Belépés
2020. július 06. hétfő | 28. hét | 188. nap | 01:12 | Csaba
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
ASulyok Emlékhely a ménfőcsanaki Bezerédj kastélyban 3.rész
Lélektanilag is nagyon beszédesek a kötetcímek, hiszen ekkor még nem volt 30
éves, de már négy esztendeje emigrációban élt.
Petőfi születésének százötvenedik évfordulójára, 1973-ban jelent meg norvég
nyelvű válogatása a szabadságharc költőjének verseiből Det maa bli
lys!(Világosságot!) címmel. A nyers fordításokat Sulyok Vince végezte, és
néhány neves norvég költővel együtt ültették át a verseket.
A következő évben Illyés Gyula verseiből jelent meg egy válogatás, melyben az
első költemény 1929-ből való, az utolsó 1973-ból, vagyis négy évtized költői
termését foglalja magába e munka. Ennek a kötetnek akkora sikere volt
Norvégiában, hogy Illyésnek komoly esélye volt az irodalmi Nobel-díjra, melyet
azonban az akkori kultúrpolitika itthonról nem támogatott. Nagy érdeme Sulyok
Vincének, hogy minden kötetet bevezető tanulmánnyal látott el, így a norvég
olvasóközönség előtt térben és időben helyezi el a műveket és a szerzőjüket.
1975-ben átfogó antológiában foglalta össze a modern magyar lírát Ady
Endrétől Juhász Ferencig. Ebben az évben kapta meg Oslo város fordítói díját,
norvég nyelvű Petőfi válogatásáért.
1978-ban jelent meg Weöres Sándor és Pilinszky János, 1980-ban József Attila,
1984-ben Csoóri Sándor verseinek fordítása.
Közben számos művet (verseket és regényeket) fordított norvégról magyarra.
A dán költészetből való műfordításaival először folyóiratközlésekben, később
könyv alakban is találkozhatott a hazai olvasóközönség, Idillország kéklő ege
címmel.

,,Megállapítható, hogy a kis népek nem egymást fordítják, hanem a nagyokat,
ám ha mégis, akkor az azért történhet meg, mert a kisnépek érzés és
gondolatvilága közelebb áll lelkileg-szellemileg egymáshoz. Ez lehet a mélyebb
oka a norvég-magyar kapcsolatnak ,,- nyilatkozta egy interjúban Sulyok Vince
1978-tól csaknem két évtizeden át a Norvég Nagylexikon magyar történelmi,
nyelvi, irodalmi és kulturális anyagának szerkesztőjeként több mint 900 magyar
vonatkozású szócikket írt.
A lexikonban hét és fél oldalon mutatja be hazánk történelmét, földrajzát,
kultúráját - (ez mai napig is szinte példa nélküli a nyugat-európai országokban).
Tíz éves munkával elkészítette élete fő művét: azt a hétszáz oldalas
monográfiát, amelyben objektíven mutatja be az északi népeknek hazánk
történelmét és kultúráját a honfoglalástól a második világháborúig. Címe:
Ungarns historie og kultur (Magyarország történelme és kultúrája). Borítóján a
híres 1044-es ménfői csatajelenet képe látható a Képes Krónikából.
Ezt a könyvet nemcsak a skandináv országok egyetemei és főiskolái használják
forrásműként, de diplomaták, újságírók és kutatók számára mai napig is
elsőrendű forrásanyagnak számít.
Első ,,hazai" lírakötetét 1997-ben adta közre Fényörvény életünk címmel.
2002-ben jelent meg a Tegnapodban élsz című újabb verseskötete, melyet
Győrben külön is bemutattak.

Az '56-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére 2006-ban Magyarországon
megjelentetett Szegény ország c. kötetében közölte az '56-al kapcsolatos verseit
és műfordításait.
Az utolsó - Vérezni kezd a tenger című kötetét Sulyok Vince még maga állította
össze, de kiadását már nem érhette meg. A posztumusz kiadást Ménfőcsanakon
mutatták be először a nagyközönségnek 2009 októberében.
Mitől lesz hazává egy ország?
,,Norvégia második hazámul állampolgárává fogadott, emberi jogaimat a
legmesszebbmenőkig biztosította, hozzásegített, hogy egyetemén tanuljak,
egyetemi álláshoz juttatott s jólétét megosztotta velem.
Cserébe sose követelte, hogy szülőföldemet megtagadjam, ellenkezőleg, arra
kért-bíztatott itt mindenki, hogy norvég nyelven írt könyveimben, cikkeimben
hozzam hozzájuk közelebb, tegyem számukra ismertebbé a magyar népet és
műveltségét."
Egy interjúban a hármas kötődésről beszélve így jelenik meg a hazai, ménfői táj:

,,... ez volt az első az elsődleges, ebbe születtem bele, ott, ahol a Sokoró egyre
szelídebbé váló vonulatai végül egészen beleolvadnak a Marcal, Rába, Rábca és
a számtalan Bakony-ér által öntözött lapályba, a Kisalföldbe. Szülőfalum Ménfő,
még az utolsó dombsorok délnyugati oldalaira épült. A kertek végéről, a
,,Kilátódombról", a romok nélkül visszamaradt Világosvár tetejéről, meg a
cseresznye- és diófák tetejéről megejtően szép kilátás nyílik a gyümölcsösökben,
növényzetben gazdag békés szép tájra. De ehhez a tájhoz, nem csak ilyen
madártávlatból kapcsolódtam! Én a ménfői népet, a falut körülvevő tájat, a
,,határt", nem csak gyönyörködve rája-rája tekintve, hanem még inkább benne
dolgozva ismertem meg, iskolaszünetek idején együtt tevékenykedve a földeken a
falumbeliekkel. (:)... lélekben sosem szakadtam el egészen ettől a tájtól, a
norvég fjordok kőcsipkés partjait csodálva se."

Visszavágyódása, szülőföldjének szeretete, élete utolsó napjáig elkísérte, de
eldöntötte: munkája, barátai, családja miatt "hazaköltözni" már nem fog:

,,Nem látom értelmét annak, hogy felszámoljam a norvég életemet és
visszatérjek, hazaköltözzek Magyarországra. Ez a megoldás nem vezetne
sehova. A fiatal fa még akár kétszer is bírja az átültetést. Többször már nem. Az
ember is - ahogy az évek szállnak - egyre alkalmatlanabbá válik arra, hogy
átültessék. Tengernyi emlék, élmény köt Norvégiához. Negyvenegy év, amit ott
éltem, az ottani munkám, ismerőseim, barátaim, és nem utolsósorban a
családom, a házam, a kertem... Nagyon szeretem a növényeket. Magam
terveztem, építettem azt a nagy télikertet, amelyben még télen is nyílnak a
virágok. Ez valami elszakíthatatlan ,,visszatérés" parasztőseimhez. Tőlük
örököltem a növények szeretetét és nem is tudnám elképzelni az életem nélkülük.
Ők egy kicsit a barátaim is. Sosem sajnálom tőlük az együtt töltött órákat, hiszen
a törődést sokszorosan hálálják meg nekem."

Következő rész: 2014.04.12.
azenujsagom, 2014. április 11. péntek, 02:58
Címkék: ASulyok Emlékhely, Sulyok Vince, Illyés Gyula, Endrétől Juhász Ferencig, Weöres Sándor, Pilinszky János,
Kommentek
ASulyok Emlékhely a ménfőcsanaki Bezerédj kastélyban 2.rész
Az 1956-os forradalom napjai éppoly meghatározó erővel hatottak rá, mint
gyermekkora paraszti világa.
November 13-án az időközben Egerbe visszatért szovjet csapatok parancsnoka
azonnali hatállyal kiutasította a városból a nem egri illetőségűeket. Ekkor tért
haza a szülői házba.

Így emlékezik vissza erre az időszakra:

,,... falunkon is, meg a szomszédos Győrön át is tízezrével vonultak a menekültek
a közeli osztrák határ felé, de én nem tartottam velük, mert úgy éreztem, minden
a szülőhazámhoz köt. 1957-ben, január vége táján hivatalos levélben értesítettek
arról, hogy kizártak az ország összes egyeteméről és főiskolájáról. Készültek
arra, hogy felelősségre vonjanak, Február 6-án, délelőtt virágnyelven írt
táviratot küldött egy jóakaróm, hogy a hatóságok letartóztatásomra készülnek.
Azonnal elhagytam szüleim házát, ahol alig két órával később már meg is jelent
értem a belügyminisztériumi gépkocsi.
Szinte csodába illően
azenujsagom, 2014. április 10. csütörtök, 03:54
ASulyok Emlékhely a ménfőcsanaki Bezerédj kastélyban 1.rész
SULYOK VINCE
Író, költő, műfordító és művelődéstörténész
(Ménfő, 1932. július 7. - Oslo, 2009. augusztus 9.)

,,...Én vagyok ez a messziről jött,
ez a messziről hazaérkezett.
Mert a haza ott van, ott van a haza,
ahol elillant éveink emlékei
sejlenek elő a rájuk rakódott
por rétegei alól és ahol anyánk
szavait véljük még hallani egyre,
a mindennél édesebb anyanyelvet."
(Sulyok Vince: Messziről hazaérkezett, részlet)

Sklánicz Vinceként középparaszti családban született Ménfőn, az Öreg
utcában. Az itt eltöltött gyermekkor világa és élményei meghatározó erővel
hatottak egész életére, rányomva bélyegüket mind írásaira, mind
gondolkodására.
Könyvekbe szerelmes édesanyjától örökölte az írott szó iránti igen korai
érdeklődését. Már az elemi iskola megkezdése előtt tudott írni és olvasni.
A tanítójának nem volt nehéz rábeszélni szüleit a továbbtaníttatására.
A gimnáziumot 1944 őszén kezdte a
azenujsagom, 2014. április 09. szerda, 17:58
Képek, videók
tortenelmi_emlekhely_v esz
menusgabor
2015. augusztus 31. hétfő, 21:53
Budapesti emlékhelyek 1
azenujsagom
2015. június 28. vasárnap, 01:59
Hajnal Emlékhelye
margoboszi
2015. június 25. csütörtök, 16:40
szép emlékhelyen
orban47
2015. március 22. vasárnap, 09:56
Emlékhely
azenujsagom
2014. április 12. szombat, 02:19
bombatámadás emlékhelye
mecsery
2013. január 12. szombat, 22:56
Mohacs.emlékhely
irmus
2012. február 10. péntek, 17:17
Makariosz emlékhely/Cipru
pacsakute
2012. január 24. kedd, 09:01
József Attila emlékhely-B
vickykecycca
2011. július 15. péntek, 23:10
Fekete István-emlékhely é
irmus
2011. június 26. vasárnap, 14:11
Emlékhely.png
farkas1945
2011. február 28. hétfő, 14:16
meghalt lány emlékhelye.j
kicsoda57
2011. január 22. szombat, 21:25
Menfocsanak00024.jpg
totyimotyi
2011. augusztus 21. vasárnap, 11:29
Menfocsanak00023.jpg
totyimotyi
2011. augusztus 21. vasárnap, 11:28
Menfocsanak00022.jpg
totyimotyi
2011. augusztus 21. vasárnap, 11:28
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.