Belépés
2019. július 19. péntek | 29. hét | 200. nap | 20:46 | Emília
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
A hagyományt ápolni, a jó példát követni kell!



A HAGYOMÁNYT ÁPOLNI, A JÓ PÉLDÁT KÖVETNI KELL!
Posted on 2012/08/01 by Híradmin

Ha végigböngésszük az egyetemes történelmet, nincs okunk szégyenkezni. Az a szerep, amit a mi magyari fajtánk játszott a világ színpadán, a legelsők közül való. Sőt, ha csak a kárpát-medencei honalapítást megelőző évezredeket nézzük, melyek a magyarságnak és testvérnépeinek (sumérok, szittyák, hunok, avarok stb.) valóságos aranykorát jelentik, akkor leszögezhetjük, hogy nincs hozzánk foghatóan ősi, hozzánk hasonlóan magas kultúrájú, tökéletes nyelvű és kiválóan szervezett nemzet a létező népek sorában.

Éppen ezért senkivel szemben nem lehet kisebbségi érzetünk, sőt, jogos büszkeséggel kell eltöltsön bennünket szellemi-lelki fölényünk tudata, s az, hogy gyökereink a legmélyebbre, a legrégebbi időkbe nyúlnak. Ám aki történetünk igazságait szándékosan eltagadja, a valóságot besározza és meghamisítja, az nem egyszerű bűnt követ el, hanem megbocsáthatatlan hazaárulást! Az ilyen farizeus bajkeverők egy egész nemzetet fosztanak meg öntudatától, magabiztosságától, akár csecsemőt az anyatejtől s a szülői öleléstől...

Hatalmas királyunk, Atilla uruszága Kínától, Indiától egészen Közép-Európáig terjedt, s magában foglalta Eurázsia jelentős részét. Ez a hun-magyar birodalom nemcsak méretei miatt volt páratlan, hanem azért is, mert a meghódított területek népeit szövetségeseinek, társnemzeteknek tekintette, nem pedig rabszolgáknak, vagy megsarcolt alattvalóknak. Meghagyta jogaikat, szabadságukat, nyelvüket, szokásaikat, vallásukat, és nem nyomta el, nem semmizte ki őket. Sőt, ha valamiben fejlettebbek voltak, nem röstellte ellesni és átvenni tőlük. Megbízhatóság, egyszerűség, szívósság, bölcsesség, erkölcs, becsület, megértés (,,nyitottság", ,,másság-tisztelet") és önfeláldozás - ebben rejlik Atilla mindmáig megfejthetetlen és utolérhetetlen nagyságának titka. (Vezetési módszereit a legkorszerűbb amerikai menedzserképzőkben és a katonai akadémiákon is oktatják. Lám, az USA ma is tanulhat még tőlünk, de a fordítottjáról nem vagyok meggyőződve!) Az ő elárvult hagyatékának méltó örököse volt a 7 vezér által pajzsra emelt Árpád nagyfejedelem és pap-király, aki a vérszerződést megkötött törzsekkel visszafoglalta eredendő őshazánkat a Kárpát-medencében. Azt a gyönyörű, dúsgazdag, magas szintű önellátásra képes, mindennel rendelkező országot, amit a korcs utódok elvesztegettek, s melynek maradékából éppen most készülnek kiforgatni bennünket esküdt ellenségeink.

Ha valaki, Árpád megérdemli, hogy emléke folytonosan szívünkben munkáljon s világítson. Kevés, ha csak alkalmanként gondolunk rá, de cselekedeteit, alakját kitöröljük könyveinkből s a nemzet kollektív tudatából. Ma már 1000 %-os biztonsággal állíthatjuk, hogy Árpád népe nem ismeretlen, idegen területre érkezett hont foglalni, nem hazát szerezni jött ide, hanem hiteles tulajdonát, ősi birtokát vette el a beszivárgott gyülevész bitorlóktól. Hiszen leigázott, szorongattatásban élő vérei hívásának engedelmeskedett, amikor hosszú vándorlások után hazatért, és helyreállította, megerősítette a jogfolytonos magyar államot. Nem akarom Szent István és más vezetőink jelentőségét csökkenteni, tévedéseit, balfogásait felnagyítani, de határozottan kijelenthetem, hogy az árpádi mű tökéletessége vitathatatlan, s azóta sem termett az ő képességeit, messzi jövendőbe sugárzó erejét fölülmúló államférfi a Kárpátok tájain.

Fölösleges bizonygatni, hogy Árpád alatt és előtt - a történelmi viharok s az időnkénti mélypontok ellenére - a magyarság fénykorát élte; azaz rendkívüli tekintélyű, legyőzhetetlen nemzet volt, mellyel egyetlen nép sem akasztott szívesen tengelyt. Dicső múltunk sok évezredes történetére az árpádi bejövetel tette föl a koronát. A magyar nyelven beszélő, magyar nevet viselő, magyar vezetés alatt álló nemzet ekkor egyesült itt élő testvéreivel, s ekkor vonta végleg fönnhatósága alá a Kárpát-medencét, mint jövendő életterét és hazáját. Közös emlékezetünkben aligha létezhet ennél jelentősebb, sorsunkat döntőbben meghatározó cselekedet. A hon(vissza)foglalás vagy honalapítás nemzeti létünknek, megmaradásunknak és fejlődésünknek a fundamentumát és feltételeit jelenti.

Vajon minek köszönhető, hogy egy évezredes folyamatos hanyatlás után ilyen siralmas, legyengült, végső fölszámolásra érett állapotba kerültünk? A számos ok közül ki kell emelnünk kettőt. Az egyik az, hogy a nyugati métely hatására szétrohadt a kipróbált magyar társadalmi szerkezet, felborult az ősi törvény- és szokásrendszer. A másik, hogy egy elferdített vallást kényszerítettek ránk (az eredeti jézusi tanítások helyett a Saul rabbi-féle judeo-krisztianizmust!), ugyanakkor tönkrezúzták hagyományainkat, rovásírásunkat, írmagostul kiirtották táltos-hitünket, sőt, a régen átvett valódi kereszténységet is kiégették agyunkból. E két ok miatt a magyarság elbizonytalanodott, testébe idegenek ékelődtek, szilárd egysége és küldetéstudata szükségszerűen megbomlott, de megrendült a természettel s a fönti világgal való szerves összhangja is. Ellenségeink célratörő aknamunkája, pusztításai nyomán a szeretet virágzó népe, a tudás s az égi fény ragyogó nemzete lassan elszürkült, megmérgeződött és szakadékba süllyedt. A későbbiek során is akadtak kiváló vezérei, jelentős egyéniségei, voltak még káprázatos fellángolásai, legendás csatái, de soha nem bírt már tartósan felkapaszkodni az árpádi szintre. A XX. század borzalmai (a két világháború, Trianon, az 1919-es s az 1945 utáni cinbolsevizmus, valamint a jelenlegi sátáni globalizmus) aztán megpecsételték sorsát: lebunkózták, sárba taposták, bilincsbe verték, szétvagdosták, s a szüntelen genocídium, a kegyetlen szellemi és fizikai terror nyomán egészséges ösztöne, immunrendszere, hite is elvásott, s immár a halál torkába szédült.

Derék eleink nem valamiféle lusta nomádok vagy barbár rablóhordák voltak, hanem minden foglalkozást és mesterséget magas színvonalon űztek (a földműveléstől az iparig), sőt e tudásra önzetlenül megtanították közeli és távoli szomszédaikat is. Bizony, a nyomorultnak, nihilistának és brutálisnak bélyegzett magyarság fényévekkel fölötte állt irigy és korlátolt ellenségeinek, mind munkakultúrában, mind szellemi-művészeti és erkölcsi-vallási téren. A mai átlag-magyar igényei szerények és megvalósíthatók. Nem ködös ábrándokat, nem délibábokat hajszol; s a földön jár, nem a fellegekben. Emberibb körülményeket, értelmes munkát, esélyegyenlőséget, közteherviselést, törvényes rendet és létbiztonságot, igazságos társadalmat és tiszta közéletet, családvédelmet és nemzeti összetartást, szabadságot és függetlenséget, békésebb jelent és boldogabb jövőt óhajt magának s utódainak. Ám azt tapasztalja, hogy az évtizedek óta rákalapált utópisztikus politikai-gazdasági-kulturális ,,modellek" jármában sínylődve egyre távolabb kerül önnön eszményeitől és hagyományaitól. Azt érzékeli, hogy az elérhető elérhetetlenné válik.

Nyilvánvaló tehát, hogy egy rendszerváltás (és államformaváltás) csak akkor lehet eredményes, ha a vezérkar letér az eddigi tévutakról, ha radikálisan szakít a mások által előírt szabályokkal, s minden téren a magyar érdekeket képviseli. Fel kell építenünk egy hierarchikus, tekintélyelvű társadalmat, melynek élén lehetőleg egy Árpád véréből (a Turul-nemzetségből)származó szakrális király vagy fejedelem áll (idegenek kizárva!), aki felelősen irányítja és önzetlenül szolgálja népét. Helyre kell állítani a Vérszerződés eszmeiségén alapuló ősi alkotmányosságunkat s a Szent Korona legfőbb közjogi méltóságát! A fajvédő nacionalizmus alapján vissza kell adni a nemzet önbecsülését, küldetéstudatát, területi és szellemi-kulturális egységét. Száműzni kell az ateizmust, a marxista materializmust, a libertinus kozmopolitizmust, az anarchikus demokráciát s minden ,,másságos" elvet és gyakorlatot. Mert ezek végrehajtása után a többi már gyerekjáték, míg nélkülük dögkútba, kaszásverembe zuhanunk.

Számot kell vetnünk múltunkkal, hogy felépíthessük jövőnket. A hazugság mocskától megtisztított történelmi igazságot, hajdani dicsőségünket nem csupán önmagáért kell feltárnunk és nyilvánosságra hoznunk, hanem azért is, hogy kapaszkodót leljünk, s példát, energiát meríthessünk belőle az előttünk tornyosuló feladatok megoldásához. Meg azért is, mert a rabság sivár napjaiban is édes a daliás időkre visszatekinteni. Itt minden elhagyatott rom, minden talpalatnyi föld nagy idők tanúja. Mi, kései utódok valamennyien felelősek vagyunk azért a mérhetetlen közönyért, tékozlásért, azért a szellemi és fizikai pusztulásért, ami egész hazánkat jellemzi. Bolygónk bármely nemzete büszke lenne, ha ilyen ősi történelemmel és kultúrával rendelkezne. Ám mi ahelyett, hogy a nagyvilág tudomására hoznánk, hogy kik vagyunk, milyen tagadhatatlan jogunk van a teljes Kárpát-medencére, inkább lehajtott fejjel, beteg testtel és torz lelkülettel bolyongunk a porló kövek között. Más népek nem létező históriát, meséket, mítoszokat gyártanak maguknak; mi valódi múltunkat, páratlan nagyságunkat, értékeinket félve eltagadjuk, sőt, tárgyilagos számbavételét is megakadályozzuk. Szomorú dolgok ezek, torkunkat keserűség fojtogatja. Vajon miért, s mért pont nálunk van így mindez, vajon így kell-e lennie? Nem, mindez nem véletlen, nem a dolgok rendjéből fakad.

Hosszú évszázadok ellenséges szándékai, a pángermán, pánszláv, s főként a cionista törekvések okozták azt a romlást, ami éppúgy megnyilvánul történetírásunkban, mint egész nemzeti kultúránkban, vagy bennünk, magunkban. Gőgös és idegen királyok, önző főurak, pöffeszkedő egyházi méltóságok, áruló tisztviselők, beépített értelmiségiek, bolsevik szekértolók vállvetve azon munkálkodtak, hogy a magyarság elfeledje ünnepeit, hőseit, eredetét, elveszítse közös élményeit, megtartó szellemét és hagyományait. Majd testi-lelki megnyomorításával, hazug elvek rákényszerítésével, erkölcsének, hitének bemocskolásával sötét erdőbe, bűzös mocsárba rántották, végül gyökértelen lakájnéppé alázták fajtánkat. Kitartásuk meghozta gyümölcsét: ma már életkedvünk, élni akarásunk is elégtelen, s képtelenek vagyunk kellően védekezni az új gyarmatosító, beolvasztó folyamatok ellen. Mert nagyon igaz, hogy amelyik nép megtagadja múltját, elássa kincseit, az lemond jövőjéről, s ezzel tulajdonképpen önmagáról is. Ma a puszta létünk is veszélyben forog. Félő, hogy amit ellenségeink korábban tűzzel-vassal sem tudtak elérni, teljes legázolásunkat néhány évtized alatt bevégezzük mi magunk. Ők csak arra vigyáznak, nehogy fölébredjünk, és eszünkre térjünk, nehogy a ködös homályból kilépjünk egyszer a fényre. Alig vagyunk már, akik ez ellen lázadunk, akik éjt nappá téve küzdünk azért, hogy a nemzetet talpra állítsuk és kivezessük ördögien gonosz labirintusából.

Rendkívül nehéz, szinte reménytelen és hatástalan ilyen nyomorúságban, istentelenségben megújulásról beszélni, s a fellendülés, a boldogulás kapuit döngetni. De amíg egyetlen nemes magyar is lélegzik ezen a szent földön, nem hagyhatjuk abba a küzdelmet, nem adhatjuk fel a végső élethalálharcot. A karizmatikus vonzáson, a zseniális adottságokon túl, ehhez a kötéltánchoz angyali türelem, fanatikus elszántság, kamikaze vakmerőség is szükséges, mert történetünk legrombolóbb, legdémonibb kannibáljaival kell szembeszállnunk megmaradásunkért. Ne legyen bűntudatunk, mert nem vétettünk senkinek, hanem ártatlanul szenvedő áldozatok vagyunk! Támadóink, vérszopó zsarnokaink, ,,sorstalan" árulóink, idegen hóhéraink a bűnösök! Haragudjunk rájuk, vessük meg hitványságukat, majd kergessük el, szórjuk szét őket a vaksötét űri éjszakába! Gondoljunk arra, mit tenne Árpád apánk, ha feltámadván látná édes fiai tehetetlen vergődését s mardosó kínjait. Puszta kézzel, egyenként fojtaná meg az összes népnyúzó haramiát, hogy hírmondójuk se maradjon többé.

Végzetes tragédia, hogy idáig züllöttünk. Sőt, immár ötödik alkalommal, a ,,szabad" választásokon, megalkuvó szolgalélekkel, ismét egykori gyilkosainkat, irgalmatlan eltipróinkat ültettük a nyakunkba. Pedig velük csak beteljesedik pusztulásunk, általuk elveszítünk mindent: kifosztják maradék hazánkat, megölik gyermekeinket, fölélik jövőnket, s elorozzák az utolsó termő rögöt is! Az ő révükön a szervezetten összeesküvő Európa, az USA és Izrael végleg fölszámol és nyomtalanul eltüntet bennünket. Herder jóslata, Kölcsey, Petőfi, Ady, Prohászka és Szabó Dezső aggódása soha nem volt aktuálisabb, soha nem álltunk még közelebb a megsemmisüléshez.

Ne hátráljunk többé, ne mondjunk le önként semmiről, ami a miénk! Ezzel tartozunk vitéz elődeinknek, de magunknak és utódainknak egyaránt. Lássunk végre tisztán, és úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk! Csak egy szellemi fegyverekkel alaposan fölvértezett, kultúrfölénye biztos tudatában összefogó, mindenre elszánt, hősies magyarság számíthat győzelemre. Talán születik még egy új Árpádja, egy ifjú Atillája, egy villámló Hadura a magyarságnak. Aki lelket önt belénk, aki fölráz minket, és sikerre viszi eltiport ügyünket. Tömérdek a gondunk, veszélyben van hazánk, mégis bizakodjunk abban, hogy Boldogasszony Anyánk s a Magyarok Istene most sem hagynak cserben; küldenek majd egy bátor szabadítót, aki megmenti letaglózott, szerencsétlen, csüggedő nemzetét.

Kedves honfitársaim, imádkozzunk, dolgozzunk és harcoljunk érte, hogy valóban így legyen!

Siklósi András

Nemzeti InternetFigyelő
http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/08/01/a-hagyomanyt-apoln i-a-jo-peldat-kovetni-kell/

Link





Siklósi András: Gyilkosaink ellen

Még dőzsöl a zsarnok zabál és iszik
Vérünkben áztatja szennyes mancsait
s javainkban dúskál Sandán vigyorog
Bilincsbe vert lelkünk némán háborog

Elpusztítanak hogyha nem vigyázunk
széttépik jövőnket s meglopják álmunk
Vissza kell térnünk őseink hitéhez
gyökereinkhez s az éltető Fényhez

Micsoda sors az amit nekünk szántak
pribékjei a rettentő Sátánnak?
Elég a nyomorból nem tűrünk tovább
Mától hóhéraink hordjanak igát

mert mi itthon vagyunk ez a mi hazánk
édes szülőföldünk ölelő anyánk
Eljött a mi időnk Bár nincs fegyverünk
végre eltiprónk szemébe nézhetünk

Rongyosok vitézek ne aludjatok
veszély fenyegeti szabadságotok
Nem bocsáthatunk meg nincs több szeretet
Isten se véd meg egy puhány nemzetet

Előre halálig Nincs mit vesztenünk
csak ha bátran küzdünk akkor győzhetünk
Tüzes magyarok rontsunk a gonoszra
űzzük innen el vagy fojtsuk a porba





menusgabor, 2012. augusztus 10. péntek, 19:59
Címkék: Hatalmas királyunk, Szent István, Szent Korona, Szabó Dezső, Boldogasszony Anyánk, Magyarok Istene,
Kommentek
Az Úr tüze szívünkben ég
Az Úr tüze szívünkben ég
hogy hirdessük az ő nevét
amely hatalmas és fenséges
és mint zászló leng népe felett

Kétezer év elszállt hamar
közel az úr eljött országa
Jézus, őrt állunk,
Te vagy királyunk
szólj Urunk hozzánk
szolgáid vagyunk

Szűnjön a sötétség
támadjon fényesség
és győzze le az éjszakát
dicséret szárnyaljon
szeretet áradjon
mert itt van Ő a megmentő

És egy szívvel egy lélekkel
dicsérjük őt új énekkel
nem hátrálunk meg előre nézünk
együtt jutunk hitből hitbe

Vitéz harcos vezet minket
megerősíti lépteinket
győzelme biztos a cél előttünk
hervadhatatlan koronát nyerünk

Szűnjön a sötétség...
dandej, 2019. március 24. vasárnap, 21:30
Szentek körében Székesfehérvár fogadalmi ünnepén
térdhajtásra, tiszteletadásra.
A nap folyamán az ünnepélyesen kihelyezett missziós keresztnél vezetett szentségimádásokat tartottak, majd Bozai Márton atya, az eucharisztikus kongresszus székesfehérvári egyházmegyei előkészületeiért felelős referens tartott vetített előadást a kongresszus történetéről és a 2020-as magyarországi találkozó terveiről.
Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária, emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked felajánlott. Tekints kegyes szemmel országodra, városunkra: légy szószólónk és közbenjárónk Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom indít, hogy oltalmadban keressünk menedéket mi, a te néped és örökséged. Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki bajtól országunkat és városunkat. Hazánk főpásztorainak nyerj isteni segítő kegyelmet küldetésük
maroka, 2018. augusztus 15. szerda, 15:59
Ima Szent István királyhoz
Imádkozzunk közösen Szent István királyhoz hazánkért, aki ma éppen 980 éve, 1038. augusztus 15-én lépett át az örökkévalóságba.
Nemzetünk apostola és hatalmas pártfogója, szeretett királyunk, Szent István király!
Te őseinket a hit világosságára hoztad, megtért népednek templomokat és iskolákat emeltél, szegényeit, árváit és özvegyeit szerető atyaként tápláltad és így műveltté, boldoggá iparkodtál tenni nemzetedet.
A te tömérdek fáradozásod, kiállott küzdelmeid és mindezekkel szerzett nagy érdemeid miatt gyermeki és most is alattvalói bizalommal fordulunk hozzád, ó, apostoli szent királyunk.
Kérünk, ne vond meg hathatós pártfogásodat a te magyar népedtől, melyet annyi munkával megtérítettél.
Kérj számára buzgó apostolokat; eszközöld ki a hit egységét, az erkölcsös életet, hogy üdvösséges törvényeid és az igaz atyai szívedből fakadt intelmeid szerint, a szeretetben egyesülve az egy igaz hitben állhatatosan megmaradjunk, szent életed nyomdokait kövessük és így egykor veled együtt
maroka, 2018. augusztus 14. kedd, 10:13
Az angol királyok félig magyarok
ennyit ír: "in ipsis infantiae gradibus instates" - gyermekkorukban elhaltak

Egy XIV. századi magyar krónika, Sequitur de regibus közlése:



Mindig csak fiú nevek. A család nevét, fényét, gazdagságát a fiúk vitték tovább. A nők ebben a korban nem számítottak, hisz csak az volt a dolguk, hogy utódokat hozzanak a világra. Nem meglepő, hogy némely magyar királyunk feleségének a nevét sem ismerjük.

Árpád-házi Ágota történetének kezdete a ködös angol-honban kezdődik a IX. században!

OLVASSUK:

Magnus Kanut dán király megtámadja Anglia uralkodóját, s megöli "Vasbordájú" Edmunt királyt.




Gyermekeinek,
menusgabor, 2018. augusztus 08. szerda, 22:59
Szent Jakab hava
angyalok és szentek kíséretében jelent meg Szűz Mária és ,,skapulárét", vállruhát nyújtott át neki, e szavakkal: ,,Aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére."

Július 17. Elek, András és Benedek:
Szent Elek a IV. században élt. Elhagyta családját. Imádsággal és vezekléssel töltötte életét.
András és Benedek, mester és tanítvány. Nem magyarok, de régi hazánk földjén éltek, szent életükkel hazánkat szentelték meg. András lengyel remete volt, aki első szent királyunk, István király hírére hazánkba jött, és a Vág-folyó partján, Trencsén közelében egy barlangban remeteként élt. Elhagyatottan halt meg. Barlangját tanítványa, Benedek örökölte.
Benedek a kapott gazdag alamizsnákat mindig a szegények közt osztotta szét. Ő a szegények és ügyefogyottak védelmezője. Kóbor rablók ölték meg, és a Vág-folyóba vetették.

Július 22. Mária Magdolna:
Bűnbánó Magdolna ünnepe. Mária Magdolna Jézus kortársa volt. Mielőtt megismerte Őt, bűnös életet élt.
evavicus, 2018. július 01. vasárnap, 23:43
Árpád-házi Szent László király
..................
Ünnepe Június 27.
Árpád-házi Szent László királyunk életét számtalan csoda kíséri.
Árpád-házi Szent László, a magyarok királya nemcsak testi erejével, szálfa termetével tűnt ki kortársai közül, de tudásával, művészi érzékével és lelki jóságával is. Isten kegyeltje volt. Nevéhez csodák fűződnek és mondák végtelen sora.
Nagy Magyarország egész területén találunk Szent László forrásokat, amit nemes királyunk fakasztott bárdjával, szomjazó katonáinak. Csaknem 30 falu vallja, hogy a lovagkirály keze, kardja, bárdja, lándzsája vagy épp lova patája nyomán fakadt forrásvíz a településük közelében ( pl. Nyitra, Püspökszentlászló, Torda, Erdőbénye, Kővágótöttös). Imádságára nyílt meg a tordai hasadék, hogy megmenekítse Szent Lászlót az üldöző kunok elől; lovának nyolcszögű patkónyomát máig őrzi a Patkóskő.

Szent László király megállítja a pestisjárványt
A
maroka, 2018. június 27. szerda, 11:22
Az erdő meséje
egész természet
csak azon volt, én úgy látom,
hogy te légy a legislegszebb
játékbaba a világon.

Mendegélünk majd kettesben,
elbolyongunk ott magunkban,
forrás mellé pihenünk le,
az egy hársfa alól buggyan.

El is alszunk ott, virággal
hint a hársfa halkan ringva,
juh-karámból pásztor tülke
búg bele az álmainkba.

Egyre jobban összebújva
szundikálunk, szundikálunk.
Hallga, hallga, bölcs tanácsát
hívja most urunk-királyunk.

Hold besüt a lombok résén
szép fehér forrás fölébe
és körénk gyűl innen-onnan
őfelsége udvarnépe:

tenger habfehér csikói,
nagy bölénybikák, őslények,
dús aggancsú szarvasgímek,
kicsinyükkel a nőstények.

A hársfánktól sorra kérdik,
kik vagyunk és tanakodnak,
majd az ágat félrehajtja
jó gazdánk és szól azoknak:

"Ó, nézzétek, hogy alusszák
erdő álmát, ó, de szépen!
Mind a ketten véghetetlen
kedvesek,
evavicus, 2018. június 25. hétfő, 15:41
125 éve hunyt el Erkel Ferenc
Brankovics György, a Névtelen hősök már nem tettek szert ilyen népszerűségre. A komponista hetvenöt éves volt, amikor az újonnan felépült Operaházban bemutatták kilencedik operáját, az István királyt. Az intézmény megnyitására rendelt, de csak a következő évben bemutatott művet 1885-ben tizenháromszor játszották, de - hatalmas költségigénye miatt - eredeti formájában csak Erkel születésének bicentenáriumán, 2010-ben Komáromban szólaltatták meg újra. Az opera 2013-ban államalapító szent királyunk halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulóján a margitszigeti szabadtéri színpadon kelt ismét életre, helyreállított változata 2014-ben jelent meg CD-n. Utolsó operáját Jókai Mór nyomán Kemény Simonról kezdte írni, de már nem jutott a munka végére.

Erkel kiváló karmester is volt: az Operaház ünnepélyes megnyitásán 1884-ben ő vezényelte a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását. Ő dirigálta nálunk először Beethoven kilencedik és Schumann első
menusgabor, 2018. június 14. csütörtök, 20:45
Képek, videók
Atilla-Kiralyunk.jpg
menusgabor
2018. június 03. vasárnap, 21:08
Krisztus Királyunk
sacimama
2014. november 23. vasárnap, 01:37
királyunk.jpg
agica2004
2012. április 09. hétfő, 16:43
Szt.István királyunk...
margo511
2008. augusztus 20. szerda, 14:44
Mátyás királyunk
krisztirec
2006. június 24. szombat, 22:39
szent István jobb 1207.jp
maroka
2018. december 07. péntek, 18:29
17623-szent-istvan-nap ok-
vorosrozsa66
2018. augusztus 20. hétfő, 20:10
Szent István király - Szo
menusgabor
2018. augusztus 20. hétfő, 12:45
simonyi-szent-istvan-u nne
vorosrozsa66
2018. augusztus 20. hétfő, 11:13
Szent István
taltos1
2018. augusztus 20. hétfő, 00:37
Szent István szökökút
wob
2018. július 21. szombat, 10:14
DSCN0048Szent István bron
irmus
2018. június 08. péntek, 06:23
DSCN0047Szent István mode
irmus
2018. június 08. péntek, 06:23
Szent István mozdony
irmus
2018. május 19. szombat, 16:44
szent istván koronázása.p
chillik
2017. október 24. kedd, 18:06
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.