Belépés
2019. augusztus 25. vasárnap | 34. hét | 237. nap | 17:46 | Lajos, Patrícia
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Fekete Lajos versei
a hegyek felé,
de nem tudom, csillag-e, villany-e
ami ragyog az éjtszakában.

Tudom, van úgy, hogy más sem alszik,
de legalább nem gyötri féltés
mint ahogy engem mostanában,
ha elgondolom : az őszi éjben,
a csillagos éggel betakarózva,
milyen szemérmes ez a város; milyen
szemérmes, mégis száz bajnak kitett.

Hajnalig nézem . . . Mint egy igézet,
mint könnyű csipke a keble körül
olyan a bástya. Ragyog az ég és
a holdsugár most a karcsú hidak
ivét kalapálja; s a víz fölött
nyújtózó hült, hideg vas szinte sajog,
szinte porzik a kigyúlt fény alatt.

Zsong és sajog: alszik a város.
Alusznak a házak s a szürke kövezet.
Nincs is talán senki nyugtalan; csak
engem ráz egy gonosz látomás: az égi
paplannal takarózó asszony
keble nyitott és tüzes darazsak
kitárt melléhez tartanak zúgva.

Ki tudja, bomba? . . . talán meteor
robban az égen kelet felől?
Nem, nem! Az Alföld
menusgabor, 2019. február 18. hétfő, 23:00
Tokaji Márton
sosem
térnek.


FÖLDI LÉT

Az élet szépségét mind elébed
tárom.
A boldogságunkat kalitkába
zárom.
Édes vágyaidat álomba
ringatom.
E- Földi világban csak veled
osztozom.


GYÖTRELEM...

Tűnődik a holdvilága a bús
sötét éjszakába.
Asszony'! Lelked, ágyad árva
messze ment a szíved
párja.
Karcsú derék, öled vágya
képzeleted édes
szárnya.
Fehér kebled nyíló csokor
karjaid közt gyönyör
honol.




HARMÓNIA

Szemem megpihen ruhád
lágy vonalán, melyen
áttetszi minden
menusgabor, 2018. július 26. csütörtök, 22:00
Petőfi Sándor – Kuruttyó
Petőfi Sándor - Kuruttyó

1
"Hogy fejedre pusztaságot hozzon
Isten átka, csalfa, bűnös asszony!
Aki által oly sötét gyalázat
Vonta éjbe a Kuruttyóházat.

Hittem asszony esküvő szavának,
De hiszek már inkább karcsu nádnak,
Hogy kerengő forgószél viharja
Lenge szálát földre nem csavarja.


Szűzeséged a manó elhordta,
Nem köllesz már, hűtelen rosz borda!
Nem köllesz, maradj magadra, s engem -
Vagy látsz többé vagy sem életemben."

Dörg Kuruttyó s üllőt, kalapácsot
És szöget, mit izzadván kovácsolt,
Hány a sátor minden szögletébe,
S nagy szitokkal ajakán kilépe.

Útnak indul, úgy ragadja lába,
Hogy fejér ló sem jutna nyomába.
Sír az asszony, a szegény ártatlan,
Messze a férj bujdos már távolban.
chillik, 2018. június 05. kedd, 03:32
Sylvester Anita
angyal


ARANYFONÁL

Nem választhat el minket az éj,
se a távolság, se a szél,
zúgó viharban hallom szavad,
fagyos télből ébred tavasz,
mert szívedben otthonra leltem,
benned világít a lelkem,
te vagy már tükrömben minden fény,
örökké parázsló remény.

Erdőnkben a kék madár repül,
szárnyalhat rendületlenül,
a napfényben boldogság árad,
átöleled most a fákat,
mint tündérként karcsú derekam,
itt örökre velem maradsz,
nincs már idő, a kerék megáll,
ahol mi élünk, nincs halál.

Bárhová visz majd utunk tovább,
összeköt az aranyfonál,
ahogy hitünk eget és földet,
hogy nem lesz akadály többet,
sorsunk csillagokba írva van,
kísér minket lankadatlan,
együtt szép és jó lesz minden,
élni békében,
menusgabor, 2018. május 15. kedd, 21:00
Május elseje
Tóth Árpád - Május elseje

Itt van május elseje
Víg a szívem belseje,
Az orgona most szagos,
Karcsú, csínos, nem magos,
S éji szendereken át
Felzendül a szerenád,
Húzza mélán
Szép Kiss Bélám,
S szivarral az agyarin
Húzza derék Magyarim.
Szóval szól a nahtmuzik,
Ellenben az erdőn szólnak
Fűrerek s vidám Zsuzsik.
Bokrok tövén ibolya,
S bokrok tövén selymes fűben
Sok nyújtózó csigolya.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Itt a fecskék
S verebecskék,
S feltámadtak a legyek.
Az idők örök folyóján,
Ah, e szagos, bús folyókán
Lefolyt, tudja-e kegyed?
Egy újabb házbérnegyed.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Most a szende háziúr
Kisded tárcámhoz befúr.
És megnőtt a pótadó,
S Lukács is - a sót adó -
Új létszámot emleget,
Bár Justh így szól: nem lehet!

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem
taltos1, 2018. május 01. kedd, 00:50
Tompa Mihály - Virágregék. Őszi kikirics.
bucsúzik a szél
Hű játszó-társitul.

Ha a sápadt világon
Nyájas napfény dereng:
A szivnek érzeménye
Fájó, fájó, de szent!


Ábrándiban a lélek
Ah szinte megszeret:
Halavány arcu szép hölgy,
Enyészet, tégedet!

Légy üdvöz, jó természet
Mi meghallgattatánk!
Ah!... csak e szörnyü köntöst
Ne adtad volna ránk!

Nem látja tőle senki
Karcsúdad termetünk:
A lomb zöld tengerében
Egész elsűlyedünk!«

És a földből feléjök
Egy halk szózat hatott:
Miért vágytok levetni
A jó ruházatot?

Békétlenek! hisz a lomb
Mely zöldelőn befed:
Pirosló arcotokhoz
Díszűl teremtetett.

Késő ősznek leányi!
Titeket e meleg
Köntös nélkűl az éjben
Dér és fagy ölne meg!


És ők meg nem
chillik, 2018. április 25. szerda, 02:15
Fáy Ferenc
cseréltetek.
Mondjátok el, az új hazát:
a víz ízét, a föld szagát,
a szántót, tarló, réteket,
a port, amelyre léptetek.
A házat, melyben laktatok:
az ajtaját, az ablakot,
a zárat és a nagy falat...
A mélyben surranó halat.
Az utat, fákat, lombokat:
a könnyet és a gondokat,
a célt, - mit tán' elértetek -
s az embert, kit nem értetek.
Aztán, egy-két szót szóljatok,
arról, ki szintén itt lakott,
kinek velünk csak gondja volt
s a házán karcsú tornya volt.
Mondjátok el, mint éltetek?
Azt is, ha félve féltetek,
azt is, ha néha könnyetek
közé szorult reményetek.
És azt is, hogyha sírtatok,
mikor örömről írtatok.




ÖKÖRNYÁL


Kocsmák előtt verődnek össze. Arcuk
a kétség szürke mélyét tükrözi.
Szemükbe lázas, tolvajképű vágyak
pihennek lomhán,
menusgabor, 2018. április 17. kedd, 15:45
Charles Baudelaire - Egy kreol hölgynek
Charles Baudelaire - Egy kreol hölgynek

A parfőmös hazán, hol enyhe nap bizserget,
s a hajló lombivek tüze bíborparázs,
s a szemre lusta kéjt a pálmák búja perget,
kreol nőt láttam én, ki csupa új varázs.

Arca sápadt s meleg és kábulatba kerget
barna nyakán a lágy, kényes, finom vonás;
mint karcsú nagy vadász, barangolja a berket,
mosolya nyugalom és szeme hallgatás.

Úrnőm, honunkba jöjj el, mely az örök gloire-é,
a Szajna partja vár s a kedves, zöld Loire-é,
s mely antik kúriák dísze lehetne, vidd

szépséged versirók közé, hogy árnyas csendben
hajtson szonetti rajt szivük s hűségesebben
imádják nagy szemed, mint néger rabjaid.

Fordította Tóth Árpád
chillik, 2018. március 17. szombat, 05:05
Tóth Árpád - Május elseje
Tóth Árpád - Május elseje

Itt van május elseje
Víg a szívem belseje,
Az orgona most szagos,
Karcsú, csínos, nem magos,
S éji szendereken át
Felzendül a szerenád,
Húzza mélán
Szép Kiss Bélám,
S szivarral az agyarin
Húzza derék Magyarim.


Szóval szól a nahtmuzik,
Ellenben az erdőn szólnak
Fűrerek s vidám Zsuzsik.
Bokrok tövén ibolya,
S bokrok tövén selymes fűben
Sok nyújtózó csigolya.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Itt a fecskék
S verebecskék,
S feltámadtak a legyek.


Az idők örök folyóján,
Ah, e szagos, bús folyókán
Lefolyt, tudja-e kegyed?
Egy újabb házbérnegyed.

Ó, szép május elseje,
Víg a szívem belseje,
Most a szende háziúr
Kisded tárcámhoz
chillik, 2018. február 06. kedd, 05:08
Ábrányi Emil versei
érzenék.
Elhallgatok. S csak titkon mondok áldást,
Hogy társamul téged adott az ég!

A sors irígy a boldogokra,
Gyötörni őket lesbe áll,
S én üdvömet féltőbben óvom
Mint gyönge fészkét a madár.
Nem! Mitse vallok! Szótlan hordja titkát,
Hallgatva őrzi kincsét e kebel.
Olyan a lelkem, mint a tenger árja:
Legnémább ott, hol gyöngyét rejti el!

----

Ábrányi Emil -

DAL AZ ÖREG TÖLGYRŐL.

Áll a százados tölgy erdő sűrűjében,
Karcsú hajtások közt kérges ősi fa;
Reszketeg lombjával úgy áll köztük éppen,
Mint kis unokák közt nyájas nagyapa.

Nem mulandó ember -: a szabad természet
Volt elültetője sok száz év előtt;
Bölcső dala dörgés, zord dajkája vészek,
Ellenállva, küzdve, így kapott erőt.

Ha kihívó szélvész csattogott felette,
Fönséggel megrázta koronás fejét,
De ha kis madár jött, karjaira vette,
És titkolta mintegy zordon erejét.

Noha
kkm, 2017. augusztus 22. kedd, 06:59
A sólyom szárnyai
Szuhanics Albert

A sólyom szárnyai

Sólyom száll a magyar égen,
úgy ahogyan réges-régen.
Elevenít ős-emléket,
földre hozza Emesénket!

Sólyom száll a magyar égen,
nem legenda, látod mégsem!
Valóság ez és nem álom,
magasban a sólymot látom!

Ott köröz fenn, figyel miránk,
hozzá száll fohászunk, imánk.
Istenünk szent lelke száll ott,
jaj, lent mennyi nyomort látott!

Sólyom száll a magyar égen,
olyan szépen, ahogy régen.
Ott köröz fenn a kék légben,
arany napunk közelében.

Arany napunk, arany kapunk,
ott egyszer majd haza jutunk.
Hívogat a Kerecsenünk,
időnk végén, haza megyünk!

Ám itt van a földi hazánk,
sok boldogság vár még reánk!
Mint a fák, olyanok vagyunk,
magyar földbe kapaszkodunk!

Gyökerünk ér Emeséig,
Ága-boga népmeséink.
Kibontja fekete haját,
tó tükrében nézi magát.

A dereka
kkm, 2017. március 14. kedd, 18:02
1/11
Képek, videók
fekete madonna.jpg
maroka
2019. augusztus 21. szerda, 18:06
Fekete retek.jpg
pacsakute
2019. május 09. csütörtök, 22:33
Fekete cica
eva6
2019. április 16. kedd, 15:04
fekete.jpg
durcimarcika
2019. március 13. szerda, 16:14
Fekete tea.jpg
pacsakute
2019. február 28. csütörtök, 20:44
Fekete rózsa.jpg
pacsakute
2019. február 06. szerda, 20:03
Fekete kutyus
eva6
2019. február 05. kedd, 14:37
máriapócs_fekete madonna_
maroka
2019. február 04. hétfő, 17:34
máriapócs_fekete madonna.
maroka
2019. február 04. hétfő, 17:33
Fekete farkas.jpg
pacsakute
2019. február 03. vasárnap, 09:27
Hegyek felett
sanci81
2018. május 27. vasárnap, 15:21
hegyek felett.jpg
agica2004
2012. szeptember 19. szerda, 14:44
Hegyek felett
levente500
2009. május 24. vasárnap, 08:10
hegyek felett
agica2004
2008. július 16. szerda, 15:47
Tél a hegyek felett.jpg
barkaszjudit
2007. december 30. vasárnap, 07:50
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.