Belépés
2020. július 10. péntek | 28. hét | 192. nap | 17:24 | Amália
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Beszédmondók az 1956-os Gyásztéren
1989. Csurka István, (1934-2012) MDF elnökségi tag, író
és Balogh Sándor történész
33 év után az első tömeges megemlékezés a sortűz helyszínén

1990. Orbán Viktor, FIDESZ frakcióvezető
(A már hivatalos Gyásznapi megemlékezésre a taxis blokád miatt csak
ő jött el Göncz Árpád, Horváth Balázs és Pozsgay Imre helyett és a
beszédet a Városháza erkélyéről tartotta)
1991. Göncz Árpád, köztársasági elnök, emlékmű avatás
Németh Boldizsár,( 1928-2007) Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület titkár
1992. Katona Tamás, Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
1993. Plutzer István, Mosonmagyaróvár polgármestere
1994. Tőkés László, Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöke
1995. Világhy József, Mosonmagyaróvári '56-os Egyesületi tag
1996. Tihanyi László, Szigethy Attila Társaság, ügyvezető
1997.
azenujsagom, 2020. március 04. szerda, 03:56
Kövér: egyre inkább individualizált társadalommá kezdünk válni
Kövér László azt mondta, "közösségként nem vagyunk képesek magunkat megfogalmazni mint nemzet", egy megosztott közösség vagyunk, vagy egyre inkább - és ezen sokan dolgoznak kül- és belföldön egyaránt - egy individualizált társadalommá kezdünk válni, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, önmagáért sem, nemhogy másokért, vagy a közösségért.

Abban hogy ez így van, vagy legalábbis ennek a veszélye kézzelfoghatóan fennáll, benne van az, hogy harminc évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg azokat az alapértékeket, azt a közös elvi erkölcsi alapot, amiben mindannyian egyetértettünk volna - mutatott rá.

A kérdés kapcsán, hogy mi maradt itt a Kádár-rendszerből, Kövér László arról beszélt, saját demokratikus államunkhoz való viszonyunk "nem sokban különbözik attól", mint ahogyan viszonyultunk a Kádár-rendszer utolsó másfél-két évtizedében az akkori elnyomó diktatúrához. Tehát gátlás nélkül kihasználjuk a kiskapukat, kijátsszuk a szabályokat, ha lehetséges. Nem érezzük úgy, hogy ez az állam, ez a
velemenyezd, 2019. december 02. hétfő, 22:12
A Magyar Szocialista Párt 30 éve alakult meg
reform nélkül. Megindult a politikai élet pluralizálódása, változás kezdődött az állampártban is. Az MSZMP 1988. május 20-22-i országos értekezletén leváltották főtitkári tisztségéből Kádár Jánost, aki 32 éven keresztül volt az ország első számú vezetője, utóda Grósz Károly miniszterelnök lett. Kicserélődött a Központi Bizottság egyharmada, a szűkebb vezető testületből, a Politikai Bizottság 13 tagjából csak hármat választottak újjá, a testületbe reformerként számon tartott politikusok - többek között Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára és Nyers Rezső, az 1968-as gazdasági reform atyja - is bekerültek.

A következő hónapokban a párton belül különböző irányzatok vetélkedtek: a "konzervatív rendpártiak", az "új rendpártiak", a radikális reformerek, jelentős tábort alkottak "a túlélő és igazodó opportunisták" és "a politikai arculat nélküli szürkék" is. Az energikus új főtitkár, akinek politikáját "grósznosztyként" emlegették, a pluralizmust az egypártrendszeren belül képzelte el, ellenkező esetben
velemenyezd, 2019. október 05. szombat, 07:05
A rendszerváltáshoz kapcsolódó tárgyakat gyűjt a Nemzeti Múzeum
elmondhassák élményeiket, emlékeiket a rendszerváltásról. Az összegyűjtött tárgyakat az év végén nagyszabású kiállításon mutatják be, a videóra vett visszaemlékezésekből szabadon hozzáférhető, virtuális tárlat készül.

A gyűjtés és az időszaki kiállítás mellett filmvetítéseket, kerekasztal-beszélgetéseket és tudományos konferenciát is tervez a múzeum a rendszerváltásra emlékező projekt részeként - fűzte hozzá Gál Vilmos, aki kitért arra is: hétfőn pontosan 30 évvel ezelőtt, 1989. január 28-án nevezte Pozsgay Imre államminiszter egy rádióinterjúban ellenforradalom helyett népfelkelésnek az 1956-os eseményeket.

Varga Benedek a sajtótájékoztatón saját személyes tárgyai közül egy 1930-as évekből származó tintatartót ajánlott fel a gyűjtés számára, amelybe 1989-ban töltött tintát, elhatározva fiatal történészként, hogy egyszer majd azzal írja meg a rendszerváltás történetét.

Az eseményen egy lengyel Szolidaritás-zászlót is adományoztak a múzeumnak. Az adományozó, Müller Ferenc elmondta: a
velemenyezd, 2019. január 28. hétfő, 12:21
Gyásznap, október 26. 1990-2018
szívesen elbeszélgetnék vele ezen emlékeiről.

És akkor íme a lista:

1989. Csurka István, (1934-2012) MDF elnökségi tag, író
és Balogh Sándor történész
33 év után az első tömeges megemlékezés a sortűz helyszínén

1990. Orbán Viktor, FIDESZ frakcióvezető
(A már hivatalos Gyásznapi megemlékezésre a taxis blokád miatt csak
ő jött el Göncz Árpád, Horváth Balázs és Pozsgay Imre helyett és a
beszédet a Városháza erkélyéről tartotta)

1991. Göncz Árpád, köztársasági elnök, emlékmű avatás
Németh Boldizsár,( 1928-2007) Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület titkár

1992. Katona Tamás, Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára

1993. Plutzer István, Mosonmagyaróvár polgármestere

1994. Tőkés László, Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöke

1995. Világhy József,
azenujsagom, 2018. október 27. szombat, 06:21
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként - népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás után összeült első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében
velemenyezd, 2018. október 21. vasárnap, 10:01
Lázadás
forradalmárok és nem a FALÁBÚ Szabó bácsi és társai... Voltak valódi HŐSÖK, akik fegyverrel is védték azt, amit elvileg nem lehetett. Sorsuk megpecsételődött abban a percben, amikor azok a TANKOK visszatértek... Kevesen voltak és ma már még kevesebben vannak köztünk... Még mindig nem tudta elérni a magyar politika azt, hogy a KÉT OLDALON egymás ellen harcolók és ma még életben lévők üljenek le egymással szemben és béküljenek meg, vagy beszéljék ki őszintén azt, ami történt.
Mára, csak a POZSGAY maradt, aki hirdette az igét egykoron, aki meg merte akkor írni a véleményét a FORRADALOMRÓL, amit nemes egyszerűséggel ELLENFORRADALOMNAK nevezett és a harcosokat csirkefogó huligánnak, csőcseléknek. Ma, Ő is nemzeti hős, a politika és a HATALOM embere. Egy ember, akinek mindegy, hogy - milyen köpönyeget hord, - KIFORDÍTJA, BEFORDÍTJA - mégis bunda a bunda...

....."1977 december 15.-én a Petőfi Népe című lapban így írt az 56.os eseményekről a
klarika47, 2018. október 12. péntek, 16:31
Szili Katalin: jobban való nekem az autonómiapolitika, mint a pártpolitikai acsarkodás
A politikussal Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervezett beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében a politikai pályaívét tükröző Mindig a haza című tavasszal megjelent könyv kapcsán. Az Országgyűlés egykori elnökével Mile Lajos főkonzul és Galló Béla, a könyv szerzője beszélgetett.

Szili Katalin elmondta, optimistább a kárpát-medencei autonómiatörekvések ügyében, mint sokan mások. Úgy vélte, a minority safepack európai polgári kezdeményezés és más európai folyamatok is tágítják a kisebbségpolitika kereteit, és ez segíti a kárpát-medencei magyar közösségeket abban, hogy autonóm státust szerezzenek. Azt is fontosnak nevezte, hogy Magyarországon politikai konszenzus van a nemzeti kérdésekről, amelyből csak egyetlen párt vonja ki magát.

A politikus saját pályájára visszatekintve elmondta: a keresztény-szociális eszmerendszert érezte legközelebb saját gondolataihoz, de ez az ideológia soha nem tudott igazán teret nyerni Magyarországon. Úgy vélte azonban, hogy mára már nem az eszmék
velemenyezd, 2018. augusztus 23. csütörtök, 19:13
Csatári Bence könyve a könnyűzenei cenzúráról a Kádár-rendszerben
szó veszélyes fegyver, a Miért hagytuk, hogy így legyen? vagy a Te kit választanál?. "Kiemelkedő munkássága mellett amiatt is ő volt a legkézenfekvőbb, mert szereplője volt számos meghatározó, ma már rocktörténeti jelentőségű eseménynek".

A szerző kifejtette, hogy voltak, akik elzárkóztak a beszélgetések elől, mások éppen a könyv készítése közben haltak meg, ezért nem tudott velük találkozni. Közöttük volt például a sanzonbizottság egyik tagja, Körmendi Vilmos, a táncdalfesztiválok karmestere vagy Pozsgay Imre egykori kulturális miniszter.

"A rendszerváltáskor, 1990 körül még nem lehetett a cenzúra témáját körbejárni, későn kerültek a levéltárba az iratok, az Országos Rendező Iroda anyagai nem is olyan régóta, mindössze hat-hét éve váltak kutathatóvá. Leginkább már csak a nyolcvanas évek szereplőit tudtam megszólaltatni, az előző két évtized pártállami katonái közül csak kevesen élnek, holott nyilván teljesebb lenne a kép, ha az egykori MSZMP PB-tag Komócsin Zoltán vagy a hatvanas években a KISZ KB
velemenyezd, 2017. november 25. szombat, 10:41
A nap, amikor lyukas lett a magyar zászló
Intézet adatai szerint 229 volt. Koncepciós perek után végezték ki Nagy Imre volt miniszterelnököt, Maléter Pál volt honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, Szilágyi Józsefet, a miniszterelnök személyi titkárát, Losonczy Géza volt államminiszter még a Nagy-Imre per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. Ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének prominens tagjaként - népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, a köztársasági elnöki teendőket ellátó országgyűlési elnök kikiáltotta Budapesten a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás utáni első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án törvényben örökítette meg az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét, október 23-át pedig nemzeti ünneppé
bordat, 2017. október 23. hétfő, 16:49
Ukrán oktatási törvény - Gulyás Gergely: a magyar állam biztosítani fogja a magyar nyelv oktatását Kárpátalján
A kormánypárti politikus szerint pozitív, hogy a magyar politika - kormány és ellenzék - egységesen tud fellépni nemzetpolitikai ügyekben. Hozzátette: a székelység mellett a kárpátaljai magyar közösség a legösszetartóbb határon túli kisebbség.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy miután Ukrajna nem tagja az EU-nak és vélhetően még sokáig nem is lesz az, az ukrán nyelvtörvény nem uniós kérdés.

Az EP-képviselő beszélt arról is, hogy az európai liberális, valamint az amerikai felfogás az egységes emberiség felé mutat, amely szerint a kisebbség, a többnyelvűség zavaró. Ilyen volt 1914 előtt a magyar álláspont is - mondta.

Takaró Mihály irodalomtörténész szerint a migráció ügyében politikai érv lehet, hogy a gyarmatosítás árát fizessék meg az egykori gyarmattartók. Ők emiatt bűntudattól szenvednek, "de mi nem voltunk gyarmattartók" - fűzte hozzá.

A Püski Kiadónál megjelent kötet másfél évtized vitaestjeit tartalmazza szerkesztett formában, több mint
velemenyezd, 2017. szeptember 29. péntek, 19:53
Lakiteleki találkozó - Lezsák Sándor: emlékezni és emlékeztetni kötelességünk
27-én tartották A magyarság esélyei címmel. A találkozó szervezőinek, a lakiteleki alapítóknak (Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István) hívására 181 értelmiségi gyűlt össze a Lezsák Sándor lakiteleki tanyájának kertjében felállított sátorban. Ott volt többek között Bozóki András, Konrád György, Gombár Csaba, Bihari Mihály, Lengyel László, Pomogáts Béla, Csengey Dénes, Áder János, Szabad György és Jeszenszky Géza is.

A bevezető előadást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP reformszárnyának egyik vezetője tartotta, akinek jelenléte részben legalizálta a hatalom számára nem kívánatos összejövetelt.

Az előadások a reform szükségességéről, a társadalmi kiútkeresésről szóltak, a legszélesebb társadalmi összefogás kialakítását tűzték ki célul. Itt fogalmazták meg először az egypártrendszert felváltó többpártrendszer szükségességét. A rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomásának tekinthető találkozó végén
velemenyezd, 2017. szeptember 26. kedd, 09:22
1/15
Képek, videók
0 Csurka István jövendöl
lovaszmarika
2015. szeptember 29. kedd, 17:25
4 Csurka-István.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:43
4 Csurka.István.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:43
4 csurka István-.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:43
4 Csurka István.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:42
4 Csurka istván.--.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:42
4 csurka István.-.jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:41
4 Csurka István....jpg
agica2004
2014. június 11. szerda, 16:41
Csurka István.png
ujjozsef
2009. február 10. kedd, 08:01
0 a névnapra Balogh Éva Z
lovaszmarika
2019. szeptember 12. csütörtök, 11:46
SZKV. Balogh-Monostori.Bá
agica2004
2019. május 14. kedd, 19:35
SZKV-Balogh Tóni.jpg
agica2004
2019. május 14. kedd, 19:08
0 szülinapra Baloghéva un
lovaszmarika
2018. szeptember 24. hétfő, 09:40
Agnes Balogh kutyaja.jpg
charlotteani
2018. február 09. péntek, 23:45
eduardo_balogh_photogr aph
menusgabor
2017. július 24. hétfő, 21:38
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.