Belépés
2020. július 07. kedd | 28. hét | 189. nap | 12:04 | Apollónia
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Kristófné Vidók Margit - Együtt az úton



Kristófné Vidók Margit -
Együtt az úton

Arcodon szelíden mosoly dereng,
csillogó szemed a múlton mereng,
mennyi bánat, és örök küzdelem,
mi a lelkedet érte szüntelen.
Elmúlt idők emléke fellobog,
a szív most az örömtől felzokog,
két ember, ki együtt volt a bajban,
hosszú utat tett meg a viharban.
Ma újra megtörténik a csoda,
Ígéreted jövőtök záloga,
a hit és remény él szívetekben,
szeretet sugara szemetekben.
Ezentúl is dúlnak majd a viták,
nem mindig lesz színes ez a világ,
és ha néha megsebzed párodat,
csitítsd el bizonytalanságodat.
Elmúlik a nyár, őszt követ a tél,
hajad is fehérebb az ezüstnél,
az igaz társ így is szeretni fog,
megbecsül, pillantása mosolyog.
A házasság dal - mit együtt írtok,
kacagtok vidáman, néha sírtok,
mégis, amíg lehet, fogd a kezet,
mesélő csend így lesz teljes - Vele.

Egy kedves kolléganőm esküvőjére..
vorosrozsa66, 2018. október 28. vasárnap, 20:20
Címkék: Kristófné Vidók Margit, útonArcodon szelíden, múlton mereng, lelkedet érte, szív most, örömtől felzokog,
Kommentek
Búcsúzunk Az utolsó nap, mit annyira vártunk
Búcsúzunk

Az utolsó nap, mit annyira vártunk,
és most mégis könnyező szemmel állunk,
megkopott padok némán integetnek,
vár egy új világ, amely ismeretlen.
Lassan, szomorúan száll most az ének,
benne lüktetnek ábrándos remények,
búcsúzni kell,- elhagyjuk az iskolát,
lábunk indulna, de szívünk tétováz.

Tanáraink, kik tudásukat adták,
a lelkünket is sokszor gyógyítgatták,
féltő szeretetük mindig velünk volt,
bölcs tanácsuk az élethez,- nekünk szólt.
Ott voltak ők a viharban, és bajban,
csitítgató szavuk szívünknek balzsam,
hogy mondjuk el, hogy hiányozni fogtok,
ki segít fel majd, ha lesznek mélypontok.

Gyanúsan csillogó a sok-sok szempár,
átöleljük, és bátorítjuk egymást,
velünk búcsúzik a sok kedves emlék,
egy pillanatra még úgy visszamennénk.
Őrizzük a csengő szólító hangját,
mi
koszegimarika, 2019. május 03. péntek, 16:48
Elrejtettelek Emlékdobozokba rejtettelek, hogy soha ne...
Elrejtettelek

Emlékdobozokba rejtettelek,
hogy soha ne találhassanak rád,
köd-fátyolos múltba mentettelek.
- Most rezdülésnyi sóhaj vagy a mában,
és fénylő titkok tudója lettél,
szelíd borongás a fakókék égen.
Nyitom a dobozt,- zenéljen néha,
csend partjain dobban szívverésem,
sercenésnyi lángszívek éjszakája
feltárja kapuját,- rólad álmodom,
ezen a helyen csak az enyém vagy,
vigyázlak, óvlak, hozzám tartozol.
A múló idő rejtett lapjain,
felvillannak apró emlékszikrák,
neved őrzöm,- újra tanulok élni,
lassú léptekkel közeleg a remény,
gyógyítva fájó lelkem sebét,
megérintettél,- majd elhagytál könnyedén.
Nem sétálunk többé holdas éjeken,
gyönyör, és fájdalom követ éberen,
ismerős csendmoraj, kábult lüktetés,
kalitkába zárt emlékek zokognak,
a hajnali sugárral izzón lobognak,
ahol vergődve ölelik a végtelent.

Kristófné Vidók
koszegimarika, 2019. február 22. péntek, 09:57
Együtt az úton… Arcodon szelíden mosoly dereng, csill
Együtt az úton...

Arcodon szelíden mosoly dereng,
csillogó szemed a múlton mereng,
mennyi bánat, és örök küzdelem,
mi a lelkedet érte szüntelen.
Elmúlt idők emléke fellobog,
a szív most az örömtől felzokog,
két ember, ki együtt volt a bajban,
hosszú utat tett meg a viharban.
Ma újra megtörténik a csoda,
Ígéreted jövőtök záloga,
a hit, és remény él szívetekben,
szeretet sugara szemetekben.
Ezen túl is dúlnak majd a viták,
nem mindig lesz színes ez a világ,
és, ha néha megsebzed párodat,
csitítsd el bizonytalanságodat.
Elmúlik a nyár, őszt követ a tél,
hajad is fehérebb az ezüstnél,
az igaz társ, így is szeretni fog,
megbecsül, pillantása mosolyog.
A házasság dal,- mit együtt írtok,
kacagtok vidáman, néha sírtok,
mégis amíg lehet, fogd a kezet,
mesélő csend így lesz teljes,-
koszegimarika, 2019. január 18. péntek, 21:09
Kristófné Vidók Margit: Őszi szőttes
Kristófné Vidók Margit:
Őszi szőttes

Halkan osont a fák között,
a csendben avar zizegett,
aludt a nyár - nem tündökölt,
nyomában az ősz sietett.

Aranyló színeket festett,
sárga és meleg ragyogást,
vörös szőnyege csak terjedt,
nyugalom szállt - nem tombolás.

Rőt levelek hulló nesze
a hűvös szélben zokogás,
és ahol ezüst köd lebeg,
könnyekbe fojtja mosolyát.

Imádom az őszi erdőt,
a bronzos-barna csillogást,
narancssárgán díszlő lejtőt,
párát lehelő ingoványt.

A hárs, a tölgy is alszik már,
dér csillan sápadt levélen,
reményt ígér a napsugár,
búcsút int tücsökzenének.

Egyre hull a sok-sok levél,
varázslatos, tarka szőttes,
foltjaikon eső zenél,
bölcsője az új jövőnek.
vorosrozsa66, 2018. október 28. vasárnap, 20:31
A szívem nyugalomra vágyik
Kristófné Vidók Margit:
A szívem nyugalomra vágyik


Az én szívem nyugalomra vágyik,
szenvedélye már régen ellobogott,
észre sem vetted, hogy lelkem zokogott,
szemeimből még szerelem sugárzik,
érzéseim, mint tenger, hullámzik,
feltörő emlék fájdalmat okozott,
az én szívem nyugalomra vágyik.

Eljött az óra, és el kellett válni,
szenvedésem mosolyok rejtették,
szivárványt is újra átfestették,
menj tovább! - Ne kezdj most tétovázni,
az én szívem nyugalomra vágyik.
vorosrozsa66, 2018. október 28. vasárnap, 20:03
Kristófné Vidók Margit - Várlak...
Kristófné Vidók Margit -
Várlak...

Téged várlak a hajnali csöndben,
midőn csillagok fakón izzanak,
mikor a szél légiesen könnyed,
és megállni látszik a pillanat.

Körülöttem jéghideg a világ,
kelő Nap melege még messze jár,
álmokat kerget alvó délibáb,
e világ téged mosolyommal vár.

Siess, kérlek! - takarj be, mert fázom,
melegíts fel ölelő karoddal,
reményként érkezzél - fénysugáron,
ott várlak, hol a fák ránk hajolnak.
vorosrozsa66, 2018. október 28. vasárnap, 17:12
Szeresd, óvd a gyermeket!
Kristófné Vidók Margit:
Szeresd, óvd a gyermeket!

Kérlek, szeressétek a gyermeket,
ha könnytől maszatos arcát látod,
mosolyogj rá, ne menj el mellette,
csitítsd, űzd el a szomorúságot.
Mikor bánattól felhős az arca,
simítsd meg bőrét lágyan, kedvesen,
a szorongását csak ez oldhatja,
és a barátod lesz ő lelkesen.
Törékeny virág parányi lelke,
neveld őt türelemmel, szelíden,
a szeretet virágozzon benne,
ne rettegés üljön szemeibe.
Boldogság látni kipirult arcát,
és tekintetében öröm ragyog,
köréd fonja a két kicsi karját,
majd jókedvűen füledbe csacsog.
Szívében szivárványszínek gyúlnak,
a sötétséget űzd el mellőle,
olyan hófehér, tiszta, gyanútlan,
óvd, vigyázz rá, legyél a testőre.
Legyen időd mindig a számára,
tiétek a perc, figyelj rá jobban,
drága minden pillanat, az óra,
míg a két szív egy
vorosrozsa66, 2018. október 28. vasárnap, 17:10
Képek, videók
Kristófné - Drága Jucikám
jucinenadov
2017. január 02. hétfő, 13:22
Kristófné Évától BUÉK..j
jucinenadov
2014. december 30. kedd, 20:56
csak szeliden.gif
paka68
2015. április 22. szerda, 13:34
Szeliden.gif
pacsakute
2014. augusztus 15. péntek, 19:53
Szeliden.gif
mbartis
2011. június 29. szerda, 20:39
Váci Mihály Szelíden, min
jakabgasparne
2010. január 10. vasárnap, 09:24
Váci Mihály-Szeliden, min
jakabgasparne
2009. augusztus 30. vasárnap, 07:01
nőnap-lágyan-szelíden
fama2
2009. március 08. vasárnap, 18:06
szeliden mint a szél
nagyika67
2008. augusztus 01. péntek, 14:40
Szeliden Dorival
bajoska
2008. július 18. péntek, 15:39
kicsit szeliden
sandorbarta01
2008. április 02. szerda, 21:42
csak szeliden
solanum
2006. augusztus 17. csütörtök, 13:51
szeliden :)
klercsi
2006. június 27. kedd, 14:11
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.