Belépés
2020. február 16. vasárnap | 7. hét | 47. nap | 19:56 | Julianna, Lilla
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
ZEUS ÉS HÉRA - görög mitológia



Zeus, ,,az emberek és istenek atyja", a legfőbb isten (hypsistos). ,,Királyok királya, boldogok közt a legboldogabb és a tökéletesek közt a legtökéletesebb erő, áldott Zeus" - így szólítja meg az oltáránál menedéket kereső leányok kara Aiskhylosnál. Tőle származtatták a földi királyok hatalmát is; ezek legtöbbször Zeusig iparkodtak visszavezetni családfájukat, vagy azt híresztelték, hogy királyi pálcájuk Zeus ajándéka. Általában azt tartották, hogy boldogságából ő juttat a boldogoknak, mint ktésios, ő adja és őrzi a vagyont. Tökéletessége juttatja tökéletességhez az emberi kezdeményeket, ezért teleios, a ,,befejező", a ,,tökéletességet adó". Ő az egyetlen lény, aki teljesen szabad (eleutheros), bár a természeti és erkölcsi világ rendjét ő sem változtathatja meg. Sőt éppen az ő létezése a biztosítéka az egyetemes megkötöttségeknek, a Moirákat, a Végzet istennőit éppen úgy az ő leányainak tekintették, mint a Hórákat, akikről viszont az volt a felfogás, hogy a természeti és erkölcsi világ egymásnak szorosan megfelelő rendjét őrzik. Természeti és erkölcsi világ rendjének, Themisnek, a ,,Törvénynek", aki néha leánya Gaiának, a Földnek, de néha azonos vele, és aki anyja a Hóráknak, feltétlen elismerés és tisztelet jár. De azontúl a szabadság az emberhez méltó életforma, s bár Aiskhylos szerint ,,senki sem szabad Zeuson kívül", Zeus ajándékai között szerepel a szabadság is. Ezért, mikor a plataiai győzelem a görögök szabadságát biztosította a perzsákkal szemben, mint Zeus Eleutheriosnak, a ,,szabadságot adó" istennek, alapítottak számára ötévenként ismétlődő ünnepet.

Zeus jelentőségének egyetemességét juttatja kifejezésre az égbolthoz való vonatkozása, hiszen az égbolt az ami elől elfutni nem lehet ami mindenütt ott van a fejünk fölött, s aminek áldásait mindenki éppen úgy várhatja, mint sújtó villámait. Istenségében az égbolt természeti oldala is igen határozott vonásokkal érvényesül. Ő a ,,felleggyűjtő" (nephelégeretés), a ,,hangosan mennydörgő" (erigdupos) és ,,villámokban gyönyörködő" (terpikeraunos). Ő küldi az esőt (hyetios - ,,esőző") és elsősorban az ő hírnöke a tarka ruhájú Iris, a szivárvány. Csak a késői, rendszerező mitológia foglalja le Irist Hérának és az istennőknek, míg Zeus és a férfiistenek követének Hermést, a férfihírnököt állandósítja. Irist a szivárvánnyal való azonossága magában véve is az ég királyának, eső, mennydörgés és villám urának a hatáskörébe utalja. A szivárványt is (görögül: iris) Zeus vonja fel a felhőkre ,,jelül az embereknek", de Iris nem éppen a vihar utáni megbékélést jelenti, mint a bibliai szivárvány, hanem inkább az esős időszak beálltát, mely az emberekkel abbahagyatja a mezei munkát és a nyájban kárt okoz, vagy egyenesen háborút jelez, mint a magyar nép képzeletében az, ha veresedik az ég alja. Különösen az arkadiai pásztornép tisztelte Zeust oly szertartások között, melyek meteorológiai jelentőségével álltak kapcsolatban. Ha Arkadia híres legelőit szárazság látogatta meg, akkor a Lykaion hegyen Zeus szent forrását, a Hagnót (a ,,tisztát") tölgyfaággal verdeste meg a pap - a szent tölgyfa is ott állt a forrás mellett -, hogy köd szálljon fel belőle, abból gyűjtsön esőfelhőt az isten.

Utóbb Zeus meteorológiai vonásai is erkölcsi jelentést kapnak. Mint az ég erőinek ura, egyszersmind az igazságnak is legfőbb őre, s pusztító vihart bocsát azokra az emberekre, akik nem tisztelik Themist: elferdítve kezelik a törvényeket és száműzik Dikét, a ,,Jogot". Olyankor rohannak le a hegyről a megáradt folyók és útjukban tönkreteszik az emberi kezek munkáját. Minden, ami az egyetemes világrendet illeti, Zeus hatáskörébe tartozik, így az esztendők is ,,Zeus esztendői" és az évszakok ,,Zeus hórái". A görög a világot jellemzően ,,kosmos"-nak, azaz ,,rendnek" nevezte, s a világrend rendet követel az emberi viszonylatokban is, az igazságtalanság alapjában rendíti meg a világot és ebben ismét Zeusnak igazságot követelő hatalma érvényesül. Pelops két fia, Atreus és Thyestés közül az uralmat Atreus számára egy aranygyapjas bárány birtoka biztosította. De Thyestés elcsábította Atreus nejét, Aëropét és ez kezére játszotta a bárányt, miáltal ő jutott uralomra. Zeus csodálatos égi jellel figyelmeztette az embereket, hogy fonákjára fordult az igazság: a nap és a csillagok pályáját visszafelé fordította. Így került vissza Atreushoz - Agamemnón és Menelaos atyjához - a királyi hatalom.





Mint maga a mindenütt jelenlevő égbolt, mindent lát, panoptasnak, mindentlátónak is mondja Aiskhylos, mint mások Héliost, a mindenhová bevilágító Napot. Minden oldalra egyenlő mértékkel mér, ő az az isten, ki, ha két hős szemben áll, egyformán becsülheti meg mindkettőt. Igazi mivoltát a legélesebben az a helyzet mutatja, mikor az Ida hegyén, a Gargaron-csúcson ül ragyogó dicsőségében és egyforma nyugalommal néz le a trójaiak városára és a görög hajótáborra. A többi istenek megoszlanak, ki a görögök, ki a trójaiak pártján áll, de Zeus aranyos mérlegét veszi kezébe, hogy lemérje a két szemben álló nép sorsát. Arésról, ki általában a trójaiak mellett áll, szintén halljuk itt-ott, hogy a görögöket segíti, de ez a kiszámíthatatlan ,,hadiszerencse" szeszélyessége és nem pártatlanság: aki háborúba elegyedik, mindig kockázatot vállal. Viszont, ha Zeus egy darabig látszólag a trójaiaknak osztja a győzelmet, ezt Thetis kérésére és nem minden ,,lelkiismeret-furdalás" nélkül teszi, s jellemző, hogy ő az egyetlen isten, akit ezért a többiek részéről szemrehányás illethet. Az ő feladata éppen, hogy a Moira érvényesülésére, az Ananké, a Végzet beteljesedésére ügyeljen. Az Ida hegyén is volt szentélye, mint Zeus Idaiosnak, és Homéros is tudja, hogy azért éppen ott, mert onnét az egész Trója látszik. Zeus világuralma mindenben az egészet nézi, a részérdekeken túl az egész világot, az emberi érdekellentéteken túl a világ örök rendjét őrzi.

Mindig az egészet néző, egyenlő mértékkel mérő mivoltából folyik, hogy ő a szerződésnek, az eskünek is a legfőbb őre és biztosítéka, mint Zeus horkios. Éppen az egyetemesség szempontja biztosítja mindenkinek az őt megillető részt. Nemcsak a horkost, az esküvel megkötött szerződést védi, mely kinek-kinek megköti a jogát és a szerepét, hanem a herkos, a sövény is az ő oltalma alatt áll, mely a világ nagy egészéből egy-egy házhelyet kerít el egv-egy család számára, azaz mint az eskü, szintén elhatárol, a herkos területet, a horkos jogot és hatáskört: a közös szótő is mutatja, hogy a görögség az emberi élet e két tényezőjének közös lényegét érezte. Zeus herkeiosnak a ház sövényén belül volt oltára. Ugyanő védi a hazátlan földönfutó, az oltalomra szoruló, idegen, a szűkölködő koldus helyzetét is. Mint xenios, védi az idegent (xenos = ,,idegen", ,,vendég"), de meg is bünteti, ha ez visszaél a vendégjoggal. Különösen védelme alatt áll az oltalomkereső, a hiketés, aki valakitől pártfogást kér, rendesen egy város vagy egy ház oltáránál keresve menedéket. A hiketést, az oltalomkereső üldözöttet Zeus hiketésios kiséri, olyannyira, hogy a homérosi világban elég volt meglátni a hiketést és máris Zeusnak áldoztak, mert a hiketés nyomában mindig pártfogója, Zeus jelenlétét érezték. S az oltalomkeresőt elutasítani vagy éppen bántalmazni a legsúlyosabb bűnnek számított, mely mindig Zeus haragját vonta maga után.

Zeustól való a koldus is, és az ajándék kedves, ha még oly kicsiny is. Zeus tiszteletének ez a vonása, az égi hatalom egyetemességének az emberi viszonyokban is érvényesülő ereje, bizonyos fokig ,,nemzetközi jogot" is pótol. Zeus oltalma alatt áll a követ is. Akárminő céllal, akárhonnan és akárhová igyekszik, minden követ megbízóján felül Zeusnak is követe: Dios angelos.

Látnivaló, Zeus alakja komoly erkölcsi követeléseket fejezett ki: a bűn büntetését is neki tulajdonították. (Zeus timóros: a ,,büntető".) De ez semmi esetre sem jelentette azt, hogy a földi javak mindig az erényt jutalmazzák és a csapások mindig a bűnöst érik. Zeus küszöbén két hombár van, egyikben a jó adományok, másikban a csapások. Általában keverve osztja ezeket Zeus, s akinek így osztja, az egyszer boldogságra, másszor bajra talál az életben. De a theodice kérdésére, azaz arra a kérdésre, hogy miként fér meg az isteni igazságossággal az, ha az igaz embert is éri szenvedés és a gonosz ember is boldogul sokszor, magyarázatot a görög ember sem talált, s Homéros nem is igen keresett, csak felismerte és a mítoszokban ábrázolta az ellentmondást. Az olymposi Zeus maga osztja a boldogságot a jóknak és a rosszaknak egyaránt, ahogyan éppen akarja, mondja Homéros, és az erkölcsi következményeket éppen ebből vonja le: az egyetemes világrend szempontja, a zeusi követelés mindig az, hogy a Moirát tiszteletben kell tartani, kinek-kinek a maga osztályrészét, a neki jutott helyzetet és határokat. A balsorsot is türelmes lélekkel kell elviselni. Csak ha valakit szüntelenül üldöz a balsors, az kelt megdöbbenést, de éppen úgy, mint az emberi mértéket felülmúló szerencse. Kivételes és baljóslatú, az emberi viszonyokon kívülállást jelző, az emberektől elszigetelő jelenség mindkettő.

Tökéletes boldogság: az istenek osztályrésze, és ezek közt is elsősorban a legtökéletesebb istené, akinek a lényege éppen ez a tökéletesebb teljesség. Zeusnak erre vonatkozó jelzője, teleios, kettős értelmű: ,,tökéletes" és ,,tökéletessé tevő". Tökéletessé e kíméletlenül tör elismertetésére kedves madara a sas a legtökéletesebb madár, a királyi ragadozó. A mítoszokban többször szerepel bikaalakban. A növényvilágból a tölgy tartozik hozzá, tehát az a fa, melynek latin neve: robur, egyenesen az erőt jelenti. Hangsúlyozott férfiassága is ezt a királyi győzelemre törést ábrázolja. Hozzátartozik ehhez az elismertetését kierőszakoló tökéletességhez, hogy a vele vetélkedni merészelő embereket is súlyosan megbünteti. Így Salmóneust, Élis királyát, mert zörgő szekerével és fáklyákkal a mennydörgést és a villámot merte utánozni, a Tartarosba vetette. Sőt még az olyan kis emberkéket sem kímélte haragja, mint Kéyx és Alkyoné. A boldog házaspár annyira büszke volt egymásra, hogy ,,Zeus"-nak és ,,Hérá"-nak szólították egymást; de meglakoltak érte, mert Zeus az asszonyt jégmadárrá, a férjét tengeri sirállyá változtatta büntetésből. Ilyenféle mítoszok más isten féltékenységéről is ismeretesek. Zeusnak keményebb ellenfelekkel szemben kellett kiküzdenie elismertetését: saját atyjával, Kronosszal és a titánokkal, majd a gigászokkal kellett mérkőznie. Ezt az uralomra törő céltudatos férfiasságot fejezik ki az Otricoliban talált Zeus-szobor kemény vonásai.

Ő segíti célhoz az emberi törekvéseket is, ő adja a telost, a befejezést, a tökéletességet. Természetes, hogy ő előre tudja mindennek a végét, még Apollón jóstehetsége is a mindentudó Zeustól való. De maga Zeus is ad jósjelet az embereknek. Szent madarának, a sasnak a röpte és a mennydörgés hangja egyaránt lehet kedvező vagy kedvezőtlen előjel, aszerint, amint balról vagy jobbról jön. A szent tölgyfák susogásából lesték el a jóslatot Dódónában Zeus papjai, a kezdetleges életmódot folytató, ,,földönháló" Sellosok. Már korán hallottak a görögök az egyiptomi Ammón istenről, kinek a sivatag egy oázisán volt a jóshelye. A kosszarvú istent Zeusszal azonosították, és Zeus Ammón szentélyét Görögországból is gyakran felkeresték jóslatért.

Érdekesen fejezi ki Zeus teleios voltát, mindent jó végre juttató természetét egy ritkábban előforduló mellékneve is. Ő, a legfőbb isten, mint tritos (,,harmadik") is szerepel néha. Ennek a jelzőnek ősi eredetét teszi valószínűvé, hogy a germán mitológiában Odinnal kapcsolatban is előfordul (Thridhi), továbbá az óind mitológia ismert egy Trita Aptya nevű hőst; e név első tagja ugyancsak a. m. ,,harmadik", Aptya két testvérének, Ekatának és Dvitának a neve pedig ,,elsőt" és ,,másodikat" jelent. E kettő - a bibliai József testvéreihez hasonlóan - irigységből veti egy verembe a ,,harmadikat", ahonnét az csodálatos körülmények között szabadul ki, akárcsak a népmese jellegzetes hőse, a ,,legkisebb fiú", aki ugyancsak többnyire a harmadik a testvérek közül, s aki minden kalandon diadalmaskodva általában szerencsés véghez juttatja a mesét. Zeus is Poseidón és Hadés mellett Kronosnak harmadik fia, aki elkerüli azt a veszedelmet, amely valamennyi testvérét elnyelte, sőt testvéreit - három nővérét is - ő szabadítja ki Kronos gyomrából. De Zeus tritos, azaz harmadik abban a tekintetben is, hogy Uranos és Kronos után ő az, aki a harmadik istennemzedékben uralkodik. A mitológiai cselekményekkel indokolható jelzőnek erkölcsi tartalmat tulajdonítanak, amennyiben kifejezi Zeusnak az igazsághoz való viszonyát, ugyanazt, amit a mítosz avval is érzékeltet, hogy Dikét az ő leányának mondja. Mert a bíró és a tanú az, aki mint érdektelen harmadik az igazság oldalán áll, ezért függ össze a latin testis, a. m. ,,tanú" a tertius, a. m. ,,harmadik" szóval, s a tretyij sorszámnév a régi orosz nyelvben is ,,döntőbírót", ,,tanút" jelentett. Továbbá Zeus tritos az, akinek a tökéletességet, teljességet, sikert biztosító hozzájárulása szükséges még ott, ahol már két erő összejátszott, vagy két tényező megegyezett. Aiskhylos szerint hiába van valaki mellett Kratos és Diké, az ,,Erő" és az ,,Igazság", az osztálytársadalomban ritka szövetségben, győzelemre ez is csak akkor vezet, ha Zeus, a ,,harmadik" is jelen van. Homérosnál Zeus tritos jelzője nem fordul ugyan elő, legfeljebb annyiban, hogy leányát, Pallas Athénét ő is ,,Tritos leányának", Tritogeneiának nevezi, de Zeust többször állítja elénk a ,,harmadik" jellegzetes szerepében. Zeus az, aki, amikor a görögök és a trójaiak küzdelme az isteneket is két pártra osztotta, nem foglal állást, hanem a cselekmény legmagasabb kilátó pontjáról, az Ida hegyéről nézi a háborút, s csupán a Végzet beteljesedésére ügyel. Idevág az is, hogy amikor a görögök és trójaiak esküvel kötöttek fegyverszüneti szerződést, a két szerződő fél fölött álló harmadik, Zeus, nem ,,teljesítette" a szerződést, ezért bonthatta meg trójai részről Pandaros.

Minden megbeszélésen is Zeus telost adó jelenléte szükséges; mint agoraios biztosítja a népgyűlésen a kielégítő határozatot, általában mint métieta, ő küldi el a megfontoltságot az emberek közé, és ő nyújtja két ellenfél közül egyiknek vagy másiknak a harci dicsőséget. Ezért tartotta Pheidias szobrán Zeus a tenyerén a szárnyas Nikét, a sebes szárnyon járó, állhatatlan ,,győzelmet". Ez a szobor a Zeus tiszteletére minden negyedik évben tartott olympiai versenyjátékok színhelyén, Élis tartományban állott; maga a szobor elpusztult, de némi képet alkothatunk magunknak róla, mert több élisi pénz maradt ránk, melyre e szobor képmását verték, több régi író szól róla, és újabban öntőmintája is előkerült. Pheidias szobra Zeust már nem az erőszak, hanem a fensőbbséges erő oldaláról mutatja, az isteni hatalomnak azon a fokán, mely már a szelídséget és nyugalmat is jelenti, mint maga a világrend biztossága. Itt már nincsenek erőszakos mozdulatok, szemöldökének egyetlen rándításával kormányozza a világot. Strabón írja, aki még épen láthatta e szobrot, hogy Pheidiast Homéros sorai ihlették: ,,Szólt és sötét szemöldökével intett Kronos fia, ambrosiás fürtjei hullámzottak a világ urának halhatatlan fejéről és megrázta vele a nagy Olympost."

Zeust, a világ urát, Kréta szigetén mint gyermekistent tisztelték. A mítosz szerint itt, a Dikté hegy barlangjában született. Míg öt idősebb gyermekét elnyelte Kronos, Zeust, a legkisebbet, megmentette Rhea és a Kurésekre, valamint a Dikté hegy két nymphájára, Adrasteiára és Idára bízta, hogy felneveljék. Az Amaltheia nevű kecske táplálta a gyermeket, a Kurések, a fegyveres ifjak pedig őrizték a barlangban és dárdáikkal verték ércpajzsukat, hogy a fegyverzaj elnyomja a gyermek sírását, nehogy Kronos meghallja a hangját. Sok mesés hagyomány volt a gyermek Zeusról, hallunk még labdájáról is, melyet Adrasteia, a dajkája készített számára. Azt is beszélték, hogy méhek táplálták. A méh görögül melissa, s így némelyek szerint az egyik nympha neve Melissa, mások meg Adrasteia és Ida atyját mondják Melisseusnak. Az Amaltheia kecske egyik szarvából nektár, a másikból ambrosia ömlött, és az ő letört szarvának mondták a bőségszarut is, Plutosnak, a ,,Gazdagság"-nak és Tykhének, a ,,Szerencsé"-nek jelvényét, amely ételt-italt kifogyhatatlan bőségben ont magából. Zeus pajzsát, az aigist (,,égisz"-t), mely eredetileg a sötét viharfelhőt jelentette (kataigis = ,,vihar"), szintén evvel a kecskével hozta kapcsolatba a népetimológia. Aix (töve: aig-) = ,,kecske", miért is az aigist ,,kecskebőrpajzs"-nak magyarázták és azt regélték róla, hogy az Amaltheia kecske bőréből készült.

Zeus felesége Héra, a ,,fehérkarú" istennő. Háromszáz éve szerették már egymást, mikor végre házasságot köthettek. Euboia szigetén az Okhé csúcsán ölelte meg először Zeus Hérát, más helyi hagyományok szerint más hegyeken, de mindig a hegyek csúcsán képzelték el a ,,szent menyegzőt". Zeus, az Ég ura, itt, a hegy tetején találkozik Hérával, kit sokszor a Földdel azonosítanak. Mert a hegyek csúcsán találkozik a Föld az Éggel, mikor az aranyos felhők körülölelik az ormokat. Ilyenkor az isteni föld sarjaszt friss pázsitot és gazdag virágzást, harmatos lótuszt, sáfrányt és jácintot. A sűrűn nőtt lágy növényzet puha kerevet gyanánt emeli fel Zeust és Hérát a kemény földről, aranyos felhő borul föléjük és hull a csillogó harmat. A ,,szent menyegző" ünnepét tavasszal ünnepelték a görögök, amikor az áldott eső megtermékenyíti a földet. Erre mutatnak Héra jelvényei is, fején virágkoszorú és királynői jogarán a kakukkmadár. A mítosz arról tud, hogy kakukk képében jött el hitveséhez Zeus, s a kakukkszó a görög parasztok bölcsessége szerint is háromnapos esőzést jelent.

De Zeusnak mint a világ urának az égbolt csak egyik megmutatkozása. Zeus és Héra viszonyának is csak egyik oldala az Ég és a Föld tavaszi találkozása, Héra asszonyi istenségének csak egyik megmutatkozása a Föld, mely tavasszal boldog nyugalommal várja a termékenyítő esőt. Ő a felesége a világ urának s minden vonatkozásban az olymposi tökéletességgel megvalósult asszonyiság.

A kakukk mellett a páva az ő szent madara, s ez Héra pompázó asszonyi szépségét, ,,páváskodó" asszonyi hiúságát fejezi ki. A tehén nagy, barna szemében viszont az anyai tekintet nyugalmát és mélabúját látták, ezért Héra asszonyi szépségét más oldalról boópis (,,tehénszemű") mellékneve jellemzi akkor is, amikor a nép emlékezetéből régen kihullottak a régi, állat alakú (thériomorf) istenek, s már senki sem tartotta számon, hogy egykor Zeust bika s női párját tehén alakjában tisztelték. Nehéz órájukban Héra segítségét várták az anyák, és az ő leányának tartották Eileitbyiát, aki minden gyermek születésénél jelen van. Anyai büszkeséggel leginkább Hébére, az ,,ifjúság" istennőjére tekint. Az ő fia Arés, a háború istene is és Héphaistos, a sánta kovácsisten, de ennek csúfsága nagyon bántja anyai hiúságát.

Héra védi a házasság szentségét; ebben a vonatkozásban a Gamélia vagy Zygia melléknevet viseli (görög gamos = ,,házasság", zygon = ,,pár"). Az a nász, amelytől ő távol tartja magát, nem vezet boldogságra. Példa rá Téreus és Prokné tragikus története. Amikor Pandión, Athén királya a thrák királyhoz adta nőül leányát, az esküvőn nem volt jelen Héra, sem pedig Hymenaios, a nászének ifjú istene, sem a kedves Kharis, hanem a bosszúállás kegyetlen istennői, az Erinnysek tartották a menyegzői fáklyát, ők vetették meg a nászágyat, s bagoly huhogott a nászszoba tetején. A baljóslatú előjelet igazolták az eseményeket: Téreus meggyalázta Prokné húgát, Philomélét, s hogy ez el ne árulja, a nyelvét is kitépte. A szerencsétlen leány jelekkel, bíborba szőtt képekkel adta balsorsát nővére értésére, mire Prokné úgy állt bosszút, hogy a Dionysos-ünnep vad szenvedélyeket felszabadító szertartásai közben saját fiát, Ityst ölte meg és tálalta fel a mit sem sejtő apának. Mikor Téreus megtudta, mi történt, karddal támadt a nővérekre, de mindhárman madarakká változtak. Pandión két leánya fecskévé, illetőleg fülemülévé, Téreus pedig búbos bankává. Tavasszal a fecske csicsergésében a gyermekét bűnbánóan sirató Prokné gyászdalára véltek ismerni a régiek.

A mítosz Héra házasságát is folytonosan veszélyeztetettnek mutatja be, hogy ezáltal minél több oldalról és minél elevenebben álljon előttünk a házasság védelmezőjeként. Ő maga a hitvesi hűség mintaképe; csábítója, Ixión számára ő kér súlyos büntetést Zeustól. Zeus annál kevésbé ismeri a hűséget. Istennőkkel és halandó asszonyokkal kel egybe Héra háta mögött; Héra ilyenkor erélyesen védi meg hitvesi jogait; vetélytársnőit s Zeusnak ezektől született gyermekeit (mint pl. Héraklést) kegyetlenül üldözi.

Máskülönben sem ritka a civódás az olymposi házastársak között. Egy kis összekoccanás megesik néha a legjobb házasságban is, Zeus és Héra házassága nem mutatná a házasságot az olymposi tökéletesség fokán, ha erről nem venne tudomást a mítosz. Az istenek lakomáit meg-megzavarja a két házastárs szóváltása. S ilyenkor esetleg feloldja a feszültséget a nevetés, ha Héphaistos valami tréfás ötlettel közbelép, de az is megesik, hogy ő is pórul jár, ha a civódás közben anyja pártját fogja. Megtörtént az is, hogy Héra sértődötten visszahúzódott és szóba sem állt az urával. De Zeus tud bánni az asszonyi lélekkel. A Kithairón hegyén rejtőzködött Héra, Zeus megtalálja és cselhez folyamodik. A vidék királya, Alalkomeneus segít neki; egy szép tölgyfából bábot készít, amit Daidalénak neveznek, mert ,,mester" (daidalos) készítette. Azt felöltöztetik szépen, menyasszonyi ruhába, eljönnek a szomszédos Tritón folyó nymphái is, együtt van a násznép és zeneszóval vonulnak végig Boiótián. Erre már elfogja Hérát a féltékenység, lejön a Kithairón hegyéről. Plataiai asszonyainak kíséretében jön Zeushoz, itt látja csak, hogy Zeus felültette: nincs menyasszony, csak egy felcifrázott bábu. Héra kiengesztelődik, de még a bábura is féltékeny és azt követeli, hogy égessék el. Csak akkor engedi meg, hogy a bábu tiszteletére ünnepet üljön ezentúl Plataiai népe.
cologne53, 2014. december 08. hétfő, 19:38
Címkék: Királyok királya, Zeus Eleutheriosnak, Irist Hérának, Utóbb Zeus, Zeus Idaiosnak, Élis királyát,
Kommentek
A legszebb kép
A legszebb kép

Toll van a kezemben és írni szeretnék,
Magasztos szavakkal most valami szépet;
Szivárvány színekbe mártani ecsetem,
És azzal festeni meg a legszebb képet.
De könnyfátyolos szemem nem látja az írást;
És fény helyett árnyék vetődik a képre,
Mert akiért írok, nem akarja hinni,
Hogy Valaki régen, már elvérzett érte.

Évezredes múltba lépek mostan vissza...
Azok közé, akik éppen királyt vártak.
Hozsánnázók között hátha megtalálom,
Akik a közelben mindent tisztán látnak.
Meglátom a Királyt - teljesül a vágyam:
Örvendhetünk, mert Ő áldás lesz a népre.
- De Akit éljenzünk, Akit magasztalunk,
Szomorú arccal még nem illik e képre.

A változó színek szürkeségbe vesztek...
Minden elcsendesült... S én hiába várom
A drága alkalmat, hogy a felmagasztalt
Királyomnak arcát, mosolyogni látom.
Ő jobban ismerte az emberi szívet:
Fenséges arcára az borított fátyolt,
Hogy e nép oly
kalmanpiroska, 2020. január 02. csütörtök, 21:11
Tieid vagyunk
,,Tied vagyunk, Dávid, veled tartunk, Isai fia! Békesség, békesség neked! Békesség segítőidnek, mert megsegít téged Istened!" 1Krónika 12,19

A Dávid felé elhangzó hűségnyilatkozatot tulajdonképpen minden hívőnek át kellene vennie, az Úr Jézus iránti odaadásának kifejezésére. A királyok Királya nem éri be félszívű vagy megosztott hűséggel. Egész szívünket akarja.

Mély benyomást keltett bennem egy francia katona története. Súlyosan megsebesült az egyik napóleoni háborúban. Az orvosok úgy látták, hogy élete megmentésére műtétet szükséges végrehajtani. És akkoriban még nem ismerték a narkózist. Amikor az orvos az első bemetszést végezte a katona mellén, az megszólalt: ,,Doktor úr, vágjon egy kissé mélyebbre, akkor ott megtalálja a császárt". A császár tehát bizonyos értelemben a katona szívének trónján ült.

Amikor Erzsébet angol királynőt megkoronázták, viszonylag fiatal volt. Nagyanyja, Mary királyné ekkor levelet küldött neki hűségnyilatkozatával, amelyet ezekkel a
kalmanpiroska, 2019. december 29. vasárnap, 20:53
Erdő Péter: Pólyába takarva 12.24
nevelkedett. Mert egyetlen király sem kezdi másként az életét." (Bölcs 7,4-5) Karácsony éjszakájának Evangéliuma kétszer is említi a pólyát. Mária újszülött gyermekét pólyába takarja és jászolba fekteti (Lk 2,7). Az angyal pedig meghirdeti a karácsony örömhírtét a pásztoroknak és jelet ad nekik: ,,találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket" (Lk 2,12). Úgy kezdi tehát földi életét a megtestesült Második Isteni Személy, mint minden ember, szegények és gazdagok, hajléktalanok és királyok, együgyűek és bölcsek, mint Salamon, aki Dávidot követte a trónon. Olyan szépen bontja ki ennek a szónak az üzenetét a templomainkban felhangzó karácsonyi ének: ,,kicsi tested gyönge, mégis / tiéd lesz a föld és ég is". Az ember igen gyöngének születik. Az újszülöttek dideregve fáznak. Hidegnek érzik a világot, amelybe éppen beleszülettek. És nem is maradnának életben, ha nem karolnák fel, ha nem táplálnák, ha nem melegítenék őket. Nem szólalnának meg, ha nem venné körbe őket az
maroka, 2019. december 25. szerda, 17:15
Fabiny Tamás: ne higgyük el, hogy Jézust ki lehet szorítani a világból
Az evangélikus püspök prédikációjában arról beszélt: a betlehemi jászolban fekvő Jézus látszólag kicsi, és a mai világban is sokszor parányinak és jelentéktelennek tartják. Valójában azonban Jézus mindennél nagyobb, ő a világ ura.

"Ne higgyük el, hogy Jézusnál bármi erősebb vagy hatalmasabb, és ne higgyük el, hogy büntetlenül vissza lehet élni a földi hatalommal". Mert a történelem végén majd visszatér Jézus az "apokalipszis fehér lovasaként", mint a "királyok királya és az uraknak ura".

"Ennek a Jézusnak a védettségében legyen áldott ünnepünk, ahol magunk is észrevesszük a kicsiket, a rászorulókat, az esendőket, és lehajolunk hozzájuk" - fogalmazott Fabiny Tamás.

Kitért arra: a Banksy álnéven ismert brit művész idén karácsony előtt szokatlan Szent Család-ábrázolást állított ki Betlehemben. A képen Mária, József és a kisded egy lövedékkel átlyukasztott betonfal előtt látható. A golyó ütötte lyuk csillagot formáz, ha pedig figyelmesen nézi valaki, felsejlik a golyónyomban a kereszt
velemenyezd, 2019. december 25. szerda, 13:01
Tiéd az ország, hatalom!
is Tiéd.
Te kiadtad királyi törvényedet,
oh, nem volna ember s ember közt semmi ék,
ha e törvény hatná át a népeket.
Megszűnne akkor minden gonosz erőszak,
nem nőne harctereken csontváz-halom,
mert hol Szellemed jóra, szépre erőt ad,
Téged szolgál az ország s minden hatalom!

Te elküldéd Jézust, s törvényedet vele,
kijelölted útját a jó életnek,
melynek alapja a szívünk szeretete, -
Ez adna boldog békét a népeknek!
De óh, a földi királyok, uralkodók
sokszor megrontják törvényedet vakon,
gőgösen hiszik, hogy ők itt mindenhatók,
hogy csak övéké az ország, hatalom.

Oh küldd el szent fényét tiszta, bölcs igédnek,
hogy lássuk a sok baj és nyomor okát,
hogy az mind gyümölcse a nagy bűnösségnek,
mert nem követjük Krisztus szent nyomdokát.
Szünjön meg már a népek gyilkos viszálya,
vesszen ki minden gonosz, önző uralom
s vallja tiszta szívvel minden nép s királya:
Mi Atyánk!... Tiéd az
kalmanpiroska, 2019. november 30. szombat, 11:00
MKPK: advent a várakozás, a lelki felkészülés időszaka
A keresztény - és minden emberi - közösség tapasztalata, hogy a nagy eseményekre készülni kell. Az ókorban az uralkodó érkezését már hetekkel az esemény előtt hírmondó adta tudtul, hogy a helyiek rendbe tehessék az utakat, a házakat - írta az MKPK, rámutatva, advent idején, a "királyok királyának érkezésére" készülve "nemcsak környezetünket, házainkat, hanem szívünket és emberi kapcsolatainkat is rendbe szeretnénk tenni".

Kitértek arra: az adventi koszorú négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapjára utal, a három lila gyertya jelzi, hogy "bűnbánati időszakban vagyunk", az egy rózsaszín pedig azt, "van okunk az örvendezésre is, mert az Úr közel van hozzánk".

A legjellegzetesebb adventi liturgia a hajnali mise, a rorate, amely nevét a latin miseének kezdő soráról (Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!) kapta.

Mivel bűnbánati időszakról van szó, a templomi oltárokat advent idején nem díszítik virággal, a miséző pap pedig lila színű miseruhát ölt.

Az MKPK közleménye kitért
velemenyezd, 2019. november 29. péntek, 07:04
Reményünket egyedül Istenbe vessük!
származik belőle. Ennek eredményeként a fáraó felveszi Sárát háremébe. Istennek személyesen kell közbelépnie, hogy a hit atyját megszabadítsa hazugságától (Ter 12,10-20).

Ilyen Mózes, aki kiszabadítja Izraelt Egyiptomból.
Mózes gyilkos: haragjában megölt egy egyiptomit. Először saját alkalmatlanságával kell szembesülnie, melyet a csipkebokor képében lát visszatükröződni, hogy kudarcot vallott emberként Isten a szolgálatába fogadja.

Ilyen Dávid, Izrael példás királya, minden királyok mintaképe. Súlyos bűnt követ el akkor, amikor Batsebával, Urija feleségével hál. Amikor aztán Batseba teherbe esik, megparancsolja, hogy hagyják magára a csatában a hettita Uriját, akit így könnyen megölnek.

Az Ószövetség nagy, jelentőségteljes és útmutató személyeinek először bűnük és tehetetlenségük mélypontján kellett túljutniuk, hogy reményüket egyedül Istenbe vessék és hagyják, hogy Isten átalakítsa őket, ezáltal a hit és az Isten iránti engedelmesség eszményképeivé váljanak.
Mi is
maroka, 2019. november 11. hétfő, 12:26
Boldog IV. Károly 10.21
ifjabbnak és szokatlanabbnak vélem őt. Önkéntelenül Szent Imre herceg alakja tűnik fel a képzeletemben, akinek üvegfestményét itt láttam valamikor e templomban. Csak azok érezhették át a király áhítatos, szinte önfeláldozó magatartását az Úr szolgái előtt térdepelvén, akik gyermek- és ifjúkorukban sokat jártak a templomokba. Olyan volt e percben a fedetlen fejű, fürtös hajú, piros kabátos ifjú, mintha most szállna el a mennyekbe a lelke, hogy Istentől kérjen felhatalmazást ahhoz, hogy a szent magyar királyok koronáját homlokára tehesse.
A legnyugodtabb lelkek is bizonyos szokatlan borzongást érezhettek e percekben. A király lelke Istennél van. Talán mint egy hófehér galamb repült fel az égbe, mindig magasabbra emelkedvén fénylő szárnyain, túl a földön, túl a felhők borúján, majdnem oly kicsiny már, mint egy fénylő csillagocska... És lendülő megadással veti magát az Úr zsámolya elé.
Ekkor térdepelt másodszor IV. Károly az oltár lépcsőin, midőn is olajjal megkenték.
S ez időtől kezdve úgy
maroka, 2019. október 21. hétfő, 09:12
Képek, videók
Három királyok-bölcsek
dandej
2017. december 27. szerda, 07:28
három királyok.png
chillik
2017. szeptember 04. hétfő, 14:16
Betlehemi királyok 01.jpg
chillik
2017. április 16. vasárnap, 12:17
Betlehemi királyok 02.jpg
chillik
2017. április 16. vasárnap, 12:17
Betlehemi királyok 03.jpg
chillik
2017. április 16. vasárnap, 12:16
akasszatok fel a kiralyok
menusgabor
2017. január 30. hétfő, 16:22
Pünkösdi királyok 01.jpg
chillik
2017. január 23. hétfő, 10:28
Pünkösdi királyok 02.jpg
chillik
2017. január 23. hétfő, 10:28
Pünkösdi királyok 03.jpg
chillik
2017. január 23. hétfő, 10:27
három királyok
taltos1
2017. január 06. péntek, 23:46
Betleheni királyok
taltos1
2017. január 06. péntek, 23:42
Három királyok
taltos1
2017. január 06. péntek, 23:27
vill---zeus.gif
bobecili
2017. szeptember 14. csütörtök, 14:28
Immortals_-_Zeus.png
charlotteani
2016. április 23. szombat, 20:36
zeus-head.jpg
charlotteani
2016. március 04. péntek, 01:40
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.