Belépés
2020. július 14. kedd | 29. hét | 196. nap | 06:15 | Örs, Stella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Tallóztam
Atlantisz

Az Atlantisz nevű elsüllyedt kontinens még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélye. Majd mindenki hallott már Atlantisz eltűnéséről, de vajon létezett-e egyáltalán ? Az Atlanti-óceán vagy pedig a Földközi-tenger egyik szigete volt ? Afrikához, Amerikához vagy Európához tartozott ? Sok teória született erről, és sok helyen keresték nyomait.

Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (kb. Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Platón görög filozófus leírása Atlantisz tündökléséről és bukásáról közel 2000 könyvet ihletett és megszámlálhatatlan évnyi kutatást ösztönzött. És bár több mint 40 helyszín merült fel e legendás utópia kapcsán, még arra sincs bizonyíték, hogy egyáltalán létezett…

Platón szerint Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint KisÁzsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetvilág alatt. Kb. 9000 évvel Szolón (Kr. e. kb. 640-559) előtt Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger…

Platón meséje Kritiasztól származik, aki tízéves korában a 90 éves nagyapjától hallotta, akinek szintén a nagyapja mesélte. Az ükapa Szolón elbeszéléséből ismerte a történetet, aki Egyiptomban Szaisz papjaitól hallotta. Platón azonban nem költő volt, hanem filozófus, aki a történetet morális mondanivalóval fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Platón leírásának, és milyen bizonyítékok maradtak fenn, amelyek a létezését alátámasztják ?

Ha eltekintünk Platón kiegészítéseitől, pl. Atlantisz politikai berendezkedéséről, amelyet perzsa mintára képzelt el, a következő kép tárul elénk, létezett valaha egy hatalmas, fejlett civilizációval rendelkező sziget, amely, eltekintve néhány betájolatlan zátonytól az Atlanti-óceán mélyén, nyomtalanul eltűnt. Valóban ez történt ? Platón előtt egyetlen történetíró sem említi Atlantiszt, még a görög Hérodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megkérdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a valóságban is létezett volna, a papok biztosan elmondták volna történetét Hérodotosznak…

A hajótörött

Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az egyiptomi Középbirodalom idejéből ránk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt. Ő egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75 elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak ő egyedül maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy "soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik"…

Amikor Paul Schliemann, a Tróját felfedező archeológus unokája 1912-ben bejelentette, hogy birtokában van néhány atlantiszi leletnek, úgy tűnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori létezése. A lelőhelyet ábrázoló, általa rajzolt térkép is nagyjából megfelelt a sziget elhelyezkedéséről és nagyságáról alkotott elképzeléseknek. A sötét ovális vonalak a fővárost jelzik, ahogy Platón is leírta… De Paul Schliemann felfedezéséről, melyet egy szenzációs cikk közölt a New York Americanben, kiderült, hogy hamis tényeken alapulnak, és más szerzők ötleteit vette át…

A tenger elárasztotta gazdag, boldog szigetről szóló mesét, jól ismerték az egyiptomiak, és megtalálható az indiai mondavilágban is, közelebbről a Mahábhárata című eposzban. Ez akár különböző népek közös alaplegendája is lehet. Ebből persze még nem következik, hogy Atlantisz sosem létezett… A legendák és mítoszok alapjai gyakran bizonyított tények. Sokan, akik Atlantisz után kutattak, ilyen ténynek tekintették a görög Thíra szigetét.

Egy elveszett kontinens eredete

1967-ben egy görögrégész, Sz. Marinatosz professzor ásni kezdett az Égei-tenger egy apró vulkáni szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, ahol még két-három emeletes házak is akadtak, a szobákat pedig a mindennapi életet ábrázoló freskók díszítették. Bútor és cserépedény maradványokat talált, munkát végző és táplálékul szolgáló állatok csontjait, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek…

Az archeológusok megállapították, hogy Thíra, melyet valaha Szantorinnak hívtak, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt. Eredetileg úgy gondolták, hogy Kréta gyarmata volt, de ez az elképzelés megdőlt. Sőt a kis sziget független hatalomként nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thírát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók. Az ún. Tavasz Freskó a thíraiak életérzését fejezi ki: a kis helyiség három falát elfoglaló freskó egy tavaszi napot fest le, ahogy az erősen stilizált sziklákon a szélben ringatózó liliomok felett a levegőben fecskék "csókolóznak".

Aztán egyszer elérte a szigetet a végzet. A föld remegni kezdett a szigetlakók lába alatt, és azok sebtében elhagyták otthonukat, csak a legfőbb értékeiket (ékszer stb.) véve magukhoz. Úgy tűnik, arra számítottak, hogy hamarosan visszatérhetnek, mivel olívaolajjal és magokkal teli hatalmas korsókat (pittoi) tettek az ajtófélfák alá, ez volt ugyanis a házak legbiztonságosabb része. De mielőtt még visszamerészkedhettek volna, a földrengés a város jó részét lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajóikon, amikor a thírai vulkán kitört, és finom habkőréteggel fedte be az egész várost.

A vulkánkitörés robaja 3000 km-es körzetben is hallható volt olyan erősségű lehetett, mint a Krakataué (Jáva és Szumátra között) 1883-ban, melyet még Ausztráliában is észleltek az emberek. A thírai vulkán 30 m vastag hamu- és kőréteget okádott a szigetre, s a fővárost teljes egészében maga alá temette. Bár ez a kitörés Kr. e. 1520 körül történt, még ma is 4 m vastag hamuréteg fedi a szigetet. Kb. 40 évvel később a vulkán beomlott, és a helyére zúdult a tenger. Így alakult ki Thíra késhegy alakú íve. A nagy szökőár olyan pusztítást végzett, amely szinte egyik napról a másikra elpusztította a krétai civilizációt…

Vajon ez volt az az esemény, amelyet Atlantisz pusztulásával azonosítottak ? Sokan úgy gondolják, igen. Az is lehetséges, hogy Kréta volt az eltűnt civilizáció helye. Ez az ötlet először 1909-ben merült fel. A Kréta és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az időben szakadt meg, amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltűnését.

Platón megjelölése ("9000 évvel Szolón előtt") úgy lesz pontos, ha az időtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög szeizmográfus javasolta. Szerinte az eltérés abból származhatott, hogy az egyiptomiak a 100-as számokat saját ezres szimbolikájukkal helyettesítették, így lett 900-ból 9000. A másik hihető magyarázat Marinatosztól származik, aki szerint Szaisz papjai tízzel szorozták az adatokat, hogy ezzel az eseményeket a múlt homályába helyezzék. Sok későbbi mesélő törekvésére is jellemző, hogy kerek számokkal támasztja alá a "réges-régen" történt dolgokat…

Ha Szantorin azonos Atlantisszal, akkor ez itt egy kép lenne az eltűnt vidékről ?

Szantorin

Az elmúlt 2000 évben hat vulkánkitörés rengette meg Thíra szigetét. Az 1866-os kitörés vonzotta ide Ferdinand Fouqué vulkanológust, aki egy bronzkori települést fedezett fel Akrotíri közelében, melyet több mint 3000 éve borít vulkáni hamu, egy újabb lehetséges helyszín… ?

Bronzkori település

Héraklész oszlopain túl

Atlantisz elhelyezése az Atlanti óceánban, bár a nevük összecseng, sokkal nehezebb. Lehetséges, hogy amikor a főníciaiak körülhajózták Afrikát (kb. Kr.e. 600-ban) és megbizonyosodtak afelől, hogy milyen hatalmas kiterjedésű az Atlanti óceán, az Atlantiszról szóló legenda szerzői összekötötték a "régmúltat" a "messzi távollal"… Bármi volt is az ok, a kutatás mindenesetre tovább folyt. Héraklész oszlopain túl is.

A középkori írók, akikhez arab közvetítéssel jutott el Atlantisz története a széles körben elterjedt mítosz alapján, valaha létezett virágzó és gazdag szigetnek hitték. A Fortunate Islesnek (Szerencsés-szigeteknek) nevezett földdarabok, a Hét Város szigete és Szent Brendan szigete, minden 14. és 15. századi térképen szerepeltek, és felfedező utak célpontjai voltak.

Sok régi térkép őrzi a térképészek elképzeléseit és számításait távoli vidékekről. Így a tudósok kétkedve fogadták Charles Hapgood amerikai történész kővetkeztetéseit, aki az 1960-as években a közékori navigációs térképeket tanulmányozta. A Kongresszusi Könyvtárban rábukkant egy 1531-ból származó térképre, amely Antarktisz partjait jégmentes szárazföldként tünteti fel. Egészen addig úgy tudták, hogy az óceáni hajózás csak Kr. e. 2000 körül kezdődött, és a tudomány mai állása szerint Antarktiszt 6000 éve jég borítja. Vajon előfordulhatott-e, hogy még azelőtt térképet készítsenek róla ? Hapgood több középkori térképet, ún. portolanót tanulmányozott át, melyek szerint az egyiptomiak előtt több ezer évvel létezett egy nagy tengeri civilizáció. Erről azt írja Hapgood A tengerek királyai-nak ősrégi térképei című művében, olyan nyomtalanul semmisült meg, hogy a számtalan tengerészgeneráció semmiféle nyomot nem talált, aminek alapján a helyét azonosíthatták volna a térképeken. Annak ellenére, hogy Hapgood nem állítja, hogy ez a civilizáció azonos volt Atlantisszal, sok egybeesés támasztja ezt alá…

Atlantisz újjáéledése

Az amerikai médium és gyógyító, Edgar Cayce (1877-1945) megjósolta, hogy Atlantisz feltámad, és újból virágzásnak indul. 1940 júniusában így jövendölt, "Atlantisz részei közül Poszeidia lesz az első a felemelkedésben. Nem kell rá sokáig várnunk, 1968-69-ben fog bekövetkezni!" A helyet is pontosan meghatásozta, a Bahamákat ! Igazán csodálatos egybeesés, hogy 1968-ban repülőgépek pilótái a Bahamáknál, Észak-Bimininél arra lettek figyelmesek, hogy a partok mentén épületek emelkednek ki a vízből… A búvárexpedíciók kiderítették, hogy a mederben kőépítmények húzódnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, köröket formáznak. Amennyire a beszámolók alapján lehetséges volt, archeológusok feltételezik, hogy a "Bimini utak" emberi alkotások.

Bimini vízalatti "kőfala"...

Így magától kínálkozik a feltételezés, hogy Atlantiszt itt kell keresni. Sokáig a Bahamák másik oldalán lévő Sargasso-tengert gondolták az Atlantiszt rejtő tengerrésznek. De a víz alatti "utakat és falakat" évszázadokon keresztül bizonyítékként hozták fel az Európa atlanti vidékén "elsüllyedt város" létezésére. De ily módon minden, ami a tengerben emberkéz alkotta építményre emlékeztet, előbb vagy utóbb kapcsolatba kerül az "elsüllyedt város" elméletével. Platón Atlantiszról szóló meséje adta az első lökést, de a keresés az óta folyik és folytatódik...

piroska0101, 2013. november 24. vasárnap, 08:11
Címkék: AtlantiszAz Atlantisz, Egyiptomban Szaisz, Atlantisz Platón, Amikor Paul Schliemann, Paul Schliemann, York Americanben,
Kommentek
Pődör György/POET/: Anno Domini
Kérded: ünnepelni minek,
kit is érdekel már Milek?
Nyomaként nincs már kő se itt,
e kor felejti hőseit!
A csont római vagy avar,
a múlt sok embert nem zavar.
Mégis! Legyen
valódi otthonod e táj,
hol nyugszol, ha időd lejár.
Neved nem névtelen vesz el,
ha látják, érte mit teszel.

Kérded: miért mondom Horrót,
hiszen csak sejtjük, hogy hol volt.
Kicsit múltunk Atlantisza.
Nevét dal sem hozza vissza:
ki tudja, hogy kik voltak ők,
hűn szerettek-e itt a nők?
Mégis! Talán
Isten nagy szele elfújja
- hogy látható legyen újra -
az évszázadok vak porát.
s ha nem felejted, megbocsát.

Kérded: mit is jelenthet Császt?
Bozótost-mondom, nem Hellászt!
Hová tűntek ezen korok?
Nincs emlék, nincsenek romok.
Favágók lehettek talán?
A hamvukból nőtt itt hazám.
Mégis! Ezért
őrizd szívedben a lángot,
s hidd el, néha őket látod:
Velük rezdül minden
hilon, 2017. augusztus 11. péntek, 20:13
Pődör György: Olivin(Peridot)
A jövőbe látó kő

Angyalhívó csengőben ott csilingel,
bölcsen zár dühödt vagy ravasz vitát.
Arcra mosolyból készít plasztikát,
mert gazdaggá tesz, örömhöz bilincsel.

Célt is ad, mit örökké keresni kell,
mint Remény elsüllyedt Atlantiszát.
Ott is, ahova ladik sem visz át,
mert nincs partja, nem mérhető semmivel.

Tűzben született, mint kövek java,
bölcsője volt a hegy titkos tava,
és dajkája sok-sok fényes kis kobold.

Mondták, a jövőbe lát, ki hordja,
s hosszú útra viszi vándorbotja,
de vakká teszi, ha vagyonért loholt.

A tizenkét drágakő sorozatból
hilon, 2017. február 04. szombat, 13:17
Bölcs ufói a világúrnek ember gyilkosok valamennyien
Az általam megírt egykori India népe megmaradt egyetlen dala, a Békesség virág szerint olyan emberek éltek ott, akik az emberi formában való életet víz alattinak nevezték. Valami törrtént, valamilyen sötétség vette körül, olyan hatalommal voltak felruházva, hogy átrepkedtek a bolygókra, bolygók népét meglelték, s vártak a naprendszertől messze bölcsnek gondolt idegenek érkezésére, akik lemészárolták őket. Lótuszvirág volt a szimbólum maradványok. Felltételezés szerint az Időfolyóként általam Egyiptom megmaradt óriás szellemvilágával együtt vízözön utáni létet jelentettek, akik előtt emberek éltek. Az embergyilkosok Révész utcájába, amik sorsát, minden bűnét, torzulását születésem óta hajtják végre rajtam öcsémmel együtt Szabó Istvánt betették Karcsáról Sátán népeként dolgoztatva parasztként, mint embergyilkost. A karcsai megmaradt nagyvővély gyűjtemény szerint Szabó Istvánék rendezték be az Ararát hegyi vízözönt Nioéval együtt, ami benne van gyűjteményében, amit itt a borsodi cigányok elloptak az összes
kohlinka, 2017. január 19. csütörtök, 00:21
Pődör György: Smaragd
A remény köve

Hosszú zarándokútján minden ember
keresi saját kis Atlantiszát.
Smaragd a gyűrű: Kit Kharón visz át,
véli, útja célját megleli egyszer.

A szerelmet nem tartósítja vegyszer,
de javíthatunk szívünkben hibát,
hogy ne legyen Édenünk oly sivár,
hazudva, milyen kék a homoktenger.

Boldogabb énünk titkos rezgőköre
hangolva érzi, ez a remény köve,
ami lelkünkben egyensúlyt teremt.

Zöldjével jelzi, tart-e még a hűség,
s így a bennünk élő örök nyár, fű s ég
összeköt múltat, jövőt és jelent...
hilon, 2016. szeptember 16. péntek, 19:10
Ravasz József mesevilága
Ravasz József meséinek világa -, egy létező, s mindnyájunk számára elérhető helyen terül el: a mindenre nyitott tudat határvidékén, ahol az éber ráció áthajlik az álomba, s annak színpompás valósága kiszűrődik a realizálódott létbe, a félálom csipkefüggönyén keresztül. A gyakorlati valóság és az eszmei vágyvilág találkozási helye ez, s összekapcsolódásuké, akár azt is mondhatnám: nászuké -, hiszen a történetek konzekvenciái azt sugallják, hogy e kettőnek egyként való empirikus megélése a lélek síkján, maradandóan meghatározóvá válik az élet egészére nézve.
E szellemiség jegyében jellegzetesek azok az attitűdök, melyek a Ravasz József által teremtett irodalmon végigvonulnak. Első helyen kell kiemelni a találkozás rituáléját. Ebben a meseelemben az író rendszerint olyan szereplőket vezérel egymáshoz, akik a lét igen eltérő státuszaiban töltik be sorsukat. A találkozók egyike az emberi nem képviselője, karaktere azonban eltér az átlagostól. Titokzatos, furcsa, különc, filozófiai irányultságú; az emberiség
hajdrikpatoselam, 2015. november 11. szerda, 10:50
ILLYÉS GYULA Csángók
ILLYÉS GYULA
Csángók

Kivánkoztam a csángókhoz,
a künnrekedt pusztázókhoz,
Bukovinát sose láttam,
bele mégis visszavágytam.

Vissza, mint a gyerekkorba,
abba az őskori honba.
Istensegíts, Hadikfalva
volt álmaim birodalma.

Megindulván Napkeletnek,
ott pihentem volna egyet,
onnan léptem volna beljebb,
oda, hol a mese erjed.

Keletre, még keletebbre,
a sűrű nyelv-rengetegbe,
őseim Atlantiszába,
Kőrösi Csoma nyomába.

Mentem volna, sose mentem.
Ők indultak meg helyettem.
Nyikorgó nagy szekértábor
nesze kél az éjszakából -

Nyúlik messze a sík éjbe
kocsisereg lámpafénye;
sorban, hosszan, mintha házak,
utcasorok vonulnának.

Tejútnyi csillaggal mintha
Csaba népe térne vissza.
Zárkóznak be a parasztok:
ez a székely mindent ellop...

Gomolyagként kibomolva
tekerül le Hadikfalva.
Futó fonál az
klementinagidro, 2015. október 23. péntek, 16:08
A Tibetiek Atlantisza - Shangri-La avagy Shambhala
A tibetiek és az indiaiak szerint létezik egy hely, ahol ég és a föld találkozik, maga a földi paradicsom, a hallhatatlan város. Ez a Mitikus Királyság, a Szent város, Shambhala, a hely, amely nem szerepel a térképeken. Itt élnek a tökéletes, megvilágosodott emberek egymás között békességekben. Egy szép napon talán Shambhala ismét elérhető lesz nekünk egyszerű embereknek is...

A legenda

A legenda szerint Buddhát Shambhalában avatták be a titkos tanokba, amely egy völgy mélyén bújik meg, és óriási hófödte hegycsúcsok veszik körül. A lámák szerint Shambhalába nem juthat el minden jött-ment ember, szigorúan csak az, aki meghívást kapott oda, mivel az ott lévők az evolúció magasabb fokán állnak. Ezért akiket meghívnak, azoknak hasonszőrűnek kell lenniük velük vagyis elérték a megfelelő lelki és szellemi állapotot, az az megvilágosodtak.

Shambhala lakói maguk gyógyították minden betegségüket.
anna4459, 2015. augusztus 27. csütörtök, 15:45
Elsüllyedt erdőt fedeztek fel a kelet-angliai Norfolk partjainak közelében
A szakemberek szerint az erdő "az Északi-tenger Atlantiszának" nevezett, évezredekkel ezelőtt elsüllyedt Doggerland része volt. A partvonaltól mintegy kétszáz méterre fekvő erdőt azután fedezték fel, hogy az elmúlt téli vihardagály több ezer tonna homokot mozdított el az óceán mélyén.

A Kelet-angliai Egyetem (UEA) professzora, Julian Andrews rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést. Mint elmondta, a famaradványok elemzése azt mutatja, hogy a terület nagyjából tízezer éves.

Az erdőt a Sea Search elnevezésű projekt egyik önkéntes búvárja, Dawn Watson fedezte fel, amikor egy "hatalmas fekete hullámmal" találta szembe magát, majd később rájött, hogy valószínűleg egy tölgyfaerdő maradványaiba botlott - adta hírül a BBC News.

Doggerland Észak-Skócia, Dánia és a Csatorna-szigetek között terült el, és vadászó-gyűjtögető népeknek adott otthont. A sós mocsarakkal, földnyelvekkel, hegyekkel és folyótorkolatokkal teleszórt területet több ezer év leforgása alatt hódította el a tenger, otthonaik
velemenyezd, 2015. január 26. hétfő, 15:12
Képek, videók
atlantisz.jpg
sz719eszter
2017. szeptember 17. vasárnap, 10:05
Atlantisz.jpg
pacsakute
2017. február 14. kedd, 21:39
Atlantisz harangoz.jpg
chillik
2016. szeptember 22. csütörtök, 08:30
atlantisz5.png
astropapa58
2015. május 16. szombat, 16:08
Atlantiszi gyűrű
irmus
2014. december 06. szombat, 18:45
StarGate Atlantisz.jpg
pacsakute
2014. július 11. péntek, 19:52
CSK Atlantisz2.jpg
pacsakute
2014. július 11. péntek, 19:51
CSK Atlantisz.jpg
pacsakute
2014. július 11. péntek, 19:50
Atlantiszban.jpg
pacsakute
2013. július 07. vasárnap, 20:04
0 Szfinx Egyiptomban.png
lovaszmarika
2012. augusztus 26. vasárnap, 16:04
Az este Egyiptomban.gif
biharijudit
2012. július 01. vasárnap, 12:28
pálma Egyiptomban
andomanyi
2012. március 06. kedd, 18:31
Egyiptomban egy arc
lovaszmarika
2010. november 14. vasárnap, 15:40
Mintha Egyiptomban lenne.
csalogany13
2010. május 24. hétfő, 14:57
Mária jelenés Egyiptomban
angyal0514
2010. január 26. kedd, 15:06
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.