Regisztráció  Belépés
2018. január 21. vasárnap | 3. hét | 21. nap | 23:35 | Ágnes
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Marienbadi elégia
azontúl
ahogy vitt, föl, lépcsőnkint boldogítva,
s a végső csók után jött, hogy bolondul
a legvégsőt is ajkamra szorítsa:
tisztán él minden mozdulata-képe,
lángrajzként a hű szívbe beleégve.

A szívbe, mely, mint bástyafal, szilárdan
őrzi magát és őt, egymásba zárva,
érte örül, hogy itt van e világban,
és csak általa eszmél már magára,
szabadság neki ez a drága börtön,
s csak azért ver, hogy mindent megköszönjön.

Ha a szerelem képessége, vágya
aludt, s a viszontszerelem igénye,
egyszerre derűs tervek ifjusága
támadt fel, döntés és gyors tett reménye!
Ha frissült már szellem a szerelemben,
én frissültem, és a legédesebben;

és ezt Ő tette! - Micsoda nyomasztó
ború gyötört, testi-lelki nehézség,
körül rémképek, minden oly riasztó,
az üres szívben fuldokolt a kétség:
s kapu nyílik, remény gyúl, virradatként:
s kilép Ő maga és hozza a napfényt.
evavicus, 2018. január 18. csütörtök, 15:17
A Tisza
tája,
Magyarország Kánaánja!

A vándor

Szeged táján
Oly lassú vagy s iszapos,
Majd virágos,
Majd borongós, bánatos.
És a magyar Délt,
Hogyha eléred,
Nem fáj-e néked,
Hogy az enyészet
Utadat állja,
Meghal a kedved Tiszavirága?
A magyar Délen
Betöltve szépen
A hivatásod,
Lassul futásod,
Merengve nézed
A dús vidéket
S némán pihensz el.
Vár a Duna habja,
Ölelő karja,
Örök, hatalmas,
Mély szerelemmel!

A Tisza

Szeged táján
Emlék ébred és remény,
Szeged táján
Valamikor tavasz táján
Szerelemből öltem én.
Délibábos
Dicső várost
Karjaimba temettem,
Hogy ragyogva
Fénix módra
Még dicsőbben szeressem!
Én a szegény magyarság
Igaz, magyar folyója,
Nem vágyom tengerekre,
Elég nekem a róna!

Zárókar

Magyar táj szép folyója,
Hordozd e föld gyümölcsét,
Légy áldások hozója,
Mint
evavicus, 2018. január 17. szerda, 21:26
Úttalan utak ...
Szomorúfűz:

Úttalan utak ...

Fátyolos a szemem,
Könnyek ülnek szempillámon
Fájdalmasan ölel az emlékezet
Fésüli arcom a csípős szél
Homály mögé bújik a fény
Gyógyulni sem tudok már,

Szerelem csillaga nem az enyém
Alkonyodik, leszáll a napom,
Szememet lassan lezárom,
Partot nem ér már csónakom,
Száll az ég felé fohászom

Minden a csöndbe dermed,
Örökre itt vagy mélyen a szívemben
Életem körülölelte életed,
Fényt árasztottál ősz fejemre
De kialudt reményed lángja
Elsodródtál messze a végtelenbe

Úttalan utakon, a felhőkön túlra,
Szívem helyén most kődarab,
Két szemem síró könnyfolyam
Lélekcsöndem messzire szárnyal
Emlék vihara útra indul
A távolságot hidakkal összeköti
Árvává lettem nálad nélkül

Még csillannak itt-ott a fények,
Közeleg az idő: súgják a szelek
Csend mindenütt - halkan ringatva
Árnyak
aranyoslila, 2018. január 17. szerda, 20:16
Rónay György: Himnusz a boldogságos szűzhöz
nékik ízes búza-kenyeret.
Töltse be a lelkemet a szeretet.
Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked.

Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd
térítőm, hogy égi Atyánk fényeit
szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg

tengerszem a hajnal ifjú fényeit.
Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken,
Rózsa legyen tövisek közt életem,
piros rózsa, virágozzak ékesen.

Rózsakertek öntözője, légy velem.
Ellankasztó szárazságot messze űzz.
Égjek a szent szerelemben, mint a tűz,
égi Tűznek tűztestvére, kit derűs

kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz.
Fáradtságban biztatásod el ne vedd.
Cirógasson langyos, puha tenyered.
Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet,

megbékéljek mint a megvert kisgyerek.
Hogyha majd egy furcsa órán meghalok,
mint Fiadat úgy öleljen két karod.

Köszöntsenek örvendezve angyalok.
Fogadjon be országodba
maroka, 2018. január 17. szerda, 18:05
Szeretlek némán...
Szeretlek némán...

... Mosolytalanul, remegőn félve, tétován és árván.
Derengő hajnalon érzékcsaló bódító aranyfényben,
Estébe hajló tompa, zajtalan múló képzelt csillaglétben.
Hangtalan zokogva, mély hosszú álomba szenderedve,
Elbújva metszőn sivár gyilkos áttetsző üvegverembe.

Szeretlek némán...

... Nem kérve érezz végre egészen és nézz rám.
Könnyes reggelen halottan ébredve nem értem
Miért nincs élni vágyó hatalom, varázserő e kézben.
Sóhajtok pislákoló fehéren, fájón, halkan keseregve.
Belelehelnék lágyan, kedvesen kincstelen lelkedbe.

Szeretlek némán...

... Kérdezvén a boldogság vajon hol, merre vár rám,
Mely ismeretlen szegletben, kegyes időben és térben,
Hol ragyoghat teljességével mélyen rejtett fényem.
Vágyam már esztelen rohanna, messze-messze menne,
Ha téged mint álmot nem ismerhetne, szerethetne.

Szeretlek némán...

... Szívem testemben, fekete gránitban
kkm, 2018. január 13. szombat, 16:55
P. Pálffy Julianna: Intermezzo
P. Pálffy Julianna: Intermezzo

Valamikor réges-régen, rám talált ez a dallam,
sokáig nem ismertem, címét nem jegyeztem,
csak ott élt a szívemben - gyönyörűen szólt -
szárnyalt velem a képzelet, soha nem feledtem.
Álomképet hozott felém, tudtam és vártam,
valaki majd válaszol, az ő szívében is nyár van;
összecseng most e kettő, az édes szerelem
és a muzsika - elvarázsolt, itt van velem.

Amikor hallom, olyan, mintha itt lennél még,
varázslat tart fogva, mintha nem is én lennék,
te szólnál hozzám, kezed fogná a kezemet,
selymes száddal simogatnál, édes csókokkal
becéznéd a szememet, adnál és kérnél, bíznál
és szeretnél, s akkor, eltűnne a fájó messzeség,
mert - ebben a gyönyörű, mesebéli zenében,
ott van a múltunk - a kezdet, a jelen és a vég.
luiggi, 2018. január 13. szombat, 14:29
Babits Mihály
Babits Mihály

A szökevény szerelem

Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e még?

Azt hiszem, kedvesem,
ez már rég nem szerelem.
A szerelem meggyujtott,
meggyujtott és elfutott,
itthagyott,
itthagyott.

Mintha két szép fa ég
puszta környék közepén
és a lángjuk összecsap,
s most a két fa egy fa csak:
pirosak,
pirosak.

Nem is két fa, két olajkut
és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak.
A szerelem messze van már
és kacag,
és kacag.

Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Úgy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen

s érzem, hogy kacag mögöttem
a szökevény szerelem.
horvathzsoka, 2018. január 13. szombat, 00:10
Gardou
szökhessen el Néhány napos küzdelem után a király maradék csapata megadta magát, belátták, hogy a két tűz között csak a pusztulás várhat rájuk. Éppen ideje volt, mert Gardou katonái az utolsó falatokat ették, és a maradék vizük legfeljebb két napra lett volna elég.

Gardou és Mirnoa végre találkozhatott. Mindketten hallottak már egymásról, de közvetlen kapcsolatba még nem kerültek. Mikor a hadnagy meglátta a leányt valami furcsa, ismeretlen érzés öntötte el. A költők ezt úgy fogalmazták meg, hogy szerelem az első látásra. Először azt hitte hogy csak hálát érez a segítői iránt, később ez egyre elmélyült, végül vad szerelembe csapott át.. Gardounak azonban rengeteg dolga akadt, sokszor búslakodott, hogy nem tud eleget foglalkozni Mirnoával, de a kialakult helyzet politikai döntésekre kényszerítette. A királyt letartóztatta és rövid tárgyalás után száműzték Farutont a legkisebb szigetre, ahol rábízták a halászokra, velük kellett dolgoznia, cserébe ellátták őt az alapvető szükségletekkel. A
frekvento, 2018. január 10. szerda, 15:50
Grigo Zoltán
Grigo Zoltán

Most kell...

Most kell, hogy téged öleljelek,
Ameddig az alkony messze még,
Mielőtt a nap végleg lemegy,
És a föld az éggel összeér.

Addig kell, hogy szeresselek,
Amíg nem üzennek a csillagok,
Hogy nekem adják a végtelent,
Hogyha velük együtt szárnyalok.

Kaphatnék én örök életet,
Feledve a földi gondokat,
Élhetnék velük az égben fent,
Már örökké mindig boldogan.

Ezüstfényű csillagszememben,
Ott ragyogna a lenti világ,
De kemény kővé vált szívemben,
Nem nyílhatnál, mint a virág.

Nem lehetnél te többé nekem,
Kezem nem érne már érted el.
Hogyha a szerelem szívemben.
Csillagok fényében égne el.

Mit érne akkor az öröklét?
Ha nem foghatnám többé kezed,
Csak keresne téged örökké,
Lázasan égő csillagszemem.
horvathzsoka, 2018. január 07. vasárnap, 12:02
Fáradt esti dal.
Szabolcsi Erzsébet:
Fáradt esti dal.

Nem játszom többé nagy szavakkal
és problémáim sincsenek;
Elcsöndesedtem, mint futástól.
Vagy játéktól fáradt gyerek.
Úgy érzem, hogy közelg az, este,
Mert minden lassan szürke lett.
Nincs tartalom , se kedv, se lélek
És minden csak egy sziluett.
Most minden sima, tiszta, csendes,
S az élet tőlem messze van,
Nem érdekel a harc, a vígság,
Nincs könny és nem kell az arany.
Nincs törvény, nem vonz a titok már.
Nem rejt csodát a messziség,
Az istent többé nem találom,
S csak üres boltozat az ég.
Becsület, hőség, kötelesség:
Belátás lett és kényelem.
A szerelemből megszokás lett.
S a halál már nem félelem ...
Legjobb feküdni néma
dorotea55, 2018. január 06. szombat, 17:33
Kutyák
szegénység?
Kezed-lábad indák kötik -
Ha emelkedsz, hetedíziglen
az egész rád kapaszkodik.

Vállalom ezt és nem panaszlom.
Az övék voltam, az vagyok -
Szomorú tőke, mit kínlódva
egy fél falu összeadott,

s most várja, hogy kamatot hozzon.
Nem tagadhatom meg soha,
kiknek az én téveteg sorsom
minden reménye s támasza.

Csápokat nyújt feléd a múlt, a
jövő. Gúzsba köt a jelen.
Jó csapda lettél, te is - ékes
csapda, ragyogó szerelem!

Ahova nyúltam, hirtelen
csuklóm bilincs kulcsolta át.
Léphetsz. Gyönyörű, végtelen:
egyetlen börtön a világ.

Fölnézek, sűrű-zöld az ég,

mint májusi meggyfa. Lombja közt
kicsillan itt-ott már a csillag,
a fényes, vérpiros gyümölcs.

Elnézem. Ily elérhetetlen
mi jó ízt: kedvet adna még.
,,Élet" mondom s várom, mit érzek:
Szürkeség övez, messzeség.

Annak a végén, ott
evavicus, 2018. január 05. péntek, 16:14
Wohl Janka: Búcsú.
Wohl Janka:

Búcsú.

Isten veled üdvömnek szép Lazája,
Elvesztett éden, ábránd tartománya!
Mennyet regélő angyal-képzelet,
Búcsúzom tőled is - Isten veled !
Vándorrá lettem a valónak földjén;
Elhagytam, szerelem ! bájmennyedet ; -
Könyes pillákról száll még vissza rád
Egy hosszú, bús - Isten-veled !

Apáczája vagyok az édes múltnak,
Az emlék hu menyasszonya -
Rám egy halál mély fátylai borúinak :
A múlt nem támad fel soha ! . . .
Mit ér ifjúság rózsakoszorúja
A szivre, mely már elvirult?
A feltámasztás isteneknek müve,
S az istenek kora lealkonvult. -
Erős légy, szív !
A nőhez csak a bánat hív !

Ő az, ki soha, soha nem találja
Mi után lelke vágy, a mit keres; -
Kire kimondva örök átka, kinja :
Higy és csalódjál, és mégis szeress !
S lehet-e boldog, ki soha nerp nyughat ?
Ki mint Casandra már előre lát ? -
Tudatlanság az élet boldogsága,
Az védi meg
marcyt, 2018. január 05. péntek, 08:37
1/567
Képek, videók
Marienbad 04 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 18:00
Marienbad 03 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:57
Marienbad 02 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:56
Marienbad 01 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:54
Marienbad Hotel 11 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:49
Marienbad Hotel 10 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:48
Marienbad Hotel 09 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:46
Marienbad Hotel 08 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:45
Marienbad Hotel 07 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:44
Marienbad Hotel 06 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:43
Marienbad Hotel 05 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:42
Marienbad Hotel 04 - CZ
szyl
2008. április 23. szerda, 17:41
Egy végsö, igaz szót.jpg
chillik
2017. december 07. csütörtök, 05:20
Ezekben a végső..jpg
katalin_53
2017. szeptember 12. kedd, 17:32
küzdj a végsőkig.jpg
yvett789
2015. május 27. szerda, 20:13
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.