Belépés
2020. július 13. hétfő | 29. hét | 195. nap | 15:47 | Jenő
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Trianon 100
Épp egy évszázaddal ezelőtt a Párizsban tárgyaló magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára. A szomszédok Magyarország területének kétharmadát oszthatták fel egymás között, mert ezt kívánta a győztes nagyhatalmak érdeke. De miért voltak ilyen szigorúak a feltételek? Mit és miért vesztettünk el 1920-ban? A Trianon100 elnevezésű cikksorozatunk első epizódja.

A győztesek írta történelem egyik következménye, hogy száz év elteltével is lehet agresszorról beszélni, a vesztesre bűnbakként mutogatni, az pedig idővel tényleg magára is veszi. Csakhogy az első világháború kirobbanásáért, elhúzódásáért, minden szenvedéséért és tragikus következményeiért nem egyik vagy másik állam, hanem az önző, kegyetlen és elvakult európai nagyhatalmi politika volt a felelős.

Mindkét oldalon.

Alig várták, hogy egymás torkának essenek

A napóleoni háborúk után beállt hatalmi egyensúly a ,,hosszú XIX. század" végére rogyadozni kezdett. A nagy háború előtti néhány évtizedben a Német Birodalom elképesztő gazdasági fejlődésen ment keresztül, amit szeretett volna világpolitikai befolyásra váltani. Ez már önmagában kibékíthetetlen ellentétet okozott Nagy-Britanniával és Franciaországgal, utóbbi ráadásul azt sem tudta lenyelni, hogy a francia-porosz háború során (1870-71) a németek elfoglalták Párizst, majd elcsatolták Elzászt és Lotharingiát.

A németek legmegbízhatóbb szövetségese, az Osztrák-Magyar Monarchia Oroszországgal feszült össze a Balkán feletti befolyásért, Törökországot pedig területi veszteségei fordították szembe az angolokkal, franciákkal és az oroszokkal. A világháború előestéje ezen érdekek mentén szövetségekbe rendeződve találta az öreg kontinens államait, a végletekig feszült légkörben csak idő kérdése volt, mi és mikor robbantja ki a fegyveres összecsapást.

A politikusok és a közvélemény tájékozott rétege az Európa puskaporos hordójának is nevezett Balkánra figyelt, és valóban: Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörökös meggyilkolása után Ferenc József hadat üzent Szerbiának 1914. július 28-án, ez borította a dominósort. Ha úgy tetszik, az első világháborút az osztrák-magyar uralkodó robbantotta ki, de ha nem ő, megtette volna más, egyéb indokkal - a nagyhatalmak 1914-ben már csak a casus bellire vártak, hogy egymásnak eshessenek.

Érdemes megemlíteni Olaszországot is, mert képviselői ott ültek az antant bizottságaiban a Párizs környéki békék kidolgozásánál. Itália egy 1882-es szerződés szerint Németország és a Monarchia szövetségese volt, ám a háborúban eleinte nem vett részt: arra várt, melyik oldal ígér többet. Ez végül - érthető módon - az antant oldaláról érkezett az osztrák és magyar területekre pályázó olasz politikai elit számára, így 1915 májusában Róma hadat üzent Bécsnek, melynek következtében az itáliai front lett a magyar katonáknak a poklok pokla.

A poklok poklában is helyt álltak a magyar katonák

Az isonzói frontot a rettenetes körülmények és a heves harcok tették a poklok poklává, a magyarok itt szenvedték el a legnagyobb veszteségeket a nagy háborúban. Két és fél évig működött ez a húsdaráló.

"Jaj, a legyőzöttnek!"

Az első világháborút követő ,,rendezést" a nyers erő dominálta, gyökeresen új helyzetet teremtett Európában, de a lehető legrosszabb értelemben. A győztesek célja nem a stabil, hosszú távú béke megalapozása volt, hanem érdekérvényesítés, hegemóniájuk bebetonozása, az ellenfél teljes kiiktatása - ,,Jaj a legyőzöttnek!"

Mi, magyarok joggal érezzük úgy, hogy bár semmiféle ráhatásunk nem volt a ,,nagyok" ügyeire, az ostor mégis rajtunk csattant.
Ezeréves határokat roppantottak össze, arányait tekintve a Magyar Királyság szenvedte el a legnagyobb veszteséget: Horvátország nélkül számított területének több mint kétharmadát, magyar anyanyelvű lakosságának egyharmadát.

A vesztesek sokszor maguk is elhiszik, hogy bűnösök, főleg ha évtizedeken át tartó diktatúrában az iskolában is ezt tanítják neki. Megérdemeltük,

mert ,,mi kezdtük a háborút",
mert csúnyán bántunk a nemzetiségeinkkel,
mert amúgy is létszámbeli kisebbségben voltunk Magyarországon,
mert végre nemzetállamok jöttek létre egy idejét múlt képződmény helyén,
és még folytathatnánk a hosszú időn át szajkózott tételeket. A Trianon100 sorozatunk keretein belül a későbbiekben igyekszünk ezekre egyenként is kitérni, most keressük inkább a békediktátum fajsúlyosabb okait.

Ha röviden akarjuk megfogalmazni, Magyarország megcsonkítását az 1920. június 20-ai Trianoni békeszerződéssel a nagyhatalmak Európát átrajzoló önös érdekei vezették, amihez külön kapóra jött a környező országok felfűtött nacionalista étvágya.

HIRDETÉS
A Monarchia szétzúzása volt a cél
Ahogy teltek a háborús évek, haltak az emberek, ürültek az erőforrások, tűntek fel az olyan aljas eszközök, mint a harci gáz vagy a korlátlan tengeralattjáró-háború, úgy tűnt tova az értelmes, a korábbi status quóra támaszkodó rendezés lehetősége. Furcsa egy háborúról ilyet állítani, de mivel az események eszkalálódtak, az egyetlen lezárása reálisan valamelyik fél totális veresége lehetett. Az Egyesült Államok 1917. tavaszi hadba lépésével a kérdés eldőlt: a győztes szerepét az antant hatalmak játszhatják el. Itt írtunk arról, hogy például IV. Károly békekísérlete az ellenségnél süket fülekre talált, a németek pedig egyenesen árulásnak tekintették.

Járvány vitte el az utolsó magyar királyt
IV. Károly száműzetésben fejezte be életét váratlanul és hirtelen: fiatal és egészséges volt, a spanyolnátha mégis egy hét alatt végzett vele.
Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el. Számukra a legfontosabb cél Németország padlóra küldése volt, ezt szolgálta jelentős területek elcsatolása, a haderő gyakorlati lenullázása, a gazdasági szankciók és az irracionálisan magas jóvátételi kötelezettség.

Ahhoz viszont, hogy a németeket tartósan is a padlón tarthassák, le kellett róluk választani a szövetségeseit. Ha ránézünk a központi hatalmak államait ábrázoló térképre, igen jelentős erőről van szó az Atlanti-partoktól egészen a mai Kuvaitig: Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Bulgária, Oszmán Birodalom. Ez az úgynevezett Közép-Európa és Elő-Ázsia tengely egy nagy katonai és hatalmi tömb a maga 169 millió lakosával, óriási területével a korabeli Európa erőforrásainak egyharmadát tudhatta magáénak.

Ezt szüntették meg a Török Birodalom és a Monarchia darabokra szedésével.

Szabad a vásár
Az előző századfordulón diadalát ülte a nacionalizmus, Románia ,,ősi román földként" tekintett Erdélyre, de jogosnak érezte a Partium és Kelet-Magyarország, vagyis egészen a Tiszáig húzódó terület bekebelezését. Szerbia is gátlástalanul tört észak felé, a cseh politikusokat meg nyilván a pánszlávizmus hatotta át, amikor közös hazát képzeltek el a szlovákokkal és a ruténekkel, és feltehetően ez indokolta a Nyugat-Magyarországon szélesen húzódó, Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot összekötő, úgynevezett szláv korridor tervét is.

Az utódállamok már a magyar fegyverletétel pillanatában támadást indítottak hazánk ellen abban bízva, minél nagyobb részt hasítanak ki maguknak, annál többet tarthatnak majd meg a leendő békeszerződés nyomán.
Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni: a Monarchia szétszabdalásához az antantnak csak be kellett dobnia a lapokat, a többit a környező országok nemzeti mozgalmai elintézték.

Diplomatikusabban folytatva, miért is ne használták volna ki a lehetőséget? Ennél azért persze bonyolultabb volt a helyzet, London, de főleg Párizs komoly energiát fektetett abba, hogy az események az érdekeik szerint alakuljanak, azaz például Románia és Szerbia ne forduljon egymás ellen a magyar Bánság birtoklásáért, illetve a ,,maradék" Ausztria és Magyarország alkalmas maradjon az önálló állami létre.

Kicsikkel töltötték ki a hatalmi űrt
Oroszország a forradalom, majd a bolsevik puccs nyomán befelé fordult, a britek és a franciák így szabad kezet kaptak Európa átalakítására, miközben a kontinens keleti fele ,,fokozott orosz veszéllyel" nézett szembe: a kommunizmus terjedésének rémével. Korábban a Monarchia legfőbb szerepe a nagyhatalmi egyensúlyban az orosz medve távoltartása volt, szétverése után logikus módon pótolni kellett a hatalmi űrt.

Ezt szolgálta a hatalmas pufferzóna létrehozása önálló kis államokból a Baltikumtól a mediterrán térségig. Ez az úgynevezett köztes Európa - természetesen brit és francia érdekszféra - volt hivatott keletről a bolsevizmust feltartóztatni, nyugati irányba pedig Németországot ,,sakkban tartani". E célok érdekében elsősorban a francia politika fektetett nagy hangsúlyt, egyúttal nem kevés erőforrást egy új hatalmi-katonai blokk, a Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság alkotta kisantant államok szövetségének létrehozására és megerősítésére.

Innentől kezdve költői a kérdés, miszerint a sokat által hangoztatott nemzeti önrendelkezés elve miért csak a szomszédos országokra vonatkozott, Magyarország esetén miért hagyták következetesen figyelmen kívül.

"Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája

Hozzátartozik a problémához az is, hogy az utódállamok ugyan nem mindig a legegyenesebb és ,,leglovagiasabb" módon, de végül mind a győztesek mellett fejezték be a háborút. Másrészt főleg a háborús években rendkívül aktív és sikeres propagandát folytattak az antant hatalmak illetékes köreiben, sokszor irtózatos csúsztatásokkal, hazugságokkal támasztva alá területi és egyéb igényeiket. Ezzel szemben Magyarország hiába volt egy nagyhatalom ,,egyik fele", önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót. És persze a veszteseknek, főleg a francia logika szerint, meg kellett fizetniük a háború árát.

A döntéshozók véleményét nagyban befolyásolták az olyan ,,Magyarország-szakértők" tudósításai is, mint például a skót Robert William Seton-Watsoné. Elfogultak és szélsőségesen ellenségesek voltak hazánkkal szemben, káros voltuk Trianon-kastélyban is érződött. A béketárgyalásokon is részt vevő ifjú brit diplomata, Harod Nicolson például így fogalmazott 1919-ben:

,,Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája."

Hazánk külföldi reprezentációját, a nagyhatalmak hozzáállását korábban minisorozatban részleteztük, érdemes belekattintani, innen az összes részhez el lehet jutni. Most csak megismételjük: ami történt, az színtiszta érdek, vaslogika volt, amit a XIX. századi, főleg francia hegemóniatörekvések eladhatósága miatt vontak csupán be a szavak szintjén a népek önrendelkezésének és jogainak mázával.

Öngyilkos legyen, hogy ne haljon meg?

Károlyi Mihály kormányfő 1918. november 13-án Belgrádban írta alá a Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti dokumentumot az antant megbízottaival. A környező országok támadása nyomán ezután 279 napig tartó honvédő harcok kezdődtek, a világháború jogi lezárásához, a béke és nyugalom megteremtéséhez a békeszerződés aláírására volt szükség.

Az Apponyi Albert vezette magyar küldöttség 1920 januárjában érkezett Párizsba, ahol rövidesen nyilvánvalóvá vált: nem tárgyalni hívták őket a győztesek, hanem az előre elkészített diktátum aláírására. Ennek ellenére sokáig folytatták még a szélmalomharcot, mire elfogadták, hogy nincs semmi remény, és március 31-én hazatértek. Apponyi híres párizsi beszédében drámaian fogalmazott, de igazat szólt:

Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.

Nem volt kérdés, hogy a feltételek elutasítása esetén a nagyhatalmak által támogatott utódállamoknak megvolt az erejük, politikusaiknak pedig az indíttatásuk is, hogy hazánkat letöröljék a térképről, így maradt az ,,öngyilkosság". Nem volt könnyű az aláírók személyének kiválasztása, végül Simonyi-Semadam Sándor kormányára, személy szerint Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre hárult a magyar történelem talán legszomorúbb feladata.

Elveszett az ország kétharmada
Magyarország számára csak ekkor, 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának pillanatában (16 óra 30 perckor) ért véget hivatalosan az első világháború.
A Szent István-i állam Horvátország nélkül számított 282 ezer négyzetkilométernyi területe 93 ezer négyzetkilométerre, 18,2 millió fős lakossága 7,6 millióra csökkent,
a Kárpát-medencei magyarság 30,2 százaléka került idegen ország fennhatósága alá:

Románia: 103 093 km2, 5,25 millió fő, 31,6 százalékuk magyar;
Csehszlovákia: 61 633 km2, 3,52 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: 20 551 km2, 1,51 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
Ausztria: 4020 km2, 291 618 fő, 8,9 százalékuk magyar;
Olaszország: 21 km2 (a kikötőváros, Fiume), 49 806 fő, 13 százalékuk magyar;
Lengyelország: 589 km2 (Szepes és Árva vármegye egyes települései), 23 662 fő, 1 százalékuk magyar.

Ahogy az előre látható volt, Európa átszabása nemcsak tartós békét nem hozott, hanem sokak véleménye szerint belelökte a világot az újabb, az előbbinél is pusztítóbb konfliktusba. A kisantant államok szövetsége hamar felbomlott, Hitler Németországa pedig erőlködés nélkül, néhány év alatt vonta érdekkörébe a köztes Európa államait. A végeredmény pedig a második világháború pusztítása és a holokauszt mellett a kommunizmus térnyerése volt, a németek után a Szovjetunió tenyerelt rá jó fél évszázadra a megállítására kialakított ,,pufferzónára".

A következő hetekben a százéves békediktátum összes fontos következményét feldolgozzuk a Trianon100 elnevezésű cikksorozatunkban.
klarika47, 2020. május 24. vasárnap, 11:11
Címkék: Apponyi Albert, Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia Oroszországgal, Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörökös, Ferenc József, Magyar Királyság,
Kommentek
Gróf Apponyi Albert Trianoni beszéde
Videó

*
- A jezsuitáknál tanult Apponyi Albert, a trianoni békekonferencia magyar küldöttségének vezetője
,,Hálás szívvel emlékezem mindenkor azokra az évekre, midőn tanuló társaimmal együtt én is Főtisztelendőséged vezetése alatt ismerkedtem meg nyelvünk és irodalmunk gazdag kincseivel, midőn ugyanezen bölcs és lelkes vezetés mellett a hazai kultúra lángoló szeretetére gyúltak ifjú szíveink..
Apponyi Albert gróf hat esztendőt töltött Bécsben a jezsuiták kalksburgi kollégiumában, ahol középiskolai tanulmányait végezte
........................
Apponyi Albert Ötven év (Budapest, 1922) című emlékiratában a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezett meg a kalksburgi kollégiumról: ,,Hat esztendőt töltöttem a jezsuiták fedele alatt, és csak jót láttam, csak jóban részesültem. A tanári és nevelői személyzet változásai folytán a rend tagjainak
maroka, 2020. június 04. csütörtök, 09:33
TRIANON… Pontosabban a Grand Trianon rózsaszín márván
TRIANON...

Pontosabban a Grand Trianon rózsaszín márványterme. Gyakorlatilag egy épület, mely a magyarság számára egy százéves trauma szimbóluma.
Gróf Apponyi Albert vezette delegáció elvégezte vállalt munkáját. Átvette a ,,béke" dokumentumait, amit a kormánynak alá kell írnia. Világossá vált, hogy a tárgyalásokra minket nem partnerként hívtak meg.
Az új határvonal kijelölését etnikai arányokkal, nemzeti törekvésekkel indokolták. Fontos szempont volt, hogy a vasút és a főbb közlekedési vonalak ne maradjanak magyar területen, nehezítve evvel egy újabb háborús konfliktus kialakulását és egy revízió lehetőségét. Az országot jóvátételre kötelezték, limitálva a hadsereg létszámát és eszközállományát.
Ezen intézkedések lényegében megalapozták az 1921, június 7.-én létrehozott Kisantant működését, mely kettős szerepet töltött be. Részben, a környező országok szövetségeként Magyarországot tarthatta sakkban, másrészt egy jövőbeli francia-német konfliktus esetén Németországot
koszegimarika, 2020. június 04. csütörtök, 07:48
Trianon 100 - Csütörtök este mutatják be az Apponyi Albert beszédét feldolgozó történelmi drámát
Nagy adóssága volt eddig a színházi és a filmes világnak egy Trianonról szóló mű feldolgozása, úgy tűnik meg kellett várni a századik évfordulót - hangsúlyozta az Apponyi Albertet alakító Rátóti Zoltán színész az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.

A dráma azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.

Rátóti Zoltán szerint nem lehet legendákat ábrázolni a színpadon "vagy ilyenkor egy olyan terhet vesz magára az előadó, amelyben kudarcot vallhat". Ezért a szerep megformálásakor megpróbálta megkeresni az olyan érzelmi kapaszkodókat, mint a hazaszeretet, a hazáért érzett felelősségérzet, amely számára is fontos érték.

Rátóti Zolán kiemelte Apponyi gróf politikai felkészültségét és a színészek számára is irigylésre méltó előadói képességét, amellyel a politikus elmondta a magyar ügy
velemenyezd, 2020. június 03. szerda, 14:22
Trianon 100 - Apponyi beszédét feldolgozó történelmi dráma látható a Duna Televízióban
Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója a műsorban elmondta: a filmet a keszthelyi Festetics-kastélyban forgatták Rátóti Zoltán mint Apponyi Albert főszereplésével, Georges Clemenceau-t Dánielfy Zsolt alakítja. A filmben sok szereplővel, gyönyörű környezetben és fantasztikus díszletek között idézik meg a kort, a beszédet Máthé Áron történész szakértő magyarázataival megszakítva dolgozzák fel. A film forgatókönyvét Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írta - tette hozzá.

A történelmi dráma azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttség vezetőjeként Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el.

Medveczky Balázs kiemelte: Apponyi csak arra kapott lehetőséget, hogy egy beszédet mondjon, ebben kellett összefoglalnia mindent, s ezt dolgozták fel filmes eszközökkel. Mint mondta, Apponyi valószínűleg tisztában volt azzal, hogy Magyarország sorsa nem 1920-ban Trianonban dőlt el, hanem jóval korábban,
velemenyezd, 2020. június 02. kedd, 15:35
Trianon - Háromszázharmincegyedik nap
egyedüli alapja az építésnek? Az anyagi erő lenne az egyedüli fenntartó eleme annak a konstrukciónak, amely összeomlóban van, mielőtt az építés befejeződött volna? Európa jövője igen szomorú lesz ebben az esetben. Nem hisszük, Uraim, hogy a győztes hatalmaknak ez volna a mentalitása; ezeket az elveket nem találjuk meg azokban a nyilatkozatokban, amelyekben Önök megállapították azokat az eszméket, amelyeknek győzelméért harcoltak, és amelyekben megjelölték a háború céljait." - mondta többek közt Apponyi Albert gróf magyar delegációvezető szóbeli válaszában a magyar békedelegációnak átadott békefeltételekre (Párizs, 1920. január 16.)
Minden süket fülekre talált. Megágyaztak a huszadik századi népirtásoknak, a fasizmusnak, a bolsevizmusnak, s utódaik ma is úgy vélik, semmiféle felelősségük nincsen e borzalmak áldozataival szemben.
S afölött is szemet hunytak s hunynak, hogy ezt a diktátumot, amelyben az utódállamokra is róttak kötelezettséget egyedül csak Magyarország tartotta be, s az
sandrapolke, 2020. június 01. hétfő, 08:29
Trianon 100 - Apponyi Albert beszéde a Duna Televízió műsorán
A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.

Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezer éves történetének egyik legsúlyosabb traumáját.

Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is. A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene
velemenyezd, 2020. május 26. kedd, 18:13
Madarak és fák napja május 10
megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.

Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett ,,természetvédő" és ,,erkölcsnemesítő" szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan "szép,
pacsakute, 2020. május 10. vasárnap, 23:51
Képek, videók
grof_apponyi_albert.jp g
hidaszl
2009. április 24. péntek, 12:42
A Harmadik Birodalom
makrancosholgy
2016. február 07. vasárnap, 19:19
A Hettita Birodalom
sanci81
2016. január 23. szombat, 12:06
Római birodalom
nagysugar
2013. október 13. vasárnap, 12:02
Hun-Birodalom.jpg
basikele
2013. július 01. hétfő, 03:45
A birodalom védője.jpg
pacsakute
2013. május 26. vasárnap, 14:46
Csányi_birodalom.jpg
agica2004
2012. július 14. szombat, 18:13
Orbán birodalom.jpg
agica2004
2011. július 28. csütörtök, 13:38
birodalom
erzsi610330
2010. január 24. vasárnap, 17:29
a birodalom visszavág1200
hollygergo
2009. január 19. hétfő, 20:14
birodalomkep.jpg
viktoria02
2008. december 26. péntek, 15:08
Eltüsszentett birodalom
bejami
2008. december 23. kedd, 18:58
eszeveszett birodalom.jpg
picurcica
2007. augusztus 10. péntek, 13:19
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.