Belépés
2019. január 19. szombat | 3. hét | 19. nap | 13:31 | Sára, Márió
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Alkotmánymódosítás - Elfogadták a negyedik alaptörvény-módosítást
Az Országgyűlés által 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-s képviselői csoport tagjaihoz hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

A Fidesz-KDNP hétfő délelőtti ülése után képviselők úgy nyilatkoztak: a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója egységesen támogatja az alaptörvény negyedik módosítását.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely - mint mondta - megfelel az Alkotmánybíróság eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.

A hétfői plenáris ülés előtt Mesterházy Attila pártelnök bejelentette: az MSZP távol marad a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva a módosítás ellen. Szerinte az alkotmányosság látszata is megszűnik a módosítással.

Balczó Zoltán, a Jobbik és a parlament alelnöke azt mondta: bár van sok pozitívum a módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.

Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket - mondta Vágó Gábor független képviselő.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt hangsúlyozta, a köztársasági elnök alkotmányban foglalt kötelessége a demokratikus államrend védelme. Szerinte, ha Áder János teljesíti kötelességét, akkor nem írja alá az alkotmánymódosítást, mert csak így lehet megakadályozni "Orbán önkényének kiteljesülését".

A döntés miatt Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében Áder Jánoshoz fordult. Levelükben azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Ab korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.



Sólyom László volt köztársasági elnök írásában fejtette ki véleményét. Szerinte mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. Az államfő olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - írta Sólyom László.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa erre reagálva azt mondta: tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.

Áder János államfő Berlinben azt mondta: egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról. Mint fogalmazott: "mindenki biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről".

Délelőtt fiatalok egy csoportja a Parlament épületénél tartott demonstrációt, és elállta a két autóbehajtót. A rendőrök többüket előállították.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom hétfő délután a Parlament előtt spontán megmozdulást tartott, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. Kónya Péter, a szervezet elnöke azt mondta: az alaptörvény negyedik módosítása végképp felszámolhatja a demokráciát Magyarországon.

A parlamenti szavazás után Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) parlamenti képviselői csoportjának vezetője azt mondta a tüntetésen felszólalva: "ma is megszavazták, amit eléjük raktak".

Civilek hétfő estére a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek demonstrációt az interneten, hogy Áder János köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását.

Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a Dísz teret megtöltő tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Hozzátette: egyben megágyaz azoknak a törvényeknek, amelyekkel később - mint mondta - "meg fognak fosztani minket állampolgári jogainktól".

Forrás: MTI
velemenyezd, 2013. március 11. hétfő, 21:42
Címkék: Demokratikus Koalíció, Párbeszéd Magyarországért, Orbán Viktor, Harrach Péter, Mesterházy Attila, Balczó Zoltán,
Kommentek
Szili Katalin: "le kellene porolni" a román parlamentben egy évtizede elakadt kisebbségi törvényt
autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magába foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás.

Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban a felek rögzítették, hogy immár valamennyien a történelmi Székelyföld határai között képzelik el az autonómiát.

Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: "Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel."

Szili Katalin azt
velemenyezd, 2019. január 16. szerda, 12:21
Az albán nyelv is hivatalossá vált Macedóniában
A szkopjei sajtó jelentései szerint a megszokottól eltérően a jogszabályt nem az államfő írta alá, és küldte tovább közzétételre, hanem a macedón parlament elnöke. Talat Xhaferi hétfőn a közösségi médiában jelentette be, hogy aláírta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, és továbbküldte a hivatalos közlönynek megjelentetésre. Miután a jogszabály szövege kedden megjelent, az albán nyelv is hivatalosan használható Macedónia egész területén. A sajtó arra is felhívta a figyelmet, ez azt jelenti, hogy az albán kisebbségi házelnök ezentúl akár albán nyelven is vezetheti a képviselőház üléseit. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Talat Xhaferi élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.

A nyelvtörvényt először tavaly januárban fogadta el a törvényhozás, de Gjorge Ivanov államfő nem írta alá, és visszaküldte a parlamentnek. Ezt követően az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be hozzá. Tavaly márciusban a képviselők a módosító indítványok megvitatása nélkül szavaztak a
velemenyezd, 2019. január 15. kedd, 12:01
Megszavazta a macedón parlament az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést.

Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

A januári vita szerdán kezdődött, akkor Zoran Zaev kormányfő a parlamentben reményének
velemenyezd, 2019. január 11. péntek, 19:52
Az ország névváltoztatását lehetővé tevő alkotmánymódosításról vitázik a macedón parlament
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre van szükség, vagyis a 120 tagú törvényhozás legalább 80 képviselője igennel kell, hogy szavazzon.

Ez az utolsó előtti lépés a macedón-görög névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

A szerdán kezdődött parlamenti vitát a legkésőbb jövő keddig le kell zárni.

A névváltoztatást ellenzők szerdán a szkopjei parlament előtt tiltakoztak. Hrisztijan Mickoszki is, a legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón
velemenyezd, 2019. január 09. szerda, 16:23
Évértékelő - Az alkotmánymódosítás és a kereskedelmi háború éve volt 2018 Kínában
A kínai parlament március 11-én megszavazta az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében eltörlik a kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget. A korlátozás eltörlésével a 2013 óta elnök Hszi Csin-ping akár élete végéig is államfő maradhat. A kínai parlament egy héttel később ellenszavazat nélkül választotta újra államfőnek és a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnökévé újabb öt évre Hszi Csin-pinget, akit sokan azzal vádolnak, hogy személyi kultuszt épít maga köré.

A világ második legnagyobb gazdasága mindeközben kereskedelmi konfliktusba került a világ legnagyobb gazdaságával, az Egyesült Államokkal.

Donald Trump amerikai elnök rendszeresen azzal vádolta a kínai kormányt, hogy az amerikai cégeket szellemi tulajdonuk átadására kényszeríti annak fejében, hogy gazdasági tevékenységet folytathassanak az ázsiai országban. Washingtont emellett egyre inkább
velemenyezd, 2018. december 29. szombat, 07:20
Szakértő: szimbolikus lépés Koszovó hadseregszervezése
amelyeket a következő fél évben büntetetlenül bejelenthetnek, és ezzel a kormány a fegyverek legalizálására törekszik.

A NATO vezette koszovói nemzetközi erő, a KFOR 2013-ban közölt adatai szerint a koszovói lakosság mintegy 500 ezer puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és más robbanóeszközt birtokol.

A koszovói parlament múlt pénteken fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. Ehhez alkotmánymódosításra lett volna szükség, a kisebbségi szerb politikusok azonban ezt határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl 5 ezer hivatásos fegyveres, valamint 3 ezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek
velemenyezd, 2018. december 18. kedd, 13:11
Élesen bírálta Szerbia, hogy Koszovó hadsereggé alakítja át biztonsági erőit
támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek
velemenyezd, 2018. december 14. péntek, 15:33
NATO-főtitkár: nem megfelelő lépés a koszovói biztonsági erők hadsereggé alakítása
Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.

Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását.

Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának
velemenyezd, 2018. december 14. péntek, 12:32
Képek, videók
alkotmánymódosítás.jpg
agica2004
2013. március 14. csütörtök, 20:23
demokratikusan tévézni
magdaseppa
2008. augusztus 24. vasárnap, 08:02
Magyarország
dandej
2019. január 09. szerda, 13:04
BUÉK Magyarország.jpg
menusgabor
2018. december 30. vasárnap, 19:22
magyarország-dunakanya r.j
menusgabor
2018. szeptember 19. szerda, 21:03
Magyarország,
sanci81
2017. december 24. vasárnap, 16:48
Magyarország
sanci81
2017. december 24. vasárnap, 16:48
Magyarország határai
liliana01
2017. szeptember 24. vasárnap, 16:51
Magyarország - Hungary
sanci81
2017. július 30. vasárnap, 08:32
Magyarország.jpg
kicsoda57
2017. július 08. szombat, 00:49
mAGYARORSZÁG CÍMERÉT KÉT
furaila
2017. június 13. kedd, 00:03
Magyarország én igy szere
irmus
2017. június 08. csütörtök, 17:47
nagy-magyarorszag-terk ep.
alvaro-hopihe
2017. június 01. csütörtök, 09:38
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.