Regisztráció  Belépés
2017. november 17. péntek | 46. hét | 321. nap | 22:23 | Hortenzia, Gergő
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
40 ember lakja az aprócska magyar falut
részét képezik. A környéket járva eljuthatsz a helyi temetőbe, találkozhatsz egy Mária-szoborral és egy Szent László-szoborral. A király, akiről a település a nevét is kapta, szívesen vadászott erre.
Püspökszentlászló már felkészült a turisták fogadására. A harangláb mellett pihenésre
bordat, 2017. október 15. vasárnap, 14:19
Tóth Árpád - Az új isten
Tóth Árpád - Az új isten

Új isten szól hozzátok, emberek!
Nem templomok setét hajóin úszó
Tömjén között ragyog fel tűz-szeme
Barnult szentképek arany keretéből,
Nem oltárok gyertyái közt fehérlik
Alabástrom közönnyel hallgatag,
Hívők csókjától koptatott szobor,
Nem méla, hosszú, vont litániák
Cukros hullámát untan szürcsölő
Egek lakója!
Nem!
Új isten ez!


Új isten szól hozzátok, emberek!
Nem ég szülötte Ő! Nem mennyben él,
Nagymessze tőlünk, titkos ismeretlen,
Ki arca elé vonta az eget,
Mint egy hüvös, nagy kékselyem palástot,
Nem!
Ó, de nem is föld bálványa Ő,
Mint ama Mammon, aki ült hizott
Gőggel rajtunk, s szájától milliom
Élősdi csáp kígyózott szerteszét,
S a szürcsölő, szívó karok befonták


A szűzek testét, s
chillik, 2017. október 01. vasárnap, 03:01
Lévay József
megosztva.

A mi másnak gyötrelem s ki
Melly sebezve éget,
Uj meg uj öröm forrása
A hű munka, néked.

A nyugalom, melly ittamott
Szűl nehéz unalmat,
Tündér kézzel meg-megedzi
Jó erőd, ha lankad. -

Hervad, ujul a természet,
Minden évben látod
S a végálmot szemeidre
Biztonbizva várod.

Jobb hazába vágyó lelked
Nem szoritja kétség
S fényes utat tár elődbe
Az örök setétség!




A szobor beszél.

Áll a szobor magas talapzaton,
Hozzám beszél, figyelve hallgatom :
>Isten hozott, te régi hű barát!
Gondoltam én itt is gyakorta rád,
Itt, hol sok év előtt szülő hazám
Porondján ércz-alakká változám,
Halott érczczé, de melyben nincs kihalva,
Él s működik még szellemem hatalma.

A gyors idő folytát szemlélem itt:
Árján viszi a lét küzdelmeit.
Hulláma föl-fölhág, meg' visszahull,
így foly örökké
menusgabor, 2017. szeptember 16. szombat, 15:00
Abigél /Szobor a Sopron-iSzívszanatóriumban/:Dáma Erdős Anna
Dáma Lovag Erdős Anna verse:

Abigél
/Szobor a Sopron-i Szívszanatóriumban/

Öreg fenyők sűrűjében
Abigél áll nagy fehéren
Mint, ha várna, mint, ha hívna
Ő a szívek gyógyítója

Beteg szívek hozzá járnak
Toboza hull a fenyőfának
Mókus szalad ágról ágra
Boldog, ha a makkot megtalálja

Abigél is azt sugallja
Ide vezet a vándor útja
Sors útjai itt összeérnek
Hol öreg fenyők ölelkeznek

Ciklámen nyílik erdő mélyén
Játszik a napsugár betekintvén
Csend honol most az erdőn
Madár dalol távol zengőn

Abigél vár én is megyek
Gondolataim repítenek
Fáradt szívem megnyugtatom
Lesz még nekem boldog napom

Abigélnek elmesélem
Hogy élem az életem
Ő csak hallgat áll magában
Megnyugodtam, míg itt
lovagdamaerdosanna, 2017. szeptember 09. szombat, 09:42
Nincs Cím
Kiss Jenő

MÍG JÖTTÖD VÁROM

Rád gondolok, te csöppnyi ismeretlen,
ki élsz már, bár még nem vagy a világon,
ki vagy már, noha lényed még titok,
éber valóság s mégis félig álom,
rád gondolok, míg jöttöd várva várom.
Ha sejtenéd, mi ez a néhány óra!
Ha sejtenéd, mi nékünk és neked!
Ez az, mikor már nem embrióra
tekintünk rád. Már ember a neved!
Ember, ki a fejlődés kezéből
átvette már a talentumokat.
Szobor, mely várja fölszakadni leplét,
még ki nem mondott zengő gondolat.
De hát mit tudhatsz erről, te kisember!
Csak én csodálom lám az életet,
én ujjongok fel, hogy már él az ember,
amikor még meg sem született!
Él, él az ember, még mindenek előtte
az anyakönyvbe írnák a nevét.
Túl minden szürke földi valóságon.
Félig való csak, félig édes álom.

Él az ember! Körötte ős setét.
Sötét az őrző anyaméh sötétje,
az idő méhének ősmelege.
öröktől fogva abban él a
evavicus, 2017. augusztus 30. szerda, 14:42
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú
szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Csíksomlyó látképe (1856)
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
,, A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret
koszegimarika, 2017. június 03. szombat, 07:45
Babits Mihály – A zengő szobor dala
Babits Mihály - A zengő szobor dala

A hajnal fénye rezzenésén
a puszta szobra hangot ad:
a hajnalt elaludni, ember!
nem resteled rest álmodat?
Ha későn ébredsz, fönn a nap már
és erős fénye szúr, vakít
s te meghökkenve dörzsölöd majd
sötéthez szokott szemeid.

"A gyáva faj, a törpe lelkek..."
Aludni ugye jólesik?
Ha alszanak nem kell mozogni
s hogy élnek, észre sem veszik.


Kelniök kell! Szavammal őket
felrázni akarom s tudom!
A hajnal harci trombitása
a lelki ébresztőt fuvom.

Kelniök kell, ébredniök kell!
mert mi, mert mi ébren vagyunk.
Haljon meg, ki aludni kiván:
a sírban majd békét hagyunk.
Ki lelkes állat, ne legyen kő,
Ki él, az éljen igazán,
Kin embertest az uniformis
ember legyen ma új csatán.
chillik, 2017. május 20. szombat, 04:48
Babits Mihály – Reggeli templom
magas lépcsején;
zengnek harsány prédikációk.

De a padsor ott köröskörül
lobogókkal szinte elröpül.
Drága zászló, máriás!
Drága ének, csengő, áriás!


Színek, hangok.

Mint a versem, e templom olyan:
int a lecke komolyan,
de mert minden színes-hangos itt,
ez a lecke nem busít.

Ó ezek a zengő, mély szinek!
Vörös lámpák vérzenek!
Szent szoborkák, bókos angyalok
dús fején az arany fölsajog.


Minden ablak tarka, szép üveg:
és ha reggel a pallón az Úr
napsugara jár, a szent ecset,
skárlát csöppen róla és azúr.

Ez a templom példázhatja még
az életet; mély értelme bús;
de ha nézed tarka, szép szinét,
örömökkel koszorúz.
chillik, 2017. március 14. kedd, 19:24
Varjas Endre: Lévay emlékezete.
Varjas Endre:

Lévay emlékezete.

Ott küzdött, harczolt ő az első sorba',
A zászlót ott lengette biztatón, -
Aztán egyszerre csak ledőlt a porba,
Seregét elfogta a fájdalom.
- Majd leihangzott mélán, gyászosan a dal.
. . . Szemökben könny, szivükben jaj fakadt,
Kik körülállták elnémult ajakkal
Vezéröket s a gyászos ravatalt.

Eltűntek, múltak már azóta évek
És im a lant még most is fájva zeng.
S hangzik a bús harangszó és gyászének,
Mikor szivünk ő rajta elmereng.
De e nagy fájdalom csak azt mutatja,
Hogy nem felejtve él még emléke,
S ott áll keblünkben a vezér alakja,
Mint a nemes erény igaz képe.

Mert a mióta Úr szolgája, lett ő
S magára ölte egyszerű talárt:
Nagyratörő, nemes szivében zengő
Viszhangra csak a jó s a szép talált.
- az >oltár< gyújtott ihletet szivében;
Innen vevé ő nagy és szent hevét,
Melylyel dicsően ott vitt a harcztéren,
Mikor a
marcyt, 2016. május 27. péntek, 05:00
Gligorics Teréz
holnap sosem győz,
minden álom újabb sírhalom..
Ködbe borult, szürke világ,
nem csillog már csak jégvirág,
zokogok a borus ég alatt..
Letéptem a rózsát...az utolsó rózsát,
s szúr a tövis ami ottmaradt...


ÚGY ÁLLTÁL ELÉM

Úgy álltál elém, két kezed nyújtva,
Összetörten, de szíved meggyújtva,
Mint egy vas szobor, eget takarva,
Karodban lelked, véresre marva...
Szemedben kiégett tegnapok árnya
S a szellemek álmokat lesújtó szárnya...
Néztelek téged, ismerős idegen,
Kialudt reménnyel s lánggal a szíveden,
Reszkető kezedet enyémbe vettem,
S e pillanatban rabszolgád lettem...
Könnyekkel öntözöm simára arcodat,
S boldog a lelkem amíg te tartod azt,
Bár e szót, szeretlek, nem mondom soha,
Te nem ezt kerested...elmész...s nincs hova...
S most fogom a kezed,
menusgabor, 2016. április 20. szerda, 21:30
Keresztény versek
órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rám rakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.

Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő,
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
Reményik Sándor (Isten közelében, 56)

Új embert

A Megváltó egy új embert akar.
Életét, vérét adta ő oda.
Nem méltók hamar elhaló dalok
felelni, hogyha kérd a Golgota.

Az én szívem hamar hevül, dobog,
magasra csapó nagy lángokkal ég,
és szárnyra kelnek zengő
katalin_53, 2016. április 19. kedd, 08:50
Juhász Gyula – Kossuth
mutathatunk föl az ellenséges világnak, és tanulságul és biztatóul meghasonlott önmagunknak. A kései utód az ő szobra alatt nem csupán a történelmi érzés hűvös pátoszával pillant föl rá, szép, okos és erős, fiatal férfiarcára, jövőbe mutató karja acélos lendületére, egész emberi és magyar magasabb rendűségére.
Kossuth Lajos ma is a magyarság élő és mozgató ősi erői közül való. Orientálódni még ma sem (sőt különösen ma nem) lehet nélküle se Magyarországon, se a nagyvilágban. Ez a nagy halottunk ma még élő szobor, ma még zengő szobor, amely az új nap - vörös és véres nap - sugarainak érintésére ismét hangot ad egy nép vágyainak, akaratának; karja irányt jelöl a haladásnak a világtörténelem megint úttalanná vált útjain.
Szegedi szobrán a magyar paraszt, a jövő rendjét vágó kaszás tekint föl rá szerelmes áhítattal, és a magyar parasztlány fon koszorút csillagokba szántó homlokára tiszta rajongással. A magyar ugar népe, a hazai rög népe, amely Dózsa népe volt és Kossuth népe lett, ma megint megváltót
chillik, 2016. január 02. szombat, 18:05
1/7
Képek, videók
Szoborral
csalogany13
2015. május 31. vasárnap, 10:54
tulipán szoborral.jpg
kata420
2011. április 27. szerda, 20:45
férfi-szoborral
lovaszmarika
2011. február 07. hétfő, 11:14
Csendélet szoborral.jpg
szalai0913
2010. augusztus 11. szerda, 19:37
rózsák szoborral.gif
marika4528
2010. március 22. hétfő, 14:55
szoborral.jpg
kaposlogisztika
2008. október 11. szombat, 19:03
szoborral
fonetika
2008. október 04. szombat, 19:48
Rákoczi szoborral.jpg
agica2004
2007. augusztus 02. csütörtök, 16:37
én a szoborral
keanegirl
2006. szeptember 03. vasárnap, 11:56
aprócska de finom
gabfe
2015. október 13. kedd, 20:47
Aprócska szívem
sanci81
2015. május 27. szerda, 16:08
Aprócska
mariann44
2010. május 28. péntek, 19:15
Aprócska kölyök
barkaszjudit
2008. november 06. csütörtök, 14:04
aprocska tündér.jpg
angyalaim
2008. október 12. vasárnap, 15:25
Aprócska tévedés
butababa
2007. október 20. szombat, 23:10
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.