Belépés
2020. július 06. hétfő | 28. hét | 188. nap | 11:39 | Csaba
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
FArsang
FARSANG

A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások - többnyire február hónapban - farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön, Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot, talán a dobzodó szó elhallásából.

A Mura-vidéki falvakban disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk, bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele. A Szerémségben az első napon fánkot sütöttek, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt.

Jellegzetes farsangi étel a Tápió menti falvakban is a farsangi fánk, melyet itt többnyire pampuskának neveznek. Ezzel kínálják a látogatókat, és a köszöntőknek is ebből adnak. A másik jellegzetes étel a herőce, a forgácsfánk. Emellett népszerű volt ilyenkor a kocsonya, amiből a bálra is vittek.

A Bács megyei Topolyán az első fánkot eltették, megszárították és porrá törték, majd gyógyszerként a beteg állat ételébe keverték. A rétest is figyelték, ha jól nyúlt, akkor úgy vélték, hogy a család szerencséje biztosítva van a következő esztendőre. A farsangi ételekből eltettek egy-egy falatot, akárcsak a karácsonyiból, s ezt alkalmas gyógyszernek tartották a beteg jószág ételébe keverve. Fekete tyúkot vágtak azzal a magyarázattal, hogy a mája szerencsét hoz. Nádudvaron pedig azért vágtak fekete tyúkot, hogy ne hulljon a baromfi, és e célból a fekete tyúk vérét szárítva eltették. A többi farsangi napon készített ételnek is különleges jelentőséget tulajdonítottak. Berettyóújfalun így nyilatkozott {7-128.} egy asszony: ,,Húshagyókor nagyanyám laskatisztát főzött tyúkhússal. Vékonyra vágta a laskát, hogy hosszú, vékonyszálú legyík a kender. Ha főzte óvatosan rázta, hogy össze ne szakaggyík" (Sándor M. 1976: 223).

Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A szlavóniai Kórógyon mondják: ,,Inkább a has fakaggyon, mincsen az a kicsi étel megmaraggyon" (Penavin 1988: 35). Hamvazószerdán, más néven szárazszerdán vagy böjtfogadószerdán a Szerémségben már csak krumplilevest és bodagot (lepényféle) készítettek. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.

KÖSZÖNTŐK

Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Igen változatosak e farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével.

A ma Csehszlovákiához tartozó Paláston régebben a felnőttek lepedőbe, medvebőrbe öltözve járták a házakat. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak. Koledáló énekük a következő volt.

Hajcsátok ki farsangot,
maj szép éneket mondok,
futok, megyek Dunába
fogok fényes halkát,
teszem tányérkámra,
küldöm istenkémnek.
Isten tarcson békességbe,
angyal vigasságba
Kerekes Antal házánál
tőketüzet raktunk,
kerüjj tyuk, gerlice,
ketten nyomdágájjunk.
(Csáky 1987: 85)
A Dunántúlon vízkereszttől húshagyóig csoportosan jártak házról házra többnyire a fiúgyermekek ünnepet köszöntő, jókívánságmondó, adománykérő énekekkel, melyeknek egyik jellegzetes szövegeleme a következő volt:

Hipp, hopp, fársáng! Itt ölték az ártányt,

Hipp, hopp, fársáng! Itt ölték az ártányt,
nem adják a máját, csak a szalonnáját.
{7-129.} (Kákics, Baranya m.; MNT II. 60. sz.)

Ez az ének általában bebocsátást kérő, jókívánságmondó és adománykérő versekkel egészül ki. Gyakran kerül bele vénlánycsúfoló szöveg is.

Termékenységvarázsló cselekményekkel is kiegészülhet a farsangolás. Például a Baranya megyei Ócsárdon a gazdasszony kukoricát szórt a farsangolók lába alá, hogy minél több csirkéje keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel. Hosszúhetényben a gazdasszony a következő szavak kíséretében tűzte a farsangosok nyársára a szalonnát: ,,Gyertek ide fiaim azzal a nyárssal! Rátüzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim [hízóim] legyenek!" (MNT II. 65. sz.)

Sajómercsén is jártak a fiúgyerekek nyárssal házról házra a következő mondóka kíséretében:

Óh, óh farsang kedves idő
Elmúlt már az óesztendő,
Ez újban is vigadjanak,
Ha nem adnak szalonnát,
Farkas hordja a disznát,
Ha nem adnak tojáskát,
Girind (= görény) hordja a tyúkját.
(Paládi-Kovács 1982: 146)
Nyitra megyében - Kodály Zoltán század eleji leírása szerint - a lánykák korán reggel (Béden már hajnali szürkületkor) kezdik a házakat járni. Jókívánságaik mellett a refrént ismételve éneklik a következő szöveget

Agyigó, agyigó fassang, fassang,
A konkóját letiporjuk, a buzáját felemeljük,
Agyigó, agyigó fassang, fassang!
(Kodály 1909: 245)
Végezetül adományt kértek, ahol nem kaptak, fenyegetőztek: ,,Pocik egye kalásztokat, geriny egye tyukotokat!"

Eladó lányok jártak farsangot köszönteni a Heves megyei Maconkán:

Farsang, farsang három napja,

Farsang, farsang három napja,
itt hagyott a lányok anyja.
Győjjék haza, Pesta bácsi,
mind eladták aj jányokat,
Kit görheér, kit máléér,
Bagi Katyit egy bimbóér,
ak kondásnét egy malacér,
ak kántornét egy szoknyáér,
a lovásznét egy csikóér.

Haja kincs, haja kincs, nekem vót, de már nincs,
elhagyott, aki vót, hol vegyek ollyan jót,
la-la-la, ja-la-la, hol vegyek ollyan jót?
{7-130.} Ha nem kaptak tojást, így fenyegtőztek: ,,Ne keljen meg a cipójuk!" (MNT II. 70., 71. sz.).

Csak Nyitra megyéből ismert két farsangköszöntő szokás a tananajozás és a sárdozás. A farsang előtti vasárnap neve tananaj. Ezen a napon 8-10 éves lányok járták a falut énekelve:

Ta-na-naj, ta-na-naj, Tót Lőrinc! Táncba ugrott a kakas,

Ta-na-naj, ta-na-naj, Tót Lőrinc! Táncba ugrott a kakas,
fődöntötte a vajat.
Mivel sütyik a rétest?
Kútyi vízvel gyúruk,
pataki vízvel vajazzuk.

Szá' le konkó, szá' le, Valahun ürgelyuk, pociklyuk,
ugor' búza, ugor'!
annyi búzájuk legyen keteknek!
(Gímes, Nyitra m.; MNT II. 92. sz.)

{7-131.} A háziaktól szalonnát, kolbászt, tojást kaptak.

Farsangvasárnap volt a sárdozás ideje. Egyes falvakban fiúgyerekek, de például Gímesen a bakter járt házról házra:

Sárdó, gyűjj el,

Sárdó, gyűjj el,
hozz meleget!
Micsodái meleget?
Nyári meleget.
Haj, székecske, székecske,
szőlőhegyen dombocska!

A menyhei lyányok
mind a vízbe hútak,
lapu alatt lapognak,
csovány alatt cicognak.

Amennyi ürgelyuk, pociklyuk,
annyi verem búzajuk legyen keteknek!
(Gímes, Nyitra m.; MNT II. 97. sz.)

DRAMATIKUS JÁTÉKOK

A farsangi szokások másik jellegzetes és ugyancsak változatos csoportját alkották a dramatikus játékok, melyekről a kötet más fejezetében részletesen szól Ujváry Zoltán. E játékok helyszíne többnyire a fonó, tollfosztó, disznótor volt. A dramatikus játékok változatossága, sokszínűsége ugyancsak jellemző az egész magyar nyelvterületre. E helyütt csak néhány példával jellemezzük a szokásokat.

Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére. Megjelenítettek ún. zsánerfigurákat, például cigányasszonyt, ördögöt, kereskedőt, törököt stb., ijesztő csúfnak és szépnek nevezett figurákat.

A Drávaszögben maszkos alakok járták az utcákat, és a házaknál tojást gyűjtöttek. Ördögnek, cigányasszonynak, katonának, töröknek, halásznak, menyasszonynak öltöztek a férfiak, legények. Medvesalján a farsang időszakában a fonókat és azokat a házakat keresték fel, ahol disznót öltek. Kedvelt alak volt a menyecske és a legény. Rossz ruhákat vettek magukra, a fejükre harisnyát húztak vagy álarcot tettek. Nem szólaltak meg, nehogy felismerjék őket. Általában a lányok öltöztek így, és vasbábának nevezték őket. Kalotaszegen ,,szép" és ,,csúnya farsangosnak" öltöztek. A legények lányoknak, úriasszonyoknak, a lányok úrnak, szép legénynek öltöztek. Ezek a szép farsangosok. Táncoltak a felkeresett fonóházakban az ottlévőkkel. A ,,csúf farsangosok" cigány, kéményseprő, halál, boszorkány (stb.) jelmezét öltötték. A ,,csúf farsangosok" ijesztgették a fonóbelieket és incselkedtek velük. Magyarvistán a csúf farsangosok nótája így hangzott:

{7-132.} Illik a tánc a rongyosnak,
Ki nem tudja csak mocskolja,
Tararajra tararara
Tararara tararara.

Ameddig ér az a kabát,
Addig egye fene magát!
Tararata, tararara
Tararajra tararara.
(Vasas-Salamon 1986: 336)
Magyarózdon szintén a fonóházakat keresték fel az ijesztő maszkokba, jelmezekbe öltözött-csoportok. A szokást itt buduhálázásnak nevezték.

A Csallóközben nagyobb csoportokban jártak a legények húshagyókedden. Női ruhát viseltek, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak stb. öltöztek. A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és igyekeztek ételeket elcsenni. Adományként lisztet, szalonnát, kolbászt kaptak. Az alakoskodókat dőréknek nevezték. Hasonló jellegű szokás él Mohán, ahol tikverőzésnek nevezik. A maszkos alakok bekormozzák a járókelőket, megpiszkálják a tyúkólakat. Az Eger környéki remélés szereplői ugyancsak változatos jelmezekben vonultak fel. Soraikban menyasszony, vőlegény, várandós asszony, kéményseprő, köszörűs, borbély stb. volt (Paládi-Kovács 1968).

Észak-Bánátban, Verbicán hamvazószerdán tréfás hamvazkodás volt szokásban. Egy legény lepedőbe burkolva, papírból készült püspöksüveggel a fején cipőpasztás dobozban hamut vagy kormot vitt magával. Egy másik legény papnak öltözött, kukoricaszárból készített keresztet vitt, másik négy pedig a feje fölött baldachin módjára pokrócot feszített ki. Aki engedte a hamvazást, annak csak egy keresztet rajzoltak a homlokára, aki ellenkezett, annak az egész arcát bekenték. A házaknál tojást, kolbászt csentek el.

Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok, medve, ló, kecske, gólya és mások. Többnyire a fonóházakat keresték fel. A medvét táncoltatták, a gólya a lányokat próbálta csipkedni, a kecskére alkudoztak. A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak. A farsangi állatmaszkos alakoskodókról Ujváry Zoltán fejezete bővebben szól, itt csak néhány példát említünk.

A Drávaszögben a házakat felkereső maszkos alakok között ökör és medve is szerepelt. Várdarócon húshagyókedden a ,,kakasok" jártak. Négy-öt fiú rossz ruhába öltözött, az arcukra kakasmaszkot tettek. Úgy ugráltak a lányokra, mint a kakas a tyúkra. Jutalmuk tojás volt, amit kosarakba gyűjtöttek. E szokásban is jól tükröződnek a termékenységvarázslás nyomai. Kalotaszegen a ,,csúf farsangosok" kecske-, ló-, medvemaszkot készítettek a már említetteken kívül.

A farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is.

Medvesalján a farsangi jelmezesek menyasszonynak is felöltöztek, és a házaknál lakodalmas énekeket énekeltek. Az Ipoly menti falvakban a farsang ideje alatt gyakran rendeztek ,,lagzit". Hidvégen például három fonóház együtt játszotta el. Az egyik helyről indult a beöltöztetett ,,menyasszony", a másikból a ,,vőlegény", és együtt mentek a harmadik helyre ,,eskünnyi". Énekszóval vonultak végig a fiatalok kíséretében a falun.

{7-133.} A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével. Például a medvesalji Hidegkúton menyasszonynak öltöztetett bábut vagy egy menyasszonyt alakító lányt búcsúztattak és sirattak el farsang keddjén a mulatságot megszakítva. A Középső-Ipoly vidékén trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán. Másik kettő a papot, illetve a kántort utánozta. Ének kíséretében égették el a szalmazsákot vagy ládát. A borsodi barkóságnál is a temetési paródia több változatát jegyezték fel. Itt a farsangi időben tartott mulatság zárult böjtfogadó szerdán a pikáns szövegekkel megtűzdelt ,,halott"-búcsúztatóval.

A farsangi dramatikus játékok sorában ugyancsak népszerűek a kivégzést mímelő játékok. Húshagyókedden - főleg a keleti palócoknál - két férfi rabnak, kettő hóhérnak öltözik. A kocsma elé vagy a falu főterére viszik őket, ahol rájuk olvassák a falu büneit és ,,kivégzik" őket: a fejükre helyezett cserépfazekat leverik a fejükről. Erről a szokásról ugyancsak részletesen ír Ujváry Zoltán.

TÁNCMULATSÁGOK

A táncmulatságok legfőbb ideje a farsang volt. Ezek egy része a fonóban zajlott. ,,Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet vagy zsírt hoz, s az így összegyűlt készletből pogácsát sütnek, aztán táncolnak" - írta Reső Ensel Sándor a múlt században az agárdi fonóról (Réső Ensel 1867: 20). A Bódva vidékén a két világháború között batyus mulatságokat szerveztek a fonóban farsang keddjén. A lányok kolbászt és herőcét, a legények italt vittek. Kemenesalján sudri volt a munkavégző mulatság neve. Muzsikáról a legények, élelemről a lányok gondoskodtak.

A táncmulatságok, bálok többsége azonban a kocsmában vagy bérelt házaknál zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját. A szervezők a mindenkori legények voltak. A palóc vidékekről származó adatok szerint a mulatságokat többnyire megelőzte a legények házról házra járó adománygyűjtése, mely gyakran összekapcsolódott a lányok táncmulatságba hívásával. Például az Ipoly menti Pereszlényben az első világháború előtt az volt a szokás, hogy a legények farsang utolsó szombatjának estéjén járták sorra a házakat. A jobb módúak 8-10, a szegényebbek 4-6 tojást adtak és 1 Ft-ot, ha számítottak a legényre, 2 Ft-ot is. A tojás egy részét a pap kapta meg, amiért a táncmulatság kérvényét aláírta. A bevételből fogadták a muzsikusokat. Borsodivánkán és Domaházán a legények vezetőséget választottak, és a mulatság rendezéséhez szükséges pénzt összekoledálták. Volt, ahol a zenészeknek szánt pénzt a mulatság helyszínén gyűjtötték össze. A Nyitra megyei Menyhén a tánchelyiségben volt az ún. tőkeszedés. A legénybíró felállt egy székre, onnan jelentette be a tőkeszedést. A leány a mulatsághoz való hozzájárulását annak a legénynek adta, akivel táncolt. A legénybírónak a legény továbbította a pénzt.

A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra. Az Ipoly menti falvakban a lányok már a farsang előtti héten küldték el a bokrétát a kiszemelt legénynek, amit általában a lány keresztanyja vitt el. A bokrétát a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el táncolni. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott bokrétát, de azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit {7-134.} a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak. Az andrásfalvi székelyeknél az a lány, akinek a legény már hosszabb ideje udvarolt, bokrétát és keszkenőt adott a ,,hushagyati" bálban. Tánc közben elkérte vagy ellopta a legény kalapját és rávarrta a bokrétát. a keszkenőt pedig a legény mellére tűzte. A legény megölelte és megcsókolta a lányt és táncba vitte. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés. A Győr-Sopron megyei Himodon a legények házról házra járva hívogatták a lányokat, akiktől ilyenkor rozmaringot kaptak a kalapjukra. Galgamácsán ,,A farsangi bálba rozmaringos, aranyporos bokrétás kalappal ment az a legény, aki komolyan udvarolt egy lánynak. Ez volt azután az asszonyok fő témája. Vajon ki tűzte fel. Elveszi-e a lányt?" (Vankóné 1976: 308). Arra is van adat, hogy a lányok hívogatták a legényeket a fonóbeli farsangi mulatságra. ,,Bocsárlapujtőn a lányok mise után sorrajárták a házakat. Egyikük nyársat vitt, másik fedeles kosarat. Minden háznál énekeltek, kolbászt, szalonnát, tojást kaptak. Meghívták a legényeket a fonóba, ott elvették a kalapjukat és felbokrétázták. Azt azután a legényeknek ki kellett fizetni, az összegyűlt pénzen vették a bort. A vacsora után éjfélig táncoltak" (Manga 1968a: 109).

A farsangi mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra. Néhány feljegyzés arról tanúskodik, hogy ilyenkor sor kerülhetett az asszonyok külön mulatságára. Mátraalmáson az asszonyfarsang a délelőtti csoportos, maszkos felvonulásból, a férfiak tréfás ,,megborotválásából", valamint az esti asszonybálból állt (Jávor 1969). Kalotaszegen ma is ,,pótolnak" az asszonyok. Összegyűlnek harmincan, harmincöten egy háznál, pálinkát, sört isznak, esznek, zenészt fogadnak. Farsang egyik szombatján mulatnak magukban, férfiakat nem engednek be. Az asszonyok farsangi mulatságáról a 15. század óta van tudomásunk.

A farsangi mulatságok kapcsán végezetül szólnunk kell az ilyenkor szokásos vetélkedő játékokról és a legényavatásról.

A kakasütésre húsvét, lakodalom, sőt aratás és a farsang adott alkalmat. A kakasütés ősi, nemzetközileg is jól ismert játék. Kopácson a kocsma melletti téren levágott kakasfejet ástak a földbe. A vállalkozó szellemű legénynek bekötött szemmel kellett bottal eltalálnia a kakasfejet. Ha sikerült, akkor jutalomból a kakasból paprikást főztek neki az esti mulatságon. Bellyén a lábánál beásott egész kakast igyekeztek bekötött szemmel leütni.

A Nyitra megyei falvakban farsangkor volt a legényavatás. Ezekben a falvakban felcéhelésnek nevezték a szokást. A 16-17 éves legények keresztapát választottak maguknak. Áldomást ittak, s ettől kezdve magázódtak. A legényavatás után udvarolhatott a legény, mehetett a mulatságokba, kocsmába járhatott, dohányozhatott, megillették azok a jogok, melyek a helyi szokásoknak megfelelően a legények korcsoportjára voltak jellemzőek. Az avatásra általában az év egyik ünnepnapján került sor - vízzel, borral, pálinkával ,,bekeresztelve" vagy pofon- és pálcaütéssel. A farsangi legényavatásra többnyire farsangvasárnap és hamvazószerdán kerítettek sort.

VÉNLÁNYCSÚFOLÁS

Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan {7-135.} már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Van adat arra, hogy vénlegényeket is csúfoltak, de a szokások többsége a vénlányokra vonatkozik. Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy többel túlhaladták a házasságkötés helyileg ideálisnak tartott időpontját.

A farsangi vénlánycsúfolás négy fő változatáról vannak leírásaink a magyar nyelvterületről. Ezek a következők: a tuskóhúzás, a kongózás, az ún. szűzgulyahajtás és az állakodalom.

A tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották. Észak-Bánátban a legények felkeresték a lányos házakat. Két legény húzta a tuskót, a harmadik nyomta, és valósággal felszántották a ház földjét. A lányokat még be is kormozták. A Drávaszögben, Laskán hamvazószerdán nagy tuskókat hentergettek a férfiak, legények a lányos házak és özvegyasszonyok kapuja elé. A nézők közti fiatal lányok hangosan kiabálták:

Elmúlt farsang, itt hagyott,
Nagylányoknak bút hagyott,
De énnékem nem hagyott,
Mert én kicsi vagyok.
(Lábadi 1988a: 297).
Szegeden is hamvazószerdán volt szokás a tuskóhúzás. Maszkos felvonulást rendeztek, egy legény ostorral hajtotta a menetet. A farsangkor férjhez nem ment lányok ablaka alatt különösen nagy lármát csaptak. A tőkét, a tuskót is ilyen háznál hagyták, miközben a következőt kiabálták:

Ij ju, ju, ju, vén ju,
Kimarattam a farsangbu!
(Kovács J. 1901: 318)
Göcsejben - Gönczi Ferenc leírása szerint - ,,Húshagyókedden éjjel némely községben a legények a lányos házak szobaajtai elé nagy tuskókat, faragóbakot raknak, s ezeket az ajtókilincsre is rákötözik, hogy a leány, akinek először illik felkelni a dolog után nézni ki ne tudjon jönni. Ez a lányra nézve figyelmeztetés, hogy nem ment férjhez, hát húzza a tuskót" (Gönczi 1914: 237). Erdélyi leírások ugyancsak húshagyókeddi tuskóhúzásról emlékeznek meg. Szalárdon az utcaajtó kilincsére kötötték a tuskót nagy lármával, Koroknán két legény húzta a tuskót, az egyikük vénlánynak, a másik vénlegénynek öltözött, és ezt énekelték:

Húshagyó, húshagyó
Engem ugyan itthagyó!
(Makkai E.-Nagy 1939: 109)
A Nyitra megyei Vágfarkasdon a legények közül az egyik csuhás barátnak öltözött. Óriási fatönköket húztak magukkal, melyeket a vénlányok ajtaja elé gördítettek, miközben vénlánycsúfoló éneket énekeltek:

1. Ecce neki dáridom, a farsangot bevártam,

1. Ecce neki dáridom, a farsangot bevártam,
de vőlegényt nem kaptam, jaj, de hoppon maradtam.
{7-136.} 2. Várok még egy farsangot
tán majd valakit fogok
S ha vőlegényt nem kapok
apácának beállok.

3. Ó te rozzant kaloda,
nem való vagy te oda!
Nem való vagy te másra
fűtőnek a pokolba.
(MNT II. 101. sz.)
A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja volt a kongózás. Ez a szokás zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A beregi Tiszaháton a farsang alatt el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak és kiabálták:

Húshagyó, húshagyó
Ezt a kislányt itthonhagyó!
(Babus 1976: 104)
A Győr-Sopron megyei Vitnyéd községben húshagyókedden 13-14 éves fiúk járták végig a falut. A kezükben fedőket vittek, amit összeveregettek, miközben énekeltek:

Jujj farsang, jujj farsang!
- majd felsorolták azoknak a nevét, akit nem vett el az a legény, aki egész évben udvarolt neki. Ha egyáltalán nem volt esküvő, azt kiabálták: ,,Megkoszosút a farsang!" A kongózás szokásának változata, sajátos vénlánycsúfoló szokás él a Jászságban és a Tápió menti falvakban, az ún. bakfazékdobás vagy más néven ciberefazék-hordás. A legények a lányos ház küszöbére, udvarába rossz fazekakat dobtak, esetleg szeméttel megtömve. Az udvarló legény azonban az ajándékait tette a fazékba. Tápiógyörgyén a legény bosszúból vitte annak a lánynak, aki nem ment hozzá feleségül. A ciberefazék dobásakor így kiáltott: ,,Szűrd a ciberét!" (Barna 1985b: 776).

Az ún. szűzgulyahajtás század eleji leírása a Bereg megyei Fornos községből így hangzik: ,,Farsang utolsó estéjén a fiúk a lányosház elé vonulnak, s ott csengővel, kongóval, ostorral, kolomppal, rossz bádoggal fülsiketítő lármát csapnak, visongatnak, {7-137.} élesen fütyülnek, sivítanak, majd azt kiabálják: »húshagyó, húshagyó, lányokat itthonhagyó!« Esetleg azt kiáltja a legény: »kinek van eladólánya, hajtsa ki a szűzgulyába!« A lány visszafelel: »rönköt emelj, szakadj meg, mért nem házasodtál meg!« A legényes ház előtt meg így kiáltoznak: »árpakenyér, zabkenyér mér maradtál vénlegény?«" (Bálint S. 1942a: 35).

Az 1930-as években Ajak községben hasonló szokás élt. Rossz pléhdarabokat, vedreket ütöttek, górétrombitát fújtak és kiáltoztak a legények:

Húshagyó,
Itt maradt az eladó!
Bentről így kiáltottak ki:

Emejj dücsköt, szakaggy meg,
Mér nem házasottál meg?
Visszakiáltanak:

Akinek van nagy jánya,
Hajcsa ki a gujára!
Ha a háznál legény is volt, ostorral kergette el a csúfolókat, s ha elérte őket, jót húzott rájuk (Ortutay 1934: 217).

A vénlánycsúfoló szokások közül leginkább színjátékszerű az állakodalom, a rönkhúzással egybekötött tréfás lakodalom. Erre a szokásra főként a Dunántúlról vannak leírásaink, de Erdélyben is szokás volt a tuskóval való végigvonulás lakodalmi menet formájában. Például Bonchidán elöl két betyár vonult ostort csattogtatva, utánuk a menyasszony, vőlegény, vőfélyek, koszorúslányok, leghátul négy, vénlánynak öltözött alakoskodó tollal behintett fehér hajjal húzta a lánccal vagy kötéllel bekötött butykost, amivel a vénlányos házak ajtaját beverték. A dunántúli szokás változatairól a kötet más fejezete bővebben szól a dramatikus játékok kapcsán. Az állakodalom rendezésére akkor került sor, ha a farsang időszakában egyetlen lakodalmat sem rendeztek.

FARSANGI HIEDELMEK

A jellegzetes farsangi ételek kapcsán már szó volt arról, hogy ezeket a bő termés reményében fogyasztották. Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges. A jugoszláviai magyarok körében általános vélemény: ,,Farsangko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender" (Penavin 1988: 42). A munkatilalommal kapcsolatos adat Doroszlóról, hogy ilyenkor azért nem mostak, mert sok bolha lenne a háznál.

A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Jászdózsán {7-138.} úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján a farsangi köszöntők, dramatikus játékok is nemcsak a szórakozást, adománygyűjtést szolgálták, hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton.
lenke1964, 2017. február 01. szerda, 08:47
Címkék: Mura-vidéki Radamoson, Sándor, Kerekes Antal, Kodály Zoltán, Bagi Katyit, Csak Nyitra,
Kommentek
Téli rapszódia
váltott.
(Egy virág megszépítheti
a búskomor világot.)

Mi lenne, ha nem kirakat
kedves, szerény virága,
de minden szívből Szeretet
ragyogna a világba?...

4.
Ez az év számodra
bármit tartogat,
végezd felelősen
minden dolgodat.

Embereken: rajtad
(s nem véletlenen)
áll, hogyan alakul
a történelem.

Lehet verőfényes
jövőd s életed,
ha az igaz Utat:
Krisztust követed.

5.
Év elején farsangol a
vidám fiatalság.
Nem fér a bőrébe: zene
csiklandozza talpát.

Azt hiszi, hogy úgy magától
épül évről évre
jövője... A Gondviselés
alig jut eszébe.

Pedig, pedig élete csak
úgy lehet szilárd, ha
ráépíti az egyetlen
örök Kősziklára!

6.
Kemény szigora van a télnek.
Földet súrol a havas felleg.
A természet fagyosan hallgat,
csak a verebek csiripelnek.

Mit esznek?... Nincsenek
kalmanpiroska, 2020. április 15. szerda, 19:35
húsvét előtti vasárnap
Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
foldinefehereva, 2020. április 05. vasárnap, 21:09
Tokaji Márton versei
benne mind, ami szép.
A földgolyó naponta fordul
és változik rajta a kép.


A végtelen...

Sorsunk ajándékát hordozva
szenvedünk.
Szeretet! fényeddel aranyozd
életünk.
Végzetünk ott úszik az élet
tengerén.
Csodás lenne együtt a boldogság
szigetén.
Örök mozgásában, az idő, meg nem
áll.
Egymástól messzire sodort, minket az
ár.



Vízkereszttől...

Farsang vidámsága elűzi a telet,
a színes kavalkád táncolva tekereg.
Sok minden finomság étel, ital tálon,
a gyengébb- nem talpa viszket már a bálon.
Férjet szeretnének kapni a leányok,
amíg a legények egy leánytól hámot.
Álarcban, jelmezben tart a bujálkodás,
farsangi vigalom régi pogány szokás.
Asszonyok farsangja a farsangnak farkán,
tart a táncmulatság a vég három napján.
Minden nép ünnepel ki-ki maga módján
attól függ a módi, milyen a
menusgabor, 2020. március 15. vasárnap, 22:30
Több mint 160 ezren vettek részt a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozaton
és a kisebb települések kulturális életét is támogassa - idézte a kommüniké Lőrinczy Györgyöt, az esemény fő támogatója, az NKA alelnökét.

Mint fogalmazott, az országos rendezvény változatos, színvonalas programokat kínált és is ráirányította a figyelmet, milyen fontos munkát végeznek a kistelepüléseken dolgozó szakemberek.

Bordás István főszervező, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke azt emelte ki, hogy a háromnapos rendezvénysorozat programjai között a legnagyobb számban táncházakat, farsangi hagyományhoz kötődő napokat, előadásokat, koncerteket, kézműves programokat és táncos rendezvényeket tartottak. A legtöbb programot Bács-Kiskun és Fejér megyében tartották, több mint hetven-hetvenet.

Idén már második éve valamennyi szomszédos ország csatlakozott az eseménysorozathoz, Bécstől Eszékig nyolc határon túli település szervezett táncházat ezen a hétvégén a Csoóri Sándor Alap támogatásának köszönhetően.

A szervezők átadták a meghirdetetett pályázatok díjait. A #vanképedhozzánk?
velemenyezd, 2020. március 05. csütörtök, 16:42
Csokonai Vitéz Mihály költészete
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTÉSZETE

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.- 1805. január 28.) a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője.

Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született, édesapja Csokonai Vitéz József seborvos, református főiskolai tanár, édesanyja Diószegi Sára.
Csokonai Vitéz Mihály szülővárosában végezte tanulmányait, majd ezek befejeztével - fiatal kora ellenére - a költészet professzorának nevezték ki.

Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája a magyar irodalom egyik remeke. Vajda Juliannához, Lillához, írt versei a mai napig a kötelező memoriterek közé tartoznak. A versek tartalmát még
menusgabor, 2020. március 03. kedd, 22:30
Vidámságban nem volt hiány most sem
VIDÁMSÁGBAN NEM VOLT HIÁNY MOST SEM

FARSANG ÉS TÉLBÚCSÚZTATÓ

Nagy farsangi buli az OMNYE-nél

A télbúcsúztatás, a tavaszvárás jó alkalom egy igazi mulatságra. Az "olajos" nyugdíjasok február 29-én tartották a hagyományos farsangi estjüket. Nagy farsangi bulink idén immár harmadszor került megrendezésre, ezúttal ismét a városi Konferencia Központ volt a helyszín, ahol az impozáns és tágas terem várta a százhúsz fős társaságunkat.

Kellemes családias hangulat, remek menü, farsangi disznótoros, MOL-OMNYE kabaré és diszkó! Így búcsúztattuk hétvégi rendezvényünkön a farsangot és a telet.

Nem voltak különösebb sztárvendégeink, de nem is kellett ide semmi, hogy jól érezzük
menusgabor, 2020. március 03. kedd, 16:15
Az időmanó farsangja - Interaktív családi koncert a Várkert Bazárban
A mesekoncertek előtt farsangi mulatságra és kézműves foglalkozásokra, többek között farsangi álarc készítésére várják a családokat - mondta el az adásban Bíró Eszter, aki az előadáson az Időmanó szerepébe bújik. Kitért arra, hogy a dalok szövegeit Marék Veronika, Hegyi György és Varró Dániel írta, ezeket Födő Sándor zenésítette meg.

Az élőzenei farsangi előadás egy utazásról szól, amelyben a gyerekeknek kell segíteniük az Időmanót többek között abban, hogy sorrendbe tegye a napokat és az évszakokat - ismertette a részleteket Bíró Eszter, hozzátéve: az előadás összművészeti, a tánc, a sztepp és a vizuális világ bevonásával, Horváth Réka animációs hátterével.
velemenyezd, 2020. március 03. kedd, 11:31
Képek, videók
farsang.jpg
menusgabor
2020. március 03. kedd, 17:58
farsangi-mulatsagok-1. png
menusgabor
2020. március 03. kedd, 17:58
farsang.gif
liliana01
2020. február 08. szombat, 11:45
Tari István farsang.png
liliana01
2020. február 08. szombat, 11:43
Farsangi kikiáltó.jpg
liliana01
2020. február 08. szombat, 11:41
Farsang napja.jpg
liliana01
2020. február 08. szombat, 11:41
farsang0217.jpg
maroka
2019. február 18. hétfő, 08:18
farsang0217_3.jpg
maroka
2019. február 18. hétfő, 08:16
farsang0217_2.jpg
maroka
2019. február 18. hétfő, 08:16
165. Farsang - 309. leck
jucinenadov
2019. február 03. vasárnap, 23:19
farsang_134.jpg
lilagondolatok
2019. január 31. csütörtök, 11:31
Vidéki laboratórium
eva6
2019. március 06. szerda, 20:04
Vidéki autó illatosító
eva6
2019. február 16. szombat, 15:12
Ott az a vén, vidéki gyóg
chillik
2018. április 30. hétfő, 04:48
Néma vidéki ház.jpg
chillik
2018. március 01. csütörtök, 05:29
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.