Belépés
2020. július 06. hétfő | 28. hét | 188. nap | 01:54 | Csaba
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Megemlékező beszéd Szigethy Attilára 2017.augusztus 11.
Áldozó István, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgató-helyettese megemlékező beszéde Kapuváron, Szigethy Attila sírjánál, halálának 60. évfordulója emlékére 2017.08.11-én.

Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani.

Tisztelt Honfitársaim!

Ha Szigethy Attilára és az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira gondolok, akkor az Úr Jézus Szent Máté apostol által közvetített mondatai jutnak eszembe. Szigethy Attila, Tihanyi Árpád, Földes Gábor, Gulyás Lajos és valamennyi meghurcolt magyar hős hű volt ehhez az evangéliumi tanításhoz. A forradalom gyönyörű napjaiban, majd a szovjet beavatkozás és a megtorlás időszakában sem féltek mártírjaink a sátáni erőktől, sem a Vörös Hadsereg megtorló alakulataitól, sem azoknak helytartóitól. Ők mindhalálig hűek maradtak hitükhöz és hazájukhoz. Bár Szigethy Attila politikai pályafutásának 1956 októbere volt a csúcspontja, akkori állásfoglalását, hitvallását nem értenénk meg életének és korabeli politikai pályafutásának nyomon követése nélkül.
Szigethy Attila 1912. március 10-én született Kapuváron. Elemi és polgári iskolai tanulmányait helyben végezte. Az iskola befejezése után előbb a Kapuvári Járásbíróságon, majd a Körzeti Ipartestületnél lett jegyző. Hősünk nem pusztán köztisztviselő, inkább közszolga volt, akinek az volt a küldetése, hogy a szegényeken és az elesetteken segítsen. Kapuvár leghíresebb szülöttét elsősorban agrárpolitikai szakértőként ismerjük, parlamenti képviselőként mégis az iparosok ügyében emelte fel szavát 1948-ban. Interpellációjának elkészítése során bátran támaszkodhatott az Ipartestületnél szerzett tapasztalataira. Édesapja útmutatására hagyatkozva hamar megszerette az olvasást, a szociológiai és szociográfiai művek befogadásán keresztül került kapcsolatba a népi írókkal. A balatonszárszói találkozón ő is magáévá tette azt a gondolatot, hogy radikális társadalmi-, gazdasági- és politikai reformokra van szükség, az átalakulás levezénylése során azonban nem külföldi mintákat kell követni, hanem a nemzeti sajátosságainkra kell építeni. Hamar felismerte, hogy a pángermán veszély mellett a pánszláv nagyhatalmi törekvések is veszélyeztetik a magyar nép életét. A Nemzeti Parasztpártba belépve, a német megszállás után csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. A második világháború után a népszerű ,,Atti bácsi" a kisparaszti érdekeket képviselő párt helyi vezetője lett, az 1947-es országgyűlési képviselő választások során a parlamentbe is bejutott. Képviselői mandátumát egészen 1957-ig megőrizte, holott a Magyar Dolgozók Pártjához nem csatlakozott. Számára is a meglepetés erejével hatott, hogy pártonkívüliként 1950-ben megválasztották a Győr-Sopron Megyei Tanács elnökhelyettesévé. Hivatali működése idején többször szót emelt a parasztságot sújtó beszolgáltatási követelmények ellen, ezzel is magyarázható, hogy 1953-ban ő is csatlakozott a Nagy Imrét támogató politikusokhoz. Csalódást jelentett számára, hogy 1954-ben indoklás nélkül elmozdították megyei pozíciójából. Pár hónapos munkanélküliség után, Erdei Ferenc segítségével a Kistölgyfapusztai Állami Gazdaság igazgatója lett. Bár Győrbe már nem kellett hivatalból járnia, a kisalföldi megyeszékhellyel nem szakadtak meg kapcsolatai. A Győri Írókör megszervezése Szigethy Attila nevéhez fűződik, a csoport által szervezett értelmiségi találkozóknak állandó vendége volt. A város és környékének irodalmárai és művészei egyre kritikusabb hangot fogalmaztak meg a rendszerrel kapcsolatban. Szigethy Attila vidéki körutakon is részt vett, választóival ugyanis igyekezett megtartani kapcsolatait. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napján éppen Beledben, a Cementgyár Kultúrtermében tartott előadói estet. A forradalom kitöréséről természetesen azonnal értesült hősünk, s nagyon elkeseredett Gerő Ernő lázító és uszító beszéde miatt. Országgyűlési képviselőként Szigethynek október 25-én Budapestre kellett volna utaznia, a parlamenti ülés megtartására azonban a forradalom kitörése miatt már nem kerítettek sort. Mártírunk azonban érzékelte, hogy tapasztalatait is felhasználva, Győrbe nagy szükség van rá. Október 26-án ezért Győrbe vonatozott, ahol a Győr-Sopron Megyei Nemzeti Tanács elnökévé választották. Elsődleges feladatának a rend és közbiztonság megőrzését, valamint az államigazgatás újjáépítését tartotta. Bár őt is érték a Rákosi-korszakban méltánytalan támadások, s felháborodott az ártatlan állampolgárok kivégzése és bebörtönzése miatt, nem volt benne bosszúvágy. Az október 26-i mosonmagyaróvári sortűz bűnelkövetőit sem engedte az egyébként abszolút érthető népítéletnek kitenni, minden esetben a törvényes, bírói úton történő felelősségre vonásokkal értett csak egyet. Szigethy Attila elsőként követelte Nagy Imrétől az ÁVH feloszlatását, s a többpártrendszerű parlamenti demokráciához való visszatérést, valamint a szovjet csapatok távozását. Itt egyértelműen tükröződött korábbi, még a Nemzeti Parasztpártban kialakult eszmerendszere, amely a társadalmi átalakulások nagy részére igent mondott, ám azt elsődlegesen nemzeti keretekben, az ország függetlenségének megtartása mellett képzelte el. Jeles politikusunk a helyi katolikus és protestáns egyházi személyekkel is jó kapcsolatot épített ki, s ő is már a forradalom első napjaiban magáévá tette Mindszenty József hercegprímás szabadon bocsátásának követelését. Szigethy Attila amúgy mindvégig megőrizte katolikus hitét, ám márt a második vatikáni zsinat előtt is ökumenikus gondolkodású volt. Ezzel is magyarázható, hogy egy protestánsok által irányított pártban otthonosan mozgott. A markánsabb jobbra tolódást igyekezett megakadályozni, nehogy ezzel ürügyet találjanak a szovjetek a beavatkozásra. Emiatt október 30-án Somogyvári Lajos puccskísérletét is megakadályozta. Szigethy Attila a forradalom napjaiban országos hírnevet vívott ki magának, ennek köszönhető, hogy a vidék fővárosában működő forradalmi önkormányzati szervhez más megyék és városok is csatlakoztak, így október 31-én megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács. Kapuvár mártírja a forradalom utolsó napjaiban Győr és Budapest között ingázott. Megyénkben elsősorban a rend fenntartására ügyelt, eközben országos szinten részt vett a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt szervezésében. Politikai elképzeléseit sajnos nem tudta megvalósítani, november 4-én ugyanis a szovjet beavatkozás vérbe fojtotta szent forradalmunkat. A szabadságharc leverése után a szovjet hatóságok letartóztatták, hamarosan azonban szabadlábra helyezték. A Kádár János által irányított bábkormány először a mézesmadzag politikáját folytatta Szigethy Attilával szemben, három alkalommal is felajánlották neki a földművelésügyi miniszteri tárcát. Megyénk politikusa azonban hű maradt hitvallásához, a magyar szabadság árulóival szemben elutasítóan viselkedett. A hatalom haragját hamar magára vonta, így 1957. május 3-án letartóztatták. A fogságba vetést követően többször bántalmazták, s gyakorlatilag a halálba kergették. Erre emlékezünk ezen a napon...
Végezetül szóljunk néhány szót Szigethy Attila emberi vonásairól. Nyugodtan mondhatjuk, hogy humanista politikus volt, aki a mértékletességet, az őszinteséget és a határozottságot képviselte rövid életében ugyanúgy, mint a szabadságharc napjaiban. Legyen áldott az ő emléke! S persze hajtsunk fejet még élő és elhunyt hozzátartozói előtt is, akiknek még az sem adatott meg, hogy halott hozzátartozójukat eltemessék. A kommunizmus legnagyobb bűne ez volt, hogy a mártírok hozzátartozóitól még azt a lehetőséget is megvonta, hogy a családapa, családanya, vagy gyermek sírjánál legalább egy imát elmondjanak.
otvenhatosemlekev2016, 2017. szeptember 01. péntek, 08:43
Címkék: Szigethy Attilára, Áldozó István, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának, Szigethy Attila, Tisztelt Honfitársaim, Jézus Szent Máté,
Kommentek
Jogáért ki felkél 2.
Borbély József: Jogáért ki felkél
Szigethy Attila emlékezete
Magyar Nyugat Könyvkiadó
Szombathely, 2018

Tartalom

Közelítés Szigethy Attila alakjához
Szigethy Attila élete
Szigethy Attila a Nemzeti Parasztpártban 1945-1948
Szigethy Attila a forradalomban
Exodus 1956-1957
Szigethy Attila utóélete
Szigethy Attila Alapítvány
Szigethy Attilára emlékeznek 1990-1991
Függelék: A szerző írásai a forradalomról és Szigethy Attiláról
Források
Irodalom
Köszönetnyilvánítás
Szigethy Attila kedves verse volt ... Ady Endre: Mag hó alatt

Megj.: Most már néhány napja ezt a könyvet olvasom. Ha arra a kérdésemre, hogy 1956. október 26-án miért és milyen körülmények között küldte Szigethy Attila Győrből éppen Földes Gábor színházi rendezőt, és Tihanyi Árpád tanárt Mosonmagyaróvárra a sortűz híre hallatára nem is kaptam újabb információt, mint amit eddig is nagyjából tudtam, ez azért a könyv értékéből, eltekintve a
azenujsagom, 2019. április 13. szombat, 06:37
Június 16-ra emlékezőknek!
államminiszterét.
A szertartáson eltemettek egy hatodik koporsót is, mely a sok ezer névtelen hősi halottat, áldozatot, mártírt jelképezte. Azóta ez a nap az 1956-os Mártírok Emléknapja.
Tisztelettel köszöntöm a megemlékezőket.Június 16-a, az 1956-os Mártírok Emléknapja alkalmából '56 hőseire, áldozataira, mártírjaira emlékezünk.

Tisztelt Megemlékezők!

Ma az 1956-1958 közötti győri perben halálra ítélt Czifrik Lajosra, Földes Gáborra,Gulyás Lajosra,Kiss Antalra, Szigethy Attilára,Tihanyi Árpádra, WeintragerLászlóra Zsigmond Imrére, valamint a megtorlások éveiben halálra kínzott ismert és ismeretlen mártírokra emlékezünk, itt amagyaróvári temető 1956-os emlékhelyénél.

Emlékezzünk!

2018. június 8-án huszonkilenc éve, hogy Mosonmagyaróváron felszakadtak az 1956. október 26-ai sortűz fájdalmas emlékét évtizedekig hordozó sebek, ugyanis ezen a napon a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete nyílt vitát rendezett a Városi Művelődési Központ nagytermében
azenujsagom, 2018. június 12. kedd, 04:06
Könyv Szigethy Attila emlékére
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata Emlékező rábaköziek című sorozatának ötödik kiadványa Szigethy Attilára emlékezik.
A könyvet Szalay Balázs a társulat elnöke küldte el. Köszönöm innen is neki!

Gartáért Alapítvány
Pályázati konstrukció: ,,Mansfeld Péter" pályázat
Pályázat leírása: Emlékeink Szigethy Attiláról (Helytörténeti kiadványfüzet Szigethy Attiláról, megemlékezések a rábaközi hősökről és különböző történelmi eseményekről.)
Megítélt forrás: 400 000 Ft
azenujsagom, 2017. április 08. szombat, 06:22
Az '56-os mártírok kopjafája Mosonmagyaróváron
Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület nevében tisztelettel köszöntöm a megemlékezőket, az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz szemtanúit, sebesültjeit, a megtorlások elszenvedőit, a halálra ítélt és halálra kínzott mártírok hozzátartozóit. Június 16-án, az 1956-os Mártírok Emléknapján Mosonmagyaróvár város, '56-os hőseire, áldozataira, mártírjaira emlékezik.

Tisztelt Megemlékezők!

Ma az 1956-1958 közötti győri perben halálra ítélt Czifrik Lajosra, Földes Gáborra,Gulyás Lajosra,Kiss Antalra, Szigethy Attilára,Tihanyi Árpádra, Weintrager Lászlóra Zsigmond Imrére valamint a megtorlások éveiben halálra kínzott ismert és ismeretlen mártírokra emlékezünk, itt a Gyásztéren, az 1956. október 26-ai sortűz helyszínén, az ő emlékükre készített kopjafánál.

Emlékezzünk!

Huszonöt évvel ezelőtt 1989-ben egy újságcikk, majd egy rádió műsor hatására június 8-án a helyi MDF '56-os fórumra hívta a város lakosságát, a sortűz túlélőit, a mártírok hozzátartozóit. Az
otvenhatosemlekev2016, 2016. június 16. csütörtök, 06:41
Ötvenhatos sajtógyűjteményem 2010-2011
Mosonvármegye
A múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él
28. Mosonvármegye
Húszéves a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület

2011. február
Civil Szemle februári száma
Jubileumi évet kezdett az '56-os Egyesület
22. Lajta Press
Kitüntették az '56-os egyesület elnökét

2011. június
22. Lajta Press
Mártírok előtt tisztelegtek
24. Mosonvármegye
Az 1956-os mártírok emléknapja

2011. augusztus
19. Mosonvármegye
Szigethy Attilára emlékeztek Kapuváron

2011. október
14. Mosonvármegye
'56-os kaszinó
25. Kisalföld
Lovagkereszt Gábor Józsefnének
28. Kisalföld
Büdzséből a laktanyamúzeumra

2011. november
2. Lajta Press
Aki nem emlékezik, az nincsen
3. Kisalföld
,, Menekülés a hazából"
7. Kisalföld
,, A tavaszt fagyhalál követte november 4-én"
8. Lajta Press
Húszéves az '56-os Egyesület:
azenujsagom, 2016. június 13. hétfő, 05:19
Győr ötvenhatos rendezvényterve 2006-ban
célcsoportra: a fiatalokra.

- A rendezvényterv az önkormányzat és a vele együttműködő önkormányzati, társadalmi és civil szervezetek programjait foglalja össze és teszi közzé, lehetőséget biztosítva további szervezetek ünnepségeinek idő- és térbeni koordinálására, csatlakozására is. Ennek érdekében a munkacsoport vezetője konzultált a győri, 1956-os történelmi örökséget őrző társadalmi és civil szervezetek - Nagy Imre Társaság Győr és Környéke Szervezete, Történelmi Igazságtétel Bizottság, Szigethy Attila Társaság, '56-os Magyar Közösség - vezetőivel, e szervezetek javaslatai, programjai a tervezetbe beépítésre kerültek.

- Az 50. évforduló történelmi jelentőségét maradandó, a mai kor szemléletét és szellemét kifejező, jelképi értékű művészeti alkotás(ok) örökíthetnék meg az utókornak. Ezt szolgálhatják az évfordulóhoz kapcsolódó - egységes győri - arculattal megjelenő kiadványok, plakát, internetes honlap, meghívók, kitűzők.

A szakmai
otvenhatosemlekev2016, 2016. március 28. hétfő, 06:16
Jungi Csaba megemlékezése 2000.08.12-én, Sopronkőhidán
Jungi Csaba, Győr alpolgármesterének, a Szigethy Attila Társaság tiszteletbeli elnökének megemlékező beszéde a Sopronkőhidai rabtemetőben, 2000. augusztus 12-én, a Szigethy Attila Társaság kegyeleti megemlékezésén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Megemlékezők!

Petőcz Miklós: Hazánk című versében megfogalmazott gondolataival emlékezzünk e helyen nyugvó hősi halottainkra, köztük is a 43 éve elhunyt Szigethy Attilára:

,, Legenda volt. Tizenkét nap szabadság
után, hogy eltiport a Góliát,
az elbukott, hogy hangját messzebb
hallják,
felsírt. Fülét befogta a világ"

Mindannyiunk előtt ismert, hogy az eltiport szabadság, az 1956-os forradalom hőseit a hatalmát visszanyert rendszer bosszúért lihegve kínozta, alázta és gyilkolta meg.

Az 1957. december 31-én kivégzett Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi árpád, zsigmond Imre, az 1958. január 15-én kivégzett Czifrik Lajos, Földes Gábor, Weintrager László, az 1958. december 2-án
otvenhatosemlekev2016, 2016. március 22. kedd, 05:42
Képek, videók
Szigethy Attila
azenujsagom
2019. július 14. vasárnap, 07:39
szigethy_ruttkai_kep_. jpg
baratha
2010. szeptember 06. hétfő, 10:49
Egy megemlékező tette ide
caris11935
2009. november 15. vasárnap, 12:07
1956-OS FORRADALOM. 2016
sargarozsa15
2016. október 23. vasárnap, 00:58
Evangéliumi élet
sacimama
2015. december 30. szerda, 02:54
Evangéliumi szegénység
sacimama
2014. március 08. szombat, 20:11
20161024forradalom-195 6-v
menusgabor
2018. október 27. szombat, 20:34
1956-forradalom-zaszlo -cu
vorosrozsa66
2018. október 23. kedd, 13:15
forradaloma_magyar_fos ere
menusgabor
2018. május 18. péntek, 22:23
Forradalom 01.jpg
chillik
2018. január 29. hétfő, 05:48
Forradalom 02.jpg
chillik
2018. január 29. hétfő, 05:48
öszirózsás forradalom.png
chillik
2017. november 13. hétfő, 14:15
öszirózsás forradalom 003
chillik
2017. november 13. hétfő, 14:13
öszirózsás forradalom 002
chillik
2017. november 13. hétfő, 14:13
Forradalom.jpg
chillik
2017. július 18. kedd, 05:20
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.