Belépés
2018. december 11. kedd | 50. hét | 345. nap | 10:11 | Árpád
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Sóhajok - versekben
-
Átkozott fej
Te fölötted.


Jörgné Draskóczy Ilma: SÓHAJ

Miért van nékem szárnyam? Nyugtalan,
Magasratörő, szilajröptü szárnyam?
Miért kell, hogy a messzeséget járjam,
Csalfa czéloknak átadva magam?

S miért vannak sóvárgó dalaim:
Halk zokogások, titkos néma vágyak;
Amik valóra úgyse-úgyse válnak,
Csak elrabolják csöndes álmaim !

Ne lenne szárnyam, mi magasba von.
Szűk határok közt, hadd élnék itt békén
Apró tervekkel: mint madár a fészkén.

S dal is csak egy fakadna ajkamon:
Valami naiv, együgyü kis nóta,
Egy kis bölcsőre halkan ráhajolva . . .


Kemenczei Lászlóné: CSAK A SÓHAJOK...

Mindenem vagy... és több semmi!
Boldoggá hogy tudnál tenni?
Tréfál csak velünk az élet,
mert másé vagy, s én Neked
menusgabor, 2018. november 30. péntek, 13:00
Káli László
megtehetném!


EZER ÉV

Még mindig a fülembe cseng az a régi
csend, akkor este, ott a járdaszélen,
honnét csak karnyújtásra volt a végtelen.
És mi - akkor este éppen - átöleltük
a csendet, mintha soha nem is akarnánk
elválni tőle. Elbúcsúzott a karnyújtás,
mielőtt még elérhetett volna bennünket.
S mi csak álltunk összefonódott
gondolatainkkal a csöndes járdaszélen...
Emlékszem... (pedig tegnap volt éppen
ezer éve.) S most, újra itt járva, itt a járda,
itt a csönd, a régi érzés is visszaköszön,
csak az idő szaladt végtelen karnyújtásra...




ÉN AKARTAM

Én akartam! Istenem, mennyire el akartam mondani,
mindazt, amire nincs szó! Ami csak a tiszta
menusgabor, 2018. november 25. vasárnap, 21:00
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Konsztantyin Mihajlovics Fofanov:
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!

Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
A tűnődő természet hervadása,
kora reggel az ősz ködgomolyag,
a búcsúzó fények, a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,
őszidő, de
vorosrozsa66, 2018. november 15. csütörtök, 19:54
Látogatás a régi iskolánál
Látogatás a régi iskolánál

- Montauban -

. . . Tíz év után - te csöndes régi város
Meglátogat egy vén diák.
Zarándokol az eltűnt ifjúsághoz
A százéves kőhídon át.
Utakon, bokron vidám lelke szálldos -
. . . Keresi eltűnt - önmagát . . .

A városháza vérpiros falával
Még mindig a folyóba néz.
A barna dómból lágy harangszó szárnyal . . .
Szűk terén harcos vasvitéz
Még most is harcra lép tört kardvasával
S tekintete a ködbe vész.

Vén iskolánk szelíden és merengve
A magos parton álldogál,
Mint múlt időknek kővé dermedt lelke -
. . . Fölötte felhők raja száll.
. . . És hozzá sírva, boldogan, nevetve
Sok halvány árnyék visszajár.

Emlék, Ifjúság, Örömök, Remények -
Megzörgetjük a vén kaput,
De jaj! odabenn másként szól az ének,
A mi kandallónk kialudt . . .
Jöttek helyünkbe víg, dalos legények . . .
Minékünk itt már hely se jut.

Eső, vihar elmosta
kalmanpiroska, 2018. november 14. szerda, 15:00
P. Géraldy
teljes életét! És ön? Megeshet hogy
egy este hirtelen ellopta tőlem a
szívét, amely az én szívemnél kedvesebb, jobb?
Ó, ifjú, ifjú hölgy! Megért engem maga?

Szíve az én szívem. Mindenki bele láthat.
A múltam rejtezik tekintete mögött.
Az én szemem pedig tükre gyerekkorának.
Sokat rosszalkodott. Sokat ringattam öt.

Keblére az anya, fiát hiába zárja:
az levegőt kíván és napfénynek örül.
Játszani jobb neki. Mellemről hát leválva
kisiklott csöndesen a karjaim közül.

S mikor már nagy és erős lett, újra gyengéd
volt hozzám, mint aki csókomra szomjazik,
de más volt már - ma sem világos ez nekem még.
Meglátta tán szemem, s mosolyom árnyait.

Zaklatottnak talált, ok nélkül ingerültnek,
tompább figyelmemet nehezen bírta ki.
Legszebb érzései tőlem távol kerültek...
S akkor egy estelen magához ment kicsi.

Számít ez? Fogja és szeresse őt! Legyen szép!
De szeretete az enyémre
menusgabor, 2018. november 09. péntek, 19:00
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Konsztantyin Mihajlovics Fofanov
Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!


Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
A tűnődő természet hervadása,
kora reggel az ősz ködgomolyag,
a búcsúzó fények, a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,

őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Szeretem gyermekkorom óta, Észak
bús fia, hűlő vizek moraját,
az álmos erdőt, ha a komor évszak
leheletétől felgyúlnak a fák.

Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókadt minden, de a kései
virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen halálnak
még fénylőbben vágynak tündökleni.

Vagy kimegyek a ritkuló berekbe:
bíborban ég, átlátszó s hallgatag.
Csóvát vetett az alvó tetemekre
immár a szeptemberi virradat!...

Vagy a folyóhoz megyek - csupa
lilagondolatok, 2018. november 06. kedd, 12:52
Victor Hugó
szerető szív megöregszik,
mily mély, áhitatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frígy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja.



A KOLDUS

A szélben,dérben egy öreg koldus haladt.
Megvertem ablakom;megállt a ház alatt,
várta,míg szivesen ajtómat kitárom.
Parasztok jöttek ott,néhány nyerges szamáron
gubbasztva csöndesen a vásárból haza.
A koldus ismerős:ez él kint egymaga
vackán,a hegy alatt,álmodva s egyre várva
földi garasra és egy mennyei sugárra,
Istenhez nyujtva és emberhez a kezét.
- Melegedjék kicsit,jöjjön csak közelébb,
hogy hívják? - A szegény;nincs más nevem - felelte.
Megfogtam kezét: - Barátom,jöjjön erre. -
És egy szilke tejet hozattam hirtelen.
Didergett az öreg;aztán beszélt nekem,
s feleltem is,de csak mélán,szórakozottan.
- Lucskos ez a ruha
menusgabor, 2018. október 07. vasárnap, 16:14
Konsztantyin Mihajlovics Fofanov: Őszidő, de szép, de gyönyö
évszak
leheletétől felgyúlnak a fák.

Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókadt minden, de a kései
virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen halálnak
még fénylőbben vágynak tündökleni.

Vagy kimegyek a ritkuló berekbe:
bíborban ég, átlátszó s hallgatag.
Csóvát vetett az alvó tetemekre
immár a szeptemberi virradat!...

Vagy a folyóhoz megyek - csupa hullám,
ólmos habok lomhán türemlenek.
Csöndes szelíd harmónia borul rám,
és álmaim gyönyörrel teljesek...

Megsajdulnak felejtett veszteségek,
de nincs bennük se gyötrelem se vád,
homályosak, mint őszi csöndben ébredt
álomlátások, édes aromák.

És elnyerem megint a kurta békét,
könny fátyolozza megint szememet...
S ragyog az élet fénylő jelenésként,
ragyog, mint megfejtett édes jelek...

/Lator László fordítása/
cuppika59, 2018. október 02. kedd, 00:22
K. M. Fofanov: ŐSZIDŐ, DE SZÉP, DE GYÖNYÖRŰ VAGY!
K. M. Fofanov: ŐSZIDŐ, DE SZÉP, DE GYÖNYÖRŰ VAGY!

Őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
A tűnődő természet hervadása,
kora reggel az ősz ködgomolyag,
a búcsúzó fények, a madarak -
a lelket álom s bánat babonázza,

őszidő, de szép, de gyönyörű vagy!
Szeretem gyermekkorom óta, Észak
bús fia, hűlő vizek moraját,
az álmos erdőt, ha a komor évszak
leheletétől felgyúlnak a fák.

Megyek a kertbe - hallgat a madárhad,
már kókadt minden, de a kései
virágok végső pompájukban állnak,
közeledtén a meztelen halálnak
még fénylőbben vágynak tündökleni.

Vagy kimegyek a ritkuló berekbe:
bíborban ég, átlátszó s hallgatag.
Csóvát vetett az alvó tetemekre
immár a szeptemberi virradat!...

Vagy a folyóhoz megyek - csupa hullám,
ólmos habok lomhán türemlenek.
Csöndes szelíd harmónia borul rám,
és álmaim
vorosrozsa66, 2018. szeptember 04. kedd, 17:32
Petőfi Sándor: Tündérálom
napról-napra nőttön-nőtt ez űr,
S ez ür miatt nem szállhatott már lelkem,
Félt, hogy mélyébe hull... s nem kelle többé.
Mit eddig olyan lángolón öleltem,
Nem kellett kincs és nem kellett dicsőség.
Mind a kettő oly fénytelen vala!
Oly fénytelen, mint lesz az ég idővel,
Ha elkopik majd csillagfátyola.

Nem kelle semmi, még a jóbarát sem,
Magam magamnak voltam terhire,
S futottam, mint kit rémek serge üldöz,
Az életzajtól messzi-messzire.
Csöndes magányban keresék tanyát,
Sötét erdő völgyébe telepedtem...
Oh e magányban milyen alakok
Lengtek körűlem s szálltak el fölöttem!

Szivembül jöttek e tündéri lények,
Szivemnek nem rég támadt üregébül,
Tündéri lények, milyenekre félig
Emlékezém a szép gyermekregékbül.
"Megálljatok! megálljatok!" kiálték,
"Oh, csak egy álljon meg közűletek,
Csak addig, mig egy csók s egy ölelés tart!"
Nem álltanak meg, mind eltüntenek.

Kerestem őket,
lilagondolatok, 2018. augusztus 25. szombat, 11:00
Hazaszeretet...
Jakab Ödön:

Hazaszeretet...

Csodálattal tölt el engem a természet,
Bár nem minden évszak vonzza lelkemet:
Búra hangol a tél sívó pusztasága,
Míg örömre gyujt a zengő kikelet;
Ámde még a tél is, ha itthon borul rám,
Idegen tavasznál kedvesebb nekem,
Mert én a hazámat, szép Magyarországot,
Az egész világnál jobban szeretem!

Nem csupán azért, mert itt ringott a bölcsőm
És porló apáim csontja itt pihen;
Még mind ezeknél is valami erősebb,
Titkos erő köti ide a szivem!
Nincs annak neve, sem határolt lakása,
Észrevétlen árad mindenből felém:
Ott lappang a földben, virágban, folyóban,
Bércek erdejében, rónák ligetén.

Ringathatták volna bölcsőmet akárhol,
Szépséges hazámtól bármi messzire:
Nyugtalan ösztönnel csak ide vágyódnám
Az édes magyar föld vidékeire;
Miként a vad, mely rab anyától született
S igazi otthonát nem ismeri még,
De azért
aranyoslila, 2018. augusztus 21. kedd, 21:52
József Attila: Szép csöndesen aludj
József Attila
Szép csöndesen aludj


Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már.
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca

S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.
Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.

És én egészen egyedül maradok.
Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.

Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
lilagondolatok, 2018. augusztus 16. csütörtök, 23:53
1/93
Képek, videók
0810Draskoczy.jpg
basikele
2012. január 31. kedd, 01:25
Kemence.png
kathyvp
2018. augusztus 26. vasárnap, 18:57
kemencébe1229.jpg
maroka
2017. december 29. péntek, 15:53
régi kemence.jpg
lenke1964
2015. október 16. péntek, 17:01
Régi Kemencés szoba.jpg
irmus
2015. október 13. kedd, 07:31
kemence mellett
orban47
2015. április 29. szerda, 21:17
Kemence előtt gémeskút, á
furaila
2015. február 01. vasárnap, 09:12
A búbos kemence
irmus
2014. szeptember 28. vasárnap, 13:37
kemencés udvar
erzsikepuskas
2013. december 15. vasárnap, 09:53
kemence0929.jpg
maroka
2013. szeptember 29. vasárnap, 23:53
kemence ajtó
aranyosmagdika
2013. május 07. kedd, 07:35
Kemence,hosszú asztalok p
cipello
2013. május 06. hétfő, 16:26
KEMENCE
gyemantszocske
2013. május 06. hétfő, 11:10
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.