Belépés
2019. június 27. csütörtök | 26. hét | 178. nap | 08:44 | László
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Krónika 4. rész (alkotmánymódosítás)
KDNP: szükséges az alaptörvény "karbantartása"

Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény "karbantartására", a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette: a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.

Úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Ezért a KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte.

A KDNP vezérszónoka elmondta: az alaptörvény módosítása a magánélet és a családi élet biztonságát is szolgálja. Hozzátette: ismer olyan politikust, akinek családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert lakása közelében tüntettek, zaklatták a családját, kiskorú gyerekeit.

Aradszki András úgy vélte: az idegen népesség betelepítésének és a tömeges kitoloncolásnak az alkotmányos tilalma biztosítja az önazonosság megtartását, és biztosítja a magyar társadalom azon képességét, hogy saját kultúrája, szokásai, hite szerint harmonikusan tudjon élni hazájában. Hozzátette: nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon tartózkodást, akik biztonságos országokon jöttek keresztül. Felidézte: a módosítások politikai alapja, hogy a magyar emberek a nemzeti konzultációban és a 2016-os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek arról, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból.

A közigazgatási bíróság létrehozását indokoltnak minősítette, szerinte ez felgyorsítja az ügyek elbírálását, és biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást.

MSZP: normatartalom nélküli kommunikációs lózungokról tárgyal a Ház

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt".

Úgy vélte: a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is.

Felidézte az eddigi hat alkotmánymódosítást, amelyek szerinte mind a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálták. Szerinte a hetedik módosítás nem tudja akadályát képezni a kötelező menekültkvótának, míg a biztonságos harmadik országból érkezők visszautasítására a hatályos törvények és az uniós jog lehetőséget ad most is, ahogy a jogellenes bevándorlás megakadályozására, a közrend és az államhatár védelmére is.

Bírálta, hogy a kormány az otthon nyugalmára való hivatkozással akarja korlátozni a gyülekezési jogot. Szerinte a tervezett szabályozás azt jelenti, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani, "csak Ópusztaszeren vagy a Hortobágyon", de "azt is a csak csendben".

Harangozó Tamás szerint a közigazgatási bírósági szervezetrendszer fejlesztése nem ördögtől való gondolat, azonban itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormánytöbbség a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráin akar bosszút állni, hogy megszabadulhasson a szakmailag autonóm bíráktól.

DK: az alkotmánymódosítás "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere"

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere".

A politikus azt mondta, a tervezett szabályok jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, hiszen az uniós tagállamok jelenleg is csak olyan mértékben mondanak le a szabadságukról, amennyire az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik.

A DK álláspontja szerint az alaptörvénynek egyenlő jogokat kell biztosítania a keresztény, a nem keresztény és a nem vallásos polgároknak egyaránt. Az alkotmányos identitás szíve-lelke az egyenlő jogok közös védelme - fogalmazott, hozzátéve: a DK jelző nélküli demokráciát akar.

Úgy összegzett, az alkotmánymódosítás csak arra szolgál, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen.

Menekültügyben azt az álláspontot hangoztatta, amely szerint a menedékjog biztosítása kötelesség. Szerinte azonban a mostani indítvány nem segíti elő a menedékkérelmek gyors, méltányos, hatékony kezelését.

Arató Gergely bírálta a közigazgatási bírósági szervezeti ág létrehozását is, szerinte ugyanis a kormány úgy kér felhatalmazást erre, hogy nem tudni, milyen rendszert akar kiépíteni. Megítélése szerint arról van szó, hogy a kormánytöbbség bosszút akar állni a Kúrián, mert neki kedvezőtlen döntéseket mert hozni. A közigazgatási bíróságokon nem lehet majd méltányos ítéletekre számítani - mondta.

Kritizálta a magánszféra védelmére hivatkozó módosítási részt is, mert így - mondta - bármilyen tüntetés betiltható lesz.

Forrás: MTI
velemenyezd, 2018. június 05. kedd, 13:21
Címkék: Aradszki András KDNP-s, Aradszki András, Harangozó Tamás, Arató Gergely, nemzeti hitvallás, nemzeti szuverenitás,
Kommentek
Iohannis nemzeti paktumot javasol Románia európai útjának megerősítéséről
szociálliberális kormánytöbbség és a jobbközép ellenzék között. A választójog szabad gyakorlásának biztosítása azért került bele a paktum témái közé, mert május 26-án ismét hatalmas sorok alakultak ki a román külképviseleteken és a torlódás miatt sok külföldön élő román választópolgár nem tudta leadni voksát.

A konzultációsorozat második napján a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolta a jobboldali elnöknek: bízzák egy parlamenti különbizottságra a referendum miatt szükségessé vált alkotmánymódosítás előkészítését. Viorica Dancila kormányfő, a PSD ideiglenes elnöke és Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke is ellenezte Iohannis azon tervét, hogy az alkotmánymódosító népszavazást újból rászervezzék valamelyik soron következő választásra, ahogyan a mostani referendumot is az EP-választás napján rendezték.

"Egyszer bejött neki ez a csel, de ez nem jelenti azt, hogy még egyszer elnéznénk neki. Nem akarjuk, hogy a referendum ismét eltorzítsa a választások
velemenyezd, 2019. június 05. szerda, 16:52
Iohannis: a választói akaratnak alkotmánymódosítással kell érvényt szerezni
rendelettel a büntetőjogot. Ezeket a tilalmakat szerinte mielőbb be kell építeni a román jogrendbe, beleértve annak a lehetőségnek a bevezetését is, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, azaz a "nép ügyvédjén" kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon. Ez utóbbira Iohannis a referendum második kérdése révén kért és kapott választói támogatást.

A május 26-i népszavazás véleménynyilvánító jellegű volt, az általa kifejezett népakaratnak pedig csak alkotmánymódosítással lehet érvényt szerezni.

Az elnök elismerte, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyok nem teszik lehetővé az alaptörvény átfogó módosítását, de reményét fejezte ki, hogy a referendum által megkövetelt alkotmánymódosításokhoz sikerül a szükséges parlamenti többséget kialakítani. Úgy vélekedett, ha a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vonakodna a referendumon kifejezett népakaratot gyakorlatba ültetni, akkor a választóknak még további három alkalmuk lesz a közeljövőben újból
velemenyezd, 2019. június 04. kedd, 13:41
Stoltenberg: a NATO kész tagjai körébe fogadni Észak-Macedóniát
A NATO-főtitkár, valamint a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács tagországainak nagykövetei Szkopjéban tárgyaltak az ország vezető politikusaival, és megállapították, a majdnem három évtizedig tartó macedón-görög névvita lezárását követően már nincsen semmi akadálya annak, hogy Észak-Macedónia NATO-taggá váljon.

Az észak-macedón kormány és a NATO februárban írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor. Eddig 14 NATO-tagállam ratifikálta a jegyzőkönyvet.

A térségbeli országok közül Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Bulgária és Románia is tagja már a NATO-nak, egyedül Szerbia nem kíván csatlakozni egyetlen katonai tömbhöz sem. Oroszország szerint a NATO balkáni térhódítása feszültségekhez és destabilizációhoz vezethet, míg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerint éppen az hozhat tartós békét a korábban sokáig puskaporos hordónak tartott térségben, ha minden
velemenyezd, 2019. június 03. hétfő, 23:32
Törökország szerint elfogadhatatlan az Európai Bizottság éves értékelése
sodorni" Brüsszeltől - mutatott rá, leszögezve, hogy Törökország Európa része.

Szerdai bővítési jelentésében az Európai Bizottság a tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere - húzta alá a testület, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva a március 31-ei helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítését.

Kaymakci reagálásában hangsúlyozta: amellett, hogy az Európai Unió elismeri a Törökországra irányuló fenyegetéseket, úgy látszik, azok "nagyságrendjét" nem érti.
velemenyezd, 2019. május 29. szerda, 17:25
Az Európai Bizottság az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését sürgette
lesz a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek június 18-i találkozóján.

Az éves értékelésben a bizottság a szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől.

Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere - húzták alá, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését.

Kiemelték emellett, hogy a török kormány "negatívan befolyásolta" a pénzügyi piacokat. "Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az
velemenyezd, 2019. május 29. szerda, 15:45
Mindkét elnökjelölt győzelemre számít Észak-Macedóniában
ellenzéki albán pártok delegálták az elnökségért folyó választási versenybe, ő a voksok 10,6 százalékát kapta. Az előzetes becslések szerint éppen az ő szavazói dönthették el az elnökválasztás kimenetelét, és noha a politikus nyíltan egyik elnökjelölt mellé sem állt, szakértők szerint az albán kisebbség inkább a kormánypárt jelöltjére adhatta voksát.

Az elnökválasztás fő témája az ország névváltoztatása és euroatlanti jövője volt. A Zoran Zaev vezette kormánykoalíció januárban szavazta meg az alkotmánymódosítást, amelynek alapján a korábban a nemzetközi közösségben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő államot a jövőben Észak-Macedóniának hívják. Ez volt a feltétele annak, hogy minden akadály elháruljon a nyugat-balkáni ország európai és NATO-integrációja elől. A lépéssel viszont a jobboldali ellenzék nem értett egyet. Gordana Sziljanovszka-Davkova jogászprofesszor párton kívüliként is hangosan ellenezte a névváltoztatást, ezért is indította őt az elnökségért folyó versenyben a
velemenyezd, 2019. május 05. vasárnap, 20:32
Alacsony a részvétel az észak-macedóniai elnökválasztáson
A választási bizottság közlése szerint 13 óráig a szavazásra jogosultak 20,45 százaléka járult az urnák elé, ami alacsony részvételi aránynak számít.

Az 1,8 millió szavazásra jogosult állampolgár 19 óráig adhatja le voksát. Az első, nem hivatalos előzetes eredmények 22 óra után várhatóak.

Gjorge Ivanov államfő mandátuma május 12-én lejár, posztjára pedig három pályázó is van. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) Sztevo Pendarovszkit, a NATO-csatlakozás főtárgyalóját, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) Gordana Sziljanovszka-Davkova egyetemi tanárt, az ország névváltoztatásának egyik leghangosabb ellenzőjét, míg a Besa nevű ellenzéki albán kisebbségi párt a független Blerim Rekát indította az elnökválasztási versenyben.

Az előzetes közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerül majd megszereznie a szavazatok több mint felét,
velemenyezd, 2019. április 21. vasárnap, 22:00
Véget ért az elnökválasztás első fordulója Észak-Macedóniában
Az urnák 19 órakor zártak be Észak-Macedóniában, a választási bizottság közlése szerint a részvételi arány 17 óráig 35,13 százalékos volt. Ahhoz, hogy érvényes legyen a választás, a szavazásra jogosultak legalább 40 százalékának kellett leadnia voksát.

Az első részeredményeket várhatóan vasárnap este tíz óra után hozzák nyilvánosságra.

Az elnöki posztért három egyetemi tanár szállt versenybe. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) Sztevo Pendarovszkit, a NATO-csatlakozás főtárgyalóját jelölte az elnöki posztra, aki szavazatának leadását követően reményét fejezte ki, hogy Észak-Macedónia hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hozzátette: teljes mellszélességgel támogatta a Szkopje és Athén között a tavaly nyáron megkötött megállapodást, mert az mindkét ország érdekeit szolgálja. Mint mondta: várakozásai szerint jelentős előnnyel jut be a második fordulóba, és meg fogja azt nyerni.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi
velemenyezd, 2019. április 21. vasárnap, 21:51
Képek, videók
alkotmánymódosítás.jpg
agica2004
2013. március 14. csütörtök, 20:23
Aradszky László
egrilany51
2017. október 29. vasárnap, 15:25
aradszky család.jpg
maroka
2017. október 17. kedd, 15:47
aradszky gyertya.gif
maroka
2017. október 09. hétfő, 19:15
Aradszky László 76.jpg
farkas1945
2011. március 09. szerda, 11:28
untitled_aradszky.bmp
astropapa58
2009. szeptember 20. vasárnap, 09:47
A vén harangozó 01.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:25
A vén harangozó 02.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:25
A vén harangozó 03.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:24
A vén harangozó 04.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:24
harangozo ildi.jpg
zsokica45
2018. január 06. szombat, 19:04
A tavi torony harangozója
chillik
2017. március 24. péntek, 12:31
Öszi harangozó 01.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:27
Öszi harangozó 02.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:26
Öszi harangozó 03.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:25
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.