Regisztráció  Belépés
2017. október 20. péntek | 42. hét | 293. nap | 03:13 | Vendel
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Nem tudom már
Kormányos Sándor
Nem tudom már

Sóhajt az alkony, ónos szürkeségben,
ma este ködbe rejtőzik a táj,
fák árnya dereng sűrű néma csöndben,
rezdülő titkot sző a félhomály.

Bokrok tövében, nedves holt avarban
álmodik néhány fáradt pillanat,
amely még ősszel hullott le a földre
utánad hajló síró fák alatt.

Elillant álmok, emlékek suhannak,
mosolyod fénye már régen elveszett,
hangod csak elhalt suttogás a szélben,
egy illúzió, mit vágyam kergetett.

Nyomodban járok emlék-szőtte ködben
e vágyakra hulló fázós alkonyon,
magukkal hívnak elfáradt remények,
megyek, hogy miért már magam sem tudom.
katrin56, 2017. október 10. kedd, 18:53
Tegnap is...
Kozák Mari
Tegnap is...

Láttam a szürkeségben,
rongyaiba rejtezett,
az utca üres - ásított az est,
csomagolt a hajnal,
oly késő már - siránkozott
a félős pillanat,
egy nagykabát fázott,
cipőtalpon vergődött a nap,
míg a délutánt várta
az a vén - bolond,
fák kezéből tépett levelet,
majd írt rá üzenetet...

láttam a szürkeségben,
hajlott hátán kereszt,
már dér csípett arcot és kezet,
nadrágja, mint szita
engedte át a hideget,
odaát ordítottak a hegyek...
fázott - padon ült - reszketett,
az újságpapír nem védett,
zavarta magától a meleget,
kandallót álmodott,
meleg kezet,
falatka kalácsot - éhezett...

láttam a szürkeségben,
ujjait imára fonta,
egy dalt dúdolt - végig nem tudta,
elé siettek a múltból
azok a megszépült évek...
anya levest mert,
apa felbontott egy üveggel,
a lányok hajukba fontak
finom illatot,
anya akkor is
dorotea55, 2017. augusztus 31. csütörtök, 06:46
Napraforgó
Ágh István: Napraforgó

Tán csak az én öregedő fejemnek
rémlik, micsoda szorongás szivárog
a napraforgók sárga magasába,
közben a fényözön tányéronként kimérve
gőzöl az út hosszában, völgyből a dombra,
jaj az ittas darázsnak, biztosan azért tombol,
csapong megátalkodva a mézes terítéken,
elveszik nemsokára exhumált deszkaszínben,
a reves szürkeségben, sóizű kórón,
bár akad némi ványadt zöld folt a levelesben,
nagy malomkőfejüket nem bírják már a szárak
mozdítani, csak állnak, úgy dőlnek meg keletnek,
elévült dicsőségben, rongyosan és sötéten.
taltos1, 2017. augusztus 01. kedd, 22:29
Salamon Ernő: A férfi elmegy.
Salamon Ernő:

A férfi elmegy.

Engedj el a csepp esőbe, hosszú szélbe, kis ködbe,
engedj el a hegyen túlig, égen túlig, felhőbe.

Árva bánat, fancsali böjt tiporja vármegyémet,
nékem, bizony, nem tiporja ökrömet, se pipémet.

Engedj el az égen túlig, sárban ülök, mondhatom,
a végtelen szürkeségben magam nem lobogtatom.

Azt hiszed, hogy nincsen férfi rajtam kimül, zsákerős,
fejszecsontu, hogyha holnap reggel csordába verődsz?

Addig ittam, addig ittam, addig ittam pocsolyát,
addig, addig lakomáztam facér tűzhely hamuját,

mig az első lombtöréskor, naphulláskor sápadok
s az idő szigorodásán kebeledre ráfagyok.

Engedj el az égen túlig, napon túlig fényleni,
torkomig van ütött lenni, üldözött szegény lenni.

Hordár hátam, rönkös vállam nyugodnék egy folyóba,
patak jöttén, hegyi vizzel, elvegyülve, dúdolna.

Jövő hóig három mezőn, százhúsz réten
marcyt, 2017. július 29. szombat, 07:34
Babits Mihály – Abból a kikötőből...
ahol
ifjúságomban az ifjúság madarai, lánykacagások
csapódtak a joviális fehérszin oszlopokhoz -
óh kövér nevető ház! akiből annyiszor
indultam szürke hajnalban; aludt még aranyos
Ilka néni; sápadt szinekkel, lengve intett búcsut a kert...


Kölcsön-kocsim előállt, kölcsön-bundám beült.
Küszöbről Miska bácsi küldött, korholt, kehült:
"Eredj ha nincs eszed már!" - S a csipős szürkeségben
mint égve felejtett lámpa, égtek még a makacs
lányszemek... Óh ha maradnék! De én már mentem, már mentem
át az alvó Szeremlén, szekcsői kompon át...


Balladásan János ostorral mutogatta a gólyát, a sast,
és hogy Kalocsa merre, vagy (mit tudom én!) Kakasd?
Duna még nyergeletlen, nem ült még rajta a hid.
Olykor jég közt, ladikkal, tudott csak átvinni a révész
s a különös álmok
chillik, 2017. július 28. péntek, 04:07
Szatmári Csilla Emese
látszik.
Lépteim gyorsan szaporázom:
ki jöhet vajon utánam?
S a szívem hirtelen torkomban dobog,
mintha vívna haláltusában.
Gyorsítok, ő is.
Még mindig sötét az éj.
Napot felhő takarja, a világot sötét.
Zeng mennyei zene az univerzumban,
de a kopogás mégsem szűnik.
Nézek előre, hátra,
egy autó hirtelen feltűnik.
Nem. Ez nem olyan zaj.
Ez nem az a lágyan koppanás.
De látni senkit nem látok,
olyan ez, mint egy álmodás.
Szürkeségben haladok egyre,
és a lépések közelebbről jönnek.
Már nem érdekel, már nem félek,
ha megöl, hát legyen,
köszönök az ellenfélnek.
Újra csönd, és újra dobbanás,
a szívem most indult útjára végleg,
koppanás és koppanás,
rájöttem: szívem mélyén kopog a Lélek.

Hajnali fényekben felnézek újból,
egy keresztet látok magasan az útból,
hallgatom, zörget kereszten imám,
megfeszítetten magányosan áll.
A csendben, a sötétben hozzám érkezel,
és
horvathzsoka, 2017. június 23. péntek, 09:27
Szeretnék végre
Meggyesi Éva:

Szeretnék végre

Szeretnék végre megnyugodni
karjaid között csendesen,
a szürkeségben felragyogni
s átölelni a végtelent.

Szeretnék végre megcsitulni
karjaid között csöndesen,
s minden kis gátat elsöpörni,
ami közénk áll szüntelen.

Szeretnék végre megpihenni
karjaid között csöndesen,
s szemed tükrében felfedezni
a felcsillanó végtelent.

Én úgy szeretném hogy elfeledjük
a szörnyű mát, és a tegnapot,
hogy mind a ketten azt érezzük,
szebbek lesznek a
kkm, 2017. június 19. hétfő, 13:51
Gy. Orbán Éva (Evanna) Színek - illatok - hangulatok
Gy. Orbán Éva (Evanna)
Színek - illatok - hangulatok

Hajnali, friss szellő surrant szobámba,
ébredtem jázmin édes illatára.
Függöny lágy selymét búcsúra lengette,
s már lombok között hárfáját pengette.

Vadvirágos rétek, buja illatok,
rég-nyári emlékek, ölelő karok...
Csalóka álomból fáj az ébredés,
csókod íze számon, most is érzem én.

Kora reggelen még lustán álmos csend,
komor szürkeségben az ég távol zeng.
Restség vagy mélabú? Lehet az, s ez is
ágyamban fogva tart - s milyen jólesik!

Tavaszi színek, bódító illatok,
kerge, bodor felhők karcos hajnalok.
Kacér, nyári gönc és felhajtva gallér
- szeszélyes májusunk, mit tartogatsz még?

2017. május
kannalidia, 2017. június 08. csütörtök, 10:27
Nem tudom már...
Kormányos Sándor:

Nem tudom már...

Sóhajt az alkony, ónos szürkeségben,
ma este ködbe rejtőzik a táj,
fák árnya dereng sűrű néma csöndben,
rezdülő titkot sző a félhomály.

Bokrok tövében, nedves holt avarban
álmodik néhány fáradt pillanat,
amely még ősszel hullott le a földre
utánad hajló, síró fák alatt.

Elillant álmok, emlékek suhannak,
mosolyod fénye már régen elveszett,
hangod csak elhalt suttogás a szélben,
egy illúzió, mit vágyam kergetett.

Nyomodban járok, emlék-szőtte ködben
e vágyakra hulló fázós alkonyon,
magukkal hívnak elfáradt remények,
megyek, hogy miért, már magam sem tudom.
kkm, 2017. április 04. kedd, 19:10
Babits Mihály – Utca, estefelé
Babits Mihály - Utca, estefelé

Már esteledik; a tereket autók
nyilalva szeldesik lánggal a tejszerű
szürkeségben; egy bérkocsis hajókáz,
ostorát nyujtva mint árbocot; tűz-sebek
gyúlnak mint búvárlámpák a víz alatt;
kis nők surrannak, tarka halacskák, sietős
lengéssel, mintha nem is lábakon mennének.
Az ilyen esték az emlék estéi! Bágyadt
csilingeléssel mint báránykák vagy késett
villamosok hívják és vonják a régi
esték hosszú uszályát és nyáját. Ki látta
pécsi utcán a Babits Misit, sötétedő


pécsi utcán, a nagy rajztáblával, öt után,
mert énekóra is volt? Szegény kisfiú
legkisebb az osztályban - ment szédülve haza,
fáradtan s izgatottan; nézte a lámpagyujtó
botját, s még fülében az énekóra
foszlányai: »Este van már, késő
este - Pásztortüzek égnek messze« - Óh
dalrongyok, kik mint
chillik, 2017. március 26. vasárnap, 14:54
A napok rohannak, futnak...
A napok rohannak, futnak,
céltalan bolyongunk a szürkeségben.
Mindenki siet valahová.
Nincs idő, nem állunk meg egy percre sem.
Hiányzik valami az életünkből.
Nem látjuk a tarka virágok színét,
nem érezzük a napfény melegét.
Hiányzik egy ölelés, egy jó szó,
elmúlt nyarak igézete,
ringó kalászos, erdők illata.
Hiányzik az életből valami...
Egy csoda, egy varázs, egy csillaggyúlás.
Egész életünkben szakadatlanul,
fuldoklásig küzdünk, harcolunk.
Vágyódunk a tökéletességre,
és csak reménykedünk hiába.
Reménykedünk egy csókban, ölelésben,
egy kézfogásban, egy mosolyban.
Hiányzik az életből valami...
Hiányzik a jó, hiányzik
a napfény mosolya, az éjszaka
vaksi pislogása, a hajnalok
ébredő ölelése. Hiányzik
a nappalok hangos nevetése.
A nappalok rohannak, futnak,
mindenki siet valahová.
De egyszer, valahol meg kellene
állni egy mosolyra, egy
ölelésre, egy igaz szóra.
Valahol
kkm, 2017. március 09. csütörtök, 09:20
Apor László: Lomhán leszáll . . .
Apor László:

Lomhán leszáll . . .

Lomhán leszáll az alkonyat
S veled, én lelkem szép virága,
Robogva indul a vonat
A ködbe vesző pusztaságba -
Lomhán leszáll az alkonyat.

Még látom hófehér kezed
S borús arczod a szürkeségben:
Pilládon egy könny reszketett,
Mint napsugár felhő szegélyen -
Még látom hófehér kezed.

De lassan minden elenyész
A végnélküli, hosszú pályán,
Eltűnt a könny, az arcz, a kéz,
Csak én állok az éj homályán -
De lassan minden elenyész.

a_het_1897.
marcyt, 2017. március 05. vasárnap, 09:18
1/31
Képek, videók
Kormányos Sándor
maria_kadar_148
2017. október 13. péntek, 22:00
Kormányos Sándor M
maria_kadar_148
2016. május 05. csütörtök, 10:54
KORMÁNYOS SÁNDOR NYÁREST
erzsikepuskas
2014. október 25. szombat, 09:17
KORMÁNYOS SÁNDOR.gif
erzsikepuskas
2014. október 24. péntek, 20:08
KORMÁNYOS SÁNDOR ELKÉPZE
erzsikepuskas
2014. október 24. péntek, 19:56
KORMÁNYOS SÁNDOR TE ÉS ÉN
erzsikepuskas
2014. október 24. péntek, 19:44
KoRMÁNYOS SÁNDOR VALAHOL.
erzsikepuskas
2014. október 24. péntek, 19:33
KORMÁNYOS SÁNDOR NYÁRI R
erzsikepuskas
2014. október 15. szerda, 15:58
Kormányos Sándor.jpg
erzsikepuskas
2014. február 03. hétfő, 12:53
Kormányos Sándor. Örzöd-e
emilia3
2013. július 15. hétfő, 22:45
Kormányos Sándor : Őszi s
margo511
2011. május 09. hétfő, 23:34
szürkeség.png
rozsa67
2017. április 23. vasárnap, 15:07
szürkeség.png
remahe1952
2016. október 29. szombat, 16:45
szürkeség.png
klari67
2016. március 28. hétfő, 11:11
szürkeség.jpg
kisgizus
2015. január 30. péntek, 19:24
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.