Belépés
2019. július 20. szombat | 29. hét | 201. nap | 15:43 | Illés
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Amerre járok
Amerre járok

Amerre járok, amerre nézek,
mindenütt látok valami szépet,
kövek, kavicsok nekem - beszélnek,

a víztócsában látom a Napot;
éveket tükröznek - pillanatok,
s az események - kicsik vagy nagyok -

magukba rejtik a halk csodákat,
amit csak a szem sokszor nem láthat,
mert szív kell hozzá, hit és alázat.

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 03. hétfő, 09:24
Címkék: Lukátsi Vilma, víztócsában látom, halk csodákat, szem sokszor, víztócsában, pillanatok,
Kommentek
Lukátsi Vilma: Újra mindet!
Újra mindet!

- Ne hagyd lemenni a napot,
amíg benned van haragod,
még nem tiéd a holnap!

"Bocsásd meg a mi vétkeinket!"
- te meg a másét, újra, mindet,
addig, amíg úton vagy!

De azt a lépést, azt az egyet
- akár visszafelé is - tedd meg,
és eléd megy a holnap!

Lukátsi Vilma
lilagondolatok, 2019. június 06. csütörtök, 16:57
Csendélet
Csendélet

Egy pohár bor, néhány narancs,
és hóvirágcsokor az asztalon:
ízek, illatok...
Ritka pillanat,
ha a megfoghatatlant megfoghatom:
a nyár tarkavirágos kötényét
a poháron túl, tokaji tájon,
álmodó pincék kongó, hűs mélyét,
csorgó napfényt arany muskotályon...

A narancs ügyetlen gyermekkézből
ünnep másnapján a hóra esett...
libben a függöny, lobban a gyertya,
valaki elkezdte az éneket...

Alighanem búcsúzik a tél is,
delelőre megcsordult az eresz,
a tyúkok kárálva kapirgálnak...
csitt!
Esőt hozó déli szél neszez...

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 05. szerda, 07:44
Behavazott lépcsők
Behavazott lépcsők

Valaha úgy örültem a hónak,
ma már csak nézem s elgondolkozom,
hogy szüleim örökre elmentek
a behavazott lépcsőfokokon.

Nem magas ám, mindössze öt grádics,
mégis belefért egész világunk,
ezen tipegtek gyermekcipőink,
mi álmunkban is ide találunk!

Jöttek az utak - mentek az utak,
kopott a lépcső. Ki gondolt vele?
Hiszen nyár volt, nyírfaszösz fehérlett,
a fáknak nem hullt még a levele...

Vihar csapott őrjöngőn az útra,
harctérbe torkollt, temetőbe vitt,
úgy rohant át a mi lépcsőnkön is,
hogy megtördelte a kő széleit.

Mostanában - milyen különös -
rövid a nyár és hosszú az ősz,
köd mossa szét a látóhatárt is,
és az eső-nesz régi ismerős...

Valaha úgy örültem a hónak,
ma már csak nézem s elgondolkozom,
hogy mindnyájan hazafelé megyünk
a behavazott lépcsőfokokon.

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 05. szerda, 07:34
Azon a télen
Azon a télen

Azon a télen a füzérradványi erdőn
a hóba beleomlott a világ,
nemcsak az utak,
a hegyek és a völgyek,
- a kezedben letört fenyőfaág...
Azon a télen
- míg eltűnt ösvények fölött
a hóban
első nyomokat hagyott a lábad,
életedben is
új erő volt készülőben,
azon a télen kinőtt a szárnyad!

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 03. hétfő, 16:21
Az áldás
Az áldás

Egy mozdulat volt.
A kenyérosztó kéz
áldón rebbent a szőke fej fölött,
a haláltól visszakapott gyermek
ott lépdelt már a többiek között.

A szolgálat papi méltóságát
áttörte az apa mozdulata,
de az önkénytelen rendbontásban
benne volt a szertartás zamata:
benne volt a "Krisztus test" titka,
az egy-akaratú összetartozás,
a nagy család együtt-remegése,
befelé hangzó néma zokogás.

Aki látta, fojtott lélegzettel
gondolt a meghallgatott imára,
az a rebbenő, áldó mozdulat
beleillett a modern csodába.

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 03. hétfő, 16:07
A kárpit
A kárpit

Rengett a Föld.
Azt hittem, vége
mindennek, ami eddig ép volt,
s az elsötétült, dörgő égbolt
rám szakadt...
És számba vettem: mi maradt?
Reménykedve-óvakodva,
sötétben tapogatózva
eljutottam a pitvarig.
Mennék tovább, de a kárpit
utam állja.
Voltam már itt,
de akkor... - igen, örökre
széthasadt!

Mért keresném a falakat?
A kárpit már nem állít meg,
magába rejt, mint a fészek.

Megtaláltam a menedéket!

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 03. hétfő, 09:20
Ti vagytok...
Ti vagytok...

A galileai dombok fölött
kétezer éve fúj a szél,
útjában sokszor eszme-fellegek,
az Ige mégis ideér,
halljuk, ahogyan ott hallotta
a Hegyi Beszéd hallgatója,
amikor azt mondta a Mester,
hogy "ti vagytok a földnek sója!"

A galileai saruk helyett
ma már úrcipőben járunk,
ám gondjaink is kozmikusak,
a jövőnket féltve várunk,
keres-kutat a Mindenségben
emberi fényünk kis pásztája...
- Azt mondta a Mester: "ti vagytok
a világ világossága!"

A galileai halászhálók
kétezer éve bevetve...
Halászni ma is éppen úgy kell,
nem halakra, - emberekre!
"Mint a hegyen épített város"
fénye űzi a sötétséget,
a mai tanítvány is adhat
másnak még mindig menedéket,
mert ez hiányzik a világnak:
a só, a fény, a menedék!
Hogy fölragyogjon a Krisztus,
ha majd a gyertya csonkig ég!

Lukátsi Vilma
kalmanpiroska, 2019. június 02. vasárnap, 17:14
Képek, videók
LUKÁTSI VILMA.gif
klara50
2010. december 21. kedd, 23:53
viztocsa
lyceum
2012. február 17. péntek, 11:38
Az úr csodákat tesz.jpg
pacsakute
2012. szeptember 29. szombat, 12:27
és csodákat.gif
katicacska
2011. november 15. kedd, 11:39
Csodákat láthatsz...
cipello
2010. november 29. hétfő, 12:16
csodákat kívánnak
orsi1
2008. március 03. hétfő, 22:59
Agatha Christie - Sokszor
sanci81
2018. január 11. csütörtök, 17:54
sokszor.png
sz719eszter
2017. december 04. hétfő, 08:33
Az élet sokszor.....
csalogany13
2017. március 30. csütörtök, 21:29
Ha sokszor úgy érzed!
farkasterezia
2017. január 15. vasárnap, 16:54
Sokszorvan.png
sz719eszter
2016. november 28. hétfő, 17:16
Sokszor.png
sz719eszter
2016. november 27. vasárnap, 18:49
Sokszornem.png
sz719eszter
2016. május 24. kedd, 15:58
Sokszor hallottam már
sanci81
2016. február 13. szombat, 14:40
Sokszor....jpg
pacsakute
2015. október 29. csütörtök, 22:11
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.