Regisztráció  Belépés
2017. május 27. szombat | 21. hét | 147. nap | 23:14 | Hella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Babits Mihály – A zengő szobor dala
Babits Mihály - A zengő szobor dala

A hajnal fénye rezzenésén
a puszta szobra hangot ad:
a hajnalt elaludni, ember!
nem resteled rest álmodat?
Ha későn ébredsz, fönn a nap már
és erős fénye szúr, vakít
s te meghökkenve dörzsölöd majd
sötéthez szokott szemeid.

"A gyáva faj, a törpe lelkek..."
Aludni ugye jólesik?
Ha alszanak nem kell mozogni
s hogy élnek, észre sem veszik.


Kelniök kell! Szavammal őket
felrázni akarom s tudom!
A hajnal harci trombitása
a lelki ébresztőt fuvom.

Kelniök kell, ébredniök kell!
mert mi, mert mi ébren vagyunk.
Haljon meg, ki aludni kiván:
a sírban majd békét hagyunk.
Ki lelkes állat, ne legyen kő,
Ki él, az éljen igazán,
Kin embertest az uniformis
ember legyen ma új csatán.
chillik, 2017. május 20. szombat, 04:48
Babits Mihály – Reggeli templom
magas lépcsején;
zengnek harsány prédikációk.

De a padsor ott köröskörül
lobogókkal szinte elröpül.
Drága zászló, máriás!
Drága ének, csengő, áriás!


Színek, hangok.

Mint a versem, e templom olyan:
int a lecke komolyan,
de mert minden színes-hangos itt,
ez a lecke nem busít.

Ó ezek a zengő, mély szinek!
Vörös lámpák vérzenek!
Szent szoborkák, bókos angyalok
dús fején az arany fölsajog.


Minden ablak tarka, szép üveg:
és ha reggel a pallón az Úr
napsugara jár, a szent ecset,
skárlát csöppen róla és azúr.

Ez a templom példázhatja még
az életet; mély értelme bús;
de ha nézed tarka, szép szinét,
örömökkel koszorúz.
chillik, 2017. március 14. kedd, 19:24
Varjas Endre: Lévay emlékezete.
Varjas Endre:

Lévay emlékezete.

Ott küzdött, harczolt ő az első sorba',
A zászlót ott lengette biztatón, -
Aztán egyszerre csak ledőlt a porba,
Seregét elfogta a fájdalom.
- Majd leihangzott mélán, gyászosan a dal.
. . . Szemökben könny, szivükben jaj fakadt,
Kik körülállták elnémult ajakkal
Vezéröket s a gyászos ravatalt.

Eltűntek, múltak már azóta évek
És im a lant még most is fájva zeng.
S hangzik a bús harangszó és gyászének,
Mikor szivünk ő rajta elmereng.
De e nagy fájdalom csak azt mutatja,
Hogy nem felejtve él még emléke,
S ott áll keblünkben a vezér alakja,
Mint a nemes erény igaz képe.

Mert a mióta Úr szolgája, lett ő
S magára ölte egyszerű talárt:
Nagyratörő, nemes szivében zengő
Viszhangra csak a jó s a szép talált.
- az >oltár< gyújtott ihletet szivében;
Innen vevé ő nagy és szent hevét,
Melylyel dicsően ott vitt a harcztéren,
Mikor a
marcyt, 2016. május 27. péntek, 05:00
Gligorics Teréz
holnap sosem győz,
minden álom újabb sírhalom..
Ködbe borult, szürke világ,
nem csillog már csak jégvirág,
zokogok a borus ég alatt..
Letéptem a rózsát...az utolsó rózsát,
s szúr a tövis ami ottmaradt...


ÚGY ÁLLTÁL ELÉM

Úgy álltál elém, két kezed nyújtva,
Összetörten, de szíved meggyújtva,
Mint egy vas szobor, eget takarva,
Karodban lelked, véresre marva...
Szemedben kiégett tegnapok árnya
S a szellemek álmokat lesújtó szárnya...
Néztelek téged, ismerős idegen,
Kialudt reménnyel s lánggal a szíveden,
Reszkető kezedet enyémbe vettem,
S e pillanatban rabszolgád lettem...
Könnyekkel öntözöm simára arcodat,
S boldog a lelkem amíg te tartod azt,
Bár e szót, szeretlek, nem mondom soha,
Te nem ezt kerested...elmész...s nincs hova...
S most fogom a kezed,
menusgabor, 2016. április 20. szerda, 21:30
Keresztény versek
órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rám rakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.

Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő,
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
Reményik Sándor (Isten közelében, 56)

Új embert

A Megváltó egy új embert akar.
Életét, vérét adta ő oda.
Nem méltók hamar elhaló dalok
felelni, hogyha kérd a Golgota.

Az én szívem hamar hevül, dobog,
magasra csapó nagy lángokkal ég,
és szárnyra kelnek zengő
katalin_53, 2016. április 19. kedd, 08:50
Juhász Gyula – Kossuth
mutathatunk föl az ellenséges világnak, és tanulságul és biztatóul meghasonlott önmagunknak. A kései utód az ő szobra alatt nem csupán a történelmi érzés hűvös pátoszával pillant föl rá, szép, okos és erős, fiatal férfiarcára, jövőbe mutató karja acélos lendületére, egész emberi és magyar magasabb rendűségére.
Kossuth Lajos ma is a magyarság élő és mozgató ősi erői közül való. Orientálódni még ma sem (sőt különösen ma nem) lehet nélküle se Magyarországon, se a nagyvilágban. Ez a nagy halottunk ma még élő szobor, ma még zengő szobor, amely az új nap - vörös és véres nap - sugarainak érintésére ismét hangot ad egy nép vágyainak, akaratának; karja irányt jelöl a haladásnak a világtörténelem megint úttalanná vált útjain.
Szegedi szobrán a magyar paraszt, a jövő rendjét vágó kaszás tekint föl rá szerelmes áhítattal, és a magyar parasztlány fon koszorút csillagokba szántó homlokára tiszta rajongással. A magyar ugar népe, a hazai rög népe, amely Dózsa népe volt és Kossuth népe lett, ma megint megváltót
chillik, 2016. január 02. szombat, 18:05
Sajó Sándor
Sajó Sándor versei

Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. - Budapest, 1933. február 2.) költő, tanár, drámaíró. Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok.

Sajó Sándor embernek és költőnek egyformán nagy volt. Emberi alakja néhány évtized múltával el fog halványulni, költői egyénisége szoborszerűen állandó marad az utókor előtt."
/dr. Bartha József/



DAL A SZÜLŐFÖLDRŐL

A szívembe emlék csendül,
Messze földrül, idegenbül;
Idegenbül, onnan, onnan,
A hol egykor
menusgabor, 2015. november 20. péntek, 20:00
Arany János költészete
apraja, nagyja...
Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!"
Megkönyezetlen senki se hagyja,
Kedves urára szánva tekint.
Nem fakad a seb könnyre megint.

,,Jöjjön az anyja! hajadon húga!"
Künn a leány, már messze, sikolt;
Anyja reárogy, öleli búgva:
Mindre nem érez semmit a holt:
Marad a tört vér - fekete folt.

,,Jöjjön utolszor szép szeretője,
Titkos arája, Kund Abigél!"
Jő; - szeme villan s tapad a tőrre;
Arca szobor lett, lába gyökér.
- Sebből pirosan buzog a vér.

Könnye se perdűl, jajja se hallik,
Csak odakap, hol fészkel az agy:
Iszonyu az, mi oda nyilallik!...
Döbbenet által a szív ere fagy:
,,Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!"

Kétszeri mondást - mint lebüvölten -
Hallgat el, aztán így rebegi:
,,Bárczi Benőt én meg nem öltem,
Tanum az Ég, s minden seregi!
Hanem e tőrt én adtam neki.

,,Bírta szivem' már hű
menusgabor, 2015. augusztus 21. péntek, 18:00
Komócsy József: Vörösmarty Mihály emlékezete.
Komócsy József:

Vörösmarty Mihály emlékezete.

(A Székes-Fehérvárott 1866. május 6-án történt szobor-leleplezési ünnepélyre.)

A nap ragyogóbb ma az égen,
És a mennybolt is fényesebb
Fehérvár fölött, mint volt régen,
S a madár dala édesebb:
Ünnepét ma a tavasz tartja,
Mert a költészet ünnepel,
Nézzétek: ragyog nemes arcza,
Aláhullott már a lepel.

Ki Ő? Nem kérdi senki ajka:
Imádkozni mindenki tud,
Neve szent, imánk foglalatja,
Mely szivünkből az égbe jut.
Oh mily nap ez! Csak dicső népnek
Rendel Isten ily ünnepet!
örömkönyet sirnak a vének,
Mosolyognak a gyermekek.

Nyíljatok meg szent régi sírok!
Szakadjon az idő moha:
Fölöttetek félisten vívott,
S ezredévet lerombola.
Az Árpádok hős nemzedékit
Sírjaikból fölkelti Ő,
Hogy mutassák fegyverök élit,
Mit ki nem csorbít az idő . . .

Halljátok-e: a szilaj mének
Aczélpatkója mint
marcyt, 2015. május 06. szerda, 13:56
Míg jöttöd várom......
Rád gondolok, te csöppnyi ismeretlen,
ki élsz már, bár még nem vagy a világon,
ki vagy már, noha lényed még titok,
éber valóság s mégis félig álom .,
rád gondolok, míg jöttöd várva várom.
Ha sejtenéd, mi ez a néhány óra!
Ha sejtenéd, mi nékünk és neked!
Ez az, mikor már nem embrióra
tekintünk rád . már ember a neved!
Ember, ki a fejlődés kezéből
átvette már a talentumokat .
Szobor, mely várja fölszakadni leplét,
még ki nem mondott zengő gondolat.
De hát mit tudhatsz erről, te kisember!
Csak én csodálom lám az életet,
én ujjongok fel, hogy már él az ember,
amikor még meg sem született!
Él, él az ember, még mindenek előtte
az anyakönyvbe írnák a nevét .
túl minden szürke földi valóságon
félig való csak, félig édes álom .
él az ember! Körötte ős setét.
Sötét az őrző anyaméh sötétje,
az idő méhének ősmelege .
öröktől fogva abban él a lélek:
az Isten hasonmása, gyermeke .
Csodás titok!
agica2004, 2015. január 27. kedd, 14:55
x
el
hallgatagon.

(2014)

Lelkes Miklós............................................................ .........2014-11-13 , 12:51 .

Lelkes Miklós: Gellérthegy

Fehér felett a légi kék
mutogatja látszat színét,
s bohócruhában őszi fák
fújják az öblös trombitát.

Levélnyáj fényhangok alatt
engedelmesen átszalad.
Piros villan, egy-egy virág,
a csendre szórja csillagát.

Lankás lejtőn ott múlt mese:
Szabó Dezső szoborfeje.
Konok fej volt és zavaros,
akár sok magyar feje most.

Távolabb nagy kéz meglökött
sziklán, hordóban, püspököt,
valamikor.. Szomorú tett!
Ám szentté könnyebben lehet,

s lett is, utóda, - valahol
nagy hordóján most is papol.
S mint tapsol a szájtáti nép!
Hol hagyhatta el volt eszét?

Nem kérdezlek, s ez érthető:
ne szabódj hiába, Dezső!
Örülj, Szoborfej! Szép a táj,
bár egy-egy madár
nagyuska, 2014. november 13. csütörtök, 13:26
Marsall László Holdraforgó
versei




MÉCS LÁSZLÓ

METEOR


Egy ismeretlen, ősi fényű
nagy égitestről elszakadtan,
ki tudja, hol keringtem eddig,
s hogy hány száz fény-évet szaladtam,

amíg elértem itt a légkört,
s a létem láthatóan izzik.
A földnek fény-nyelven beszélek,
pár perc, aztán ízlik, nem ízlik:

kiégve földre hullok én is,
s küldönci pályámat betöltvén,
megtorpanok, mint túlvilági
ércekből öntött szobor-öntvény.

Tudósok jönnek vegyszerekkel,
vizsgálják ércét a szobornak,
de csődöt mond nagy kémiájuk,
fejük csóválják és morognak,

ez nem vas, nem réz, bronz, arany
kannalidia, 2014. március 28. péntek, 22:33
1/6
Képek, videók
Babits-Mihály-minta-2. jpg
menusgabor
2017. január 20. péntek, 15:16
Babits Mihály könyve 01.j
chillik
2016. október 22. szombat, 04:16
Babits Mihály könyve 02.j
chillik
2016. október 22. szombat, 04:15
Babits Mihaly idezet 3443
matolaterezia
2016. május 24. kedd, 18:51
Babits Mihálynak.jpg
chillik
2016. március 16. szerda, 05:01
Babits Mihály: Balázsolás
sanci81
2016. február 24. szerda, 17:42
Babits Mihály(3).gif
zsu74
2015. december 14. hétfő, 19:35
babits_mihaly_hazam_19 414
menusgabor
2015. november 11. szerda, 14:16
Babits Mihály Második éne
sanci81
2015. október 08. csütörtök, 16:25
Babits Mihály.jpg
eva_gyulai
2015. április 17. péntek, 23:19
Babits Mihály
anitazs
2015. január 27. kedd, 15:48
A zengö szobor dala 01.jp
chillik
2017. május 20. szombat, 05:13
A zengö szobor dala 02.jp
chillik
2017. május 20. szombat, 05:12
A zengö szobor dala 03.jp
chillik
2017. május 20. szombat, 05:11
A zengö szobor dala 04.jp
chillik
2017. május 20. szombat, 05:10
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.