - az iparengedélyét bevont kunszentmiklósi - órásmester, cipészmester, meg még nem tudom, hogy ki...
Apa is kivette a pesti gyárban a szabadságát és lehozta anyát és a kishúgomat is a tanyára. Apa, miután készített rólunk, meg a tanyáról egypár
furaila, 2019. július 26. péntek, 14:19
A két koldus
A két koldus

Egyiknek napja leáldozóban volt már,
a tél megemészté élete virágjait,
most roskadt lábakkal házról házra jár,
alamizsnán éli sírba hajló napjait.
Ereje elfogyott. Nehéz vándorpályán
kemény életharcokat küzdött már végig,
sokszor gyötrődött a gond bús keresztfáján,
szidva azokat, kik fájdalmát nem érzik.
De élte alkonyán szitkozódó ajka
megtanult szívből fakadt imát mondani.
Azóta érzi: van gondviselő Atyja,
ki segít az életigát hordani.

Egy napon betért egy gazdag ház urához,
alamizsnáért ment irgalmas szívekhez,
,,Utat tör ez", mondja, ,,Isten áldásához,
és ajtót nyit majdan mennyei kincsekhez.
Mert ki a szegénynek gondját felveszi,
s az éhezőnek nyújt egy darab kenyeret,
az ily ember Isten kegyét elnyeri,
mert Ő szívből jót tevőket nagyon szeret".

Amíg a koldust hallgatja a cseléd,
a ház ura az ajtón csendben belép,
kezében van már a pénzes
kalmanpiroska, 2019. március 23. szombat, 09:21
Igaz történet: A szeretője voltam, ebbe halt bele
bíztam, mit reméltem, talán nem is néztem túl egy-egy napon, vagy estén, amikor vártam, mert tudtam, hogy jönni fog, örültem a kis csodáknak, annak, hogy felbukkan időnként, és rám mosolyog, és beszél hozzám, és szerethetem.

Aztán beteg lett

Egyik nap gyengének érezte magát, émelygett, éjjel rosszul lett, és pár nappal később ott volt a papíron a halálos ítélete. A rák pár hét alatt elvitte. Senki sem számított rá, hogy ilyen gyorsan vége lesz. Azt hiszem, feladta. Túl sokat gyötrődött ő is, és elemésztette magát.

Az utolsó napokban már csak telefonon beszéltünk, úgy is búcsúztunk el. Nem látogathattam meg, a családtagok egymást váltották az ágya mellett. Játszották a tökéletes családot.

A temetésre se mentem el, nem akartam felesleges fájdalmat okozni az özvegynek. Csak később kerestem meg a sírját. Nagyon fájt, hogy nem ölelhettem meg utoljára, hogy nem lehettem mellette, amikor elment.

Azt mondják a barátaim, ideje új életet kezdenem. Harmincnyolc
horvathnemagdi, 2015. május 15. péntek, 20:31
Vihar sodrában
fejüket fáradtan hajtották le, mintha az országút lucskos
sarát akarnák megnézni közelebbről, melyet már napok óta tapostak.
A nagy, lapos falu házai úgy gunnyasztottak az út két oldalán, mint
rosszkedvű vénemberek, kiket irigység mar és fösvénység zsugorít. A széles
piacon ormótlan, piszkos gépkocsik álltak hosszú sorban, körülöttük álmos német
katonák ácsorogtak unottan. Az egyik szűk mellékutcából kínlódó motorzúgás és
zagyva ordítozás hallatszott. Elakadt teherkocsi gyötrődött ott a sárban, katonák
hadonásztak, szitkozódtak mellette, s a környező parasztházak kapuiból szájtátó
gyermekek bámulták a csődületet.
A fiatalasszony gyakorlott szemmel nézett végig a házakon. Testes
kőépületen akadt meg a pillantása, mely kissé hátrább húzódva állott, s rácsos
kerítéssel őrzött kis kertecskét tolt maga elé, ezzel is jelezve különállóságát s
függetlenségét mindentől, ami az úttal s a falu többi házával van összefüggésben.
A fiatalasszony jól megnézte
scorpionsrose, 2014. november 12. szerda, 10:32
Helytörténeti-néprajzi hagyományok
zsugori kulák(13.) sajnálja a disznót a városi munkásságtól, a dolgozó néptől"!
Ez az ősz volt az utolsó, amit együtt töltöttem nagyszüleimmel a Bóna-tanyán. Apuka összepakolt és felutazott velem Pestre, mert kezdődött az iskola...

Nagyapa beteg lett és 1952. november tizenötödikén, hetvenhat éves korában, agyvérzésben meghalt. Legkisebb fia ekkor töltötte sorköteles katonai szolgálatát. Még csak nem is adták át neki a halotti értesítőt! Úgy temették el nagyapát, hogy Apuka is azon gyötrődött, hogy elmenjen-e egy ,,kuláknak" a temetésére, mert:
- "Mi lesz, ha a gyárban megtudják? Nem fognak-e racizni(9.) miatta?"



A pesti iskolakezdés ,,szokásai" 1952-ben

Azt hiszem ezzel véget is ért a gyerekkorom. Azzal, hogy egy olyan családba kerültem, ahol a puszta létezésem is gondot okozott, nem számíthattam soha senki másra, csak gyereknyi önmagamra. No, meg a jó Istenre.
Eleinte éltem is a "lehetőséggel", mert amikor Anyuka és
furaila, 2014. június 26. csütörtök, 10:02
Sziénai Szent Katalin
biztonsággal járt a tökéletesség útján, helyesebben: ráhagyatkozva Szent Domonkos rendjének és a szenteknek karjaira, engedte magát vezetni és röpíteni a tökéletes egyesülés felé. Egész kicsi kora óta nagyon szerette az Eucharisztiát, ezért is kapta meg azt a rendkívüli jelet, hogy -- mint már mondtuk -- élete utolsó hét esztendejében ez volt egyedüli tápláléka.

Rajmund így fejezi be a Legendát: ,,A vértanúk közül sokan rövid szenvedéssel adták oda életüket. Katalin tizenhárom héten át gyötrődött úgy, hogy közben napról-napra nőttek a kínjai, s ő mindig vidám lélekkel viselte azokat. Mindenért hálát adott, és könnyű lélekkel ajánlotta föl életét Krisztusnak, hogy kiengesztelje Őt a népért, és megmentse az Egyházat a botrányoktól. Sem az ok, sem a szenvedés nem hiányzott ahhoz, hogy tökéletes vértanú legyen. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy az égben nemcsak a vértanúság vágya miatt ünneplik őt, hanem a tényleges vértanúság koronáját is elnyerte. Ezen az alapon értelmes embernek be kell
hidaszl, 2014. április 29. kedd, 05:36
szeretettel
efféle históriákat, pedig ugyancsak marta, verte s szétcibálta a két nő. Legfeljebb annyit mondott, hogy ez már mégis furcsa, s legjobban tennék, ha szépen összeférnének. Ugyan mire mennek vele, ha mindig pofozzák? Ő nem vághatta magát ketté, hiába van meg benne a jó szándék, hogy mindenkit kielégítsen. A végén mégiscsak Nana győzött, annyi gyöngédséggel, ajándékkal halmozta el. Robert-né aztán bosszúból ocsmány névtelen leveleket irkált vetélytársnője szeretőinek.

Muffat gróf szemlátomást gyötrődött egy idő óta. Egy reggelen roppant izgatottan tartott Nana elé egy névtelen levelet. Már az első sorokban azzal vádolták, hogy megcsalja a grófot Vandeuvres-ral s az Hugon fiúkkal.

- Ez hazugság! Ez hazugság! - kiáltotta Nana határozottan, a teljes őszinteség hangján.

- Megesküdnél rá? - kérdezte Muffat, máris megkönnyebbülten.

- Meg én, amire csak akarod... A gyerekem életére!

De a levél hosszú volt. A további sorok Satinnel való viszonyát rajzolták ocsmány
sayuri, 2013. október 02. szerda, 12:44
Czili haladása.
kérdezte Lujza, bólintással jelezve, hogy megértette.

- Igen. Csakhogy az emberek néha nem nevettek, és ilyenkor sírt az apus. Legutóbb már nagyon gyakran nem nevettek, és apus kétségbeesve szokott hazajárni. Apus nem olyan, mint a legtöbb ember. A kik nem ismerték őt olyan jól, mint én, és nem szerették őt olyan forrón, mint én, azok azt hihették, hogy nem volt egészen rendben a feje. Nem egyszer csúnyán meg is tréfálták; de sohasem tudták meg, milyen nagy fájdalmat okoztak neki, és hogy' gyötrődött, mikor egyedül maradt velem. Sokkal, nagyon sokkal félénkebb volt, mint gondolták.

- És te vígasztaltad őt minden bajában?

Czili bólintott a fejével, miközben végiggördültek arczán a könnyek. - Azt hiszem, és apus is azt mondotta. Hiszen mert olyan félénk és aggodalmaskodó volt, s mert érezte, hogy szegény, gyönge, tudatlan, gyámoltalan ember, (ezek a saját szavai), - éppen azért kívánta olyan nagyon, hogy én sokat tanúljak és egészen másforma legyek, mint ő. Föl szoktam olvasni
sayuri, 2012. december 08. szombat, 13:17
szeretettel
mondta: "Gá!"
Kilépett a libasorból, s elment világgá.
A legelső pocsolyánál máris vízre szállt,
és hattyúi halálához egy dalt komponált.

Egy hattyúdalt, az egyetlent, a végsőt,
a halálhívó szent, nagy éneket,
a fagyos lánggal kilobbanva égőt,
mely lebegve száll idő s tér felett.
A hattyúdalt, mit életen át érlelt
a méltóságos csönd, a némaság,
a hattyúdalt, a vádat s elégtételt,
a semmivé lett vágyak halk dalát!

Gyötrődött, töprengett a hattyúi lúd,
és költött is végül szép dalt, szomorút.
Megvárta az alkonyt, úgy zendített rá.
Zengett a bús ének: "Gá-gá-gá-gá-gá!"

Várta a szép elmúlást, a hattyúvégzetet,
várta, várta hajnalig, míg meg nem éhezett.
Gyakran sóhajt fel azóta, ha kint legelész:
- Gágogva élni könnyű - dalolva halni nehéz!
A darvak vándorútja

A költözők vándor V-je
éket vág a téli szélbe.
Így halad a célja felé a szárnyas csapat,
mert
sayuri, 2012. április 15. vasárnap, 08:16
1/3
Képek, videók
Önátadás-BOROSTYÁN
1vargaildyko
2016. november 07. hétfő, 05:24
Önátadás-NYÍRFAKÉREG
1vargaildyko
2016. október 10. hétfő, 05:28
Önátadás-FELHŐ
1vargaildyko
2015. szeptember 18. péntek, 10:48
Önátadás-KILENC
1vargaildyko
2014. április 09. szerda, 06:24
Önátadás.bmp
bongyi53
2011. március 02. szerda, 15:24
Önátadás1.bmp
bongyi53
2011. március 02. szerda, 15:22
-elszigetelt-fehér.png
53ilona
2015. április 23. csütörtök, 21:15
Normális zivatar van,
hartvigjoe
2015. július 08. szerda, 23:55
A normális férfi....jpg
pacsakute
2013. szeptember 04. szerda, 20:49
dem normális vagyok.jpg
snbela44
2013. június 27. csütörtök, 21:12
Nem normálisak.gif
pacsakute
2013. január 31. csütörtök, 17:45
Dilis vagy normális....pn
pacsakute
2012. december 07. péntek, 07:25
normalis.gif
jupiter21
2011. február 08. kedd, 11:14
Normális.jpg
szalaigabi
2009. szeptember 10. csütörtök, 16:02
normális
gica-cica
2009. március 01. vasárnap, 21:13
Címkék
legtöbb ember, gabonának több, városi ismerősök, levél hosszú, egyik hízóval, olyan családba, gyerekem életére, ajtón csendben, dolgozó néptől, napi csendességeimben, Sziénai Szent Katalin, egyik szűk, tanyáról egypár, iparengedélyét bevont, családtagok egymást, rendkívüli jelet,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.