Belépés
2020. április 01. szerda | 14. hét | 92. nap | 03:06 | Hugó
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
szeretettel
BÖLCSESSÉGEK KÖNYVE
1800 előtt született szerzők



AFORIZMÁK, SZÁLLÓIGÉK
Összeállította, szerkesztette és a jegyzeteket írta: Kristó Nagy István

Németh László emlékének
(C) Kristó Nagy István, 1982

BEVEZETŐ

"A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk."

Íme egy idézet, amelyben szinte "minden benne van": a világot meg kell változtatni (aminek szükségképpen az a premisszája, hogy a régi világ rossz), és ehhez filozófia (is) kell. Ám a változtatáshoz (és az ezt segítő filozófiához) nyilván egyéb is szükséges - ez a marxi sűrítés tehát önmagában mégsem ölel fel "mindent".

De hiszen nem is azt akarja. Az olvasót, a befogadót az ilyen frappáns megfogalmazás hallatán vagy olvastakor a teljesség érzése tölti el, hiszen minden jól megfogalmazott tétel a lényeget fejezi ki, s egyben evidenciaélménnyel szolgál. Minél inkább fogalmi, sőt matematikai a "tétel", annál inkább megfogalmazhatja a lényeget, a törvényt - csakhogy az élet gazdagsága, színei mindinkább hiányoznak belőle. Az élet teljességének, a jelenségvilág sokszínűségének élményét csak a művészi kifejezés nyújthatja.

Mindez persze közhely - de nem az-e a közhelyek értelme, sőt érdeme, hogy közhellyé lehettek? A komolyság ne szegje játékos kedvünket - gondoljuk tovább a föntieket: egyrészt tehát tétel kell, a törvény szinte matematikai pontosságú kifejezése (tudomány), másrészt viszont gazdagság, sokféleség, a teljesség, sőt a szépség élménye (művészet). Együtt? Erre csak a költészet képes, vagy költészetbe oltott filozófia. Műfajilag: az aforizma, a szállóigévé lett gondolat.

Érthető hát, hogy ez a kifejezésforma évezredek óta népszerű. De azért nem mindegy, mi az igazságtartalma. S ha ez utóbbira is figyelünk, akár dogmatikusak lehetnénk: Marx, Engels, Lenin s a dialektikus materializmus néhány további bölcselője mai tudásunk szerint szinte "mindent" elmondott. - És a hozzájuk vezető út? Hogy megint Marxot idézzem : "Miért ne volna az emberiség történelmi gyermekkorának, melyben a legszebben bontakozott ki, mint soha vissza nem térő fejlődési foknak, el nem múló varázsa?" - No igen, de ha az emberiség legnépszerűbb (vagy legelterjedtebb? legtöbbször ismételt?) bölcsmondásait, idézeteit, aforizmáit összegyűjtjük - mint e sorok írója is tette -, kiderül, hogy azok mindig egy konkrét társadalmi formációhoz kapcsolódnak, s általában az uralkodó osztályok nézeteinek törvényszerű megfogalmazásai, éppen ezért igazságtartalmuk is korlátozott.

Ez kétségtelen, mégis van - s mindig is volt - az eszméknek egy óriási kohója, amely az idő és a munka tisztítótüzében a sok salaktól elválasztotta a tiszta ércet, s ez aztán maradandóan (többé-kevésbé rozsdamentesen...) máig megáll: a haladás, a mindenkori fölfelé törő osztályok eszméi ezek.

De nemcsak konkrétan a haladóról, előremutatóról van szó, hanem az örök humánumról is, noha ezt az "örököt" sem árt idézőjelbe tenni, mert hiszen szintén változik a korokkal - ha szövegében nem, jelentésében -, mégis örök: az ember békevágya, az élet tisztelete, a munka, a kisebb-nagyobb közösségek, elsősorban a család megbecsülése, de az egyedi értékeké is, a - persze koronként szintén változó, de állandó vonásokat is hordozó - erkölcsé és így tovább. Van tehát (többé-kevésbé) örök emberség - s ennek jelszavait szintén büszkén vállalhatjuk napjainkban s nyilván a jövőben is.

És ami letűnt korok nyelvén (szimbolikájával, frazeológiájával, körülírásával) fejez ki ilyen állandó, mert az életet és fejlődést szolgáló eszméket? Mi legyen az istenességgel, a pogány életörömmel, a keresztényi alázattal, a középkori rendtisztelettel, a reneszánsz önérvényesítéssel, a polgári liberalizmussal és így tovább? Vagy mi legyen azokkal a közhelyekkel, amelyek túlságosan is általánosak, vagy amelyek inkább jellemzők a kor divatjára (még ha a mi korunkéra is, máig is jellemzőek...), mint a valóságra?

Vegyünk egyetlen (frivol) példát: "Az asszony ingatag" - nos, van-e ennél népszerűbb aforizma (vagy inkább: közhely)? No persze, az asszony ingatag. De a férfifajta, aki ezt a szöveget kitalálta, nagyszerű művészi formába öntötte, s csillogó tenor hangon előadja, ezáltal belénk idegzi - a férfi tán nem ingatag? Hiszen ha megmaradunk az opera szövegkönyvénél, a puszta cselekménynél, akkor is helyére kerül ez az álbölcsesség. Ámde a közhelyre épp az jellemző, hogy leválik a műalkotás - többé-kevésbé totális - világáról, s marad a sokszor túlságosan általános és vitatható tartalmú féligazság. Csakhogy ennek is van korjelző íze.

Egy aforizmagyűjteményről van szó. Hogy szükség és igény van-e rá, azt az olvasó önmagában megválaszolhatja, s nyilván igenlő a válasza, ha e könyvet kézbe vette. Kell tehát a jó könyv, de kérdés, lehet-e jó manapság egy ilyen gyűjtemény. Kell, mert szükség van a sűrítésre, tömörítésre, a lényeg kiemelésére, de jól kiválasztani, mi kerüljön bele, végtelenül bonyolult korunkban nehezebb, mint valaha... Mégis úgy hiszem : noha az aforisztikus tömörség szükségképpen szimplifikál, mindenfajta hosszabb szövegnek vannak olyan kulcsmondatai, amelyeken keresztül szinte az egész műbe, gondolatmenetbe bepillanthatunk, annak mintegy a lényege fogalmazódik meg egy-két mondatban.

És itt hadd legyek még pár soron át szubjektív. Nem a kétségkívül meglevő közönségigény kezdette el velem ezt a könyvet, hanem személyes (bár nyilván sokakéval azonos!) szükséglet: az, hogy (saját) könyvünket ceruzával olvasva mindig meglegyen a lehetőségünk arra, hogy kiemeljük azt, ami legjobban megragad, amit lényegesnek érzünk. Ez persze nagyon is egyéni lehet - de egy-egy gondolat népszerűsége éppúgy egyfajta válogató kontroll, mint kitűnő segítők, szakemberek, lektorok (már e szó önmagában is sokatmondó) véleménye. E sorok írójának meg már az indulásnál nagyszerű segítője akadt. Az antológia összeállításának gondolata harminchat évvel ezelőtt fogant, amikor Németh László Vásárhelyt legkedvesebb tanítóéveit töltötte, s a korok szellemét, a történelmet, irodalmat és filozófiát - demokratikus szellemű tankönyvek még alig lévén - az eredeti művek alapján tanította, s ehhez mindig lelkiismeretesen készülve rengeteg alapművet olvasott újra. Saját könyvtára megsemmisült, ezért elsősorban az én kis kézikönyvtáramat használta, abban megvoltak például az Officina csillagos sorozatának kötetei. Némethnek mindig lelkiismeret-furdalása volt, s aggódva kérdezte, hogy tehet-e halvány ceruzajeleket a fontos mondatok mellé. Örömmel biztattam - jelöljön csak nyugodtan, hátha épp e jelölésekből áll össze egyszer valamiféle breviárium.

Ez volt a kiindulás - s a Németh László által megjelölt idézetek e mostani gyűjteménynek mintegy törzsanyagát képezik. (Néhol épp az ő válogatására való tekintettel maradtam meg negyvenes évekbeli kiadásoknál.) Különben magam is mindig ceruzával a kézben olvasok, s "menet közben" igyekszem a figyelemreméltó művek fontosnak érzett mondandóit jelöléseimmel kiemelni, hogy utólag is rögtön föllelhetők legyenek. Az ilyen válogatás - ismétlem - fölöttébb szubjektív, de ellenőrül szolgálhatnak a különféle antológiák, breviáriumok, történeti-kritikai földolgozások, amelyek utólag segítenek a szelekcióban.

A legfőbb gond tehát nem az volt, hogy melyek a valóban sokatmondó aforizmák, hanem hogy a legjelentősebb auktorok jó részének szövege oly mértékben érzékített - képszerű, cselekménybe, dialógusokba szőtt -, hogy nagyon nehéz röviden összefogott csomópontokat találni benne. S ha a szereplők néha aforisztikusan fogalmaznak is, akkor az sokszor inkább saját álláspontjuk, mintsem a szerzőé. Ezzel kapcsolatos a gondolatok dialektikája okozta nehézség. Egy ilyen gyűjteményben az egymással szembeszegülő gondolatok szerepeltetésének, párbeszédnek, tézis-antitézisnek - a szó legszorosabb értelmében - nincs helye. Ez vonatkozik például Shakespeare-re, aki a dialektikus gondolkodásnak is lángelméje volt (talán épp ezért lehetett a legnagyobb drámaíró?). Shakespeare-nél mindent meg lehet találni - s mindennek az ellenkezőjét is. Ez korának pezsgő, gazdag - hogy ne mondjam: forradalmi - reneszánsz szelleméből fakad. Shakespeare hőseinek egymásra felelgető érvelését egy aforizmagyűjteményben legföljebb mutatóba tehetjük közzé - csak egyes megnyilvánulásokat. Ezek is sokfélék, és sokszor ellentétesek. Mégis: Shakespeare nemcsak önmagát, hanem egész korát reprezentálja, talán a filozófus Baconnél is inkább, ezért mindenkinél többet idézünk tőle. És ahogy Shakespeare egymásnak ellenszegülő gondolataiból a cselekmény (gyakorlat!) végkifejlete során bontakozik ki a való világ kívánta szintézis, éppúgy egész gyűjteményünk frappánsan megfogalmazott fél- vagy részigazságaiból, ellentétes eszméiből az időtényező bontja ki a valóban igazat. Így tessék lapozni s olvasgatni ezt a könyvet: szem előtt tartva a történetiséget!

Ezek után végre "lássuk a medvét" (szép népi, pontosabban nemesi szólás, Tóth Béla meg is magyarázza a Magyar anekdotakincsben - ám nem aforizma: nincs helye hát válogatásunkban). Szóval mi került bele ebbe a kötetbe, amely a Bölcsességek könyve címet viseli - e könyv nem kis mértékben a francia aforizmákat összegyűjtő Gábor György remek Gondolatok könyvének inspirációját követi, annak szándékait most már egész kultúránkra kiterjesztve.

A Bölcsességek könyve elsősorban aforizmák gyűjteménye - aforizmán A magyar nyelv értelmező szótárának meghatározása szerint "valamely életbölcsességet, igazságot, elmésséget kifejező tömör, szellemes mondást" értve. De nem pusztán eleve aforizmaként megfogalmazott szövegeket tartalmaz, hanem kiterjed az aforisztikus idézetekre, a szállóigék egy részére, olykor maximákra, epigrammákra, xéniákra s egyéb bölcsmondásokra, köztük korszakos filozófiai gondolatokra, szépirodalmi részletekre. Végig meghatározó azonban az aforizmajelleg, tehát a gondolatoknak tömören megfogalmazott, önállóan megálló, kerek és egyértelmű módon történt rögzítése s ezzel kapcsolatban a bölcseletiség, értve ezen a tartalom "ontologikus" voltát s a társadalmi viselkedésre vonatkozó általános normákat (utóbbit természetesen nem illemszabályokként, hanem erkölcsi kívánalmakként fölfogva). Gondolatmenetek bemutatása, pár sornál hosszabb szövegek, tisztán csak állapotot, helyzeteket, életérzést leíró idézetek, lírai művek alig szerepelnek gyűjteményünkben, még kevésbé lehet helye bármely zseniális filozófiai vagy gazdasági fejtegetésnek, természettudományos tételnek vagy más szakkérdésnek, akárcsak szólásoknak vagy paraboláknak. Válogatásunkat döntően meghatározta tehát a frappánsság, az aforizmaforma és a bölcseleti tartalom. De - ismétlem - az aforizmajelleget nem értelmezzük szűken: tetszetős, szellemeskedő műfajként, konyhafilozófiaként. A szellemesség követelmény, a frappánsság is, de a könnyedség, azonnali érthetőség nem, utóvégre az emberiség nagy gondolatai semmiképpen nem hiányozhatnak. Szeretnénk megmutatni az emberi gondolkodás egész fejlődését, mégpedig úgy, hogy válogatásunk ne csak aforizmák és filozofikus-költői idézetek gyűjteménye legyen, hanem emellett szórakoztató, érdekes és építő olvasmány, amelyben ki-ki saját életének vezérgondolatait is megtalálhatja. Nemcsak a legkiemelkedőbb filozófusok és írók eszméit sorakoztatjuk föl tehát, hanem más gondolkodók, művészek, tudósok, államférfiak megjegyzéseit is.

Általában a főművekre s azon belül is a gondolati csomópontot képező részekre koncentráltunk, s ezek alapos földolgozását követik a különböző antológiák alapján, a teljesség kedvéért fölvett aforizmák. Az aforizma műfajának jellegzetességéből következően a közölt anyag korántsem arányos a szerzők történelmi-filozófiai-irodalmi nagyságával, illetve talán kevésbé mélyenjáró szerzők, mint az aforizma műfajának buzgó művelői, érdemükön fölül vannak képviselve. Ilyenek Publilius Syrus, Gracián vagy a francia aforisták, akiknek legjobb sorait különben örömmel vettem át Gábor György már említett kötetéből, míg a latin szerzőknél főként az erdélyi Szabó György kitűnő antológiájára, az oroszoknál Voroncovra támaszkodtam, mint ahogy az egész munkában szem előtt tartottam Büchmann, Zoozmann, Tóth Béla és Békés István műveit, valamint a rövidítésjegyzékben fölsorolt angol, francia és egyéb gyűjteményeket: a jó válogatásokat figyelembe nem venni ostobaság lett volna - noha általában saját gyűjtésem. volt az alap. Többé-kevésbé fontos szerzők éppenséggel azért maradtak ki, mert nem ismerem őket eléggé, de meg azért is, mert egy-egy idézett személy nemcsak önmagát, hanem korát, nemzetét, osztályát is képviseli - e tekintetben a legjellemzőbbekre (nem is mindig a legismertebbekre!) koncentráltam, s a kevésbé tipikusak kimaradtak.

Hiányosságok, hibák - ismétlem - persze lesznek. Sok az azonosíthatatlan (nem hiteles) aforizma, mint például a Bismarcknak tulajdonított "Csak az ökör következetes". És noha összegyűjtöttem, végül teljesen elhagytam az 1980-ban még élő szerzőket. Hiszen bizonyos terjedelmet már csak a kezelhetőségre és az árra való tekintettel sem léphettünk át. Valahol meg kellett húzni a határokat. Ilyen határ volt eleve az aforizmajelleg is, amely sok szép gondolatot műfaji okokból nem engedett be gyűjteményünkbe, amelynek e kötet az első felét adja: a XIX. század előtt született szerzők anyagát - és hamarosan követi ezt a "modern gondolkodást" felölelő második kötet is.

A műfaj és terjedelem szabta korlátokon kívül végső fokon személyes ízlésem, nézeteim, s lehetőségeim voltak a meghatározók. Lehetőségen értve a tehetség, műveltség és munka korlátait is: Thomas Mann egész életművét például képtelen lettem volna földolgozni, ezért szorítkoztam az író szemléletét leginkább summázó A varázshegyre (kiegészítve azt jó pár, egyéb műből vett idézettel is); Kafkánál - noha fordítója lévén, egy regényét szinte betéve tudom - a legsűrítettebb elbeszélésekre stb. Hiányosságaival együtt így is több mint harmincévi munka van e gyűjteményben, mely nyilván jobb lenne, ha egész munkaközösség dolgozott volna rajta - csakhogy akkor talán még ma sem lenne készen, s még ez is aligha zárta volna ki a torzulásokat; a nagy külföldi antológiák is elfogultak: a Penguin Dictionary of Modern Quotations például egy (!) Thomas Mann-idézettel éri be, míg hajdani hazánkfiától, a szellemeskedő Mikes Györgytől tizennégyet hoz.

Szóval a hibákért, hiányosságokért magam felelek. Nem mintha nem lettek volna segítőim! Kezdettől élveztem Molnos Lipót professzornak, az egykori Eötvös-kollégistának és feleségének, Molnos Emíliának segítségét. Sokat segített leányom, Kristó Nagy Judit; az orosz anyag válogatásában és fordításában az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt Szily Ernő, később a fiatal Visnyovszky László; számos dologban volt segítségemre Bartos Tibor, Fodor András, Hárs Ernő, Heimlich István, Imre Katalin, Jászberényi József, Kéri Elemér, Kurcz György, Rozsnyai Ervin, Tornai József s utoljára, de nem utolsósorban a pár hónapja szintén eltávozott nádudvari Rácz György (aki például a Shakespeare-idézetek zömét segített kiválogatni). Köszönet érte!

*

Az aforizmák, idézetek szerzőik születésének időrendjében, az ismeretlen szerzőtől származó vagy népköltési szövegek keletkezésük valószínű ideje vagy megbízhatóan datált lejegyzésük szerint kerülnek válogatásunkba. Az egyes szerzők életművén belül általában a megírás sorrendje a meghatározó.

Kötetünk egészét szem előtt tartva, egy-egy gondolat aforisztikusabb kifejezése érdekében az idézett források szövegét itt-ott módosítottuk, általában azonban szó szerint idézünk. Ahol a szöveget rövidítettük, mindenütt három pont van. E rövidítések azonban legtöbbször egy-egy kötőszóra, korábbi szöveggel kapcsolatos utalásra, "mondta" stb. fordulatra, netán más jelentéktelen közbevetésre vonatkoznak, sose változtatják meg az idézet értelmét. Nincs viszont a kihagyást jelző három pont elkülönítve a szerzők (stiláris indokú) három pontjától, de ez a szövegösszefüggésből többnyire nyilvánvaló. A kurziválások mind az eredeti kiemeléseket követik, ám ha az eredetiben az egész idézet kurzív volt, ettől eltekintettünk, mert a kiadványunkban sorakozó aforizmák, idézetek eleve kiemelések. A szerzők neve után következő idézeteket megszámozzuk. Gyűjteményünk végén (az 547. oldaltól) az összes szerző névsora ugyanezen (idő)rendben következik, s az egyes idézetek sorszáma szerint követik egymást a jegyzetek: az idézett mű címe (dőlt betűkkel), az idézet lelőhelye, a magyar forrás, lehetőség szerint a legutolsó, de mindenesetre a legmegbízhatóbb - néha a legnépszerűbb! - fordítás megjelölése, a fordító nevével. (Egyetlen példa: noha filológiailag nem mindig hiteles, mégis a régi Károlyi-féle Biblia-fordítás lett összkultúránk részévé, tehát ezt idézzük.) Amennyiben egy műből több egymást követő idézet szerepel, annak címét csak az első alkalommal tüntetjük fel, ezt követően I.m. (idézett mű) jelzéssel utalunk az előzményre, megjelölve az újabb idézetnek a művön belüli közelebbi helyét (a verseknél csak az idézett rész első sorának sorszámát adjuk meg). Amennyiben nem önálló alkotásból való idézetről (hanem például szállóigéről) van szó, vagy az eredeti művet nem ismerjük, a forrását jelöljük meg; ha korabeli adatunk nincs, a felhasznált későbbi rögzítés adatait (például antológia, külföldi aforizmagyűjtemény stb.).

A magyar forrás ismétlődéséről Uo. (ugyanott) jelzés tudósít, az ezt követő arab szám mindig az említett kiadás oldalszáma. Újabb adat feltüntetéséig az összes előzőek (tehát: rész-, fejezet-, felvonás-, jelenet-, illetve kötetutalások) érvényesek, ugyancsak azonos új név megjelenéséig a fordító személye (mely mindig a jegyzet utolsó tétele).

Mindez így olvasva talán bonyolultnak hat, a kezelés során azonban rögtön világossá válik, különösen ha a megfelelő kiadást kézbe vesszük, de a jegyzet első fele éppenséggel a bármely (akár nem magyar!) kiadásban való könnyű eligazodást is lehetővé teszi: e kettős (a műhöz s egy bizonyos kiadáshoz egyaránt kapcsolódó) jelölés az azonnali megtalálást van hivatva elősegíteni, s épp e tekintetben gyűjteményünk szintén nemzetközi tekintetben is párját ritkítja. Ezt a mű legnagyobb részében érvényesülő pontosságot azért tartjuk fontosnak, mert nemcsak egy-egy aforizma érdekes önmagában, hanem a szövegkörnyezet is : abból derül ki mind a történelmi-társadalmi háttér, mind az író igazi szándéka. Külön magyarázatokat, értelmezéseket csak a legszükségesebb esetben adunk, azokért az olvasónak Békéshez, Büchmannhoz stb. kell fordulnia. Néhány világirodalmi remeknél és a magyar irodalom legnagyobb részénél pedig nem jelölök meg egy bizonyos kiadást, hiszen ez inkább gondot okozna, mintsem segítséget adna, tekintettel a számtalan edicióra; a megfelelő fejezetre (felvonásra stb.) való utalás is kielégítőnek látszik. Néhány igen népszerű magyar szerzőnél (Jókai, Mikszáth stb.) meg éppenséggel csak a már bevált idézetgyűjteményeket ismétlem: ezeket (Békés, Tóth, Vajthó) újjáértékelni fölösleges nagyképűsködés lenne. De épp ami e gyűjteményben új, az pontosan regisztrálva van. Mint legnagyobb klasszikus-sorozatunkra, elsősorban A világirodalom klasszikusai köteteire utalok. De filozófiában is szívesen fordultam jó válogatásokhoz (Filozófiai szöveggyűjtemény, Bánk, Hamvas, Márkus-Tordai stb.). Ilyen átvétel esetén erre a forrásra utalunk. Ha a magyar forrás nincs megjelölve, a fordítás kiadványunk számára készült, a fordító neve természetesen ebben az esetben is szerepel. Ha a fordító neve meg nem állapítható, e helyen kérdőjel szerepel; ha a szöveg magyarul is közhely - tehát nem tulajdonítható egy fordítónak -, név helyett (X) található.

Kiadványunkat névmutató és tárgymutató zárja. Az előbbi a szerzők szerinti visszakeresést teszi lehetővé, kurrens számmal utalva a főszöveg oldalszámára, kurzívval a jegyzetére; az utóbbi tematika, népszerűen értelmezett tartalom szerint csoportosítja az anyagot.

Kristó Nagy István

URUKAGINA

...az özvegyet és árvát a hatalmas ember ne bántalmazza...

ISMERETLEN ÓEGYIPTOMI ELBESZÉLŐ

1. Ha az igazság tavára szállsz, s azon hajózol kedvező széllel, és vitorlád nincs megfosztva vásznától, hajód nem lesz lassú...

2. Semmisítsd meg a hazugságot, adj létet az igazságnak, sújtsd a gonoszságot a földre...

3. Nem rossz dolog-e a mérleg, amely ferde, a mérlegnehezék, mely eltéved, az igaz ember, ki megtéved?

4. Vigyázz arra, hogy az örökkévalóság közeledik. Óhajts hosszan élni...

5. Ne válaszolj rosszal a jóra, ne tedd egyiket a másik helyére.

6. Ne építs a holnapra, mielőtt eljött volna, nem lehet tudni, mi rosszat hoz!

7. Ne dühöngj amiatt, ami nem jön, ne örvendj amiatt, ami nem történt meg! A türelem meghosszabbítja a barátságot, és megsemmisíti a megtörténtet...

8. ...az igazság az örökkévalóság számára van, és ez alvilágba száll azzal, aki cselekedte. Amikor eltemetik, és a föld egyesül vele, neve nem töröltetik el a földön, megemlékeznek róla a jó miatt az isteni szavak számbavételekor.

9. Ne legyen arcod vak annak, akire nézel...

10. Cselekedj annak érdekében, aki számodra cselekszik.

SUMÉR VAGY AKKÁD KÖLTŐK

1. Kevés szóval élj: ne fecsegj összevissza!

2. Részrehajló embertől sose kérj tanácsot!

3. Nem érsz célt, ha ügyedet kicsinyíted!

4. Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj a szóval,
okkal nyisd föl a szád, óvatosan beszélj -
ígéidet úgy mérd, mint drágaköveket,
melyeknek értéket épp ritkaságuk ád!

5. Sértőt, gyalázkodót messzire elkerülj,
s magad se szólj soha félvállról senkihez!

6. Maga fejére hoz az szégyent, aki sokat fecseg!

7. Perlekedők közé soha ne vegyülj,
környékét is kerüld el a veszekedésnek!
Civódásukban bírájukká tesznek,
viszályukban tanúként megidéznek!

8. Ne tégy rosszat ellenségeddel!

9. Rossz tett helyébe jót cselekedjél!

10. Ellenséged iránt irgalmas légy!

11. Soha ne járj a rosszak tanácsán!

12. Kenyeret szelj az éhezőnek,
bort tölts a szomjúhozónak,
a szűkölködőt fölruházzad,
tiszteld az alamizsna-kérőt -
ott fönn az isten, istene, örvend,
Samas örvend - jóval fizet a jóért!

13. Segíts a segítséget-kérőn,
tégy jót mindig-örökké!

14. Szolgáidat túlságosan meg ne terheld!

15. Feleségül örömlányt el ne végy -
ezerszámra volt szeretője;
papnőt se végy -
istenére ügyel csak;
szajhát se -
bárkivel bujálkodik;
mindezek csupán bajt hoznak fejedre!

16. Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:
a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!
Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál -
csakhogy lyukas diót ér a kései okosság!

17. Régi példaszó mondja
Neked is át kell menned az alvilág folyóján.

18. Hogy nyugodt alvásod legyen,
pontosan végezd a dolgodat!

19. Az erős munkája bérét,
a gyönge gyermekei árát eszi meg.

20. Cifrán öltözik, a köszönést se fogadja -
nagyon jól mehet már a sora!

21. Elmégy és elveszed az ellenség földjét -
eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

22. Akit szeretsz,
annak igáját is húzod.

23. Gyürkőzz neki -
isten is megsegít.

24. Ha rosszat teszel barátoddal,
mit cselekszel majd ellenségeddel?

25. Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon -
csak isten óv meg a veszedelemtől.

26. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,
az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

27. Legyen urad, legyen királyod -
de a főnöködtől féljél!

28. Ha férje-ura tehetetlen -
bizony, csak szolgáló az asszony!

29. Szavam megkülönböztet az emberektől -
szavam az emberek közé sorol.

30. A tél gonosz.
Értelme csak a nyárnak van.

31. A hús - hús.
A vér - vér.
A másik - másik.
És az idegen is mindig idegen.

32. A királynak szánt adó -
a főpohárnok haszna.

33. A barátság felbomlik,
az üzlet örökre szól.

34. Amely kutya átall benn lakni a házban,
rácsok mögé kerül, hideg kövön alszik!

35. A szemfényvesztő jobbra-balra kacsint,
törvényt ha tesznek, a bírót becsapja -
ám Samast ő se vezetheti félre!

36. Született ember még nem jutott örökkévalóságra,
elpusztul a halandó, minden milyével egyetemben.

37. Távoztasd el szíved rossz álmait,
keserűséget, panaszt messze űzz;
keserűség, panasz álmot fogan,
és az álom megrontja szívedet.
Szabad szívedet ne béklyózza gond-bú,
tested, orcád nevessen!

GILGAMES

1. A cél előtt erőd feszüljön, a cél előtt szíved lobogjon!
Az erős férfi, a megfontolt, előlhalad körülfigyelvén,
óvja magát, nem gyávaságból, de hogy hadi célját elérje!
S ha mégis ott-veszne a harcon - örök nevet szerzett magának!

2. ...a halál dühöngő isten, vérszomjas, mint a hím-oroszlán
s alattomos, mint síma párduc - jaj az egyszer megszületettnek!

3. Ember-e még, mondd, a halott is? Ugye, hogy nem? Ő már nem ember!
Alvóhoz hasonlít, de mégsem! Aki meghalt, nem álmodik már!
Szoborhoz hasonlít, de mégsem! Holt kő az, de nem is volt élő!
A halál mindenhez hasonlít, de nem azonos semmivel sem!

RIGVÉDA

1. Megszületett a Szerelem, a lélek
magva és ura minden ösztönöknek;
nemlétig érő gyökerét a létnek
ma is a vágyban keresik a bölcsek.

2. ...ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?
Ő, akitől van, aki a világra
őrködve néz, aki a maga őse,
Ő, aki csinálta vagy nem csinálta:
Ó tudja! tudja!... Vagy nem tudja ő se?

III. SESÓSTRIS

Hősi dolog a harci düh, gyávaság a visszavonulás.

HAMMURAPI

Ha egy bíró az ítéletet megítélte, ... utóbb pedig ítéletét megváltoztatta: ... bírói székéből a nyilvánosság előtt távolítsák őt el...

EKHNATON

1. Messziről világítasz, sugaraid mégis a földet járják,
beragyogod az emberek orcáját, mégse ismerik útjaidat.

2. Temérdek a te műved!
De elrejted az emberek szeme elől, ó egyetlen isten,
ki mellett nincs más isten.

3. ...te napok hossza, emberek éltetője,
csak addig lát szépet a szem, míg le nem tűnsz...

SI KING

1. A patkánynak van ám bőre,
csak ennek nincs tisztessége,
ha egyszer nincs tisztessége,
mért nem hal meg szégyenébe?

2. Semmi rosszat én nem tettem,
bizony tettél te helyettem,
erkölcsöd két-háromféle,
nincsen fék a férfinépre.

3. Rágalomnak
nincsen mélye,
szájból kél, mint
síp zenéje.

4. ... sehol mérték, rend, nyugalom,
a bűnösök büntetlenek,
nincsen a jóknak jutalom.

5. A népnek szántóföldje van
s elragadjátok féktelen;
a népnek közössége van
s megraboljátok szüntelen...

6. ...kövesd felséges őseid
és így megmented önmagad.

7. Vezér!
Reszket tetőled az ármádia.
Anyánknak ingyen kell dolgoznia.
S melyik anyának nincsen egy fia?

8. Ennünk adass, mert éhezünk!
Oktass, taníts, törődj velünk!

HÉBER TÖRVÉNYHOZÓK

1. Ha zálogba veszed el társad ruháját: naplemente előtt add vissza neki. Mert az egyetlen takarója, testi ruhája: miben aludjon?...

2. Ne kövesd a tömeget gonosz ügyben; peres ügyben ne vallj a tömeg után, bűnre hajolva.

3. Perében még szegénnyel se légy részrehajló.

4. Megvesztegetést ne fogadj el, mert a megvesztegetés vakká teszi a látókat, és megbuktatja az igaz ügyeket.

5. Ne vegyél el zálogul kézimalmot vagy malomkövet: élet volna az a zálog.

6. Ne ölettessenek meg az apák a fiúk helyett, és a fiúk ne ölettessenek meg az apák helyett: csak saját bűnéért ölettessék meg akárki.

7. Ne legyen zsákodban kétféle kősúly, kisebb és nagyobb. Ne legyen a házadban kétféle véka, kisebb és nagyobb. Teljes és igaz kősúlyod legyen, teljes és igaz vékád legyen.

8. Jaj annak, aki a várost vérontással építi, és a falat gyalázattal teszi szilárddá!

ÓTESTAMENTUM

MÓZESI KÖNYVEK

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

3. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztó Isten a világosságot a setétségtől.

4. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.

5. Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

6. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt...

7. Nem jó az embernek egyedül lenni...

8. ...fájdalommal szülsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.

9. Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.

10. Én, az Úr, vagyok a te Istened... Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

11. Ne csinálj magadnak faragott képet...

12. ... én, az Úr a te Istened, féltőnszerető Isten vagyok, s ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen... De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.

13. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd...

14. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgokat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon...

15. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked.

16. Ne ölj.

17. Ne paráználkodjál.

18. Ne lopj.

19. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.

20. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.

21. Siketet ne szidalmazz, és vak elé gáncsot ne vess...

22. ...a szegény nem fogy ki a földről.

23. ...akármilyen bűnben bűnös valaki, két tanú szavára vagy három tanú szavára álljon a dolog.

24. ...lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért...

25. Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt.

PÉLDABESZÉDEK

1. Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint...

2. ...színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.

3. Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő utalt, és légy bölcs!

4. A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme...

5. Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

6. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

7. Ahol nincs vezetés, elvész a nép...

8. Mint a disznó orrában az aranyperec, olyan a szép asszony, akinek nincs okossága.

9. A derék asszony koronája az ő férjének...

10. Az igaz az ő barmának érzését is ismeri...

11. Van olyan, aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

12. A halogatott reménység beteggé teszi a szívet...

13. Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

14. Aki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát...

15. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16. Még az ő felebarátjánális utálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

17. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.

18. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.

19. Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség.

20. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

21. Mint aki árvizet szabadit el, olyan a háborúság kezdete...

22. A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.

23. Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

24. Aki értelmet szerez, szereti az életét...

25. A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

26. Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is...

27. Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.

28. Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.

29. Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonnyal, és közös házban.

30. Aki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.

31. Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.

32. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.

33. Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot...

34. Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.

35. ...ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért...

36. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

37. Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!

38. Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék teveled, és meg ne gyűlöljön téged.

39. Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?

40. Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is őhozzá hasonlatos...

41. Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

42. Aki vermet ás másnak, abba belé esik; és aki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.

43. Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.

44. Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

45. Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

46. A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

47. Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, aki elbujdosott az ő lakóhelyétől.

48. Mint a sir és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek.

49. ...aki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.

50. Amely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

51. ...e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a méély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

52. Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját, és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

53. A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét...

54. A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

PRÉDIKÁTOR SALAMON

1. Minden hiábavalóság!

2. ...nincs új dolog a nap alatt.

3. ...miképpen meghal a bölcs, azonképpen meghal a bolond is.

4. Mindennek rendelt ideje van. és ideje van az ég alatt minden akaratnak.

5. Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz.

6. ...a hármas kötél nem hamar szakad el.

7. Aki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel...

8. Édes az álom a munkásnak...

9. Jobb a jó hír a drága kenetnél...

10. ...jobb a tűrő, hogynem a kevély.

11. Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.

12. Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet ?

13. Az embernek bölcsesége megvilágosítja az ő orcáját...

14. ...jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.

15. A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.

16. ...hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.

ÉNEKEK ÉNEKE

...erős a szeretet, mint a halál...

HOMÉROSZ

1. Nem jó ám, ha sok úr rendelkezik ; egy legyen úr csak...

2. ...nem vethetjük el azt, ami isteni híres ajándék,
istenek adják, ember meg nem szerzi erővel.

3. ...sose hosszúéletü az, ki az istenek ellen harcol...

4. Földresodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő
mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra:
így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull.

5. ...a végzet elől, azt mondom, senkise futhat,
sem hitvány, se nemes, miután megszülte az anyja.

6. ...ember nincs, aki gátolhatná Zeusz akaratját,
bármi erős legyen is: mert sokkal több a hatalma.

7. ...sűrü sereggel
ér föl a férfi, akit szívében kedvel a nagy Zeusz...

8. ...fékezd nagy lelked: mert sosem illik,
ádáz szív hozzád : hisz hajlanak isteneink is,
bár több tiszteletük van, több erejük meg erényük.

9. Egyesített erejükkel még gyöngék is erősek...

10. Jobb meghalni azonnal, vagy megmenteni éltünk,
mint őrlődni sokáig...

11. ...üdvünk hát a karunkban van, nem a lankadozásban.

12. ...baj után a bolond is okos már.

13. ...minden az isteneink térdén feküszik még...

14. Bár a viszály odaveszne az isteni s emberi szívből
és a harag, mely a bölcseszűt is méregbe borítja...

15. ...az ember tervét Zeusz nem mind viszi véghez...

16. ...ne veszítsük puszta szavakkal
itt az időt: hisz még végzetlen a nagyszerű munka.

17. ...amilyen szót mondasz, olyant fogsz hallani is rá.

18. Ésszel még a favágó is több, mint csak erővel...

19. ...tűrővé tette az emberi lelket a végzet.

20. ...énekszó és tánc... a víg lakomák koronája...

21. ...még senki se tudta, miképen esett születése.

22. ...az olyan dalt dicsérik legjobban a népek,
mely a legújabbként jár körben a ráfigyelők közt.

23. Mert nem sok fiu van, ki olyan, mint apja egészen,
több, aki hitványabb, s kevesebb, aki túltesz az apján.

24. ...mert hiszen annál nincs soha szebb és nincs derekabb sem,
mint mikor egymást értő szívvel tartja a házát
férj és nő, nagy fájdalmára a rosszakaróknak,
jóakarók örömére, jeles hírére maguknak.

25. ...a bátornak minden jobban sikerülhet,
bármibe fog, jöjjön bár más helyről e vidékre.

26. ...az ifjabbak mindenkoron oktalanabbak.

27. ...jobb mindig a mérték.

28. ...a férfiunak mi sem ad több hírt, amíg élhet,
mint mi dicsőséget lábbal, vagy kézzel elérhet.

29. ...vendéglátóm ő, s a baráttal ugyan ki csatáznék?

30. Jóra a rossz sose visz: megfogja a gyorsat a lomha...

31. ...hisz az énekeseknek a tisztelet és a csodálat
jár valamennyi halandótól: minden dalos embert
múzsa tanított dalra...

32. ...az édes testvérnél se silányabb,
az, ki derék társunk...

33. Mert bizony azt mondom, hogy nincs is kellemesebb, mint
hogyha egész népet tölt el széltében a jókedv...

34. Mindenfajta halál iszonyú a szegény embernek,
mégis a legcsúfabb éhezve betölteni sorsunk.

35. ...Az ajándék meg kedves, ha kevés is...

36. ...a kóborlók kegyelemfalatokra szorulnak,
hát hazudoznak, s nem kívánnak szólni igaz szót.

37. ...gyűlöletes nékem...
kit, noha ínség is, rábír a hazug locsogásra.

38. ...a kalászt is sejted, hogyha a pelyvát
nézed...

39. ...más-más dolgokban lel más-más ember örömre.

40. ...az elmeveszítő
bor, mely a bölcseszű embert is dalolásra deríti
és gügyögő nevetésre, bizony buzdítja a táncra,
és hogy olyan szót mondjon, amit ki nem ejteni bölcsebb.

41. ...emlékezzünk: mert örül ám a bajok tovatűntén
az, ki nagyon sokat eltűrt már és sokfele bolygott.

42. ...a vas maga vonja magához az embert.

43. ...a fajtájához küld mindenkit az isten.

44. Sóvár gyomrunkat sose tudjuk rejteni úgysem,
azt a veszettet, mely sok bajba sodorja az embert,
mert őérte szerelnek föl sok erőspadu gályát
s törnek a meddő tengeren át ellenfeleikre.

45. ...aszerint fordul lelkében a földi halandó,
hogy neki mily napot ad Zeusz, emberek, istenek apja.

46. ...sok baj közt a halandó gyorsan öregszik.

47. Tűrj szív, tűrtél már hajdan te kutyábbat is ennél...

48. Mert el tudja viselni baját, aki ébren egésznap
hosszan sír s a szívét sorvasztja a sok keserűség,
éjjel azonban az álom fogja: feledteti minden
búját és örömét, ha körülveszi két szemehéját.

49. ...elhullt daliákon az ujjongás kegyeletlen.

HÉSZIODOSZ

1. Szánkon tarka hazugság, mind a valóra hasonlít,
tudjuk zengeni mégis a színigazat, ha akarjuk!

2. Balgák, nem tudják, hogy a fél az több az egésznél...

3. Elrejtették mélyen az istenek élelmünket:
másként könnyen meghozná neked egynapi munka
azt, ami kell az egész évben, bár tétlenül élnél...

4. Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember
gondban, bajban, az istenek így szabók ki a sorsunk
Mégis, járul még öröm is némelykor a bajhoz...

5. Balgatag az, ki erősebbel mer szembeszegülni,
úgysem győz, csak a szégyenhez még bánata társul.

6. ...te a törvény és ne a gőgös erőszak
útján járj, nyomorult emberhez a gőg nem is illik,
könnyen a jó sem tűri, s akit balsorsa utólért,
még jobban meggörnyed alatta, az út nem is erre
visz célhoz, ha a célod igaz; gőgnél az igazság
mindig jobb, a saját kárán csak a balga tanulja.

7. Ott, ahol egy mérték mér polgárnak s idegennek,
és az igaz törvény útjáról senki le nem tér,
dúsan hajt az a város, benne virágzik az ember,
békesség lakozik földjén...

8. Nem pusztítja a törvénytartó népet az ínség,
sem rontás, a nehéz munkát a siker koszorúzza.

9. Az, ki a másiknak tesz rosszat, majd maga szenved,
s szőve gonosz tervet, neki üt ki a leggonoszabbul.

10. Az, ki a hitványsághoz húz, célját el is éri
könnyűszerrel: sima az út hozzá s közel is van.

11. Mindenben legjobb annak, ki megérti magától,
hogy mi következik aztán és jobb végre hogyan jut.

12. Mert ínség az örök vendég annál, aki tétlen.

13. Arra az istenek is, meg az emberek is haragusznak,
kit soha nem látnak dolgozni, akár a heréket,
kik csak a dolgos méhek munkáján csemegézve
élősködnek.

14. Gazdaggá tesz a munka, a nyájat is az gyarapítja,
dolgozzál, s jobban kedvelnek az istenek akkor,
és a halandók is, de a lustáktól iszonyodnak.

15. Nem szégyen dolgozni, de szégyen tétlenül élni.

16. Szükséget látó ember nem jó, ha szemérmes,
bár a szemérmesség is szolgál néha javunkra,
árt a szemérmesség, bátorságé a szerencse.

17. Hívd asztalhoz a hű pajtást, hagyd futni, ki gyűlöl,
és aki legközelebb lakik, azt hívd meg legelőször,
mert ha akármi esik meg majd a tanyádon, a szomszéd
ott terem öv nélkül, míg felcihelődik a sógor.

18. Átok a rossz szomszéd, a derék szomszéd pedig áldás.

19. Más kárán ne nyerészkedj, átok az ily nyereség csak.

20. Mindig csak kicsivel kell hozzátenni kevéshez,
csak gyakran cselekedj így, sok kicsi sokra megy aztán.

21. Abból végy, ami kéznél van, mert bánat a szívnek
távoli dolgok után vágyódni, kövesd e tanácsom.

22. Megrövidíteni nem jó jó embernek a bérét.

23. Túlságos bizalom s a hitetlenség veszedelmes.

24. Tőrbe ne csaljon az asszony sem, ringó derekával
s hízelgő fecsegéssel, gazdag csűrt szimatolva,
mert tolvajban bízik az ember, bízva a nőben.

25. Hogyha valóban gazdagságra törekszik a lelked,
így cselekedjél: munka után kezdd újra a munkát.

26. ...minden szerszámod készenlétben legyen otthon,
hogy ne kérj mástól, s ha nem ad, szenvedj a hiánytól...

27. ...száll az idő, s nem hozza eredményét meg a munka.
Hát ne halaszd holnapra vagy éppen holnaputánra,
mert a henyélő ember meg nem tölti a csűrét,
sem ki halasztja a munkát; mert a sikert a gyakorlat
hozza, de súlyos gondokkal birkózik a lusta.

28. Tétlen férfi, ki balga remények teljesedését
várja, ha éléstára üres, vádolja magát csak.

29. Jókor, nyár derekán szolgáidat erre tanítsd meg:
nem lesz mindig nyár, építsétek meg a pajtát!

30. Jókor kell asszony-feleséget hoznod a házhoz,
harminc esztendőt ha megértél, nem kevesebbet
s nem sokkal többet, legjobb nősülni e korban.

31. ...ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan,
el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké.
Istenes és megfontolt férfi leguggol ilyenkor,
vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.

32. ...a halandók közt könnyen kap szárnyra a rossz hír,
s hordani terhes lesz, s nehezen rázod le magadról.
El nem veszhet egészen a hír, amit egyszer a sok nép
szája kimond: örök istenséggé lett maga is már.

ALKMAN

Tapasztalat a bölcsesség kezdete.

HAGIÁSZ

Emberi elmét és tettet megront az ajándék.

TÜRTAIOSZ

Szép a halál, ha az első sorban harcol a férfi
bátran, s ott esik el védve hazája rögét.

MIMNERMOSZ

Még mielőtt csunya kór és gyötrő gond nyomorit meg,
hatvanas évnapomon érjen utói a halál.

SZÉMÓNIDÉSZ

1. Ha bölcsek volnánk, nem vennők a holtakat
soká szívünkre, legfeljebb csak egy napig.

2. ...halottnak lenni lesz elég időnk,
de életünk csak kurta, rossz napokbol áll.

3. Az asszony az, mit párja hoz belőle ki;
ha jót: a legjobb, ám ha rosszat: túlgonosz.

4. Ó, be rövidlátók, kik nem veszik észre, be gyorsan
illan az ifjúkor s vele az élet is el.
Ámde te jól tudod ezt, ne feledd el hát, hogy a szívnek
add meg a szép gyönyörök élvezetét, amíg élsz!

SZOLÓN

1. Arra tanít a szívem, hogy Athén polgárait intsem:
mennyi veszélyt hoz a rossz, népnyűgöző uralom,
míg az igazságos vezetés jogtiszteletet szül,
megbéklyózza gonosz rendzavarók seregét,
enyhit a terhen, eloltja a bűnt, leigázza a gőgöt,
elfonnyasztja a Rossz még ki se nyílt rügyeit;
ferde igazságot kiegyenlít, a szertelen önkény
tetteit enyhíti és durva viszályt letipor,
bősz harag indulatát elfojtja: - csak általa épül
bölcs és jóhiszemű rendben az emberi lét!

2. Úgy megy a nép legjobban a bölcs vezetője nyomában
hogyha a féke se túl lanyha, se fojtogató.
Bőség csak kicsapongást szül, ha az ember a jólét
dús javait nyeri el, s nem zabolázza az ész.

3. Boldog a földi lakó nem lesz soha; küzd nyomorogva
mind, ki halandó lény nézi az égi napot.

4. Öregszem, örökké sok mindent tanulva.

5. Senkiről se mondd, amíg él, hogy boldog, Legföljebb azt, hogy szerencsés.

ALKAIOSZ

1. Borban az igazság.

2. ...hazánktól vissza miért vegyük
szívünk, ha egy-két kótyagos össze is
kúszált-kavart mindent...?

3. Vágyik szörnyen e férfin nagy hatalomra s így
fölfordítja az államot: ing, lemerül hamar.

4. Nem szépen-épült, széptetejű lakok,
nem jólrakott nagy kőfalak és utak
adják a várost, nem hajógyár,
ámde olyan lakosok, kik avval
mi megvan, élni tudnak...

5. Nem kell a bajnak önmagad adnod át,
mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör...

SZAPPHÓ

...ifjabb nő legyen asszonyod...

THALÉSZ

Ismerd meg tenmagadat!

BIASZ

Mindenemet magammal hordom.

KHEILÓN

1. A halottakról semmit vagy jót.

2. Semmiből se túl sokat.

3. Kezesség bánatot hoz.

PHÓKÜLIDÉSZ

1. ...egy apró, tisztesen élő,
sziklán épült város jobb a botor Ninivénél.

2. ...barátodról ne feledkezz
meg, ha barátja vagy, el ne riasszon a nép susogása.

3. ...vigyázz, hogy adósa kegyetlen
embernek sose légy, mert rosszkor zaklat a pénzért.

4. Gazdagságra ha vágyol, a dús anyaföldet iparkodj
megművelni; a föld bőségszaru, tartja a közhit.

5. Éjszaka tervezgess, mert éjszaka éles az elme,
férfi-barátom; kedvez a csend az erényt keresőnek.

6. Első: nézd, miből élsz, s ha megélsz már, nézz az erényre.

7. Gyakran látszik megfontoltnak a férfi, ha rendben
lépked a többi között, noha könnyelmű igazában.

8. Sok kínt kell tűrnöd, ha a tisztességre törekszel.

9. ...még gyermeki korban
kell szép tettre nevelni.

PÜTHAGORASZ

1. Ne tégy soha semmit mással, amiért gyalázat érhet, még titokban sem, mert a szemérem önmagad előtt még inkább kötelez.

2. ...egyetlen biztos dolog van, a halál, a földi vagyon, alighogy megszerezted, máris semmivé válik.

3. Ahol csak lehet, tégy jót; közben gondolj arra, hogy aki szívében jó, azt a sors nem terheli nagy szenvedéssel.

4. Sokat fecsegnek felőled hízelgőt és méltatlant; ne zavarjon meg se ez, sem az. Ha rágalmaznak, bocsáss meg mosolyogva s józanul.

5. A tett előtt mérlegelj, hogy a meggondolatlanság vádja ne érjen, ne kelljen meggondolatlan tetteidért vezekelned. A semmirekellő értelmetlenül beszél és cselekszik.

6. Amit nem értesz, abba ne fogj, hanem tanuld meg előbb, mi a teendő; így lesz az élet számodra könnyű.

7. Testedet tartsd tisztán, de el ne kényeztesd.

8. Óvakodj attól, hogy fényűzéssel irigységet kelts. Hordj egyszerű ruhát, de a szépség róla ne hiányozzon.

9. Soha ne nyomja el az álom fáradt szemeidet, mielőtt a nap művét háromszor el nem gondoltad: mit mulasztottál, mit tettél, milyen szent kötelességet nem teljesítettél?

10. Kérjed az isteneket, hogy élted végét széppé tegyék.

ANAKREÓN

1. Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,
ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre...

2. Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
háborut emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
szép adományairól zengve szeretni tanít.

3. A tűz, a vas hatalmát
a nő, ha szép, legyőzi.

4. Kis tücsök, de boldog is vagy,
hogy a lomb között a fákon,
cseppnyi harmatot ha ittál,
mint király dalolsz kevélyen...
Az öregség sem kínoz meg,
Föld szülötte, dal barátja,
vértelen, bölcs, illetetlen!
istenekhez vagy hasonló.

SZIMÓNIDÉSZ

1. Ember vagy: ne találgasd, mit hoz a holnapod,
s boldog férfit látva ne mondd, meddig lehet az...

2. ...ami el nem apadhat, a hírnév.

3. Az erőseket segíti a szerencse.

KUNG FU-CE

1. Síma modor és hízelgő szó ritkán az erkölcs jele.

2. Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket.

3. Tévedéseket támadni ártalmas.

4. Mondd meg, milyen határsértést követtél el, s megmondom, ki vagy.

5. Reggel megismerni az igazságot és este meghalni.

6. Légy hű önmagadhoz, és légy jó máshoz. ... Ebben minden benne van.

7. A szülők éveiről soha ne feledkezzünk meg; azért, hogy örüljünk fölötte, s azért, hogy aggódjunk miatta.

8. Kevesen vannak, akik azért vesztettek valamit, mert lemondtak róla.

9. Ha erőd kevés, a feleúton kidőlsz, de ne feküdj le az út elején.

10. ...nincs állásom, ezért ráérek fontos dolgokkal foglalkozni.
sayuri, 2012. április 22. vasárnap, 10:48
Címkék: Kristó Nagy István, Németh László, Németh László Vásárhelyt, Tóth Béla, Gábor György, Ilyenek Publilius Syrus,
Kommentek
Facebookon kaptam
Szervusz Kedves Évi .
Köszönöm szépen .
Békés szép estét , majd ha pihenni térsz , jó éjszakát kívánok .
Puszillak .
Tudom , hogy egy jó szó , és egy jó beszélgetés sokat ér . Még többet egy ölelés , de a te gondodat soha nem fogja egy másik ember megoldani .
Még a legnagyobb szeretettel sem !
Csak te magad tudod . Más nem válthat meg . Ne is várd , senkitől . Találd meg önmagadat , a benső derűdet .
Tudj beszélgetni magaddal .
Érezd jól magad egyedül is ....

Müller Péter
eva6, 2020. március 31. kedd, 18:32
Ima az egyedülállókért, magányosokért
A Boldogasszony Imaszövetség tagjai hétfőnként az egyedülállókért, magányosokért imádkoznak, hogy legyen erejük rátalálni a nyitott ajtóra a ,,családegyházaknál" és annál a nagy egységnél, ami maga az Egyház.
Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó főpásztori felelősségétől indíttatva 2017 húsvétvasárnapján megalapította a Boldogasszony Imaszövetséget, amelynek célja a Pécsi Egyházmegye küldetésének erősítése mindennapi imádságok által. Az imaszövetség tagjai minden év húsvétján újítják meg elköteleződésüket.
Az egyházmegye a jelenleg kialakult helyzetben is arra biztatja az otthonaikban maradt testvéreket, hogy a személyes és a közösségért érzett felelősségüket vállalva naponta olvasva a Szentírást éljék meg az egységet az imádságban.
Udvardy György ezúton is nagy hálával mond köszönetet a több száz tag elmúlt években végzett szolgálataiért, mindennapi imáiért, mellyel hozzájárultak a Boldogasszony Imaszövetség küldetéséhez és az egyházmegye épüléséhez. Egyúttal az
maroka, 2020. március 31. kedd, 18:03
kedd esti szentmise Déva 03.31
Készülök az esti szentmisére!! Itt az alapítványunk YouTube Magnificat.ro, Böjte Csaba OFM oldalán is követhető a szentmise. Sőt ha kéred, - és ez komoly - maga a gép hat órakor harangozni fog. Javasolni fogom, hogy Úrfelmutatáskor csengessen is. Majd ha a kezemre a mise közben vizet is tölt az lesz az igazi!
Ma a Szentcsalád közbenjárását szeretnénk kérni a családjainkért, kiket mint a hó a magot, a karanténos idő elzárt a világtól! Telefonos beszélgetésekből kitűnik, hogy nem is olyan könnyű egy légtérbe összezárva lenni szeretteinkkel.... Van akik az elfuserált mézesheteket pótolják be, de sajnos arra is van példa, hogy a családtagok sportot csinálnak abból, hogy egymást kikészítsék idegileg!! A karantén az kitakar, tetszik nem tetszik megmutatja azt, hogy igazából kik is vagyunk... de ez ne okozzon nekünk szomorúságot, hisz ez olyan mint egy orvosi átvilágítás, ha tudjuk, hogy mivel van a baj, akkor azon tudunk is változtatni!!
Szent József, Szűz Mária és a kis Jézus legyen a példaképünk, ők is
maroka, 2020. március 31. kedd, 16:59
„Én vagyok az élet kenyere"
hagyott - hangsúlyozta Mohos püspök.
"Semmi sem olyan nagy, mint az Eucharisztia. Ha Istennek volna bármi, ami ennél értékesebb, nekünk adta volna." - Vianney-i Szent János

*
- Eucharisztia- Jézus érző dobogó szíve - ünnep Homrogdon.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évébe léptünk. Az év első eucharisztikus ünnepét tartotta a homrogdi Krisztus Teste és Vére plébánia, 2020. január 31-én. A találkozón együtt imádkozó és a kongresszusra készülő hívek nagy szeretettel fogadták Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspököt, a NEK-et előkészítő titkárság vezetőjét.
Püspök atya mielőtt pontos felvilágosítást adott volna az egybegyűlteknek a kongresszusról, hangsúlyozta az igazi célját és értelmét a világméretű eseménynek: ,,Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha." - idézte Szent János nyomán Jézus szavait. Az Oltáriszentségben, Jézus személyesen van jelen, igazi mennyei kenyér, amit ha
maroka, 2020. március 31. kedd, 16:54
Szerénke levele Csaba testvérnek
A mai világban már rutinműtétnek számít a szív, vese vagy más szervek beültetése! Miért ne lehetne jóságos szeretettel egy szívbe beültetni egy olyan bajba került gyermeket, aki szabadesésben van? Miért ne lehetne egy magányos gyereknek egy új családba helyet keresni, találni! Igen hiszem, és ebben a hitemben hajdani kedves lányunk Szerénke levele is megerősít, hogy a viharban letört drága ágat egy fába be lehet, be is kell szeretettel oltani!! Örömmel megosztom e számomra kedves levelet, hogy erőt merítsünk Krisztus szeretet parancsának vállalásához, teljesítéséhez!! Büszke apai örömmel, Csaba t.
*

Draga Csaba testvér!
Ma is, mint minden alkalommal, örömmel követtem prédikációját. A két diákja történetet hallgatva könnyeztem. Eszembe jutott az én történetem is, ahogyan meglátogatott bennünket, reményt adott. Amikor azt mondtam 11 évesen, hogy én nem tudom, hogy hol van Déva, de Önnel jövök. Akkor még nem tudtam, de talán valahol, a szívem leg mélyen sejtettem, hogy a sötétségből a fény
maroka, 2020. március 31. kedd, 12:48
Fegyelem!! Önfegyelem!!
Fegyelem!! Önfegyelem!! Nem babra megy a játék!!
Sajnos a katonák azért kell, hogy megjelenjenek a kórházakban, mert a legszebb előírások is csak addig használ, amíg azokat betartják!!
Kedves kollégáimat szeretettel kérem, hogy vakon ne bízzanak meg a gyerekekben és a házvezetők is kötelesek a munkatársait éberen figyelni. Legyünk ezekben na nehéz időkben egymás éber lelkiismerete is, hogy házainkba, gyerekeink testébe ne tudjon besettenkedni ez a fránya vírus....
Egészségünkért és a szászvárosi, meg a dévai korházért imádkozva, Csaba t.
Egyetlen ápoló maradt az osztályon. Az ok a félelem a koronavírustól.

*
- Milyen hippokratészi eskü? Egy kórház teljes intenzív osztálya lelépett, hátrahagyva a betegeket.
Egyetlen ápoló maradt az osztályon. Az ok a félelem a koronavírustól.
A Hunyad megyei Szászváros (Orăştie) kórházának intenzív osztálya gyakorlatilag megszűnt, miután az osztály egyetlen orvosa, öt ápoló és öt asszisztens egyszerre mondott fel, majd le is léptek
maroka, 2020. március 31. kedd, 12:32
Facebookon kaptam
Jó reggelt drága barátnőm! Kellemes szép napot kívánok neked szeretettel puszillak
eva6, 2020. március 31. kedd, 08:33
Aranyosi Ervin: Újjászületés
Kívülről üzentek, hogy maradjak itthon,
kint a nagyvilágban túl sok a veszély!
Örömmel fogadtam e tanácsot titkon,
s befelé fordultam. - Kell, hogy szebben élj!
Szeretettel nézem a zajló világot,
úgy döntöttem mától megértőbb leszek!
Nem tépek le többé élő kis virágot,
megölt állatokból többé nem eszek!
Tisztelem a világ többi élőlényét,
nem taposok széjjel hangyát, bogarat!
Lelkembe fogadom a Nap tiszta fényét,
s minél többet adok, annál több marad!
Megbecsülöm mától szép szülőhazámat,
az Alföld mezőit és a hegyeket.
Már csak dicsérő szó hagyja el a számat,
s elnézően nézem az embereket.
Egy anyagból gyúrtak, azonosból minket,
s mindőnk szíve mélyén ott él a csoda,
értelmeznünk kéne az emlékeinket,
minden történésnek megvolt az oka.
Mit látok a lelkem legmélyében járva,
mit takar előlem el a külvilág?
Az anyagban élek, arra koncentrálva,
és anyagnak gondol mindaz, aki lát.
Születésem
eva6, 2020. március 31. kedd, 07:40
Képek, videók
Szeretettel
dandej
2019. december 09. hétfő, 22:36
0 a Igaz szeretettel Neke
lovaszmarika
2019. szeptember 11. szerda, 12:28
0 a Emlékére szeretettel
lovaszmarika
2019. június 29. szombat, 17:22
szeretettel
eva6
2019. április 06. szombat, 06:05
Szeretettel
eva6
2018. november 24. szombat, 06:54
0 igaz szeretettel Otilia
lovaszmarika
2018. szeptember 16. vasárnap, 18:39
Sok szeretettel
csalogany13
2018. augusztus 23. csütörtök, 22:49
Sok szeretettel neked.jpg
vorosrozsa66
2018. július 11. szerda, 20:28
Szeretettel
borigit
2018. július 10. kedd, 13:59
Szeretettel Neked
sanci81
2018. július 09. hétfő, 16:49
Sok szeretettel Neked
vorosrozsa66
2018. július 02. hétfő, 20:24
Kristóf István.jpg
farkas1945
2011. március 19. szombat, 10:32
Németh László idézet...jp
pacsakute
2013. október 30. szerda, 21:12
Németh László.gif
pacsakute
2012. október 13. szombat, 18:17
20120504-nemeth-laszlo ne-
agica2004
2012. május 09. szerda, 15:16
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.