Belépés
2018. december 13. csütörtök | 50. hét | 347. nap | 06:15 | Luca, Otília
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Először sikerült azonosítani a figyelemzavar kockázatát növelő géneket
Az ember génjei meghatározó szerepet játszanak a különböző mentális rendellenességek kialakulásában. Az ADHD esetében a kockázat 75 százalékát a genetikai tényezők adják. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani ezeket a géneket.

A Psychiatric Genomics Consortium nevű nemzetközi szervezet kutatói összevetették a genetikai variánsokat több mint 20 ezer ADHD-val és 35 ezer anélkül élő ember teljes genomjában, és tizenkét olyan specifikus DNS-töredéket azonosítottak, amelyek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra hajlamosítanak.

Az eredményeket a Nature Genetics című tudományos folyóiratban publikálták a szakemberek.

"A nagy mennyiségű adat lehetővé tette számunkra, hogy elsőként meghatározzunk olyan genomterületeket, amelyek eltérőek az ADHD-val és anélkül élők között. Az ADHD-ra hajlamosító genetikai variánsok kutatása évtizedekre nyúlik vissza, de mostanáig nem sikerült meggyőző eredményeket kapni. Most jelentősen megnöveltük a tanulmányba bevont alanyok számát,
velemenyezd, 2018. december 01. szombat, 15:11
Komoly fenyegetést jelent a kardszárnyú delfinekre a PCB-szennyezés
szervezetébe.

A PCB-k felszámolása, illetve biztonságos tárolása még túlnyomórészt megoldásra vár. Néhány ország ebben előrébb tart, mint a többi. Az Egyesült Államokban külön szövetségi alapokat használnak a legszennyezettebb helyszínek kármentesítésére, ennek köszönhetően az óceánok PCB-szintje csökkent.

Európában azonban sürgős beavatkozásra lenne szükség, mivel a PCB-k helytelen tárolása miatt a vegyület beszivárog a talajba, a vizekbe és eljut az óceánba - figyelmeztetett Jean-Pierre Desforges, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

"Tudjuk, hogy a régi épületekben használt festékekben és tömítőanyagokban is vannak PCB-k, valamint a hajók külső bevonására is PCB-ket használnak, és ha nem megfelelő módon ártalmatlanítják, a toxikus anyagok kikerülhetnek a környezetbe, az épületek lebontásával pedig a PCB-k a levegőbe juthatnak" - sorolta a problémákat a kutató.

Amikor a mérgező vegyület bejut az óceánba, már csak igen keveset lehet tenni, a toxikus anyag
velemenyezd, 2018. szeptember 28. péntek, 14:32
Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép
akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.

"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal - mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat.

"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt" - mondta Davis.

A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis
velemenyezd, 2018. augusztus 10. péntek, 15:57
Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális rák kockázatát
állampolgár egészségi állapotát követték figyelemmel 1978 és 2011 között. A szakemberek több mint 200 ezer ivóvízminta elemzésével megnézték, hogy az alanyok mennyi nitrátnak voltak kitéve a lakóhelyükön, majd ezt az adatot összevetették a Dániában diagnosztizált rákos megbetegedésekkel.

"Évente nagyjából ötezer dán embernél állapítanak meg kolorektális rákot, amelynek hátterében számos ok állhat. Tanulmányunk szerint az ivóvízben lévő nitrát lehet ezek közül az egyik" - mondta Jörg Schullehner, az Aarhusi Egyetem közegészségügyi intézetének doktorandusza.

Hozzátette: "a tanulmányukban a legmagasabb nitráttartalmú - literenként több mint 9,3 milligramm - ivóvizet fogyasztók körében 15 százalékkal magasabb volt a kolorektális rák kockázata, mint azoknál, akik a legalacsonyabb nitráttartalmú - literenként kevesebb mint 1,3 milligramm - ivóvizet itták.

Az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiség 50 milligramm literenként, ám a kolorektális rák fokozott kockázata már literenként 4
velemenyezd, 2018. február 22. csütörtök, 14:32
Tudta?
Tudta? Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.

A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák - vagy púpos bálnák - életének első néhány hónapjáról - írja a BBC News.

A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet.

"Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik hosszú dalaikat" -mondta Videsen. "Az anyaállat és borja közötti kommunikációt megfigyelve azonban azt tapasztaltuk, hogy gyakran teljesen csendben vannak, vagy csupán nagyon gyenge jeleket bocsátanak ki"- tette
horvathnemagdi, 2018. január 25. csütörtök, 05:54
Érdekesség
Tudta? Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.

A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák - vagy púpos bálnák - életének első néhány hónapjáról - írja a BBC News.

A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet.

"Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik hosszú dalaikat" -mondta Videsen. "Az anyaállat és borja közötti kommunikációt megfigyelve azonban azt tapasztaltuk, hogy gyakran teljesen csendben vannak, vagy csupán nagyon gyenge jeleket bocsátanak ki"-
kirscha, 2018. január 23. kedd, 11:38
A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai
a közlemény kitér arra, hogy noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre - közöttük a gabonák terméseredményeire -, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában. Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A közlemény szerint a két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921-2010 közötti időszakban.

A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. A kutatás szerint ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921-1950-ről 1951-1980-ra a középhőmérséklet
velemenyezd, 2018. január 08. hétfő, 14:12
Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak
A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák - vagy púpos bálnák - életének első néhány hónapjáról - írja a BBC News.

A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet.

"Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik hosszú dalaikat" - mondta Videsen. "Az anyaállat és borja közötti kommunikációt megfigyelve azonban azt tapasztaltuk, hogy gyakran teljesen csendben vannak, vagy csupán nagyon gyenge jeleket bocsátanak ki" - tette hozzá a szakember.

A kutatók úgy vélik, hogy az anyaállat és a borja azért kommunikál ilyen halkan egymással, hogy ne vonzzák magukhoz a zsákmányra vadászó gyilkos bálnákat vagy a társat kereső hím hosszúszárnyú
velemenyezd, 2017. április 28. péntek, 12:22
Észak-Amerika benépesítése a feltételezettnél sokkal korábban kezdődött
A kutatásról a PNAS-nak, az amerikai tudományos akadémia folyóiratának a legújabb számában jelent meg tanulmány.

A Texasi A&M Egyetem, a Calgaryi Egyetem, valamint az Aarhusi Egyetem tudósai Mike Walters amerikai antropológus irányításával hét ősló és egy teve csontmaradványait vizsgálták, amelyek Calgarytól 130 kilométerre délre, a Wally Beach-nek nevezett lelőhelyen kerültek napvilágra - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A leletek radiokarbonos vizsgálata kimutatta, hogy az állatokat 13 300 évvel ezelőtt ejtették el, azaz legalább három évszázaddal régebben, mint ahogy az eddigi feltételezések szerint a legkorábbi vadászok megjelentek a térségben.

A helyszínen csupán egyszerű pattintott kőeszközöket és pengéket találtak, amelyeket a tetemek feldarabolására, a hús kicsontozására használtak, ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy az őskori vadászok rendelkeztek volna lándzsákkal.

"A leletek azt bizonyítják, hogy ezek a korai vadászok jóval azelőtt érkeztek, mint ahogy az első
velemenyezd, 2015. március 25. szerda, 16:22
Kétszáz év után újra megtelepedhettek a farkasok Dániában
2012 óta több alkalommal is érkeztek hírek arról, hogy vadon élő farkast láttak a félszigeten, de most először erősítették meg hivatalosan a dániai jelenlétüket.

Az Aarhusi Egyetem és a Dán Nemzeti Történeti Múzeum munkatársai azokat a helyszíneket vizsgálták, ahol farkas DNS-t találtak, vagy fotó készült a ragadozókról. A DNS-nyomok alapján arra jutottak, hogy 2013 óta egyetlen hímfarkast hét alkalommal is észleltek ugyanazon a környéken. Hivatalosan akkor számít egy terület farkas által lakottnak, ha fél éven belül legalább kétszer látják az állatokat.

"Megvan az első bizonyítékunk arra, hogy a farkas ismét megtelepedett Dániában" - foglalta össze a kutatás eredményét Liselotte Wesley Andersen, az Aarhusi Egyetem munkatársa.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy eddig csak egy hím DNS-ét találták meg, nőstények és kölykök jelenlétére egyelőre nincs bizonyíték, noha többen állították már, hogy egész farkasfalkát láttak a félsziget területén.

A farkasok egykor gyakori
velemenyezd, 2014. november 07. péntek, 15:52
A klímaváltozás zöldebbé teheti Grönlandot az évszázad végére
Jelenleg mindössze négy őshonos fafaj él Grönlandon és azok is egy apró déli területre szorulnak. A világ leggyérebben lakott országának számító sziget háromnegyedét sivár jégtakaró borítja. A szakértők szerint azonban 2100-ra zöldellő erdőségek tarkíthatják a sziget területének jelentős hányadát.

"Grönland esetében fennáll a lehetősége annak, hogy sokkal zöldebbé váljon" - húzta alá a vizsgálat vezető kutatója, Jens-Christian Svenning, a dániai Aarhusi Egyetem professzora. - A mai Alaszka és Nyugat-Kanada partvidékein elterülő tűlevelű erdőkhöz hasonló rengetegek - benne szitka-lucokkal és csavarttűjű fenyőkkel - lesznek képesek megvetni a gyökereiket Grönland nagy területein."

Mint hozzátette, mindez új lehetőségeket fog teremteni a grönlandiak számára. A vizsgálat szerint egy bizonyos hőmérséklet-emelkedés mellett Észak-Amerika és Európa 44 fa- és cserjefajának többsége lesz képes megélni a szigeten - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

A Philosophical
velemenyezd, 2013. augusztus 29. csütörtök, 10:46
Dánia nevezetességeit mintázó szalvétámhoz:
Dániába, és ott mély álomba zuhant. Ha azonban hazája halálos veszélybe kerül, felkel és újra harcba megy majd.

(Forrásoldal: wikipedia)

Aarhus városháza:


Aarhus (1948-tól 2010-ig Arhus) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Arhus megye székhelye volt. Egyetemi város.

Az aarhusi városháza nemrég ünnepelte építésének ötvenedik évfordulóját.

A ház falait kívülről norvég márvány borítja, és a dán design és építészet egyik kiemelkedő példája.

A világhírű építész, Arne Jacobsen tervezte a városházát, melyet 1994-ben nyilvánítottak védett épületté.

A nyári idegenforgalmi szezonban vezetővel bejárható az épület.

A Knuthenborg
venci76, 2013. március 23. szombat, 17:45
1/2
Képek, videók
Azonosítás.jpg
ibolya1964
2007. május 02. szerda, 21:04
azonositas.jpg
gabes786
2006. június 24. szombat, 14:13
psychiater1.gif
oella
2008. január 27. vasárnap, 17:22
genetic_nightmare.jpg
szidi001
2007. április 13. péntek, 14:33
Kockázat nélkül nincs győ
borigit
2016. november 17. csütörtök, 09:50
AZ ÉLET KOCKÁZATOT...jpg
ditke49
2016. február 23. kedd, 16:54
Nagy kockázatot kell váll
pacsakute
2013. szeptember 15. vasárnap, 10:51
Kockázat
terezia1951
2013. július 30. kedd, 16:32
Az élet állandó kockázat.
pacsakute
2013. február 20. szerda, 05:17
Nincs kockázat
anna4459
2010. augusztus 30. hétfő, 07:33
Kockázat... ezt együk rák
cipello
2010. április 28. szerda, 15:08
Kockázatos vállalkozás
zsim
2009. október 25. vasárnap, 19:19
a legnagyobb kockázat
jakabgasparne
2008. december 08. hétfő, 05:11
kockázat vállalás.jpg
jakabgasparne
2008. október 05. vasárnap, 08:24
Halálos kockázat.jpg
nemarika
2008. június 05. csütörtök, 17:53
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.