Regisztráció  Belépés
2017. augusztus 19. szombat | 33. hét | 231. nap | 15:10 | Huba
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Éld a napopt
könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
- csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a
pircsi09, 2017. augusztus 15. kedd, 18:47
Pődör György/POET/: Anno Domini
volt.
Kicsit múltunk Atlantisza.
Nevét dal sem hozza vissza:
ki tudja, hogy kik voltak ők,
hűn szerettek-e itt a nők?
Mégis! Talán
Isten nagy szele elfújja
- hogy látható legyen újra -
az évszázadok vak porát.
s ha nem felejted, megbocsát.

Kérded: mit is jelenthet Császt?
Bozótost-mondom, nem Hellászt!
Hová tűntek ezen korok?
Nincs emlék, nincsenek romok.
Favágók lehettek talán?
A hamvukból nőtt itt hazám.
Mégis! Ezért
őrizd szívedben a lángot,
s hidd el, néha őket látod:
Velük rezdül minden bokor,
s a vén fák arcukból szobor.

Kérded: miért fontos Lipárt,
hogy érte szíved is kitárd?
Nézzed ősi, szép templomát,
falai rejtenek csodát,
kövét hordták-súgják dalok,
három éjjel az angyalok,
Mégis! Hallgasd,
hogyan zúgnak a harangok,
szinte mozdulnak a hantok,
jönnek szépapák, szépanyák,
lelkük tölt házat és tanyát.

Kérded: honnét a szó,
hilon, 2017. augusztus 11. péntek, 20:13
Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához
fel a múlt kútjából az emlékvödröket. Vödörnyi szépet, csigát, kacskaringót, kéket, sárgát, hajnalt, alkonyt, a régi szelet és a régi színeket. A régi szíveink.

Régi szíveinket lemeszelték a kápolna falán. De belerajzolva, téglába vésve most már ott marad, tizenöt év dobogó szíve.

Úszom a vízben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A víz csillogása szíved csillogása. A szél hártyája a vízen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a víz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk. Mint a lidérc kóvályog a vízben, víz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben. Szerelmünk itt jár, itt kísért, itt időz, igéz. Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.

Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem
pmarika65, 2017. augusztus 10. csütörtök, 16:55
A Biblián keresztül
"Kíváncsi voltam Istenre és szomjaztam az igazságot. A szeretete ráadás volt - de mindennel felért.

Ezt lenne jó elmondani azoknak, akik meghallgatnak engem. Ha csak egy kicsit is meghallgatnak. Hogy milyen közel van hozzánk. Egy arasznyira, mondja az Írás. Ami azt jelenti, hogy suttogásunkat is hallja.

De még azt is ismeri, amit nem mondunk ki, csak bennünk forog. A szívünkben zakatoló kérdőjeleket tudja. Mindent. És ha elég csendben vagyunk - meg is hallhatjuk a hangját. Úgy, ahogyan csak Ő és csak hozzánk beszél.

Nekem vagy neked, akkor vagy most, azt amit senki nem tud, csak te meg ő. Minden vádolás nélkül. ,,Én sem vádollak" - mondja az asszonynak, akit eléje löknek, hogy ítélje halálra. Mert halálraítélt. Ő pedig felvállalja az asszony büntetését és feláldozza magát, helyette. Így az asszony szabad lett. Így az ember szabad lett.

Ez az a nagy öröm, amit el kellett mondanom. Ma. Neked. Konkrétan megnevezhetnélek, de úgyis
dandej, 2017. augusztus 08. kedd, 21:45
Álom, álmaink
eltűnnek.




Bogdán András: ÁLMODJ...

Álmodj boldogot, álmodj szépet
Álmodj igazra váló meséket
Álmodj barátot, melletted állót
Álmodj hû társat, el sose válót
Álmodj magadnak igazi otthont
Álmodj bele, kivel megosztod
Álmodj táncot, mi magasba emel
Álmodj táncost, ki szívednek felel
Álmodj tüzet, lánggal égetőt
Álmodj csókkal perzselő szeretőt
Álmodj utakat, messzi világot
Álmodj szívedben nyíló virágot
Álmodj szerelmet, tiszta vágyat
Álmodj, lesz kivel megosszad ágyad
Álmodj szabadot, láncot megtörve
Álmodj szárnyalást, földhöz nem kötve
Álmodj hát jövot, álmodj szépet
Álmodj igazzá váló meséket...
menusgabor, 2017. augusztus 08. kedd, 21:00
Kulonos tortenet----Vilhelem Margareta {1-resz}
-Tudod a művészetben sose keresd azt ,hogy mit ábrázol
--Egy képet mindig a szíveddel kell lásd ,érzékeljed,mondta András a feleségének ,miközben
sétálgattak a Brukenthal Múzeumban.
-Ha az ösztönöddel nézed ,belelátsz a mélyébe.
Márta az újdonsült feleség szó nélkül hallgatta.Szép ,szőke ,magas, karcsú kék szemű asszonyka ,
akiről lerítt az elegancia .Sok férfi fordult meg utána az utcán.
-Untatlak kérdezte András,miközben feleségét nézte,aki túlvilági ábrándos szemeivel
úgy nézett ki mint egy Madonna.
Vékony blúza alatt szinte látszott ahogy szaporán jár keble ,le s fel.
Felső ajka felett apró pihék csillogtak ami ,oly gyermekies kinézést adtak neki .
-Imádlak szolt hirtelen András.
-Rám figyelsz ,vagy történt valami kérdezte a férj.
-Hallgatlak,szólalt meg ábrándosan ,mintha nem is hallotta volna Andrást,felette átnézett a tömegre.
.András átölelte a vállát és magához szorította .
Nehezen tudta elfelejteni az előző évi
babumargareta, 2017. augusztus 03. csütörtök, 21:31
Aranyosi Ervin: Éld a napot
betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
- csökken a fájdalom, legyen bármiféle!
Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?
S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.
Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.
Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!
És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat
lenke1964, 2017. augusztus 03. csütörtök, 17:37
Hadd áradjon
meg - belülről kifelé.

Észrevetted már, hogy nem tudsz szemetet tenni egy működő forrás szájába? Amikor a víz felfelé tör az áradat ereje megvédi, és tisztán tartja a kívülről jövő szennyeződéstől. A benned lévő szellemi forrás ugyanígy működik. Amikor hagyod, hogy olyan erők, mint a szeretet, öröm, békesség, szívesség és a többi, kiáradjanak a bensődből, akkor az ördög nem tudja a szemetet bejuttatni.

Hogyan éred el, hogy a Szellem folyamatosan áradjon? Annyira teletöltöd a szívedet Isten Igéjével, hogy az örök élet erői már-már elkezdenek kibuggyanni. Először csak egy kicsit... aztán erősebben és magasabbra, majd még magasabbra.

Határozd el és engedd, hogy ezek az erők kiáradhassanak a szíved forrásából. Ne engedd meg, hogy az önzés és a bűn megakadályozza az áramlást. Egy forrás van benned, amely tele van ÉLETerővel készen arra, hogy feltörjön. Hagyd, hadd áradjon!

Gloria Copeland * Igeolvasás: Jeremiás 17:7-13
dandej, 2017. augusztus 03. csütörtök, 12:32
Váci Mihály
szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.

Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de már is más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.
Míg alszom tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom.

És ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.
Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.

Rádnézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer uton,
hogy megleljem kapuidat.
És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem
horvathzsoka, 2017. augusztus 02. szerda, 08:06
1/310
Képek, videók
derüs napopt.jpg
gosztmagdi
2013. július 12. péntek, 14:34
kELLEMES SZÉP NAPOPT.jpg
gosztmagdi
2012. április 30. hétfő, 21:01
Régebben minden könnyebb
tinka1951
2017. február 09. csütörtök, 10:07
Együtt könnyebb.jpg
pacsakute
2016. június 10. péntek, 20:23
könnyebb út.jpg
lenke1964
2015. május 29. péntek, 17:10
akkor lesz könnyebb.jpg
yvett789
2015. január 11. vasárnap, 17:52
Néha könnyebb csendben ül
margoboszi
2014. szeptember 10. szerda, 18:20
Nem lesz könnyebb.jpg
lilagondolatok
2014. július 17. csütörtök, 20:46
Könnyebb....jpg
pacsakute
2014. június 12. csütörtök, 08:25
Akkor lesz könnyebb
anna4459
2014. április 23. szerda, 21:59
Csináld könnyebben - 500
hollyka
2014. március 22. szombat, 20:03
Könnyebb
terezia1951
2014. január 25. szombat, 13:58
Néha könnyebb.jpg
pacsakute
2013. május 22. szerda, 22:05
Néha könnyebb csendben ..
pacsakute
2013. május 22. szerda, 22:05
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.