Belépés
2020. február 27. csütörtök | 9. hét | 58. nap | 10:09 | Ákos, Bátor
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Szalay Fruzsina versei
ére -
Könnyekben égve annyi szem!
Jer álom! Szállj a könnyezők szemére
Szép csendesen.



Éj

A nagy városra lankadt csend hajolt,
Az utcán elcsitult a nesz,
Ezüstöskék ottfenn az ég; a hold
Órája ez.

A fák felett sohajtó szél csap át,
A lomb mormolva ébredez,
Mély illat kél; az éji violák
Órája ez.

Az éjjel hűvös karja tárva van,
Az érzés bágyadásba vesz;
Az álom édes, boldog, hangtalan
Órája ez.


FEHÉR ÉJSZAKA

Köszöntöm ezt az éji órát!
- Üres, fárasztó volt a nap;
Lomhán vonultak el az órák,
Mint lomha, szürke madarak.

Most bágyadás érzése jár át...
- Láng fénye reszket a falon,
A szoba langyos félhomályát
Betölti áldott nyugalom.

És minden csendes pihenésre,
Békességes
menusgabor, 2020. február 24. hétfő, 21:00
Szabolcska Mihály versei
beszél.

Fejét a fűzfa szomorún lehajtja,
Több már a zöld lombnál a sárga rajta.
Üres fészek lóg a galyak alól,
Lakói már ki tudja merre, hol?

Az erdőszélen, a lombok hegyében,
Úgy úszik egy-egy békanyál fehéren:
Mint mikor a váló szerelmesek,
Fehér kendővel búcsút intenek.

Ott fönt meg kéklő selymén az egeknek,
Halványfehér bárányfelhők lebegnek.
S a táj, ameddig csak beláthatom:
Csupa békesség, csönd és nyugalom!

És mint ez őszi hangtalan határban:
Szívemben is nagy, édes némaság van.
Nyugodt a lelkem, csendes, hallgatag,
Olyan boldognak érzem magamat!

És mégis e mosolygó környezetben:
Valami mintha kényszerítne engem,
Leborulni a sárguló gyepen
És sírni, sírni, - nem tudom miért?
Hosszan, keservesen!


ŐSZI TÁJON.

Őszi tájon járok elmerengve,
S gondolok a saját életemre,
Valami nagy, biztató varázs van
E
menusgabor, 2020. február 22. szombat, 22:30
Czóbel Minka : HANGTALAN ÉNEK
HANGTALAN ÉNEK

Mi szép az álom, álomba járok,
Csak fényes álmot, mást ugy se várok.
Kavicstól félek, kavics élétől,
Lelkem felébred, szívem megrémül.

Álomban járó tágra nyitott szemmel,
Túlnant kívánó, kék szerelemmel.

Csak hang ne szálljon! hangok ha érnek
Eltünt az álom, elnémul az ének.
Mi szép az ének ha nincsen hangja,
Nappali éjnek zúgó harangja.

Még nem jött az óra - szemed se nézzen -
Csak az egy szóra, légy mindig készen!
lilagondolatok, 2020. február 14. péntek, 10:10
Szegedi Kovács György - Szélcsend
Lázadva keresem azt a pontot ,
azt a nehezen megfoghatót ,
amit még keresni sem szabadna .
Átmegyek a falakon , s már
hallom is a szirének énekét ,
de tudatom éberebben landol
bársonyosan csöndes tavadnál .
Megmerítkezem a szélcsend
suttogásában ahogyan
vízbe veti magát hangtalan .
Majd hirtelen kiúszik a túlpartra ,
süt néhány halat , végül is . . . ,
csak a társalgásért ,
az együttlétért ,
a megmentő szavakért ,
a csőre töltött szavakért ,
melyek kilövik
az óembert .
Ahogyan a falon átmentem ,
úgy vízen is járok ,
s megyek Feléd . . . ,
Te csak állsz ott ,
leeresztett kezekkel . . .

Finom a hal ,
Uram !

***** Bédné Marika : 2020 . 02 . 09 . 09 : 35 . - Forrás : Fehérvár Kultúra - Közéleti hetilap *****
bedmarika47, 2020. február 09. vasárnap, 09:33
Budai Zolka versei
becézve, fájva, sírva-simogatva,
őrjöngve, nevetve, mindenhogyan... dúltan!

Magam tettem... Magam tettem nincstelenné.
Én vettem el büszkén legtöbbet magamtól.
Én zsibongó fejű őrült, konok bolond,
ki most is csak furcsán, monoton barangol

szürke kacatjai között a szobában,
miként ha virágos réteken merengne:
- a lim-lomok neki liliomok lettek -
némán fütyörészve, csöndben énekelve,

azután hirtelen kőszobornak állva,
visszazuhanva a hangtalan szobába
kacagni kezd magán magába a kába,
majd remegve sírni s írni valahára.

Hát itt vagyok. Hahó, ez vagyok, Istenem!
Így nézek ki én, ez a keserű való.
S a savanyú tény, hogy eme szó: szerelem,
nem rozzant elmének, nem kergének való

csak még jobban porrá zúz, megfojt idebenn,
de nézz meg, hiszen az arcomon is látszik,
hogy lelkem húrjain a féktelen téboly
már gúnyt űz belőlem, lakodalmast játszik!

Magam tettem... Magam
menusgabor, 2020. január 14. kedd, 20:00
Tél
Furcsa némaság telepedett a tájra,
a természet csak bámult az éjszakába,
hangtalan felhők csendben úsztak az éjben,
pelyhekkel dobálva a földet, mint régen.
Az álmából ébredő szél csak vacogott,
a sötétben megbúvó tél már kacagott,
nagy égi trónjáról lógatta lábait,
naponta átírta megfagyott álmait.
Ordító hideg lett, semmi sem motoszkált,
néha egy eltévedt napsugár poroszkált,
körülnézett jól a dermedt, fagyos tájon,
lesz itt bőven dolga ezen a világon

forrás: mozaik.bloglap.hu
foldinefehereva, 2020. január 02. csütörtök, 15:38
Pár lépés volna csak
Pár lépés volna csak

Ott álltam én is, nyomorultan, bénán,
ki tudja mióta Bethesda tavánál.
A napok jöttek, s elmentek felettem,
én a múltat, jövőt, mindent eltemettem.

Csak hulltak hangtalan egymásra a napok,
gyűltek, egyre gyűltek, a sánták, a vakok.
Nem tudtam honnan, s miért a sok beteg,
megátkoztam, mint Jób ezt a rossz életet.

Miért van így? Kérdeztem szűntelen,
de elnyelte hangom a végtelen.
Nem kaptam vigaszt, jó szót, sem mosolyt,
egy felém hajló mozdulat sem volt.

A lüktető élet nagy vérkeringése
már kidobott magából, vagy talán mégsem?
Hisz fölöttem is úgy ragyog a Nap,
ha éjszaka van ezernyi csillag.

- Míg lelkem a gyötrő mélységeket járta,
megtanultam jól, nagyon-nagyon fájva:
Az én szenvedésem a mások próbája.

Nem számoltam hányan nem is vették észre,
pár lépés volna: csak segíteni kéne,
hogy eljussak a tó gyógyító vizébe.

- Végül
kalmanpiroska, 2019. december 25. szerda, 17:58
1. Az én 1956-om,Pestre hozattak az iskola miatt
PADLÁSRÓL!
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=278081&kid=1030564&sort=

NAGYAPA, az ,,ISONZÓI HŐS" ezt már nem élhette túl. Még azon az őszön meg is halt agyvérzésben. Apa FERI nevű fiatalabbik fiú testvére akkor töltötte Jászberényben a 3 éves sorköteles katonai szolgálatát, aki még az édesapja haláláról szóló értesítésről sem tudhatott. Csak, amikor már eltemették nagyapát, mondták meg neki, hogy: - ,,Meghalt a ,,KULÁK" apja!".

Apa, pedig hangtalanul zokogva járt-kelt a házban, mert azon vívódott:
- ,,Mi lesz, ha elmegy egy kuláknak a temetésére?". Hogyan kérjen szabadságot, hogy ne tudják meg a gyárban mire kell."

Rettegve félt attól, hogy ha megtudják, ,,racizni" fogják emiatt. Azon gyötrődött, hogy akkor ki fogja eltartani a beteg feleségét- annak idős- özvegy édesanyját és a gyerekeit? APA ELTARTOTTJAI láthatók a képen:
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=278081&kid=1030563&sort=

Végül
furaila, 2019. december 13. péntek, 11:34
Varga Imre : Fehér vers
Varga Imre : Fehér vers

A csenddel a boldogság üzen,
a csenddel a béke.
Ez az a nyelv, ez az a hely -
minden élő menedéke.

Nevemet, sorsomat ízlelve
figyelmem fényébe olvad.
Üres, fényes tér a vagyok.
Két szó közt boldogan.
Belelógnék űrébe, ha lenne aki;
szólítanám, ha lenne mivel.
Szabad-létem jelei
kimondhatatlanul.
Átlépésem mozdulatlan.
Ha lenne máshová.
Az álom íze volt
teremtés előtti tagolatlan.
Érzés fel-felcsillanása
időm hullámain.
A most határtalan
szavak ábrándja hozza
és viszi; lám, hullámzik hangtalan.
A csend fehérsége
mindenből minden előtt
és mögött.
lilagondolatok, 2019. december 08. vasárnap, 11:29
Dsida Jenő: Kicsi rózsa
Dsida Jenő: Kicsi rózsa

Ha nagyon egyedül vagy, kicsi rózsa,
s végtelen éjjel ködharmata hull,
én melléd simulok hangtalanul.

Ha árvaságod szívet-facsaró,
csak szólnod kell és támaszod leszek,
élő, egyszerű rózsafakaró.

Ha síró, szellemjáró éjfelen
végigszáguld a szél zúgva, seperve,
eldughatod az arcod kebelemre.

Ha babonázva arcodba mered
a sápadt, kaján, torzult holdvilág-arc,
elfödöm gyöngéden a szemedet.

Ha fáj, ha üldöz valami titok,
belefújok egy kicsi ezüst sípba:
gondot-űzni tündéreket hívok.

Alkonyatkor a napba bámulunk,
imádkozva, míg eljön a sötét
és álmodjuk az egymás közelét.

S mikor szirmodat sóhajok se tépik,
egy friss harmatú, boldog éjszakán,
ketten, szótlanul felnövünk az égig.
lilagondolatok, 2019. december 05. csütörtök, 08:56
Hollósy Tóth Klára November vége
Kísérteties szél süvít a parton,
csontig ázott táj rothad dermedőn,
a ködös létre ráköszön az alkony,
megadó világ tesped könnyezőn.

Köröskörül bús, őszt sirató fantom,
lélekvándorlás könnyes temetőn,
sóhajzene szól bágyadt léleklanton,
összehúzom kabátom reszketőn.

Senki sem tudhatja, mikor van soron,
múlik életünk sorspillanatokon,
rothadásban sivárság tétlenül.

Ködszürke, sárderes fagyos ősz oson,
tovább már ő sem, én sem tiltakozom,
várom,, minden zaj, mint a lét, elül...

November

Lomha időtlenség kongatja csendjét,
szomorú világ ez, sehol egy mosoly,
kiitta a lét csordultig telt kelyhét,
az ég alatt gond és szörnyű bú borong.

Hamuszín ködben nyugszik domb és mélység,
könnyeznek a fák, s a bokrok hangtalan,
remete szél jár partok meredélyén,
békesség vigyázza a vigasztalant.

Bújtató az erdő, kihalt az ösvény,
megsűrűlt, hűvös jégeső
eva6, 2019. november 30. szombat, 17:17
1/466
Képek, videók
Január 1. Fruzsina
rushlilly
2017. november 27. hétfő, 12:08
Fruzsina 1.jpg
barklara
2017. június 16. péntek, 15:23
Fruzsina.jpg
53ilona
2017. április 04. kedd, 19:05
Fruzsina
szicu
2016. május 13. péntek, 09:30
FRUZSINA.gif
1951anna
2015. június 23. kedd, 07:24
fruzsina név.jpg
zsokica45
2015. február 18. szerda, 17:04
Fruzsina-.png
agica2004
2015. február 03. kedd, 16:02
Fruzsina.jpg
agica2004
2015. február 03. kedd, 16:01
fruzsina név..jpg
zsokica45
2014. november 23. vasárnap, 16:15
máriapócs_könnyező szűz m
maroka
2019. június 25. kedd, 20:03
konnyezo.jpg
charlotteani
2016. augusztus 14. vasárnap, 20:29
könnyező nő
szicu
2016. május 09. hétfő, 22:04
Könnyező szépség
sanci81
2016. január 23. szombat, 12:24
Egy könnyező angyal.gif
kkm
2015. október 03. szombat, 23:03
A konnyezo Maria kepe
borigit
2015. március 27. péntek, 14:14
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.