Belépés
2019. december 14. szombat | 50. hét | 348. nap | 02:58 | Szilárda
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
K. története
K. története 2011-07-07 07:55:09
Címkék: érzelmi bántalmazás, fizikai bántalmazás, alkohol

A történeteket olvasva szembesültem újra azzal, hogy magam is bántalmazott gyerek voltam... A szóbeli és fizikai bántalmazás végigkövette az egész gyerek- és fiatalkoromat.

Az apám kiskoromban ivott, és módszeresen verte az anyukámat. Számtalanszor aludtam el sírva, miközben hallgattam a balhét a fal másik oldalán... Teljesen elszigetelt minket mindenkitől, és a földbe tiporta az önbecsülésünket. Elüldözte a nagyszüleimet, anyukám összes rokonával megszakadt a kapcsolat. A barátainkat, bármit amit szerettünk állandóan becsmérelte, nem mehettünk soha sehová... A ,,családi ünnepeket" - születésnap, karácsony, ballagás - mindig rettegve vártuk , mert egészen biztosan aznapra időzített valami szörnyű balhét...

Született 2 jóval fiatalabb testvérem, akikkel a mai napig véd- és dacszövetséget alkotunk. Igaz, miattuk én még jobban be lettem zárva, hiszen azzal, hogy értük kellett mennem, rájuk kellett vigyáznom minden nap, minden nyáron, végképp sehová se mehettem el, miközben a barátaim tánciskolába jártak, táborba, Balatonra mentek, szórakoztak... Apám a részegségében egyszer molesztált engem is ,,felvilágosítás" ürügyén, amitől a mai napig hányingerem támad, ha csak rágondolok...ezt se mertem senkinek se elmondani.

Az anyukám egy végtelenül művelt, értelmes, szelíd nő volt, de nem tudott minket megvédeni. Soha nem fogom megérteni, hogy miért nem menekült el, amíg lehetett volna, miért maradt egy ilyen ember mellett... Ő tartotta el az egész családot, hiszen az apám fizetése a hideg vízre se lett volna elég. Terhesen is megverte, szegény már a földön feküdt, mikor még mindig rugdosta... Volt, hogy téli éjszakán az anyukámmal botorkáltunk a városban kabát nélkül, mert valami rosszabb jegy miatt az apám kilökött az utcára, reméltük hátha a város másik végén élő rokon majd befogad minket... Gyerekként nekem kellett hazudnom a kollégáinak is, hogy nem mehet dolgozni, mert beteg...pedig ,,csak" kékre volt verve az arca. A csecsemő kistestvéremet egyszer annyira megverte, csak mert sírt, hogy a kék foltok miatt az anyám nem merte orvoshoz vinni, mikor beteg lett.

Rendszeres volt a szóbeli alázás, mindannyian idióták, hülyék és kurvák voltunk természetesen (őt kivéve mindannyian diplomások vagyunk, nyelvvizsgánk van, ő a szakmunkás vizsgáig vitte, úgy hogy az anyám tanult vele...) Kitűnő tanuló voltam, mégis imádta esténként kikérdezni a leckét, szó szerint, az és-ekkel és a vagy-okkal együtt, mert ő át se látta, miről szól a szöveg... a tanárok mindig azt hitték, hogy a könyvből puskázok... Megszereztem a jogosítványt is, de sosem felejtem el azokat a borzalmas ,,órákat", mikor a családi kirándulásokon rettegve markoltam a kormányt, miközben torka szakadtából ordított, és felpofozott, mikor nem elég szép ívben vettem be egy kanyart...Azóta se merek vezetni.

Láncdohányos volt, de az autóban nem lehetett lehúzni az ablakot, míg ő egyik cigarettáról a másikra gyújtott, órákon át...mi ott ültünk mindannyian a kocsiban, 3 kisgyerek, és a könnyünk csorgott a füstben. Hetente ordítva kirámolta a szekrényeinket, íróasztalainkat, mert szerinte nem volt elég nagy a rend. Az étkezések kínszenvedések voltak, kanál se csörrenhetett, és emlékszem egyszer hetekig kínozott azzal, hogy ,,úgy nyelek mint egy állat"... Annyira akaratgyengék lettünk, hogy már hajat mosni is csak engedéllyel mertünk...

Mikor 23 évesen dolgozni kezdtem, egy péntek délután egy órával később értem haza, mire az apám a kapuban állva, hatalmas ordítással fogadott, hogy nem lesz itt csavargás... pár perc alatt összepakoltam a holmimat, szerencsére már volt hová mennem... Az öcsémet néhány évvel később zavarta el otthonról az éjszaka közepén, egy nyitva hagyott szekrényajtó miatt...

Anyu az első infarktust otthon kapta, mikor a magas vérnyomásával ki kellett mennie kapálni a kertbe a nyári 40 fokos hőségben...apám a kórházba be se ment vele, a 18 éves húgom kísérte el. A kórházból nem engedtük hazamenni. Kerestünk albérletet, és egy kalandos ,,mentőakcióval" elköltöztettük őt és a húgomat. Sajnos nem sok időt adhattunk már neki. 2 évig élt még, de nem tudtuk megakadályozni, hogy néha-néha visszamenjen az apámhoz látogatóba, meg hogy fizesse apám számláit, pedig volt hogy rendőrrel kellett kimenni érte, mert az apám rázárta az ajtót... Egy reggelen szívrohamot kapott, és meghalt, a halála után pedig 3 héttel az apám már egy másik nőt költöztetett a házba...

A borzasztó az, hogy mi nem is tudtuk, hogy bántalmazottak vagyunk...Tényleg azok voltunk?? Hiszen mindenünk megvolt, ruhák, étel, kertes ház, játékok, jártunk kirándulni, évente családi nyaralás a Balatonon... Mehettünk főiskolára, egyetemre... Egyszer az apai nagymamám elvitt valahová (5 évente 1x láttuk) és véletlenül kihallgattam, hogy másoknak mondja: ,,Ezek a gyerekek sohasem mosolyognak...". A gimnáziumban már furcsa volt, mikor meséltem ezt-azt, és az osztálytársaim elkerekedett szemmel néztek rám...így inkább nem mondtam semmit egy idő után.

Ez így elolvasva elég szörnyen hangzik, de azért voltak jó pillanatok is. Közös társasjátékozás, videózás, országjárás, strandolás...vannak szép emlékeim is gyerekkoromból. Apám a kisgyerekekkel nagyon jól hangot talál a mai napig. Csak a nála gyengébb, kiszolgáltatott emberekkel ilyen egyébként, másokkal egy bűbájos kedves valaki... Minket gyerekeket nem vert egyébként, vagy legalábbis nem rendszeresen, de ha velünk ,,baj" volt, azt is az anyukánkon verte le, így egy idő után pisszenni se mertünk, nemhogy lázadni... A hátteréről csak annyit, hogy egy végtelenül önző anya, és egy agresszív, részeges mostohaapa nevelte fel, szeretettelen, nyomorgó gyerekkora lehetett. De erről nem mi tehetünk...

A történet vége azért nem olyan rossz: Két gyönyörű gyerekem, és egy végtelenül kedves, türelmes férjem van. A férjem szülei is nagyon jó emberek, így már látom, lehetett volna ez másképpen is. A testvéreimmel a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, segítjük egymást, bár az édesanyánk hiánya rettenetesen fáj. Hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy nem szorulok az apámra, remélem soha többé nem leszek neki kiszolgáltatva.

Viszont nagyon önbizalom-hiányos lettem, és a mai napig nehezen létesítek kapcsolatokat, nehezen változtatok, félek felvenni a telefont, a munkában sem hiszem el, hogy jól csinálok dolgokat. Rettegek, hogy a gyerekeimet jól nevelem-e, és nagyon félek, hogy elveszítem a családtagjaimat. Ha magamban, vagy a környezetemben csak a csíráját is érzem valaminek, amikből azok a régi dolgok is elfajulhattak, azonnal ugrok és gyökerestől próbálom kiirtani ezeket. Néha csak néznek rám, olyan apróságokon is felkapom a fejem. Nemrég azt vettem észre, hogy tudat alatt még mindig az apámnak próbálok megfelelni, mentegetőzöm előtte, próbálom az életemet úgy alakítani, hogy az ő ügyeit mindig el tudjam intézni, neki kedvezzek akár a családommal szemben is, hogy ne cirkuszoljon velem, hátha kapok egy jó szót ...őrület... Még mindig gyomorgörcsöm van, ha beszélnem kell vele, és előtte-utána napokig szorongok, ha meglátogatjuk. Ő még csak nem is érti, mi bajunk vele, hiszen ő a mi szerető apukánk, aki mindent megadott nekünk...

Egy ideje nem beszélünk egymással, mert már semmi nem volt elég, amit erőmön felül segíteni próbáltam neki 2 picike gyerek mellett, és elkezdett belekötni a saját unokáiba is. Azt figyeltem meg, hogy azóta sokkal nyugodtabb, türelmesebb vagyok itthon (a férjem szerint is), és már nem ébredek az éjszaka közepén arra, hogy a vele kapcsolatos sérelmeket boncolgatom. Szerencsére magammal könnyű szembesülnöm, és már tudom, hogy mindez nem volt normális, de még mindig nem érzem magam jól. Árad bennem a gyűlölet, és jó lenne valahogy megbocsátani, megnyugodni, de sajnos még nem megy. Hátha így, hogy kiírom magamból, segít egy kicsit...
horvathnemagdi, 2011. július 08. péntek, 05:18
Címkék: történeteket olvasva, egész gyerek-, apám kiskoromban, földbe tiporta, barátaim tánciskolába, részegségében egyszer,
Kommentek
Adventtől Karácsonyig
ADVENTTŐL KARÁCSONYIG

1 Adventtől karácsonyig - avagy a karácsonyi ünnep története

2 Advent: Jézus eljövetelére való felkészülés időszaka, december 24-ét megelőző 4 hét, amely mindig vasárnappal kezdődik.

3 Advent hagyományai

4 Adventi koszorú A gyertyákkal díszített fenyőkoszorú jelezi a még karácsonyig hátra lévő idő múlását. Az adventi vasárnapokon először egy, majd két, három, végül négy gyertya gyulladhat meg rajta...

5 Advent angyalai: Az első vasárnap angyala: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A második vasárnapi angyala: piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. A szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe
menusgabor, 2019. december 01. vasárnap, 21:30
Emmi: folytatódik a kormány CT-programja a központi régióban
Mint kiemelték: csak az elmúlt hónapokban mintegy 1 milliárd forint értékben kaptak CT-ket a budapesti kórházak: a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet kardiológiai CT-t, a Dél-pesti Centrumkórház egy 64 szeletes készüléket, a Szent Imre Kórház pedig egy 256 szeletes CT-t kapott az Emmi CT-programjának keretében. 2010 óta összesen csaknem 200 milliárd forintot fordított a kormány a CT/MRI vizsgálatok finanszírozására - tették hozzá.

2010 óta 20 új CT-vel és 18 MR készülékkel bővült az ellátás, miközben csaknem 100 régi, elavult készüléket is lecseréltek és újakkal pótoltak. A napjainkban használt egyik legmodernebb képalkotó diagnosztikai eljárás, a PET-CT-k száma pedig megháromszorozódott. Míg 2010-ben 13,7 milliárd forintot, addig idén eddig már csaknem 30 milliárd forintot költött a kormány a CT/MRI vizsgálatok finanszírozására.

Kitértek arra is, hogy Budapesten az utóbbi három évben csaknem ötezer korszerű eszköz került az egészségügyi intézményekbe és minden kerületben
velemenyezd, 2019. november 28. csütörtök, 22:00
Krónika 3. rész (kérdések)
Jobbik: mit tesz a kormány, hogy ne fordulhasson elő az eltűnt éremgyűjteményhez hasonló eset?

Magyar Zoltán (Jobbik) emlékezetett: nemrégiben kiderült, hogy a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban egy ideig hamis éremgyűjteményt állítottak ki, mert az eredeti darabokat ellopták. Az ügyben folyik a nyomozás, de kérdés, mit tesz a kormány, hogy hasonló eset máshol ne fordulhasson elő - közölte.

Azt mondta: a hazai kulturális örökség szempontjából fontos ez az ügy, pótolhatatlan értékek veszhettek el.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára válaszában kifejtette: a legfontosabb, hogy mielőbb felderítsék az esetet, és minden lelet visszakerüljön a helyére. A minisztérium is elindította a vizsgálatát, hogy a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. Intézkedési tervet kell készíteni, valamint múzeumi szakfelügyeleti vizsgálat is indult - közölte. Hozzátette: az Emmi haladéktalanul tájékoztatást kért a múzeumtól.

MSZP: ismét óriási hiány van
velemenyezd, 2019. november 25. hétfő, 15:02
Kötet született a Petőfi Csarnok első nyolc évéről
"A kötet a 2016-ban kiadott Volt egyszer egy ifipark című könyv folytatása. A Petőfi Csarnok bizonyos szempontból az 1984-ben bezárt Budai Ifjúsági Park szerepét vette át és a késői Kádár-korszak egyik kultikus helyszínévé vált" - mondta Murzsa Tímea segédszerkesztő a könyv szerdai budapesti bemutatóján a Magyar Rockhírességek Csarnokában.

Az intézmény egykori közművelődési osztályvezetője, Nádor Katalin felidézte, hogy a nyolcvanas évek elején a Fővárosi Tanács olyan szabadidőközpont létrehozásáról döntött, amely az ifiparkkal ellentétben egész évben üzemel és sok mindent megőriz a művelődési házak funkcióiból.

A főváros akkori legnagyobb, 2500 fő befogadására képes ifjúsági szabadidőközpontja 1985-ben a Karthago koncertjével nyitotta meg kapuit. Harmincéves fennállása alatt csaknem 15 ezer rendezvénynek adott otthont, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. Ilyen méretű és elhelyezkedésű intézmény, ennyi funkcióval azóta sincs Budapesten.

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei
velemenyezd, 2019. november 20. szerda, 13:52
Rövidpályás úszó Eb - Huszonhárom fős a magyar csapat
A hazai sportági szövetség pénteki tájékoztatása szerint Hosszú Katinka, aki két éve, Koppenhágában hat aranyérmet nyert, négy számban áll rajthoz a december 4. és 8. között esedékes kontinensviadalon. A rövidpályás Eb-k történetének legeredményesebb magyar versenyzője, a 16-szoros győztes Hosszú a három vegyesúszó távon, illetve 200 méter pillangón áll rajthoz.

A legnagyobb terhelést ezúttal Jakabos Zsuzsanna vállalta, aki kilenc számban tervezi az indulást. Az idei, kvangdzsui világbajnokságon aranyérmes Kapás Boglárka, illetve a bronzról századokkal lemaradt Késely Ajna szintén ott lesz a rajtnál, akárcsak Verrasztó Evelyn, aki tíz évvel ezelőtt az isztambuli Eb-n 200 m vegyesen világrekordot úszott.

Bátyja, Dávid ezúttal nem tart a csapattal, és a férfiaknál szintén hiányozni fog a 200 pillangós különítmény, Milák Kristóf, Kenderesi Tamás és Cseh László, akárcsak a nőknél ugyanennek a távnak a specialistája, Szilágyi Liliána. A rövidpályán korábban világbajnok Bernek Péter ugyanakkor
velemenyezd, 2019. november 15. péntek, 14:21
Enyedi Ildikó felújított filmje, Az én XX. századom New Yorkban
A filmet a Filmalap által 2017-ben indított Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Program keretében újította fel a Filmlabor és Filmarchívum igazgatósága. A restaurált változatot tavaly mutatta be a berlini filmfesztivál, azóta világszerte vetítik a fesztiválok, és amerikai, japán, francia, angol és görög forgalmazók is megvásárolták moziforgalmazásra, DVD, Blu-ray kiadásra - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap pénteken az MTI-vel.

A rendező első filmje 1989-ben megnyerte a legjobb elsőfilm Arany Kamera-díját a cannes-i filmfesztiválon. Enyedi Ildikó alkotása két budapesti születésű lány, Dóra és Lili történetét mutatja be, akik akkor születettek, amikor az Edison által feltalált villanyvilágítást megismerte a világ. A monokróm árnyalatokkal, Máthé Tibor operatőri munkájával készült film a korai mozi varázslatát és bőségét idézi fel, megörökítve a korszak izgalmas technológiai, politikai és szexuális jelenségeit.

A New York-i Museum of the Moving Image a művészet, a történelem, a technika, a
velemenyezd, 2019. november 15. péntek, 10:11
Dino Buzzati: A colombre
Dino Buzzati: A colombre

Tizenkettedik születésnapjára Stefano Roi azt kérte hajóskapitány atyjától, vigye magával a szép vitorlásán.
- Ha nagy leszek - mondta -, én is a tengereket akarom járni, akárcsak te. Még szebb is, nagyobb is lesz a hajón, mint a tiéd.
- Adja Isten, hogy úgy legyen, fiacskám - felelte az apja. S mivel épp aznap kellett tengerre szállnia magával vitte a fiát.
Gyönyörû, verőfényes nap, tükörsima tenger. Stefano először volt a hajón, boldogan bóklászott hát föl-le a fedélzeten, ámulva nézte a bonyolult vitorlásmanővereket. Hol erre, hol amarra volt kíváncsi, a tengerészek meg mosolyogva válaszolgattak, lassan elmagyaráztak neki mindent töviről hegyire.
Amikor aztán a tathoz ért a sétafikálásban, csodálkozva megállt a kisfiú. A hajó szántotta barázdában, két-háromszáz
lilagondolatok, 2019. november 15. péntek, 09:54
5. Az én 1956-om, Pesterzsébeten nov. 11-ig folytak a harcok
felesége (lánykori nevén: HEGEDÜS ETELKA) hogy neki testvére volt ez az ember! Azt, viszont csak az alábbi írásból tudtam meg, hogy az 1956-os miniszterelnököt HEGEDÜS ANDRÁSNAK hívtak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C3%BCs_Andr%C3%A1s_(politikus)

SZABADSÁGÉRT LOBOGÓ LÉLEKKEL ELSZÖKTEM OTTHONRÓL, mert én is HARCOLNI AKARTAM. Lakóhelyünk közvetlen közelében folytak a harcok és bizony, láttam iskolatársamat Molotov-koktéllal a kezében meghalni...
Idézet az 1956 KATONAI TÖRTÉNETE c. videó kommentátorának szövegéből:
https://www.youtube.com/watch?v=aVfUixwHYtM
,,A pesterzsébeti felkelők (13.08 perctől) Oltványi László nemzetőrt választották a felkelők parancsnokának. Egy teljes ÁVH-s-szovjet menetoszlopot semmisítettek meg a nehézfegyverek. (13.46 percnél) A fővárosban itt tartott legtovább az ellenállás. November 11-én a Nemzetőrség feloszlott és befejeződtek a harcok. (14.07 percnél)

AZÓTA SEM TUDTAM FELDOLGOZNI AZT AZ IGAZSÁGTALANSÁGOT, AMI AKKOR
furaila, 2019. november 08. péntek, 13:58
Képek, videók
Venezuela története egy k
zsu955
2010. július 24. szombat, 19:24
Karácsonyi történetek
mesetar
2012. október 17. szerda, 09:42
Matematikai történetek és
hollygergo
2009. február 07. szombat, 18:13
Különös történetek1000.jp
hollygergo
2009. január 31. szombat, 15:53
Megható történetek:Szerel
moncsicsi83
2007. december 30. vasárnap, 11:45
Történetek A Bibliából.hu
rambobby
2007. szeptember 03. hétfő, 20:18
A Legédesebb Történetek.h
finike
2007. július 31. kedd, 11:19
A Legédesebb Történetek.h
rambobby
2007. június 19. kedd, 08:30
365+1mese és történetek.g
nemarika
2007. április 03. kedd, 21:07
miku,gyerekek.jpg
durcimarcika
2019. december 06. péntek, 19:23
gyerek2.jpg
durcimarcika
2019. december 03. kedd, 00:06
gyerek1.jpg
durcimarcika
2019. december 03. kedd, 00:05
gyerek.jpg
durcimarcika
2019. december 03. kedd, 00:05
csokor gyerek.jpg
durcimarcika
2019. november 18. hétfő, 20:33
3gyerek.jpg
durcimarcika
2019. november 06. szerda, 08:31
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.