Belépés
2019. augusztus 18. vasárnap | 33. hét | 230. nap | 23:31 | Ilona
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Érdekesség
Egy Liebig nevű vegyész azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát

A történet az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy Liebig nevű vegyész határtalan önbizalmával azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát. Ez, természetesen nem tudta helyettesíteni az addig használt szerves trágyát, az élő tápanyagokat, és ennek a táptalaj minőségére, valamint a növények - és a mi - egészségünkre is mélyreható következményei lettek. Voltak ugyan, akik kételkedtek az új találmányban, így az a bizonyos gazda is, aki egy kísérletet kívánt tenni, mielőtt vakon elhitte volna a tudomány ezen úttörőjének állításait. Legelőjét ősszel két részre osztotta, az egyik felét a szokásos tehéntrágyával, míg a másik felét az új keletű találmánnyal trágyázta meg. Tavasszal, miután állatait kiengedte legelni, kíváncsian várt. Az állatok némi kóstolgatás után a szerves trágyával trágyázott területen kötöttek ki. A történetnek itt vége is lehetne, azonban sajnos nem így történt.

Az intenzív mezőgazdaság a műtrágya bevezetése után a permetezőszerek legkülönfélébb fajtáit is elkezdte alkalmazni, amelytől a kártevők és a gyomok hatásosabb visszaszorítását és nagyobb termésátlagokat reméltek. A természetet azonban nem lehetett ilyen könnyen kijátszani. Az egyoldalú műtrágyázás a föld kimerüléséhez és elnitrátosodásához vezetett, a permetezőszerek pedig nem csak abban tettek kárt, akit, vagy amit megcéloztak velük. Számos képviselőjükről derült ki az elmúlt évtizedek során, hogy rendkívül súlyos mérgek, így lehetnek rákkeltők illetve számos szervet és szervrendszert károsíthatnak. A permetezőszerek több évtizedes használatának következtében Földünk olyannyira elszennyeződött, hogy az egyáltalán nem, vagy csak részben elbomlott peszticid maradványok minden felszíni és felszín alatti vizünkben megtalálhatók. Az egyik leghírhedtebb képviselőjük a DDT -, amelyet évtizedekig használtak mielőtt rendkívül mérgező volta kiderült, és végre kivonták a forgalomból - ma az Antarktisz jegében is fellelhető. Feltalálóját annak idején legalább olyan nagyra becsülték, mint Liebig urat a maga korában - Nobel-díjjal jutalmazták a DDT feltalálásáért.

A biogazdálkodás, amely nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, nem alkalmaz se szintetikus növényvédő szereket, se szintetikus trágyát. Növénytársításokkal, istállótrágyával, komposzttal vagy folyékony trágyával - mint például a csalánlé - növényi, állati vagy ásványi eredetű permetezőszerekkel dolgozik, kerülve a monokultúrát. Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz. A biotermékek minőségét számos kutatóintézet vizsgálta az utóbbi évtizedekben világszerte. Kutatási módszereik a hagyományos analitikai módszerektől a mai tudomány által csak vonakodva elfogadott módszerekig terjednek. A kutatások túlnyomó többsége hosszú távú vizsgálatból állt, igen nagyszámú anyagot vizsgálva mind a bio, mind a konvencionális termékeknél.

Mérgek és méregmaradványok
A vásárlók túlnyomó többsége a permetezőszerek elhagyását tartja a biortermékek legfontosabb kritériumának, amely által elszennyeződött világunkban a biotermékek, lényegesen kevesebb mérget tartalmaznak, mint konvencionálisan termelt rokonaik. Közvetlenül biotermelőktől származó próbák alapján a biotermékek 92-97%-a mentes a peszticid maradványoktól, míg a konvencionális termékek 49-61%-ról mondható el ugyanez. Ugyanakkor a biotermékek 3-6%-ánál előforduló permetezőszer mennyiség nem lépi túl a legmagasabb engedélyezett értéket, míg a hagyományos terményeknél ez a próbák 3-6%-nál megfigyelhető. Átlagon felüli peszticid értékei miatt a fejes salátát tudatosan nem vonták be az idézett vizsgálatba.

Nem csak a kipermetezett permetezőszerek mennyisége, hanem a termőföld milyensége is jelentőséggel bír a növények méregtartalmára nézve. A bécsi Landwirtschaftlich-chemichen Bundesanstalt vizsgálatai szerint a búza például a nem megfelelő termőtalajból tízszer annyi kadmiumot vesz fel, mint egy jó minőségű, humuszban gazdag talajból - miközben a talaj kadmium tartalma mindkét esetben megegyező. Holland laboratóriumi vizsgálatok során a paradicsomok a felvett kadmiumot leadták, amennyiben megfelelő minőségű tápanyaghoz jutottak. Okként feltételezhető, hogy a növények bizonyos tápanyagok hiánya esetén rokon, vagy hasonló szerkezetű anyagokat vesznek fel a talajból, még akkor is, ha ezek méreganyagok, ily módon próbálva a talajban lévő hiányt ellensúlyozni. Ha azonban lehetőségük nyílik a mérgeket tápanyagokra helyettesíteni, a káros anyagokat le fogják adni. Egy ausztrál vizsgálat szabadföldi és üvegházi salátákat és hagymákat vizsgált nehézfém-tartalomra egyazon műtrágyát használó, hagyományos termesztési mód mellett. Miközben az üvegházi növényekben a nehézfémtartalom meredeken megugrott, a szabadföldi kultúrákban általában alacsony maradt.
A zöldségfélék több g/kg-os nitrát tartalma a hagyományos mezőgazdasági termelésben manapság “normálisnak" számít. Azonban ezek a mennyiségek egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ugyanakkor a biológiai termelésből származó próbák nitrát tartalma minden esetben alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó próbáké, míg az üvegházi kultúrák esetén minden alkalommal lényegesen magasabb értékeket mértek. A magas nitrát tartalom egyértelműen a növények anyagcsere zavarából adódik, mivel a felvett nitrogént a növény nem tudja fehérjévé alakítani, amelyet egyrészt a műtrágyák túlzottan magas nitrát tartalma, másrészt a nem megfelelő asszimilációs körülmények okoznak.

Szintén nem elhanyagolható tény a betakarítás időzítése, hiszen nem mindegy hogy kora reggel vagy délután, illetve estefelé szedjük fel a sárgarépát, vagy mennyivel a betakarítás előtt locsoltuk meg. Ezen tényezők mind meghatározzák a termény nitrát tartalmát.

Finomabb, tartalmasabb, tartósabb?
A biológiai termelési módnál a talaj ásványi sókban, nyomelemekben gazdagabb, egészében egészségesebb, amely a növények beltartalmi értékeire is komoly hatással van. Analitikai vizsgálatok szerint a növények szárazanyagtartalma 25%-kal, fehérje tartalma 18%-kal, cukortartalma 19%-kal, káliumtartalma 18%-kal, kalciumtartalma 10%-kal míg vas- és magnéziumtartalma 77%-kal magasabb mint a konvencionálisan termelt növényeké.

A holland vízízű paradicsomok jelképévé váltak az intenzív termelésből adódó íz csökkenésnek. Azonban nem csak a paradicsomok esetében tapasztalható az ízek eltompulása. “Az erőteljes műtrágyázás hatására tapasztalható terménynövekedés a gyümölcsöknél és zöldségféléknél az ízek intenzitásának csökkenéséhez vezet" írja K. Stoll német kutató. W. Schuphan hozzáteszi:" a peszticidek növekvő felhasználásával ízváltozás figyelhető meg, amely extrém esetekben a fajra jellemző tipikus ízek eltűnéséhez vezet". Bár valaminek az íze meglehetősen szubjektív, meghatározhatatlan dolog, a holland, vízízű paradicsomok példájánál maradva, az ízek hiánya vagy tompasága a növények beltartalmi értékeire is fontos felvilágosítással szolgál. Minél intenzívebb valaminek az íze, annál több benne a szervezet számára értékes hatóanyag.
Miközben iparilag előállított élelmiszereken és aromákon felnőtt nemzedékünk természetes ösztöneiben a táplálékot illetően már alig bízhat, az állatvilágban a legmegfelelőbb táplálék kiválasztása az életben maradás egyik feltétele.
Ezt az ösztönös magatartást állatkísérletekben remekül lehet használni a táplálék minőségének meghatározására. Egy bécsi intézet kísérletei szerint patkányok, amelyeket előzőleg kizárólag biológiai illetve hagyományos táplálékkal etettek egyértelműen a minőségileg magasabb rendű táplálékot választották, amely ökológiai termelésből származott.

Az élő, növényi termékek eltarthatósága külső és belső hatások kölcsönhatásának eredménye. Az ökotermeléssel előállított zöldségek és gyümölcsök eltarthatósága egyértelműen jobb, mint a hagyományos termelésből származó növényeké. Lényegesen lassabban romlanak, lassabban zsugorodnak, baktérium és penészgomba csíraszámuk 67 illetve 38%-kal alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó termékeké - derült ki több éves, összehasonlító vizsgálatokból.

kirscha, 2018. augusztus 07. kedd, 22:44
Címkék: Landwirtschaftlich-chemichen Bundesanstalt, 1800-as évekre, addig használt, táptalaj minőségére, kísérletet kívánt, tudomány ezen,
Kommentek
Gepárd (Acinonyx jubatus)
le, a gepárdot ábrázoló festményen az állat pettyes, és a művész hibásan ,,szemvonallal" ábrázolta, mely a szóban forgó egyeden nem volt látható. 1878-ban tettek jelentést a második gyapjas gepárdról, mely egy kitömött példány a Dél-afrikai Múzeumban. Mind a londoni, mind a dél-afrikai egyedekről szóló beszámoló Beaufort Westtől származik. 1884-ben egy harmadik bőrt hoztak ugyanarról a területről, melyről úgy gondolták, hogy még kevesebb pettye van és kicsivel kisebb az előzőeknél. Az 1880-as évekre a trófeavadászok kipusztították a gyapjas gepárdot.

A Harmsworth Natural History-ban (1910) R. Lydekker írt a ,,vadászgepárdról", amely a következőkben különbözött az átlagos gepárdtól:

,,A dél-afrikai vadászgepárd abban különbözik az indiai egyedektől, hogy teste tömzsibb, vastagabb farka és sűrűbb, gyapjasabb bundája van, a szőr a nyakon, a füleken és a farkon a leghosszabb."
Ezt a gyapjas ,,vadászgepárd"-ot leírója külön fajként sorolja be
charlotteani, 2016. november 10. csütörtök, 19:19
Jubileumi év a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban
Czupi Gyula elmondta: az 1800-as évekre visszanyúló meteorológiai adatok számítógépes feldolgozását Varga Géza, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa végezte el. Az internetes gyűjteményben (nagykanizsaidojarastortenet.nagykar.hu) 1873-ig visszamenőleg szinte valamennyi jellemző adat megtalálható: nyomon követhető, hogy az adott évben melyik volt a legmelegebb és melyik a leghidegebb nap, mennyi eső - vagy éppen hó - esett, mennyire volt szélsőséges az időjárás. A történeti visszatekintés mellett bemutatják az időjárás változatosságát, sokszínűségét, amelyből például a klímaváltozással kapcsolatos következtetetések is kiolvashatók.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy az idei év jelmondata a "2016 - az új könyvtárba járunk már 15 éve" lesz. Az 1951. májusában megalapított közkönyvtár - mint a szlogen is jelzi - 2001-ben költözött új épületbe. A jubileumi évben felidézik az elmúlt tizenöt év történéseit, bemutatják, hogy az évek során a "könyvtárpalotában" milyen tevékenységekkel bővült a
velemenyezd, 2016. január 05. kedd, 16:22
A Szent jobb története
Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.
Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bővelkedo idoszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kiemelkedő eseménye volt az 1938-as esztendo. Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését - a Szent István jubileumi évet -, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István Az 1938-as
koszegimarika, 2015. augusztus 18. kedd, 10:14
Ananász
legalábbis állagát tekintve, az almához hasonlították, így alakult ki a másik elnevezés, a ,,fenyőalma" (angolul ma is így hívják: pineaple). Kolumbusz magával hozta a gyümölcsöt Európába, ahol igazi különlegességnek számított, de a termesztését ekkor még nem tudták megoldani. Elsősorban a hajósok gyümölcse volt, mivel hamar rájöttek, hogy nagyszerű védelmet biztosít a skorbuttal szemben. A spanyolok a 16-ik századra az ananászt eljuttatták a Fülöp-szigetekre, Guam szigetére és Hawaiira. Az 1600-as évekre Angliában a kertészek már képesek voltak melegházi művelésre, és az elsők között az ananásszal próbálkoztak sikerrel. Így II. Károly angol király már ananászos portrét festetett magáról, melyen a gyümölcs a királyi kiváltságokat volt hivatott szimbolizálni. Az amerikai telepesek körében pedig az ananász a vendégszeretet jelképévé vált.

Az 1800-as évekre a gyümölcs a szakácsművészeti elemi része lett. Egyrészt rájöttek arra, hogy az ananásszal együtt sütött hús sokkal puhább (ennek oka,
taltos1, 2014. szeptember 04. csütörtök, 17:33
Kábítószer-ellenes rajtaütések a Mekong folyó mentén
A közbiztonsági minisztérium tájékoztatása szerint több tucat lőfegyvert, lőszereket, mintegy 3,6 millió dollár (810 millió forint) értékű készpénzt és 260 tonnányi, kábítószergyártáshoz használatos vegyszert is elkoboztak. Az április 20. és június 20. közötti akciósorozatban csaknem 1800, kábítószerrel összefüggő bűncselekmény ügyében jártak el.

A négy ország Peking kezdeményezésére annak hatására fokozta közös fellépését a körülbelül 6 ezer négyzetkilométernyi területen, hogy 2011-ben egy helyi drogbáró fegyvereseivel megölt 11 kínai tengerészt. A férfit később elfogták, Kínában halálra ítélték és kivégezték.

A Kínában eredő, Laoszon, Mianmaron, Thaiföldön, Kambodzsán és Vietnamon átfolyó Mekong folyó a drogcsempészek kedvelt útvonala. Az aranyháromszög néven ismert régió, Észak-Thaiföld, Laosz és Mianmar pedig közismerten a világ egyik kábítószergyártó és -elosztó központja.

A máktermesztés és az ópiumgyártás hagyománya itt az 1800-as évekre nyúlik vissza. Délkelet-Ázsia - a
velemenyezd, 2013. július 02. kedd, 09:21
Gyűjtőknek és befektetőknek is kedvezett a BÁV-aukció
bécsi, pesti historizáló és szecessziós darabokat. Ezeket 100-200 ezer forintról 300-400 ezerre is felverték. Egy art deco cukordoboz 80 ezres kikiáltását éppen százezerrel toldották meg, egy szecessziós fülestálca pedig 700 ezret ért meg valakinek. 1,1 milliót adtak az 1880-as historizáló páros dísztálért.

A francia Alexandre Bigot keramikus mester szecessziós boroskészlete annak ellenére is vonzotta a külföldi gyűjtőket, hogy időközben megindították a műtárgy védettségéért az eljárást. Az 1900-as évekre datált ezüstapplikációs kőcserép kancsó és a két pohár 180 ezer forintról kezdett és 700 ezer forinton végzett. Az Iparművészeti Múzeum azonban élt elővételi jogával, így a különleges műtárgy múzeumba kerül.

A harmincdarabos Zsolnay-kollekció nagy részét elvitték. Az Apáti Abt Sándor formaterve alapján készült szecessziós gömbváza leütési ára elérte az 1,2 millió forintot. A Mack Lajos tervezte nőalakos váza 750 ezer forintért kelt el.

Hosszú versengés folyt 240 ezer forintról egy
velemenyezd, 2012. november 15. csütörtök, 23:45
Az Akadémiai Könyvtár ősnyomtatványai az interneten
őrzi. Ilyen például az esztergomi rítusú temetési szertartáskönyv (1496) vagy a bolognai diákverseket tartalmazó Boazana (1495 körül).

"Sok a neves tulajdonos és az érdekes bejegyzés. Csak néhány példa. Egy orvosi könyv egykor Hartmann Schedel, a 15. század második felében élt nürnbergi orvos, az ismert Világkrónika összeállítójának tulajdonában volt. A budai Nagyboldogasszony-templom plébánosa írta be nevét 1500-ban egy könyvbe, melynek kötése is korabeli budai reneszánsz stílusú. Az 1499-1531 évekre szóló csillagászati Almanachban 1514 júliusának oldalain olvashatjuk a tulajdonos bejegyzéseit a magyarországi (Dózsa-féle) hadi eseményekről. Madách Imre 1862-ben ajándékozott egy Hymnarium-ot az Akadémiának, amikor Rómer Flóris, a Kézirattár első kurátora őt Alsósztregován meglátogatta" - sorolta az érdekességeket Rozsondai Marianne.

Mint rámutatott, a régi könyvek, így az ősnyomtatványok esetében is elengedhetetlen az egyes példányok előtörténetének (provenienciájának) feltárása, a korábbi
velemenyezd, 2012. május 02. szerda, 17:05
Képek, videók
news_10144_20_erdekess eg_
durcimarcika
2019. július 17. szerda, 16:40
41_erdekesseg_a_husvet rol
menusgabor
2018. szeptember 19. szerda, 21:31
Érdekesség
sanci81
2018. április 06. péntek, 16:58
Érdekességek a csakrákról
sanci81
2016. augusztus 19. péntek, 19:02
érdekesség a kertből3.jpg
borigit
2016. február 24. szerda, 10:05
érdekességek 9.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 8.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 7.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 69.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 68.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
chemical.png.jpg
simonfai
2012. április 04. szerda, 17:49
chemical_brothers.jpg
bitfarago
2010. október 10. vasárnap, 15:02
Chemical.png
syska0127
2009. október 20. kedd, 21:24
chemical wedding
gothrider
2009. október 08. csütörtök, 11:17
1194983978212991669che mic
kunmaria59
2009. május 27. szerda, 15:46
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.