Belépés
2018. december 15. szombat | 50. hét | 349. nap | 17:10 | Valér
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Fellner István






FELLNER ISTVÁN





AKKOR IS...

akkor is nyár volt
úgy fulladt ajkunk
hiába ittuk egymás
illatát,
akkor is vártuk,
zendüljön az ég
adjon némi megnyugvást,
hogy ölelésem
tőlem legyen forró,
izzó, vágyba torkolló,
akkor is csend volt
fullasztó,oly mély
lenézve mámorítóan szép,
legyezte hiú ábránd
ajkad szegletébe a várakozást,
akkor is volt-
lélek szerelem szeretet,
vágy indulat...s a csend,
csengettyű szó,édes álom,
megvalósuló,
akkor is volt-
szónak értelme hite,
foganata, sorsa,
ereje,vonzása,
csak halk volt ,alig hallható,
s ha ajkadat elhagyta,
néma árnyban fény játszott,
örömtáncot,
most is van,
bár lassuló,botladozó,de nekem
nagyon való,álmokkal ölelő,
s ha reggel ébred a mozdulat-
mi olykor reccsen,nyilall,
az enyém...s nem megosztható.





AMI KELLEMETLEN...

gyújtson tűzet a szerelem,
azokba kikben még nem égett,
hitet hitetlenekbe,
akarást elesettekben,gyengékben,
csendet hangoskodókba,
megbánást bűnös lelkekbe,
gyilkosoknak feloldozást,
keresztet templom előtt,
néma hallgatást bennünk
térdünk hajoljon
ne kényszerbe önként
s ha leple hull esténknek
adjunk egy imát
hogy megéltem-megélted
s ne feledd ha feledtek
nem bűn
nem átok...
csak kellemetlen.








ÁRNY-KÉRÉSE

ott hol a fény születik ,
lenne jó árnynak lenni,
hisz örökké tudnák csillogni,
fényben fürödni,
nem kellene-
kérni könyörögni,
hogy ne kelljen másokat
követni,mögöttük élni
testüket tűrni,
ennyi mit kér a szó,
s tán az álom-
hol nincsenek-
fény árny játékok.





CSAK AZ ÜRES UTCA..

elült a zaj
künn az úton
a fény is álmosan
bólint téglaporos falakon,
egy elkésett sóhaj
hagyja el ajkakat-
bólint rá a sötét,
múlott a pillanat,
elkélt másé lett-
csak az üres utca maradt





ELMERENGVE...

derékig gázolni e fehér időben,
hol csendesen roppan talpunk
alatt a fagyott lélek,
felettem remegő csillagfüggöny-
fázón húzza magára
takaróját a hold,
séta a téren lámpasorok alatt,
ajkamon csókod íze,
fátyolként kísér illatod-
s a béke,
jó is lehetne ha lenne,
de távol a jelen nekem- ki kérte-
sorstól tőled,
de legyint mint múló idő,
ki nem kér ,nem ad új -
hosszabb percet,
ó te téli éj,
mily szép a csended szinte hív-
megszólal bennem,
sikoltana ha tudna,értene -
de távol a tudat alatt-
sok tavasz él benne,
be jó lenne elcsenni tőle-
olykor kivirulna sok ember lelke,
s ha a béke szállna -
ismét mehetne télbe időnk,
durva hideg permete ölelne,
szele nem simítna- festene rózsát
arcomra kezemre,
tudom jó ez így,
s nem másként -nem én lennék
ki a kereket tekerné,
ingát állítana visszatekerne,

deresedő padsorok,
csupaszított ágak bokrok,
lassan fog telünk lehelete-
perlekednék vele de nem teszem,
most ő az úr-
s én mint szolga,
nem gördíthetek akadályokat...





ELMONDOM...

elsírt álmok
boldog ábrándok
estbe lopózó éjek,
halk mosolyú hajnalok,
permetező szürkület,
ti mind vagytok ,hogy én legyek,
pár pillanatra vele,
simulni örömben
sóhajokban szerelmet vallani,

boldog az éj festett arcán
csillagmosoly,
szellő rebbenne de fél-
hogy zavart keltene
e fekete csendben,
szól hát halkan ha lehet
halkan lebbenek,

legyen még egy korty
belőled-
érezzem mit más csak érezne,
ha hagynánk, ha tehetné.





ENNYI MIT KAPHATOK...

már nem bánt
a tagadás,
nem ha nem kérnek
képet,szavakat,
valahol mindig
valami elszakad,
vagy bennem - vagy benned,
és a foltozás, csak ámítás,
csendes elutasítás,
nem az fáj ,hogy elmúlt,
az,hogy nem mondják,
takaró mögött is ugyan az
maradsz,
s a függöny sem azért van
hogy elfedje az ablakokat,
hisz tudjuk hogy ott van,
valaha volt a szó,
néma érintés,
volt álom hentergő tévedés,
nem megváltó-de volt-
ma már csak szó nélküli csend,
hallgatag tagadás,
más lett az értelem
más az érzelem,
oly hideg a nyár,
s fura módon lett forró
a tél szele jege,
lehet ennyi mi jár-
ennyit adhat az álmatlan-
éjszakánk.





ERDŐMÉLYI PATAKMEDER...

mélyen bent-
hol csak mi vagyunk-
te-ki csilingelve csörgedezel-
az árny,pár settenkedő pillangó,
mozdulalan árnyék,
s a csobbanó csend,
idő törte fatörzsek,
ére mutatók-
mesébe illő kép-
hát írok hozzá egy mesét,
hulló könnyem itt nem látnák,
s jajom sem hallanák,
hát mosolyt küldök,
halk kacaj-
tudják -
ha e képet nézem-
tűnik búm,bánatom-
csak boldogságot érzek
múlnak a fájdalmak
sebeken a varr kemény
értelmet nyert az erény
szerény testben
a nagy lélek,meleget ád,
e kevés idő,
halk madár csevej ,élő
némaság,benne a halkuló csend,
s a feneketlen vakság,
már a boldogság is fáj,
e képzeletet felülmúló
érthetetlen boldogság,
mi nem kér csak ád...





ÉPÜLETROM...

megkopott fények
a falakon, fáradt évek
pergő vakolat alatt,
mély árok,
árokban a remegő percek,
reá hulló vásott emlékek,
már csak alig álló -
falain nincs mámor,
kréta pórban megbúvó
emlékek s a lélek,
mi tartja még-mint -
álom a való -
világot.





ÉRZÉSEK...

cseppekben jár a boldogság
s én ázok áznák,
fürdök -bár álmaimban-
de nem adnám semmiért,
hol köveket aprít a bánat
én szellőként seprem
s a múlt leplét terítem rá,

valóság küszöbén nem
meg állva ,
tárt ajtón belépni,
s míg éji bársonyra festi
falait szobám,
ünnepet ülni,
tort csendeset
sikoltva a gyönyörtől
csak némán-
hogy csak az hallja-
ki bennem él velem hált,

nem kell a reggel-
a holnap-
kellenek a percek megélt pillanatok,
kell az élet maga,
szavakba sűrített tett,
lágy mosoly,sima kilincs
mely ajkadat nyitja,
folyó cseppje szemeidnek
érzelmek kútja,
s merészen veder lennék
benned elmerülnék,
s a folt tűnne menekülne
nem vetődne ránk.





FÉLELEM../Goodbye My Lover..James Blunt/

elhagyni
oly nehéz,
surrannak az évek
így múlik minden mi szép,
lehull az idő köpenye,
meredten maradok,
magam, s a világ-közepe-
oly messze,
szélére sodort az őszbe
forduló csend,
hát néma sikolyt küld
ajkam feléd
Te csodás nap-
Te csodás éj..





GONDOLATFÜZÉR

fekete bevillan ablakomban
már nem hiányoznak a fények
hisz tudom ,ott vannak
mélyen árnyam megett a sötétben,
csendesen megülnek,
s ha fáradságom hí-gyere-
megosztom veled fekhelyem,
mélyen párnámon, hol
álomtündérek énekelnek,
ölelve lészen néked hely,
karod ha akarod ,ölelhet
ajkad ajkamon- csüngve-
betelhet-a vágy-
egy álom-nem csak képben,
emlékekben-
egyszer tán lélektől testtől övezve,
.....
de hűts te éj -napnak végzete-
ne adj szavakat,képeket-
miket képtelen elmém felfogni
csak az akarat mi ébren tartja,
létező, vagy lehetetlen téveszmét,
ne ámíts hisz a valóság,úgy int-
mint harang mi imára hí,
maradj vakság-
ne lássam idéző álmaim.
hogy ne keljen,
.....

s reggelekken közösen csenünk
ajkadra mézet...





HA A LÉLEK BOLDOG

pára hull rád
festett ajkad
életre kél,
ölelésbe menekül tested
karomnak édes teher,
szál a fény, szemed tükrében
villan a kép,
mámort ad, s némi reményt,
forrón él a vágy
lüktetve kér s ád,
már nem beszél az idő,
nem fogy ,örök hisz-megszűnt-
léte nem fontos,
való és álom oly keverék
mi hatol lelkeden testeden,
alkalomra vár-
beteljesedve hanyatlik mint
test mi megadja-
...
csillan az esős éj,
pár elkésett felhő könnye
még elér,
csomóban alig hajam
tarkómra ér,mosolyba szaladt
ajkamra csorduló lé,
boldog elfogott pillanat
ázott test-boldog lelket
takar.





HA A SORS ENGEDNE

kútba esett boldogságok,
s mi ott állunk meredten
mélybe meredve,
csordul nedve búnak bánatnak
kezünk megremegve markolja,
s hol a remény száll, nem osztanak
helyet,vakon tapogatunk-
mint nem látó istenek,
hogy fognám kezed
pillantásodat keresve
biztonságot adva szívednek,
hófehér lelkednek,
.....
"jöjj újra ifjúság,vagy csak a vágy
mi eltakart minden veszélyt
tomboljon ismét a régi hév
merítsük az élet sűrűjét,"
.....
mélyben alant
kávában kapaszkodva
csorog le életünk gyenge fala,
lábunk előtt talpunk alatt
taposva porba,
könnyünkkel keveredve
sárba mocsokba,
én büszke vagyok e sárra,
hisz nekem életem sara,
benne múltam szűkös darabja ,
míg más tagadná,eldobná,
gyűröm taposom kéregbe keményre,
legyen oly alap-
melyre falakat húzhatok,
falakat várakat-
szobákat-
csendes zugokat,nyoszolyát
lenge takarót,párnákat ,
ajkadra ajkamat,
kebledet keblemre,
illatunk keverve,
hörpintve a gyönyört,részegen,
s hörögve telni be-
ha a sors engedne.





HA A SZÓ MAJD SZÓL

majd szól a szó ha elég,
s máglyán tüzelem el
írott tetteimet,
hamuit úgy szóróm szerte-
széjjel,
ne adjon tápot,ne fertőzzön,
elmorzsolom eme átkot,
elfúvatom szellővel,
vihar lepedővel,
szól a szó ha már kevés,
nem ér,nem éget,
nem ád, s jelentéktelen szellem-
csak fékez,
nem mar, s nem idéz fel
édes múltat,képet,
akkor néma lészen az írón,
beszáradt festéke,
jelképe lesz,
rovott életemnek,
ha a szó majd szól.





A HOLNAP

zsong a fej -
pihen a láb
járt eleget
most hull az ige
ajkadon,
valahol a csend dalol,
belepi ágyad -
a nincstelen
halott szerelem
térdeplőn kérsz egy szebb
napot,pillanatot eleget,
kegyes a holnap nem ígér,
ha megéled tán ad.





KORAI GONDOLATOK../vagy megártott a meleg?/

mint fából a véső
ha hasít és ujjat hoz,
fájdalommal küzd
az életre hívott új,
hisz még annyi a minden,
benn oly sok a gát ,kín,
megalkuvás,
részegen tán jobb lenne
bírni a sok változást
.....
bérlemény e föld,
benne mi gyarlók a tékozlók,
csak kaptuk-
nem örök,hisz minden változó,
a szín, a fény, árnyék,
test a lélek,
szerelem szeretet,
s mi magunk, ahogy küzdünk,
hogy jobb szebb legyen...





KÍVÁNOK

mézben gazdagot
csendben mélyet,
érintésben boldogságot,
szemekben a tükröt,
mélységben a mámort,
mámorban a kéjt,
éjben a világot,
s világban a békét...





LÉTÜNK...

Létünk
mint porszem,
annyit ér,
ha nincsen ki,
emlékezzen ,
könnyet ejtsen..





LOBBANI FÉNYESET

fényben is gyertyát gyújtok,
a viharban , a szellőt keresem,
hogy lágyan simítsa ráncaink,

nem a hulló csillagra vágyom
én a fényeset imádom,
az éjben sötét folttá válni
úgy vigyázni,félve lépni,

némán táncot járni,
képzeletben ölelni
bánatot támadni-nem szidni,
félre vezetni,

s ha bunkó lészen,ütni-
feledni,
nem akar az akarat-mást-
mint engem-bántani-
vagy felemelni,
nem adom testem-csak-
lelkem, ha mer hát kezdjen,
vagy végezzen,

sutba dobni érzéseket
ha a tett kér teszem-
mit ád e fura est-
éj, kísérő reggelek,
ölelést,bánatba burkolt
édes elégedést,

elfutni már nem merek
nem bírná a test,
vágyba fogott lelkem,
hísz nem kísért már
a kísértés,
elhagyott a vágyba fojtott éj,
csend lett,
falakba fojtott reggelek,
úgy ébrednek
mint aggok házában
fáradt fellegek,

csak élni még sír a
sötétbe fogott
pislákoló fény,
lobbanni egyet
csak parányit,
egy fényeset...





MAI BÚCSÚ

lassan múlik a hőség
alig libben a lég
szobám falán
oszlik a mély sötét,
gyűrött lámpafény mellet
kopognak a szavak,
lassan hullanak,
s a sárga fény mondatot
farag,
mélyen belül már a holnap
mossa arcát,
elfeledve a ma lelkét
hozományát,
csak még egy kicsit-kér-
s megadja magát
belesárgulva a múlt
lapjaiba,
mit perget majd az emlék,
ha ráérnek majd az ujjak
és olykor beletúrnak,
pellengéren már a test
rászáradt a nappali forró
lehelet,
s míg ajkam kér friss nedvet,
friss szellő csókot ád,
lefektet,
hát múljon az éj csillaghordával,
elfáradva várva a leváltásra,
s míg megpihen homlokomon,
érzem valami volt,
valami múlt,
de boldog volt.





MÁR

már a régi sem tetszett,
lerombolt mindent
az új s a kezdet,
új fény az ablakon
reggel ha kél a nap,
új játéka a falon futó
árnyakban,
már nem hiszek
a mesékben lélektelen
szavakban,
elkelt a hit-bár hitemben -
maradtam,
nem hiszek a szemnek
ha álnok könnyek mossák
tisztára a becstelen tettet,
már csak a már maradt-
mint szó mint kívánat,
lassan ízlelem forgatom
fog nélküli ínyem alatt,
nem ízlik mint-mint sós étel,
hát kiköpöm,
maradt az íztelen falat,
utca kövén a véletlen-ki hí-
velem egy s örök,
mint fájdalom mi nem közös
saját mint bűnöm,
már rég eljátszottam a szonettet-
mit nekem írt a sors-vagy a véletlen,
maradok hangok nélküli
ritmustalan életben.





MÉG EGYSZER...

tán még egyszer
szólt a vén zenész,
gitárja fölé hajolva
babrált kínzott ujjaival
a húrok csendjén,
alig érintve szólt a néma dal
belésajdúlt száraz ajkán a múlt,
fáradt szemén réved ezernyi dal
ezernyi emlék,
.....
még egyszer kérte
irónját a költő,
remegő kézzel karcolt
fehér lapra ,
még ha lehet had adjak
szavakat értelmet e csendnek,
hálát rebegve hogy lehettem,
oly sok éjszakán szerelemnek,
karja,szeretetnek ,reménynek diadala,
.....
még egyszer úgy szeretnék
ecsetek virtuóza lenni
szólott a festő,
és bénának hitt kezével
feldobta a színeket,
szemben villant a fiatalos hév,
ajka nyitva feledve -cserepét-
újra alkot a nyitott tér,
agynak rejtekén szálló lélek,
beléfulladt a késői alkony,
s a követő éj..
.....
igen még egyszer ha enged
délibábot fognék
szemed bogarában-
úgy fejtetőn mint állt a világ,
mikor szív dobban szív felett,
hajdanán ,kézbe vett szerelem,
álmokban a való -
sikoltó nem feledhető,
az igaz méregkeverő,
mely tompít ,érzéket s felemel,
vibráló boldog elmétlen-szerelem-
még egyszer.





NEM TUDHATOD../ZORÁN .Volt egy tánc../

ölelve halni,
táncban álmokban,
öledbe fejem,
mély tudat,
mély érzés,
folyamat mi megszakad,
s felhőben burkol jövő,
mit egy kis szellő
is tova fú-
s mi marad
csak a ki nem mondott szó,
képek ,látomás ,
vallomás a néma ajkakon,
mi még?
mi még?
nem tudhatod..





OLY RÉG VOLT...

lassan ül a por
lenéz a csend - hol -
hol a válaszom,
fekete szemkeret
ez nem festet,kapott,
lételem a mélység
benne a kétség,
megérem, hogy felérek,
reccsen a borda
lészen e még bórdal,
pernye száll itt feketén
inamba szállna ha engedné
a dac, hogy kiszálljak,
lassan mozdul a szénfal
mint vízió alföldünk szélén vibráló
képe,
omlik szét robajjal
csendet űzve, csákányra
lapátra,
merít az izom fáj a derék,
moccan a kéz -
mosdat a veríték,
felnéz a tekintet vöröslő bogárban
ég a szeme,
amott csusszan az idő-idelent -
megállt nem sürgető,
pihen a félelem,karomban a kétség,
választ várt... s megadta..
a kor,
megadta az idő.





SZAVAK MONDATOK...

szavak,mondatok -
rajtuk jelek,velük írott
ígéretek,
érintések mozdulatok,
érzések, értelmetlen
kérdések,
tettek - meg nem valósult
álmok ,álmodozások,
sokkoló hírek,híresztelések,
károk kárvallottak,
és én - és mi,
várakozások hittel-
hitetlenül-mélyen meggyőzve -
meggyőződve,

forgatva szavakat,
gondban gondolatokat,
csendben üvöltve,
tudatlanul megírva,
két lépés között kis szünetben,
elmondani hang nélkül,
csak bólintva,hogy mi értsük,
félbe tört mozdulat,
megakadt szó -
mi tudatna-ha kell,ha kell.









SZELLŐ TÁNC

átnyúlt forró nyarunk
keblén a nyugvó est,
belé égett az elmúlás,
szende szellő kerekez
utcán tereken,
megállóban villamosra
várva,
fellépjen szoknyán
táncot járna,
ajkat csókolva henteregni
veled egy keveset,
megülni ablakok peremén
mosolyt csalva arcokra,
majd elpihenni -
utca sarkán lámpa oszlop
fénykáváján.





SZEMEM BOGARA...

sápadt mint virág
mi dobni készül -
illatát ruháját,
elfútta az idő-
hisz korhely lett,
kocsmaszárnyból kilépő,
réveteg tekintet,
nem pillant csak rezzen ha szól
a dal,
ritmusa még hat,
apró mozdulat,arcból-kilépő-
könnyben ázó,
hisz rátalál dallam közt,
az indulat,
elvonulna ha látná magát
tükörképben tükröződni,
lesújtana - s szemhéj alatt,
mint tudat, ha rajta kap -
egy lenézett tudatlan.





SZENDERGŐ

még pár korty
az éjszakából
s ajkamra fagynak
a szavak-
elhal a billentyűzet,
mellemre hanyatlik
elképzelt hajad.





TÁNCBAN...

beszél a dal
ritmusa megragad
s mint szellőben
fának ága,
ring a test-szabad akarat-
alig érinti a láb
pilleként örvénylik
karomban - csoda e test-
feledve fájdalmat
oly szoros az érintés,
súról a comb-ívben hajló-
tehetetlen akarat,
fokozza izgalmam,
szédülő forgásban
nem számít idő,sem fény,
e sötétben is örök
a fonódó érzelem.





TÁNC TÁNC

tánc az égen
fehérben babosban
habosban,
tánc az égen
bárányban fátyolban,
tánc az égen
sötéten viharosan
villámban fürödve-
íves szivárványban
végződve,
tánc a földön karodba-
karomba karolva,
ringó derék köré
építve álmom,
mosolyba fürdetni arcod,
édes csókod
legyen a mámor.





TETTEK

leleményes a félelem,
akkor ül rajtam -
mikor a kiutat nem lelem,
sápadtan virraszt a holnap
az éjszaka felett
ő is keres-időt -
lehetőségeket,
jobban akar élni mint
tette a ma - ki tán csak -
tékozolt,élni nem mert,
hát ad tanácsot az Ú r-
vagy a képzelet -
mi örök útitársam-keblem-
barátja,
hát fogadok mint játékos ki-
sokat tett-s minden odalett,
hogy csak pillanatra legyen meg,
hát én tettem-hogy-
mindent feltettem..





UTOLSÓ SÓHAJ...
/bucsú egy kedves baráttól/

utolsó sóhaj -
add Uram még -
egy csendes érintést,
halk szavakkal bucsút,
utolsó csepp könny -
mi törli szemben a fényt,
néma várakozást
hogy átléphessem
a mindenség kapuját,
add Uram -
ne fájjon mint annyiszor,
légy kegyes,
s megváltó,
ha elfogy levegőm-
s megváltom jegyem-
elmentem.





ÚGY FELEJTS

úgy felejts-
hogy a kísértés -
soha utadba ne álljon,
ne legyen bűn -
ha álmaidban
újra rád találok.





ÚGY SZERETNÉK...

úgy legyek más,
hogy észre ne vegyenek,
álmodban hallgatás,
párnádon áldás,
pille könnyű takaró,
arcodon gyermeki pír,
szemedben ragyogás,
osonva mögötted-
zajtalan árnyék,
s csuklásod között kis szünet,

mennyi minden szeretnék -
csak lenni-
észrevétlen,
megbúvó,áldást hordó,
könnyű szellő,
lágy felhő-csendes- esőt hozó,
de mennydörgő villámokat szóró,
megbékélés harag után,
édesség a csók alatt-s után-
lágyság szenvedély,
vadság -tékozló vágy,

e sok kettősség,
és a szeretet...





ÚJRA NYÁR?

újra nyár?
felleget kerget
kék egünkön-
a tegnap,borostásan
ébredni,igy szúr
ha feledett az esti borotva,
hallom hangját
hogy surran a fény,
szobám ablakáben telepedett,
becsókolja az elmaradt
napokat,
újra bízni a napokba,
nem húzom szorosra ingem,
had adja melegét,
ne csak a test a lélek,
napunk fénye suttogó
melegsége,
pendül a ritmus ,
a csend is tűnő
zsongásra ingerel
ha újra perzsel e sokat
emlegetett forró idő,
kell, hogy fogjon,
melegen tartson,ha
hűlne testem,lelkem.









menusgabor, 2018. július 12. csütörtök, 21:14
Címkék: Fellner István, Goodbye My Lover, James Blunt, LÉLEK BOLDOGpára, SORS ENGEDNEkútba, MAJD SZÓLmajd,
Kommentek
Több mint 350 millióból újultak meg a móri Lamberg-kastély kiállítóterei
leleteket adott a városnak, így Mór és környéke feltárt emlékeit is meg tudják mutatni a látogatóknak.

Kiállították azt a földrengéstérképet is, amely a világ első földrengéstani térképe volt és az 1810. január 14-i nagy móri földmozgásokat ábrázolja. Megújult a 1848. december 30-i móri csata terepasztala, továbbá a katonákat a császári és a Miklós-huszárok öltözetében is bemutatják. Újdonság még, hogy a Victor Vasarely-gyűjtemény külön termet kapott.

Lamberg Ferenc Antal 1762 és 1766 között Fellner Jakabbal megterveztette és felépíttette a barokk stílusú kastélyt. Elkészülte után nyári rezidenciának használták. A második világháborúban szovjet katonák értékeket, kincseket keresve feldúlták a kastélyt. Eközben a levéltárat és a könyvtárat teljesen megsemmisítették.

A kastély ma a Lamberg-kastély Kulturális Központnak ad otthont. Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat. A kastélyban tekinthető meg
velemenyezd, 2016. június 15. szerda, 12:22
Üdvözöljük Kecskeméten!
barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.
A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboz -nak is nevezik.

A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742 - ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.



Kecskemét régi bevásárlóutcájában -a Kéttemplomközben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű
vicus54, 2016. február 20. szombat, 10:11
Tőled szép az élet..
örökre
Nem szállok tovább, fészkembe repültem!
Szerző: Anita Szilágyi


ISTVÁN FELLNER:

EGYSZER...

egyszer -
tudom lesz
egy perc-
mikor meg áll az idő,
s míg remeg kezem-kezedben,
csak a pillanat él,
egyszer -
bújik a nap,
felhőkben ott fenn,
s áldását adja ránk az éj,
egyszer -csak egyszer,
napokat kérhetnék,
hónapokat éveket,
de nekem csak-
e pillanat, mi
kannalidia, 2014. augusztus 21. csütörtök, 11:00
......a korgó gyomrod nem jelzi soha a delet...........
"Soha ne kerüljed ki a pocsolyákat - a rögös utat - a poros dűlőket - mert nem tudod soha meg, hogy élnek ők, ott alant nélkülözve a semmiben. Ne légy türelmetlen, hisz megvan mindened, s korgó gyomrod nem jelzi soha a delet!"

/ Fellner István /
nagyiful, 2014. május 03. szombat, 21:20
...korgó gyomrod nem jelzi soha a delet...
"Soha ne kerüljed ki a pocsolyákat - a rögös utat - a poros dűlőket - mert nem tudod soha meg, hogy élnek ők, ott alant nélkülözve a semmiben. Ne légy türelmetlen, hisz megvan mindened, s korgó gyomrod nem jelzi soha a delet!"

/ Fellner István /
szuzika, 2014. április 16. szerda, 00:00
Ősz
MIT NEM LEHET..
láss csodát szem, mos kéne az ecsetem csöppenő festéke,
s remény hogy csodát tegyek mint e kép,
visszaadni - mit nem lehet, mit csak a természet,
írhat, s festéke tehet.

./ István Fellner /
szuzika, 2013. október 07. hétfő, 00:09
Mense:IV. current - Napokra lebontva
.................................................ÁPRILIS 19

Névnapok: Emma, Emmi, Ezékiel, Galatea, Garfield, Gerold, Gilda, Girót, Kocsárd, Leó, Leon, Lionel, Malvin, Malvina, Orália, Timon, Zserald, Zseraldin, Zseraldina

-

FELLNER FERDINÁND SZÜLETÉSNAPJA - 1847
MENTOVICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA - 1819
WODETZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA - 1821
ZSOLNAY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA - 1828

.......... -

.................................................ÁPRILIS 20

Névnapok: Tivadar, Aladár, Aladin, Alarik, Dejte, Konrád, Kurt, Odett,
nagyuska, 2013. április 28. vasárnap, 13:09
Képek, videók
felltm.png
sz719eszter
2016. október 04. kedd, 13:05
fellmos.gif
strongradios
2016. augusztus 16. kedd, 23:27
2006-09-14_Tylopilus_f ell
lilagondolatok
2016. június 12. vasárnap, 13:21
A Frosty Fellow.jpg
maxxx
2015. január 10. szombat, 11:48
ligeti éva áprily fellege
erzsikepuskas
2014. augusztus 31. vasárnap, 15:50
Kolozsvár ; A Felleg-vár.
farkas1945
2013. december 07. szombat, 10:45
Kolozsvár ; A Felleg-vár
farkas1945
2013. december 07. szombat, 10:45
9BNmPFvo7FeLL0hu9H2RLo fYj
mailona
2013. november 27. szerda, 09:54
0 fellépő_34.JPG
lovaszmarika
2013. augusztus 21. szerda, 15:06
0 fellépő_33.JPG
lovaszmarika
2013. augusztus 21. szerda, 15:06
0 fellépő_30.JPG
lovaszmarika
2013. augusztus 21. szerda, 15:05
Koreai Csillag Születikbe
sanci81
2017. január 23. hétfő, 12:56
Egy Gyermek születik
dandej
2016. december 06. kedd, 21:32
Amikor gyermek születik
irmus
2016. augusztus 17. szerda, 14:38
Gyermek születik
dandej
2015. december 22. kedd, 17:01
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.