Belépés
2020. július 15. szerda | 29. hét | 197. nap | 13:43 | Henrik, Roland
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Érdekesség
Fenyves Mária Annunziata író, költő, festő, grafikus, zongorista, énekes és kiváló szervező

Egy nagy tehetség - amolyan “igazi" -, harmonikus. Mindig, minden korban vannak közönyös tömegek, elbizakodott műértők, pöffedt kritikusok, tehetségtelen partnerek, kontár vetélytársak. Az igazi tehetség mindezt feloldja önmagában"( Márai Sándor)

Igen, ismét egy színes egyéniséget fogok Önöknek bemutatni. Azt hiszem, ha csak a címben felsorolt, tehetséget igénylő munkákat vesszük nagyító alá, már az szép teljesítmény, de ha interjúalanyom még elmondja nekünk élete történetét, ugyancsak dióhéjban, bizonyára azt fogják mondani, igazam volt.
Kérlek, mesélj életedről, amely Kaposváron kezdődött. Szüléidről, akiktől kézügyességedet örökölted, habár a Teremtő még sok egyebet is adományozott neked.

Csodálatos gyermekkorom szeretetben, örömben, szépségben, tudásom gyarapításában, nyugalomban telt el. Kaposváron születtem, szüleim írásain nőttem fel. Édesapám gyönyörű festményei között, amely az ízlésemet is fejlesztette. Édesapám verseit sokszor szavaltam, többek között ő írta a Betlehemi éjszaka című karácsonyi műsort, amelyben már 3 évesen szerepeltem. Kaposváron adták elő a 30-as évek elején az “Ember kell a gátra" című operettjét, (sajnos a kották a háborúban elvesztek.) A nagybátyám verseit is megzenésítette, aki Somogyban, Kaposvárott az “ÚJ VIRRADAT" című folyóiratot elindította.
Iskoláimat szülővárosomban, a Zárdában kezdtem, majd Budapesten folytattam. Könyvtáros-népművelő szakot végeztem, és 35 évig voltam könyvtárvezető.
Sellei Zoltánnal több mint két évtizeden át dolgoztam, a rendezvényeimen mindig szerepelt, tudása, pontossága, fegyelme követendő volt. Fodor András költőhöz is hosszú évek barátsága fűzött. Sokszor beszélgettünk, és több irodalmi rendezvényre is meghívtam. Béres Ferenccel már 20 éves koromban együtt énekeltünk. Ő szólót, én az énekkarban, de sokszor volt a könyvtárban, ahol előadást tartott, sőt egyik kiállításomat is ő nyitotta meg Csákváron, ahol egyházzenei műsort is szerveztem. Ő is énekelt és verseimet szavalták: Sellei Zoltán, Mohai Gábor és mások.
Ahogyan említettem, kiváló szervezői vénád is van, hiszen több száz irodalmi rendezvényt, kiállítást szerveztél Kossuth-díjas irodalmárok, színművészek és operaénekesek részvételével. Megemlítenél egy-egy rendezvényt, amely emlékezetes a számodra?

Ma már elértem a 670. rendezvényemhez. Boldog vagyok, hogy ez megadatott. A rendezvényeim közül a könyvtárban az “...és én" sorozat (10) volt a legszebb, ahol Móra, Mikszáth, Móricz, Benedek Elek, Petőfi, Fekete István, Csontváry, Picasso művei kaptak helyet. Az estet minden esetben művészettörténész nyitotta meg: dr. Szíj Rezső, dr. Pogány Ö. Gábor, és sok művész, író, költő volt jelen. Többek között Tatay Sándor, Osváth Erzsi, Gazdag Erzsi, Kende Sándor, Reich Károly, Róna Emy, Zsoldos Vera, stb.
Ez valami csoda, hogy valaki ennyi mindenhez ért. Melyik képességed tört utat először magának, az ének vagy az irodalom?

Először énekeltem, már 5 évesen, sokszor léptem fel zenei és dalesteken. Éveken át tanultam is, aztán az irodalom elragadott, de mégis a dal, a zene megmaradt. Énekkarban 15 éven át énekeltem, de több mint 30 fellépésem is volt. Egyik nagyon emlékezetes a “Meseautó" című műsor, amit én is rendeztem, a Stefániában pedig egy operett est “Ma este várlak" címmel. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján “Liszt Ferenc emlékére" estet rendeztem, itt a Szerelmi álmokhoz írtam verset és énekeltem is. Mind-mind kedves emlék.

Tudom, hogy kiváló ismerője vagy a hazai és világirodalomnak, valamint a zeneirodalomnak is.

Könyvtáros lévén rengeteget olvastam, így a rendezvényeimhez ez jó hátteret jelentett és jelent ma is. Carducci évfordulóra például meghívtam Madarász Imre professzort, aki remek előadást tartott, majd következett “Az élő Dante", később Madách Imréről szóló estem rendezése. Galgóczy Árpád műfordítótól Lermontov és Puskin költészetéről kértem előadást. Baranyi Ferencnek több verseskötetét mutattam be irodalmi esteken, sőt együtt is vezettünk műsort, és sok irodalmi délutánon vettünk reszt.

Hogyan ismerkedtél meg Czine Mihállyal, Fodor Andrással, Pogány Ö. Gáborral? Barátság fűz Keres Emilhez és Czigány Györgyhöz is?

Igen!...És közben évtizedek szaladtak el velünk, mellettünk. Dr. Czine Mihályt egyik kiállításon ismertem meg, majd irodalmi délutánokon találkoztunk és mindig rengeteg megbeszélni valónk volt. Ő lektorálta és írta az Előszót első felnőtt verseskötetemhez, amely “Emlékek közt járva" címmel jelent meg. Az Előszóban írta:

“Barátai, jó ismerősei Fenyőnek becézik. Nem csak a neve után, emberként is hasonlatosnak látják,... ezüstösen emelkedik a földre borult egű környezetből; szeretetét és hitét sugárzóan. Az ember dolga, hogy amennyire lehet, örömmé tegye a mát."
Fodor Andrással már Kaposvárról ismertük egymást. Verseimet is megjelentette, ha kellett, mindig segített. Remek ember volt. Czigány Györgyöt egyik irodalmi műsorakor ismertem meg a Rátkai Klubban. Utána többször meghívtam irodalmi műsorra, ahol verseit bemutatta és zenei délutánt is tartott, mindegyik nagyon jól sikerült. Nemrég, 80. születésnapja alkalmából a Krúdy Körben faggattam életéről, könyveiről, verseiről, zenei tudásáról.

Hallottam, hogy a zongorázást abba kellett hagynod egy csúf kór miatt, amely bizonyára lelkileg megviselt. De te annyi más szép dologban találtál vigaszt magadnak. Tudom, hogy elévülhetetlen érdemeket szereztél Rónai Emy emlékeinek megőrzésében, valamint Zichy Mihály népszerűsítésében.

Már 7-8 évesen zongoráztam. Kedves emlékek lépnek ki a múltból, szép délutánok, zsúrok: a szülők, a nagymamák, nagypapák, vendégek, a jó barátok. Chopint nagyon szerettem játszani, majd elkezdtem orgonálni. Álmom volt, hogy játsszak ezen a csodás hangszeren. Egyik nap emlékezetes abból az időből. A Zeneiskolából üzent az igazgató, hogy menjek be az irodába. ,,Hangolni kéne segíteni, itt vannak az Angsterék Pécsről. Magának abszolút hallása van. Ugye elvállalja? - kérdezte az igazgató. Elvállaltam... 1o―14 nap! Boldog voltam: én és az orgona. Két boldog hetet töltöttem az ,,orgonában". Olyan csodás volt!..

A feladat egy hangsíp sor felhangolása volt, amit teljesen egyedül végeztem el. Amikor kész lett, akkor én játszhattam rajta először. Egy Bach darabot választottam és Schubert Ave Máriáját. A meghatottságtól a végén a könnyeim hullottak. Majd jött a SORS KEZE és elkezdődtek az ínhüvelygyulladások, abba kellett hagynom a zongorázást. Közben azonban meg három évig hegedültem is, sokszor édesapámmal...

Igen!... Néha vigaszt talál az ember. Már később szinte elém jött Zichy Mihály csodálatos rajzaival, festményeivel és elkezdtem írni és írni. Sokat jártam Zala településen, a Somogy megyei kúriában, amikor még élt unokája, Mária Alexandra, aki nagyon szeretett, mert mint kiderült, az Ő édesanyja és az én dédanyám nagyon kedvelték egymást. Sok-sok találkozás után született meg a könyvem, már a második bővített kiadás is: Zichy Mihály. Ez lett életem egyik legnagyobb és legkedvesebb rendezvénye:
• 1997. október 11-19.: születésének 170. évfordulóján megemlékezés és nagy ünnepi műsor Budapesten a József Attila Művelődési Központban 70 db fotóval és dokumentációs anyaggal.
• Október12.: a Gellérthegyi Sziklatemplomban egyházzenei hangverseny.
• Október 19.: Zala községben a Zichy Múzeum előtt ünnepi megemlékező műsor és koszorúzás a temetőben. Tabon, a katolikus templomban egyházzenei hangverseny. A művészről elnevezett téren koszorúzás, ünnepi beszedek. A Zichy Mihály Művelődési Központban ünnepi műsor és kiállítás. A megjelent könyvem dedikálása.
A rendezvényeken közreműködött 17 művész, Zichy dédunokája, Csicsery-Rónay István író, történész. Azt hiszem, ez volt a legkedvesebb rendezvényem. Azóta több előadást is tartottam Zichyről.
Hány könyved jelent meg eddig? A könyveid, gyermekkifestőid illusztrálását magad végzed?

Eddig 18 kötetem jelent meg. Magam illusztrálom őket, kivéve Zichyt és Róna Emyt, ez utóbbihoz baráti szálak fűznek és mesteremnek vallom. Sokat tanultam tőle évtizedeken át. Egyik verseskötetemet, a ,,Kíváncsiskodó"-t is ő illusztrálta. Több kiállítást is rendeztem. Amikor elment, egy hatalmas gálaműsorral róttam le tiszteletemet. 85 gyerek és 8 felnőtt szerepelt, köztük Mécs Károly, Trencsényi Imre, Dévai Nagy Kamilla, Havas Judit és mások. 39 festménye szerepelt, amit itt láthatott először a nagyközönség, valamint 20 könyve és persze rengeteg virág...

A ,,Csillagsugárzásban" című verseskötetem 90 verset és 21 grafikát tartalmaz, melynek hátlapján dr. Czine Mihály, dr. Szíj Rezső és dr. Pogány Ö. Gábor sorai olvashatók: “A klasszikus hagyományok útján haladva hirdeti, hogy a világ tele van csodákkal...Reneszánsz típusú tehetség, melynek egyik jellemzője éppen a sokoldalúság...Rohanó világunkba belop egy kis szépséget, harmóniát, egy csipetnyi tisztaságot és szeretetet."

A ,,Lélekszárnyon" című kötetemet egy kicsit magamnak írtam és orchideákkal díszítettem. A “Régi tanya" című kisregényemről írta Molnár Géza író: “kiemelkedik a Régi tanya, melyben több generáción át követi nyomon a nehéz paraszti munkát átszövő barátságokat, s a halálon is túl emelkedő jóságot, a szeretetet, mely talán legfontosabb megtartó ereje a küzdelmekkel terhes emberi életnek. A ,,Vadvirágig" című kötetemet édesanyámnak írtam, rajzoltam sok virággal, a ,,Virágvarázs" kötetet pedig édesapámnak írtam virágokkal díszítve, benne édesapám kottája a “Köszönöm a piros szegfűt" című versre. Az ,,Órák, évek, életek" előszavában írta Molnár Géza: “finom vallomások a lélek belső világáról s a természetről. A “Nappalok és éjszakák" bölcselkedően kedves, finom írások.
A gyerekekről sem feledkeztem meg. Megjelentek a “Dimbes-dombos táj", ,,A szorgalom jutalma", valamint a ,,Ravaszdi pünkösdi királysága" című könyveim.

Bizonyára festményeidet, grafikáidat több helyen is bemutatták. Szeretném, ha erről is említést tennél.

Sok helyen szerepeltem festményeimmel, grafikáimmal, remélem, hogy sok örömet is szereztem velük. Az első kiállításom Tatra Lomnicon volt, 19 grafikámmal szerepeltem. A kiállítást három nyelven: magyarul, németül és szlovákul nyitották meg. A fővárosban először - 50 képemet -, dr. Szíj Rezső mutatta be kedves szavaival: ,,Vonalai finomak, lágyak, pasztelljelben halk, szelíd szó van, finomság és mívesség."

Arizonában egy Magyar Nap alkalmával szerepeltek a grafikáim, Szlovákiában több helyen. Itthon Szentendrén, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és a fővárosban sok helyen. Nemrég Balatonfüreden az Anna Grand Hotelben nyílt kiállításom a Klébersberg Kunó Napok keretében, amit az Emléktársaság elnöke, dr .Erdősi Károly Lóránt nyitott meg. Előtte egyházzenei hangversenyt rendeztem a református templomban Tóka Szabolcs orgonaművész és Pánti Anna operaénekes közreműködésével. És persze elhangzott Bach D-moll prelúdium és fugája, amit utoljára tanultam, amikor meg orgonáltam... A kiállított alkotásaim témája: a virág és a természet. A tollrajz a kedvencem.
A Krúdy Gyula Irodalmi Körnek csaknem a kezdetektől tagja vagy. Akkor neked még volt szerencséd személyesen ismerni Krúdy Zsuzsát?

A 31 éves Krúdy Körnek 30 éve vagyok a tagja. Sok rendezvényt szerk
esztettem, szerveztem, így az idei Krúdy évben is 8-l0 művésszel, íróval, költővel a Művészetbarátok Egyesületében, a Krúdy Körben, és a Krúdy házban is. Krúdy Zsuzsával sokat beszélgettünk, volt sok témánk, a “drága Apuka", mint mondotta Zsuzsa. Kár, hogy nem láthatta az idei műsorokat, ahol az előadások mellett még festménykiállítás is volt Krúdy portréiból, valamint a műveinek inspirációja alapján készített képekből.. Én a “Pesti Nő", a “Füredi levél"', a “Füredi fuvola" és a “Tagóre sétány" című alkotásaimmal szerepeltem. Ismertem Krúdy Gyula öccsének lányát, Krúdy Annát is, akivel többször találkoztam műsorok alkalmával és az otthonában is.

Ha már a Krúdy Körről szólok, akkor meg kell emlékeznem Kende Sándorról, kedves régi barátomról, akivel több mint 25 éven át hirdettük a szép magyar szót vidéken is iskolákban, művelődési házakban és másutt. Mindig szívesen gondolok rá. A Krúdy rendezvényekhez még hozzátartozik (tartozott!), hogy azokon örömmel szerepelt Újlaky Károly színművész, Csák József operaénekes, Hegedűs Valér zongoraművész, Pető József operaénekes, Marót Nóra operaénekes, Tóth Judit színművész, Dunai Tamás színművész, Csorna Bálint, Bodor Tibor színművész, Czenke Csaba hegedűművész és még sorolhatnám... Amikor erre az életinterjúra felkértek, megszámoltam, hogy 350 művésszel, íróval, költővel dolgoztam együtt.

Tagja vagy-e még valamilyen irodalmi egyesületnek, alapítványnak?

37 éve tagja vagyok a Művészetbarátok Egyesületének, ahol 4 évig művészeti vezető és alelnök is voltam, azóta viszont elnökségi tag. A Krúdy Gyula Irodalmi Körnek a szervezőtitkára, a Nagy Lajos Irodalmi Társaságnak, a ‘Fekete István Irodalmi Körnek és a Berzsenyi Társaságnak tagja, a Róna Emy Emlékbizottságnak pedig az elnöke vagyok. Három éve vagyok a Magyar Béke Szövetség nagykövete.

Több mint 3000 grafikát készítettem, kb. ezer verset írtam, ebből 430 jelent meg, valamint 560 cikkem, írásom is. Eddig 256 kiállításom és 670 rendezvényem volt, amit szerveztem és vezettem. Készülőben van Boglárka című mesekönyvem és Mint a szél... című verseskötetem.

Milyen elismerésekkel köszönték meg az eddigi munkásságodat? Milyen könyvek kiadására készülsz?

Munkámért Krúdy Bronzérmet 1990-ben, ezüstérmet 2003-ban, emlékplakettet 2007-ben adtak. A Magyar Írószövetség Prózai Szakosztálya oklevelét 2003-ban, Kláris különdíjat 2008-ban kaptam. Festmény kiállításaimért pedig sok oklevelet és elismerést kaptam.


E késő őszben a párába vesző partokon, az esőverte gyér lombok üzentek. Párák, fények, árnyak, színeknek halványuló idege az ősz... Valamit suttognak ilyenkor a fák, a bokrok, a hervadó virágok, a nádasok, a gyékények.

— Vajon mit susognak?
— Talán visszavárnak?
— Lehet!

A füzek, a platánok is integetnek, és tündéri álmok ringatóznak bennem az emlékek lépcsőjén. Most gyöngykék párában úszik a táj...
Hamar elmúlt a nyár mustízű harmatával, s elszállt az ősz színeivel, illataival, emlékeivel szépen, lágyan, simogatón, a gyönyörű ősz.
Krúdy Gyula, nagy írónk is szerette Füredet, s az őszt. Itt a Tó mellett azért is tudott oly szépen írni róla. Íme néhány sor:
,,...az őszidő egy csodálatos költemény, a tóról és az erdőkből halk léptekkel jön elő a boldog elmúlás gondolata; a tihanyi kecskék az égboltozaton legelésznek, és a méla csendben a magyar ősz sóhajt...
A balatoni nyárutók különös mélaságukkal, elmúlt zokogást követő hangulatukkal, halk észrevétlen mendegélésükkel megnyugtatják, elcsendesítik a lelkeket. Itt voltak boldog és boldogtalan szerelmesek, itt jártak szívvel, ábránddal, őszi muzsikával.
Az élet, mint egy régi kedves ismerős, jön velünk szemben őszidőben a tóparton... elmennek a felhők, a dalok, az érzelmek, mint lassan szálló madarak."
A “Füredi Levél"-ben írta: ,, A Balaton partján nemcsak a kiöregedett, fáradozó szívek topognak halkan a téli napokon, de fellángolnak friss, gyönyörű szerelmes szívek... félénken tegeződnek, hogy az öreg kőrisfák ne ébredjenek fel az elhagyott kertekben..."
Szép volt az ősz, egy kis rózsaszín égbolt szaladt fel a szívemre, s a lelkemre ezüstport hintett az ősz, e csodaszép!


Nagy L. Éva - Király Lajos





kirscha, 2017. június 13. kedd, 23:03
Címkék: Fenyves Mária Annunziata, Márai Sándor, Sellei Zoltánnal, Fodor András, Béres Ferenccel, Sellei Zoltán,
Kommentek
Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz
"Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz, ne bánjad! Nem az embereknek élsz. De ha magad törvényei ellen vétkezel, e hűtlenséget keservesen megbánod..."

(Márai Sándor)
lilagondolatok, 2020. július 11. szombat, 09:46
Márai Sándor. Szégyen
Márai Sándor. Szégyen


Az a mohó és dühös vágy, mely ifjúságomban kínzott, a vágy, megmagyarázni a világot, minden részletével, titkával és rejtett értelmével, ez a mohó vágy átalakult szégyenérzetté. Már nem akarom megmagyarázni a világot. Több okból. Először is, mert nem értem.
lilagondolatok, 2020. július 04. szombat, 13:22
Márai Sándor: Műveltség
Márai Sándor: Műveltség

Mindaz, amit az iskolákban és az egyetemen tanultam, él bennem még valahol, de már csak általános tartalmára emlékszem, arra a különös összetételre, melyben évszámok és sarkalatos természettudományi vagy nyelvészeti igazságok összemosódnak valamilyen közös élménnyé. Ez élmény neve az ,,általános műveltség". Homályos dolog. Ami az évszámokat illeti, tanácsos minden alkalommal utánanézni a kézikönyvekben. Ami az igazságokat illeti, új igazságok megtanítottak kételkedni érvényükben. S ami a műveltséget illeti, mindennap újra kell megszereznem, mint egy ragadozónak, s mindennap elölről kell kezdeni az egészet. A művelt ember csakugyan az, aki tudja, hogy alig tud többet a semminél, s van még ereje hozzá, hogy műveletlensége fölött mindennap újra kétségbeessen.
lilagondolatok, 2020. július 04. szombat, 13:18
Márai Sándor: Olyan világ jön...
Márai Sándor: Olyan világ jön...

Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van...

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!...

Mert most ők jönnek...
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.
lilagondolatok, 2020. július 04. szombat, 12:36
Négy évszak - Július
Márai Sándor: Négy évszak - Július

Már reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illatával lélegzik.

Hajnali háromkor megint künn állok az erkélyen. Hallgatom a madarakat. Arra gondolok, hogy az irodalom a mérsékelt égöv terméke. A trópusokon csak élni lehet. S még ezt gondolom, tikkadtan és honvággyal: nem is lehet rossz, a trópusokon. Nem is lehet rossz, élni, alélni az élet ötvenfokos, halálos ölelésében; élni, csak élni.
liliana01, 2020. július 03. péntek, 11:09
Hírmorzsák - Július
JÚLIUS


Mottó

"Mindig, mindent adjál oda hazádnak.
A világnak nincs semmiféle értelme hazád nélkül.
Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak
a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán semmit
ne várj a hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben.
Ez a legfőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri."

(Márai Sándor, Füveskert

"A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak."

(Burke)


Napi migráns minden nap: Olvasd - terjeszd!

A migránsáradatról mindennap - Klikk a
menusgabor, 2020. július 01. szerda, 21:00
Évadzáró társulati ülést tartott a Nemzeti Színház
Vidnyánszky Attila elmondta: az évadban 237 saját előadást játszottak, 19 belföldi és 20 külföldi vendégjátékon volt a színház. Március 10-ig, a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kihirdetéséig csaknem 75 ezer nézője volt a teátrumnak.

A társulati ülésen a Farkas-Ratkó-díjat - amelyet a Pesti Magyar Színház és az új Nemzeti Színház társulatai évente, felváltva szavaznak meg egy-egy társulati taguknak - Berettyán Sándor vehette át.

A színház saját alapítású díjai közül - szintén a társulat szavazatai alapján - a Szörényi Éva-díjat Udvaros Dorottya színművész, a Sinkovits Imre-díjat Rátóti Zoltán színművész, a Németh Antal-díjat Pintér Szilvia, a teátrum ifjúsági programfelelőse és színházpedagógusa, a Kulissza díjat pedig Madácsi Béla díszítő és zenekari altiszt nyerte el.

Vidnyánszky Attila elmondta: az évad nagyon jól indult, az esztergomi bazilika előtt is eljátszhatták a Csíksomlyói passiót. A tervek szerint a jövő évad elején - a gyulai Márai-bemutató, A kassai polgárok
velemenyezd, 2020. június 25. csütörtök, 19:22
A műfaji sokszínűség jellemzi a Gyulai Várszínház idei programjait
Közlése szerint négy bemutatóval, az erdélyi társulatokat felvonultató Erdélyi Héttel, Márai Sándor-napokkal és Shakespeare Fesztivállal is várják a nézőket az összművészeti fesztiválra.

Kifejtette: Acsai Roland Farkasok című drámájának ősbemutatójával indul az évad, amely a teátrum és a nagyváradi Szigligeti Színház közös Hamlet-bemutatójával zárul. A bemutatók között szerepel Visky András kortárs író Pornó - Feleségem története című műve; valamint Márai Sándor A kassai polgárok drámája Szabó K. István rendezésében, amelyet először harminc éve éppen a Várszínházban mutattak be - jegyezte meg Elek Tibor.

A harmadik alkalommal megszervezett Erdélyi Hét július 1-7. között lesz, egyebek mellett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház (Hattyúk tava újratöltve), a nagyváradi Szigligeti Színház (Lila ákác), a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió (Tóték) és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió (Eltűntek) lépnek majd fel.

A Márai Sándor-napok (augusztus 16-18.) keretében nemcsak a 120 éve
velemenyezd, 2020. június 11. csütörtök, 15:22
Képek, videók
41_erdekesseg_a_husvet rol
menusgabor
2018. szeptember 19. szerda, 21:31
Érdekesség
sanci81
2018. április 06. péntek, 16:58
Érdekességek a csakrákról
sanci81
2016. augusztus 19. péntek, 19:02
érdekesség a kertből3.jpg
borigit
2016. február 24. szerda, 10:05
érdekességek 9.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 8.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 7.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 69.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 68.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
érdekességek 67.JPG
feviroza
2015. december 17. csütörtök, 11:57
Márai Sándor Ajándék.jpg
menusgabor
2019. december 15. vasárnap, 19:39
Márai Sándor.jpg
bbbarbara
2017. december 08. péntek, 21:16
Márai Sándor idézet...
cuppika59
2017. szeptember 01. péntek, 18:37
Márai Sándor idézet
cuppika59
2017. augusztus 23. szerda, 17:13
marai-sandor--a-szep-r ogt
menusgabor
2017. augusztus 19. szombat, 18:22
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.