Belépés
2020. május 27. szerda | 22. hét | 148. nap | 02:12 | Hella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Csoóri Sándor : Azt modják



1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Szakolczay Lajos így fogalmazott: ,,Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára." Görömbei András szerint ,,költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek." Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers ,,sokrétegű, (...) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló". Verseit számos idegen nyelvre lefordították.

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: ,,Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai" (Görömbei András).

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.[10]

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján ,,Új magyar önépítés" címmel tartott referátumot.[11] 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988-) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én halt meg. Szeptember 21-én temették el az Óbudai temetőben. Az állami szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.

Csoóri Sándor: Azt mondják

"Azt mondják holnap lesz karácsony -
Tornyos fenyőfám fölcicomázom
csillaggal angyalhaj-felhőkkel,
tutipán-szívű csengőkkel
s alárakom a kerék Földet,
ajándékként ígért jövőnket,
kicsomagolt vad álmainkat,
értünk vérző hatottainkat,
lemondásaink jaj-nyugalmát,
mint horpadt, sápadt aranyalmát."
lilagondolatok, 2019. augusztus 03. szombat, 08:42
Címkék: Csoóri Sándor, Pápai Református Kollégiumban, ELTE Orosz Intézetében, Irodalmi Újság, Budapesti Műszaki Egyetem, Jancsó Miklóssal,
Kommentek
2020. április 5., vasárnap
Csoóri Sándor: Virágvasárnap
(részlet)

Valahol most egy tulipán-szájú,
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
hozsannázó bokrok fölött
apostol-felhő jön velünk - -
Jártak itt ólom-zord hadak,
lánctalpukat a sár fedi,
sisakjukon, mint sastojáson,
tapos a kis csacsi -
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk
s kőből-kihasított fejű
rokonokkal dúdolgatunk


Jékely Zoltán: Virágvasárnap
(részlet)

Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.
Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen
eva6, 2020. április 05. vasárnap, 10:02
Lepusztításos kihalást előidéző finánc-oligarchátus eladósít
http://epa.niif.hu/01200/01268/00027/pdf/EPA01268_betekinto_2013_3 _takacs.pdf

FÉLELMÜKBEN kiépítették a FÜGGETLENÍTETT KISZ- PÁRT- és SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK RENDSZERÉT.

Azért tartották szükségesnek a FÜGGETLENÍTETT POLITIKAI BIZOTTSÁGOK RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSÉT ÉS RÁTELEPÍTÉSÉT MINDEN GYÁRra, üzemre, és intézményre, hogy legyen aki eldönti majd, hogy kinek mi jár, vagy adható-e egyáltalán!!!!!

ACZÉL GYÖRGY az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, KB-titkár, a Minisztertanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő volt. Még Csoóri Sándor és Illyés Gyula is kereste a "barátságát".Nem véletlenül, hiszen, a hírhedt ÁVH-s titkosszolgálatos múltja miatt mindenki tudta róla, hogy élet-halál ,,elvtárs"ura a hatalomnak. (Fotó mellékelve az 1956-os szerepéről.)
1963-ig minden, ami addig "JÁRT" a dolgozó népnek, azt követően csak "ADHATÓ" volt.
ACZÉL GYÖRGY nevéhez fűződik - a numerus clausus-t túlszárnyaló - hármas "T" kontraszelekciójának
furaila, 2020. március 06. péntek, 00:30
Több mint 160 ezren vettek részt a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozaton
Egyesületének elnöke azt emelte ki, hogy a háromnapos rendezvénysorozat programjai között a legnagyobb számban táncházakat, farsangi hagyományhoz kötődő napokat, előadásokat, koncerteket, kézműves programokat és táncos rendezvényeket tartottak. A legtöbb programot Bács-Kiskun és Fejér megyében tartották, több mint hetven-hetvenet.

Idén már második éve valamennyi szomszédos ország csatlakozott az eseménysorozathoz, Bécstől Eszékig nyolc határon túli település szervezett táncházat ezen a hétvégén a Csoóri Sándor Alap támogatásának köszönhetően.

A szervezők átadták a meghirdetetett pályázatok díjait. A #vanképedhozzánk? fotópályázat I. díját Kocsis László Zoltán kapta, a #mindentegylapra! pályázat legjobbja Ölveczky Gábor lett, a spot-pályázat győztes művét Róth Barnabás és Balogh Attila az almásfüzitői Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár számára készítette.

A díjazottak elismerő okleveleket és pénzjutalmat vehettek át. A látogatókat ösztönző, és az eseményre felhívó
velemenyezd, 2020. március 05. csütörtök, 16:42
Gyászmisén búcsúztatták Tornai Józsefet
Tornai József január 31-én, életének 93. évében hunyt el; az írót az MMA, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Írószövetség saját halottjának tekinti.

"Mindannyian tudjuk, hogy a költők különös emberek és kiválasztottak. (...) Álmaikból épületek magasodhatnak, hatástalanítani képesek akár még a bamba aknák gombjait is" - fogalmazott búcsúbeszédében Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, hozzátéve: a versekből támad többek között a megbocsátás, a vád, a barátság és a szerelem.

Mint kiemelte, Tornai József mindennek élő megtestesítőjeként élte napjait: vérbeli költő volt, akiben a teljesség vágya csillant fel.

Fekete György hangsúlyozta: a költőre a Magyar Művészeti Akadémia huszonkét alapító művészének egyikeként is emlékeznek.

Jánosi Zoltán irodalomtörténész a Magyar Írószövetség és az íróbarátok nevében búcsúzott Tornai Józseftől.

Talán egyedül Tornai Józsefről lehetett azt hinni a magyar irodalomban, hogy örökké fog élni - méltatta a 92 évesen elhunyt
velemenyezd, 2020. február 27. csütörtök, 17:21
Csoóri Sándor : Farsangi kutyabál
De érdekes volna ,
ha kutyabál volna ,
a farsang napján
minden kutya
bálba kutyagolna .
Nagy kutya is ,
kis kutya is ,
kit csíp még a bolha .

Komondor kényelmes ,
lassú táncot ropna
Puli Pali csárdást ,
ahogy meg van írva :
sötét szőre , bozontja
a szemébe lógna .
Csau csacsacsázna ,
a foxi bokázna ,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba .

***** Bédné Marika : 2020 . 02 . 01. 20 : 09 : Forrás - Fejér Megyei Hírlap - előretolt helyőrség

Irodalmi - Kulturális Melléklet *****
bedmarika47, 2020. február 01. szombat, 20:12
Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze
életet élt: a napi munka után verseket írt, olvasott, képezte magát.

Tornai Józsefnek 1955-ben jelentek meg első versei az Új Hangban és a Magyar Csillagban. Az 1956-os forradalom idején egy illegális lap szerkesztésében vett részt, de a szerencsének köszönhetően a megtorlást elkerülte. 1959-ben megjelent első önálló verseskönyve, a Paradicsommadár, ettől kezdve irodalmi tevékenységéből élt.

Az 1962 és 1972 közötti évtized költészete kialakulásának ideje, ekkoriban került közeli barátságba Csoóri Sándorral, Hernádi Gyulával, Gyurkó Lászlóval és másokkal. Az 1962-ben megjelent második kötete, az Égigérő föld már jól mutatta azt a fajta modernséget, amit a költő az ősi és a modern szintéziskísérletének nevezett. Ennek összefoglalója volt az 1970-ben napvilágra jutó első válogatott kötete, A bálványok neve.

Tornai költészete Csanádi Imre szerint "szinte brutális erejű, szuggesztív. Ha emlékeztet valamire, úgy a mai afrikai, néger költők alkotásaira: a világkultúra felé nyújtózó, de saját ősi
velemenyezd, 2020. február 01. szombat, 12:32
A magyar kultúra napja - Bereményi Géza író kapta a Kölcsey-emlékplakettet
A hagyományosan a református templomban megtartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen az írót méltatva Bölcskei Gusztáv, a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza "beletartozik a magyar kultúra szövetébe", munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van.

"Jó év volt, mikor születtem én, volt krumpli és kenyér és mindenki örült nekem. Jó év volt, apám épp leszerelt, meggyógyult nővérem is és könnyű szülés voltam én" - idézte Bereményi egyik ismert dalszövegét Bölcskei Gusztáv. A 2009-ben elhunyt Cseh Tamással ápolt legendás barátságát és munkakapcsolatát példának állítva a társaság elnöke hangsúlyozta, a másik ember iránti érdeklődés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben a "kölcsönösen egyeduralomra törő és kizárólagosságra törekvő monológok acsarkodását", az "egymás mellett elbeszélőkét" és a "levitt hangsúlyú megszólításét" éljük meg mindenütt.

Ahol ez a dialógikus nyitottság működik,
velemenyezd, 2020. január 19. vasárnap, 15:41
Alkalmi bélyegkisív kibocsátásával emlékeznek a rendszerváltókra
személyes teljesítményekre is, amelyek nélkül a kommunista diktatúra nem omlott volna össze, akár egy kártyavár" - fogalmazott.

Mint mondta, a most útjára induló bélyegkisív nyolc olyan magyar hazafinak állít emléket, akik nemcsak hangot adtak nemzetük szabadságvágyának, de friss lelket is leheltek mindannyiunkba. Úgy beszéltek és cselekedtek, ahogy évtizedeken keresztül nem volt szabad. Bátrak voltak és kérlelhetetlenek - tette hozzá a történész.

A bélyegképeken Csengey Dénes író (1953-1991), Csoóri Sándor költő (1930-2016), Csurka István író (1934-2012), Karátson Gábor festő, író (1935-2015), Krassó György közgazdász, újságíró (1932-1991), Sütő András író (1927-2006), Szabad György történész (1924-2015) és Beke Kata író (1936-2009) látható.

Schmidt Mária kiemelte, hogy mind ugyanannak az ügynek voltak szent harcosai: Magyarország legyen szabad és független, legyen demokratikus, és érvényesítse a legfontosabbat, az igazságosságot. "Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak" -
velemenyezd, 2019. december 16. hétfő, 19:00
Képek, videók
csoóri sándor elengednéle
liliana01
2019. augusztus 15. csütörtök, 14:53
Csoóri Sándor Hóhullásba
maria_kadar_148
2018. február 05. hétfő, 00:14
Csoóri Sándor
furaila
2016. szeptember 14. szerda, 17:53
Csoóri Sándor(1).gif
zsu74
2015. december 14. hétfő, 19:35
Csoóri Sándor 2
taltos1
2014. február 14. péntek, 22:49
Csoóri Sándor 1
taltos1
2014. február 14. péntek, 22:49
Csoóri Sándor Anyám szav
jakabgasparne
2010. február 21. vasárnap, 05:30
Csoóri Sándor.jpg
ujjozsef
2009. február 13. péntek, 06:00
Csoóri Sándor Hó-játék.bm
ile58
2009. január 28. szerda, 21:49
Szeged-Tisza-1980-as évek
agica2004
2018. július 22. vasárnap, 19:35
Szeged 1920-as évek.jpg
agica2004
2018. július 22. vasárnap, 19:07
SZKV-60-as évek.jpg
agica2004
2018. február 18. vasárnap, 19:11
SZKV.60-as évek IK-620.jp
agica2004
2017. július 22. szombat, 20:07
Szeged-OTI 60-as évek.jpg
agica2004
2017. június 02. péntek, 19:55
Adolf Hitler 1930-as évek
agica2004
2017. május 29. hétfő, 20:50
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.