Belépés
2020. július 11. szombat | 28. hét | 193. nap | 06:49 | Nóra, Lili
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
A betolakodó fajok világszerte fenyegetést jelentenek a védett területekre
A Kínai Tudományos Akadémia és a University College London (UCL) kutatói 894 olyan szárazföldi állatfajt - köztük emlősöket, madarakat, hüllőket és gerincteleneket - vizsgáltak, amelyeknek ismert invazív populációik vannak valahol a világban.

A szakemberek világszerte csaknem 200 ezer védett területen nézték meg, hogy a vizsgált fajok megtalálhatóak-e azok területén vagy határaik közelében - olvasható a londoni intézmény honlapján.

A Nature Communications című folyóiratban publikált eredmények szerint a területek kevesebb mint 10 százaléka ad otthont jelenleg bármelyik vizsgált betolakodó fajnak, ami azt sugallja, hogy a védett területek általában véve hatékonyan védekeznek az idegen fajok ellen.

Ennek ellenére azonban csaknem az összes vizsgált területre fenyegetést jelenthet az invázió, ugyanis 99 százalékuk esetében a határaik 100 kilométeres körzetében már megtelepedett egy betolakodó faj, 89 százalékuknál pedig már a határaik 10 kilométeres körzetében találni egy-egy invazív
velemenyezd, 2020. június 11. csütörtök, 17:23
Az űrből térképezték fel az antarktiszi algavirágzást
narancssárgákat nem.

Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először.

A szakemberek szerint ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén.

"Ha változás áll be az algaközösségekben, az hatással lesz a tápláléklánc magasabb szintjeire is" - magyarázta Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

Az ökológus hozzátette: "bár globálisan nézve ezek a számadatok eltörpülnek,az Antarktisz tekintetében nagy jelentőségűek".

Az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra.

Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között
velemenyezd, 2020. május 20. szerda, 17:18
A malária ellen teljes védelmet nyújtó mikrobát fedeztek fel
kutatók szerint a felfedezésben óriási lehetőség rejlik a betegség elleni küzdelemben.

A maláriát a fertőzött szúnyogok csípése terjeszti, tehát a rovarok védelme az emberek védelmét eredményezheti.

A maláriát megállító Microsporidia MB-t a szúnyogok tanulmányozása közben fedezték fel a kenyai Viktória-tónál. A rovarok bélrendszerében és genitáliáiban él. A kutatók egyetlen olyan szúnyogot sem találtak, amelyikben Microsporidia él és emellett fertőzött is lett volna - írták a Nature Communications tudományos lapban. A laboratóriumi kísérletek megerősítették, hogy a mikroba megvédi a szúnyogokat a malária kórokozójával szemben.

A Microsporidiák vagy kisspórások élősködők, a gombák közeli rokonai. A vizsgált szúnyogok öt százalékában találták meg az új fajt.

"Az eddigi adataink azt mutatják, 100 százalékban véd a malária ellen. Meglepetésként ért bennünket is. Azt gondolom, nagy áttörést lehet elérni vele" - mondta el a BBC-nek Jeremy Herren, a kenyai nemzetközi rovartani kutatóközpont
velemenyezd, 2020. május 04. hétfő, 17:13
Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízének hőmérséklete
A szakemberek több mint 160 torkolatot vizsgáltak meg az 1100 kilométernyi partszakaszon.

Elliot Scanes, az egyetem tengerbiológusa szerint az évenkénti 0,2 Celsius-fokos emelkedés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás már zajlik Ausztráliában. "Ez a hőmérsékletemelkedés olyan gyors ütemben történik, amely meghaladja a globális óceáni és légköri modellek előrejelzéseit" - tette hozzá a szakember.

A Nature Communications című folyóiratban publikált eredmények összecsengenek az ausztrál meteorológiai ügynökség adataival, amelyek szerint a kontinens körüli óceánvíz hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett 1910 óta. A levegőhőmérséklet pedig 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt évtizedben.

Scanes szerint az Északi-tenger németországi partvonala mentén lévő tavakat és folyókat, valamint az egyesült államokbeli Hudson folyót és a Chesapeake-öblöt vizsgáló tanulmányok eredményei is melegedést mutattak, de a mostani volt az első tanulmány, amely hosszú távon vizsgálta a
velemenyezd, 2020. április 14. kedd, 17:51
ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését
A Nature Communications folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is - közölte az ELTE.

Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert.

A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot hagy az elektromágneses sugárzással történő kölcsönhatás eredményeként kialakuló színképében, amely egyértelműen megkülönbözteti az egyik kémiai entitást a másiktól. A vonalkódot visszafejtve a spektroszkópia lényeges tulajdonságokat tud feltárni minden fényt kibocsátó vagy elnyelő testről.

A kutatók eredménye a cikk egyik felkért hivatalos bírálója szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb módszertani fejlesztése az ultrapontos spektroszkópia társtudományokkal történő
velemenyezd, 2020. április 08. szerda, 11:51
Feltárták a szervezet D-vitamin-előállítását befolyásoló génváltozatokat
A tanulmány az Egyesült Királyság több mint félmillió lakosának genomját vizsgálta meg - írta az eurekalert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

"Számos olyan, a bőrrel kapcsolatos gént találtunk, amelyik befolyásolja a szervezet D-vitamin-helyzetét. Napfényre van szüksége a bőrnek, hogy előállítsa a D-vitamint, de a génváltozatok is hatnak arra, hogy milyen jól végzi ezt a feladatát" - mondta John McGrath, az egyetem agykutatási intézetének professzora.

"Eredményeink arra utalnak, hogy a HAL (hisztidon ammónia-liáz) nevű gén variációi szerint változik a bőr egy kis molekulájának a koncentrációja, amelyik úgy viselkedik, mint valamilyen belső fényvédőszer. Ez a molekula magába szívja az UV-B fénysugarakat, amelyekre a D-vitamin előállításához szüksége van a bőrünknek. Attól függ, mennyi vitamint állítunk elő, hogy mennyi van ebből a molekulából" - magyarázta.

A kutatócsoport 143 olyan génlokációt talált, amelyik a D-vitamin koncentrációjával összefügg - tette hozzá Naomi Wray, az
velemenyezd, 2020. április 02. csütörtök, 20:52
Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók
Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki.

A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is abban, hogy meghatározzák, mekkora kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre.

A kutatócsoport tengeri és édesvízi emlősök, hüllők, halak és gerinctelenek által lenyelt műanyagokat vizsgáltak. 9 milliméteres hallárváktól kezdve tíz méteres hosszúszárnyú bálnákig különböző méretű állatok vettek részt a vizsgálatban.
velemenyezd, 2020. március 30. hétfő, 15:52
Nem egyszerre zajlott le a földtörténet legsúlyosabb kihalása a szárazföldön és az óceánban
A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok 70 százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A nyílt vizekben később bekövetkező tömeges kihalás, amely a tengeri fajok csaknem 95 százalékát érintette, több tízezer év alatt mehetett végbe.

Noha a tudósok többsége úgy véli, hogy a perm időszak alkonyán bekövetkezett kihalási esemény elsődleges oka vulkánkitörések egy sorozata volt egy több mint egymillió éven át tartó időszakban a mai Szibéria területén, a déli féltekén bekövetkezett szárazföldi, illetve az északi féltekén végbement tengeri kihalás közötti időbeli eltolódás eltérő kiváltó okokat sejtet.

"Az emberek többsége azt gondolta, hogy a szárazföldi összeomlás ugyanakkor kezdődött,
velemenyezd, 2020. március 27. péntek, 16:52
Rekordütemben nő egy üvegházhatású gáz légköri koncentrációja
HFC-23 kibocsátójának tartott India és Kína bejelentette, hogy csökkenti azoknak a gyáraknak kibocsátást, amelyek ezzel a gázzal dolgoznak. Két évvel később aztán, 2017-ben mindkét ország arról számolt be, hogy csaknem teljesen beszüntették a HFC-23 emissziójukat.

Az intézkedések nyomán a kutatók arra számítottak, hogy a HFC-23 globális kibocsátása csaknem 90 százalékkal csökken 2015 és 2017 között, aminek nyomán a gáz légköri koncentrációjának emelkedése is megtorpant volna.

A Nature Communications című folyóiratban publikált mostani eredmények szerint azonban a HFC-23 légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, hanem 2018-ra rekordütemű emelkedést mutatott.

A kutatók szerint rejtély, hogy miért emelkedik a várt csökkenés ellenére a gáz globális kibocsátása, amely hatással lehet az ózont bontó anyagok kibocsátásának korlátozására létrejött Montreali Jegyzőkönyvre is. 2016-ban a nemzetközi egyezmény támogatói aláírták az úgynevezett kigali módosítást, amelynek célja - az ózonrétegre káros
velemenyezd, 2020. január 22. szerda, 13:21
Megtalálták az eddig ismert legrégibb, megkövült bélszakaszt
tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Több mint félmilliárd éve a földi életet olyan egyszerű tengeri organizmusok jelentették, amelyeknek mása a mai vizekben nem található meg. Mintegy 450 millió évvel ezelőtt azonban látványos változások kezdődtek az egyszerű állatok világában. Megjelentek sok ma is élő állatcsalád ősei, egyebek mellett a primitív rákok és férgek.

A Missouri Egyetem kutatócsoportja Jim Schiffbauer vezetésével cső alakú kövületeket vizsgált meg, tanulmányukat a Nature Communications aktuális száma közölte.

"Ezek a fosszíliák nemcsak a legrégibb bélszakaszt rejtik, hanem abban is segítenek, hogy meghatározzuk ennek a fontos kövületcsoportnak az evolúciós helyét" - mondta Schiffbauer, a Missouri Egyetem geológusa, az egyetem röntgen-mikroanalízis központjának igazgatója.

A kövületek a cloudinidák családjába tartoznak, amely az ediakara földtörténeti időszak utolsó 10-15 millió évében élt, vagyis az úgynevezett kambriumi robbanást közvetlenül megelőző időszakban. A
velemenyezd, 2020. január 13. hétfő, 15:22
Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy kutatócsoport
"A jelenlegi csúcstechnológia eddig teljességgel ismeretlen és elképzelhetetlen megfigyelésekre adott lehetőséget. Alapvetően új, eddig soha nem látott szögből vizsgálhattuk a plazmakilövelléseket, amelyek milliószámra bekövetkeznek a Nap felszínén, és az asztrofizikusokat már jó másfél évszázada foglalkoztatják" - idézik az ELTE közleményében Erdélyi Róbertet, az ELTE kutatóprofesszorát, a Sheffieldi Egyetem Napfizika és Űrplazma Kutatóközpont (Solar Physics and Space Plasma Research Centre) vezetőjét, aki a nemzetközi kutatócsoport tagjaként vett részt a megfigyelésben.

Bár a hőmérséklet a Nap magjában akár 15 millió fok is lehet, a felszínt elérve ez az érték körülbelül 5700 fokra csökken. Ezután azonban a magasság további növekedésével a hőmérséklet ismét emelkedni kezd, és rejtélyes módon a koronában, a Nap légkörének külső részében, már a több millió fokot is elérheti.

P. Angelo Secchi olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes 1877-ben fedezte fel az úgynevezett szpikulákat,
velemenyezd, 2019. december 03. kedd, 14:01
Felfedezték az összefüggést az Alzheimer-kór és az agyi immunsejtek között
Az irvine-i Kaliforniai Egyetem biológusai laboratóriumi körülmények között felfedezték, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt, eredményeik a jövőben segíthetnek új gyógyszerek kifejlesztésében.

A Nature Communications című szaklap aktuális számában azt írták, hogy amikor az Alzheimer-kór rágcsálómodelljeinek eltávolították az agyi immunsejtjeit, a mikrogliákat, nem alakultak ki a kórra jellemző lerakódások, a béta-amiloid plakkok.

"Nem tudtuk pontosan, mit történik a mikrogliákkal, és miért fontosak az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában. Ezért döntöttünk úgy, hogy megnézzük, mi történik, ha eltávolítjuk őket" - mondta Kim Green neurobiológus.

Olyan szert használtak a kísérletben, ami leállítja a mikrogliák fennmaradáshoz szükséges szignáljait. Green és laboratóriuma korábban kimutatta, hogy a szignalizáció nélkül ezek az immunsejtek eltűnnek az agyból.

"Döbbenetes volt felfedezni, hogy azokon a területeken, ahol nincsenek mikrogliák, nem alakulnak ki plakkok. Ezek nélkül
velemenyezd, 2019. augusztus 22. csütörtök, 19:02
1/8
Képek, videók
néprajzi területek
rece-fice
2009. március 18. szerda, 17:10
Mars geológiai területek.
joffy
2007. április 29. vasárnap, 12:23
világszép parkok9.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:16
világszép parkok8.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok7.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok61.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok60.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok6.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok59.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok58.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok57.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok56.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:15
világszép parkok55.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:14
világszép parkok54.jpg
erzsikepuskas
2016. november 16. szerda, 14:14
Címkék
védett területekre, agyi immunsejtjeit, legrégibb bélszakaszt, University College London, mikroba megvédi, globális óceáni, állat testhossza, vizsgált szúnyogok, Space Plasma Research Centre, több mint, fotoszintetizáló organizmusok, Naomi Wray, állatok által, kenyai Viktória-tónál, evolúciós helyét, betolakodó fajok,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.