Belépés
2019. január 21. hétfő | 4. hét | 21. nap | 06:59 | Ágnes
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Krónika 4. rész (alkotmánymódosítás)
KDNP: szükséges az alaptörvény "karbantartása"

Aradszki András KDNP-s vezérszónok szerint szükség van az alaptörvény "karbantartására", a nemzeti hitvallás első mondatába foglalt indokokkal, célokkal. Szerinte meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás kereteit, célját, és megmondani, mi nem képezi vita alapját, a jogátadás lehetőségét az uniónak. Hozzátette: a lisszaboni szerződés számos területen ültette át az egységes szavazás lehetőségét többségivé, amellyel szerinte az európai döntéshozók a tagállamok szuverenitását ássák alá.

Úgy vélte: a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erősíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Ezért a KDNP támogatja a javaslat elfogadását - jelezte.

A KDNP vezérszónoka elmondta: az alaptörvény módosítása a magánélet és a családi élet biztonságát is szolgálja. Hozzátette: ismer olyan politikust, akinek családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert lakása közelében tüntettek, zaklatták a családját, kiskorú gyerekeit.

Aradszki András úgy vélte: az idegen népesség betelepítésének és a tömeges kitoloncolásnak az alkotmányos tilalma biztosítja az önazonosság megtartását, és biztosítja a magyar társadalom azon képességét, hogy saját kultúrája, szokásai, hite szerint harmonikusan tudjon élni hazájában. Hozzátette: nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon tartózkodást, akik biztonságos országokon jöttek keresztül. Felidézte: a módosítások politikai alapja, hogy a magyar emberek a nemzeti konzultációban és a 2016-os népszavazás során is elsöprő többséggel döntöttek arról, hogy nem kérnek az illegális bevándorlásból.

A közigazgatási bíróság létrehozását indokoltnak minősítette, szerinte ez felgyorsítja az ügyek elbírálását, és biztonságosabbá teszi a jogalkalmazást.

MSZP: normatartalom nélküli kommunikációs lózungokról tárgyal a Ház

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt".

Úgy vélte: a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is.

Felidézte az eddigi hat alkotmánymódosítást, amelyek szerinte mind a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálták. Szerinte a hetedik módosítás nem tudja akadályát képezni a kötelező menekültkvótának, míg a biztonságos harmadik országból érkezők visszautasítására a hatályos törvények és az uniós jog lehetőséget ad most is, ahogy a jogellenes bevándorlás megakadályozására, a közrend és az államhatár védelmére is.

Bírálta, hogy a kormány az otthon nyugalmára való hivatkozással akarja korlátozni a gyülekezési jogot. Szerinte a tervezett szabályozás azt jelenti, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani, "csak Ópusztaszeren vagy a Hortobágyon", de "azt is a csak csendben".

Harangozó Tamás szerint a közigazgatási bírósági szervezetrendszer fejlesztése nem ördögtől való gondolat, azonban itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormánytöbbség a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráin akar bosszút állni, hogy megszabadulhasson a szakmailag autonóm bíráktól.

DK: az alkotmánymódosítás "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere"

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere".

A politikus azt mondta, a tervezett szabályok jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, hiszen az uniós tagállamok jelenleg is csak olyan mértékben mondanak le a szabadságukról, amennyire az általuk elfogadott szerződések kötelezővé teszik.

A DK álláspontja szerint az alaptörvénynek egyenlő jogokat kell biztosítania a keresztény, a nem keresztény és a nem vallásos polgároknak egyaránt. Az alkotmányos identitás szíve-lelke az egyenlő jogok közös védelme - fogalmazott, hozzátéve: a DK jelző nélküli demokráciát akar.

Úgy összegzett, az alkotmánymódosítás csak arra szolgál, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen.

Menekültügyben azt az álláspontot hangoztatta, amely szerint a menedékjog biztosítása kötelesség. Szerinte azonban a mostani indítvány nem segíti elő a menedékkérelmek gyors, méltányos, hatékony kezelését.

Arató Gergely bírálta a közigazgatási bírósági szervezeti ág létrehozását is, szerinte ugyanis a kormány úgy kér felhatalmazást erre, hogy nem tudni, milyen rendszert akar kiépíteni. Megítélése szerint arról van szó, hogy a kormánytöbbség bosszút akar állni a Kúrián, mert neki kedvezőtlen döntéseket mert hozni. A közigazgatási bíróságokon nem lehet majd méltányos ítéletekre számítani - mondta.

Kritizálta a magánszféra védelmére hivatkozó módosítási részt is, mert így - mondta - bármilyen tüntetés betiltható lesz.

Forrás: MTI
velemenyezd, 2018. június 05. kedd, 13:21
Címkék: Aradszki András KDNP-s, Aradszki András, Harangozó Tamás, Arató Gergely, nemzeti hitvallás, nemzeti szuverenitás,
Kommentek
Szili Katalin: "le kellene porolni" a román parlamentben egy évtizede elakadt kisebbségi törvényt
autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magába foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás.

Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban a felek rögzítették, hogy immár valamennyien a történelmi Székelyföld határai között képzelik el az autonómiát.

Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: "Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel."

Szili Katalin azt
velemenyezd, 2019. január 16. szerda, 12:21
Az albán nyelv is hivatalossá vált Macedóniában
A szkopjei sajtó jelentései szerint a megszokottól eltérően a jogszabályt nem az államfő írta alá, és küldte tovább közzétételre, hanem a macedón parlament elnöke. Talat Xhaferi hétfőn a közösségi médiában jelentette be, hogy aláírta az albán nyelvet is hivatalossá tevő törvényt, és továbbküldte a hivatalos közlönynek megjelentetésre. Miután a jogszabály szövege kedden megjelent, az albán nyelv is hivatalosan használható Macedónia egész területén. A sajtó arra is felhívta a figyelmet, ez azt jelenti, hogy az albán kisebbségi házelnök ezentúl akár albán nyelven is vezetheti a képviselőház üléseit. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Talat Xhaferi élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.

A nyelvtörvényt először tavaly januárban fogadta el a törvényhozás, de Gjorge Ivanov államfő nem írta alá, és visszaküldte a parlamentnek. Ezt követően az ellenzék rekordmennyiségű, mintegy 36 ezer módosító indítványt nyújtott be hozzá. Tavaly márciusban a képviselők a módosító indítványok megvitatása nélkül szavaztak a
velemenyezd, 2019. január 15. kedd, 12:01
Megszavazta a macedón parlament az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést.

Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

A januári vita szerdán kezdődött, akkor Zoran Zaev kormányfő a parlamentben reményének
velemenyezd, 2019. január 11. péntek, 19:52
Az ország névváltoztatását lehetővé tevő alkotmánymódosításról vitázik a macedón parlament
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre van szükség, vagyis a 120 tagú törvényhozás legalább 80 képviselője igennel kell, hogy szavazzon.

Ez az utolsó előtti lépés a macedón-görög névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.

Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt.

A szerdán kezdődött parlamenti vitát a legkésőbb jövő keddig le kell zárni.

A névváltoztatást ellenzők szerdán a szkopjei parlament előtt tiltakoztak. Hrisztijan Mickoszki is, a legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón
velemenyezd, 2019. január 09. szerda, 16:23
Évértékelő - Az alkotmánymódosítás és a kereskedelmi háború éve volt 2018 Kínában
A kínai parlament március 11-én megszavazta az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében eltörlik a kínai államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. Az eddigi szabályozás szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer öt évig viselhette az államfői tisztséget. A korlátozás eltörlésével a 2013 óta elnök Hszi Csin-ping akár élete végéig is államfő maradhat. A kínai parlament egy héttel később ellenszavazat nélkül választotta újra államfőnek és a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnökévé újabb öt évre Hszi Csin-pinget, akit sokan azzal vádolnak, hogy személyi kultuszt épít maga köré.

A világ második legnagyobb gazdasága mindeközben kereskedelmi konfliktusba került a világ legnagyobb gazdaságával, az Egyesült Államokkal.

Donald Trump amerikai elnök rendszeresen azzal vádolta a kínai kormányt, hogy az amerikai cégeket szellemi tulajdonuk átadására kényszeríti annak fejében, hogy gazdasági tevékenységet folytathassanak az ázsiai országban. Washingtont emellett egyre inkább
velemenyezd, 2018. december 29. szombat, 07:20
Szakértő: szimbolikus lépés Koszovó hadseregszervezése
amelyeket a következő fél évben büntetetlenül bejelenthetnek, és ezzel a kormány a fegyverek legalizálására törekszik.

A NATO vezette koszovói nemzetközi erő, a KFOR 2013-ban közölt adatai szerint a koszovói lakosság mintegy 500 ezer puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és más robbanóeszközt birtokol.

A koszovói parlament múlt pénteken fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. Ehhez alkotmánymódosításra lett volna szükség, a kisebbségi szerb politikusok azonban ezt határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl 5 ezer hivatásos fegyveres, valamint 3 ezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek
velemenyezd, 2018. december 18. kedd, 13:11
Élesen bírálta Szerbia, hogy Koszovó hadsereggé alakítja át biztonsági erőit
támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek
velemenyezd, 2018. december 14. péntek, 15:33
NATO-főtitkár: nem megfelelő lépés a koszovói biztonsági erők hadsereggé alakítása
Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet.

Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását.

Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának
velemenyezd, 2018. december 14. péntek, 12:32
Képek, videók
alkotmánymódosítás.jpg
agica2004
2013. március 14. csütörtök, 20:23
Aradszky László
egrilany51
2017. október 29. vasárnap, 15:25
aradszky család.jpg
maroka
2017. október 17. kedd, 15:47
aradszky gyertya.gif
maroka
2017. október 09. hétfő, 19:15
Aradszky László 76.jpg
farkas1945
2011. március 09. szerda, 11:28
untitled_aradszky.bmp
astropapa58
2009. szeptember 20. vasárnap, 09:47
A vén harangozó 01.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:25
A vén harangozó 02.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:25
A vén harangozó 03.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:24
A vén harangozó 04.jpg
chillik
2018. április 21. szombat, 05:24
harangozo ildi.jpg
zsokica45
2018. január 06. szombat, 19:04
A tavi torony harangozója
chillik
2017. március 24. péntek, 12:31
Öszi harangozó 01.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:27
Öszi harangozó 02.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:26
Öszi harangozó 03.jpg
chillik
2017. február 18. szombat, 06:25
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.