Regisztráció  Belépés
2018. szeptember 24. hétfő | 39. hét | 267. nap | 00:25 | Gellért, Mercédesz
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Drozdy Győző: Ámorról . . . ki nékem a lantot adta
Selymes haja meg szőke
S ki rátekint: menedék
Egy pillanatra sincs eló'le.

Elindultam hát felkeresni őt.

De fiatal valék; a lábam gyönge volt;
Minden sarkon tartottam pihenőt
És már fenn tündökölt a Hold,
Amikor az utolsó házhoz értem.
Tovább nem birtam menni . . .
Hogy miért ? - még most sem értem.

Megálltam ott.

S amint ráhullott fénye fűre, fára, rögre:
A távol hegyek szirtkeblükbe zárták
S a ringó-rengő vén diófa-lombról
Elhallgattam a fül'milék dallását.
Kinyujtá messze lombját a királydiófa
A kerti árnyas mirtuszok közül
És incselegve
Egy kedves lányka kacsingatott alóla.
Szivem, e szomorú sziv eddig
Csak búbánatát sirta,
De most felujongott, mint rózsás fellegek közt
A mámoros pacsirta . . .

Ott állt a lány merően, álmodozva . . .
Sötét hajának selymes fürtje
Fején volt koszorúba fonva . . .
Babonás orcáján
marcyt, 2018. augusztus 23. csütörtök, 08:31
Szűcs Ilona Helena
dalomat.

Énekem száll,
a víz megnyugszik,
kicsi ladikomban
a lámpás kialszik.
Csak a szívem,
és a szentjánosbogár,
fénylik az éjszakában
és mindig visszavár.
Szép nyári alkonyat,
vidd el hozzá
szomorú dalomat.


EZÜST KINCSEIM...

Az ágyadon ültünk, magadba néztél,
tekinteted távolba merengő;
vajon merre futhatnak kusza gondolataid...
Elcsentem volna a fonál végét,
hogy utoljára utolérjelek, de nem vártál,
csak hajtott egyre tovább nyughatatlanságod,
hogy elérd a semmit; ami már, csakis a tiéd.

Keze takaróján nyugodott,
tétován simítgatta gyűrődéseit,
mintha morzsányi kapaszkodót keresne.
Reszkettem, mert félelmet nyögtek az utolsó percek,
s kezeink fáradtan az ölembe hullottak.
Szólítottalak: Mama!
Nem hallottál, tán
menusgabor, 2018. augusztus 03. péntek, 20:30
A testvéreknek
Ölvedi László:
..............A testvéreknek

Testvéreim, kemény kevesek,
Akik még bizó hittel összetartunk,
Akárhová röpít az idő,
Ne feledjétek, mit akartunk.

Hol tűzzé lobbant minden csöppnyi vérünk,
Haza gyökérzik minden idegünk.
Magyar barázdák televénye,
Termő élet, napsugár nekünk.

Rengő vetés, orgonavirág.
Édesanya sírján a haraszt;
Könny a szemben, mosoly az arcon:
Örök erő, mely itthon maraszt.

Higyjétek el, újra tavasz jár;
Csodavlrágos, lombos a lelkünk,
S ugró kedvvel kiáltjuk szerte,
Amit tegnap gondolni se mertünk.

Az indulót ma mi doboljuk,
Fáklyásai forró tavasznak.
A szitkosok arcukba vágnak
Örömére falka ravasznak.

Élő fáklyák vagyunk az éjben !
Mi elégünk egyszer, meglehet.
Tüzes pernyénk messze-mcssze száll,
S lehullani - talál majd helyet.

Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus 19.
ircsike36, 2018. június 09. szombat, 19:25
A testvéreknek
Ölvedi László:
............A testvéreknek

Testvéreim, kemény kevesek,
Akik még bízó hittel összetartunk,
Akárhová röpít az idő,
Ne feledjétek, mit akartunk.

Hol tűzzé lobbant minden csöppnyi vérünk,
Haza gyökérzik minden idegünk.
Magyar barázdák televénye,
Termő élet, napsugár nekünk.

Rengő vetés, orgonavirág.
Édesanya sírján a haraszt;
Könny a szemben, mosoly az arcon:
Örök erő, mely itthon maraszt.

Higgyétek el, újra tavasz jár;
Csodavirágos, lombos a lelkünk,
S ugró kedvvel kiáltjuk szerte,
Amit tegnap gondolni se mertünk.

Az indulót ma mi doboljuk,
Fáklyásai forró tavasznak.
A szitkosok arcukba vágnak
Örömére falka ravasznak.

Élő fáklyák vagyunk az éjben !
Mi elégünk egyszer, meglehet.
Tüzes pernyénk messze-messze
pircsi09, 2018. június 09. szombat, 08:08
Ölvedi László: A testvéreknek
Ölvedi László:

A testvéreknek

Testvéreim, kemény kevesek,
Akik még bizó hittel összetartunk,
Akárhová röpít az idő,
Ne feledjétek, mit akartunk.

Hol tűzzé lobbant minden csöppnyi vérünk,
Haza gyökérzik minden idegünk.
Magyar barázdák televénye,
Termő élet, napsugár nekünk.

Rengő vetés, orgonavirág.
Édesanya sírján a haraszt;
Könny a szemben, mosoly az arcon:
Örök erő, mely itthon maraszt.

Higyjétek el, újra tavasz jár;
Csodavlrágos, lombos a lelkünk,
S ugró kedvvel kiáltjuk szerte,
Amit tegnap gondolni se mertünk.

Az indulót ma mi doboljuk,
Fáklyásai forró tavasznak.
A szitkosok arcukba vágnak
Örömére falka ravasznak.

Élő fáklyák vagyunk az éjben !
Mi elégünk egyszer, meglehet.
Tüzes pernyénk messze-mcssze száll,
S lehullani - talál majd helyet.

Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus 19.
marcyt, 2018. június 06. szerda, 07:32
József Attila: MÁJUS
Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!

József Attila
ronix, 2018. május 02. szerda, 21:16
Május...
József Attila:

Május...

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.

S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
aranyoslila, 2018. május 01. kedd, 21:26
Május
József Attila: Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
pommerevi54, 2018. május 01. kedd, 20:34
Tompa Mihály - Virágregék. Őszi kikirics.
lehet!
Ah szép szabad világ!... itt
Gaz, cserje eltemet!


Oh végy fel minket innen,
Szelíd anyánk keze!
Gyökünk a sík mezőség
Hantjába téve le;

Ott óhajtunk mi lakni,
S éltünk virulata:
Ne a tavaszban légyen
Mikép eddig vala;

Midőn sárgulva kezd a
Fák lombja hullani:
Legyünk a csendes ősznek
Nyiló virágai!

Ha van virág, mit a kéz
Rengő bölcsőre szed,
Felékesitni a szép
Ifjú természetet:

Legyen a virág az ősznek
Borongós idején,
Koszorú a koporsón
S a haldokló fején!«

És mig ekkép beszéltek
A békétlenkedők:
Gyorsan megnyilt alattok
És elnyelé a föld.


Majd elvirult az élet
Megért az uj kalász;
Zörögve ing a kóró,
Melyet szél karja ráz.

S zöld
chillik, 2018. április 25. szerda, 02:15
József Attila: Május
József Attila:
Május

A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep -
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
skorpiolilike, 2018. április 16. hétfő, 16:37
Húsvéti locsolóversek
az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele
egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte
egy himestojást.


Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!


Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
Én kis kertészlegény vagyok
Virágokat
mrg1, 2018. március 31. szombat, 16:27
Vonuló évszakok
Hajnal Anna

VONULÓ ÉVSZAKOK

Szívemben vad eső
paskolja most a hegyi utakat,
szívemben nevető
kavicsok futnak futó víz alatt,
szívemben komor ég
alatt görögnek sárga kavicsok,
szívemben sárga nap ég,
a futó víz alól felmosolyog,

meredek, kék, palaút,
föléje rengő bolt diófalomb borul,
jószagu lombalagút,
viaszos zöld dió a kőlépcsőre hull,
csattanva hull, kireped,
vedli a burkot, kiragyog az aranyház,
lombközön át hull a csepp,
monoton kopogása már őszt magyaráz?
Mily nagy szívem van!
benne mennyi lomb suhog a tengertáncú szélben,
óh, mily nap delel
szívemben óriási délben,
óh mennyi felhő,
szívemben szállnak, gomolyognak,
óh mennyi bánat, nagy mezőimen,
őszi tücskök hegedüi riognak.

Vonuló évszakok?
a belső kontinens nemsoká télbe fordul...
gyöngül a belső nap?
kihúnyó hűlő szív, fordulj
evavicus, 2018. március 11. vasárnap, 02:55
1/15
Képek, videók
Drozdi Kata
lovaszmarika
2015. szeptember 14. hétfő, 15:18
Drozdi Kata rózsája
lovaszmarika
2011. szeptember 16. péntek, 13:46
Drozdi Kata barátilag
lovaszmarika
2010. november 21. vasárnap, 17:34
Drozdi Kata virága
lovaszmarika
2010. november 17. szerda, 16:13
Letészem a lantot 01.jpg
chillik
2017. október 21. szombat, 05:19
Letészem a lantot 02.jpg
chillik
2017. október 21. szombat, 05:18
Letészem a lantot 03.jpg
chillik
2017. október 21. szombat, 05:18
Letészem a lantot 04.jpg
chillik
2017. október 21. szombat, 05:18
Letészem a lantot 05.jpg
chillik
2017. október 21. szombat, 05:17
leteszem a lantot
orban47
2013. június 14. péntek, 20:52
letették a lantot
orban47
2011. augusztus 11. csütörtök, 07:02
Ma egy pillanatra....jpg
margoboszi
2014. szeptember 06. szombat, 18:49
Állj meg egy pillanatra..
mailona
2012. július 03. kedd, 09:08
A nagy pillanatra várva.j
gizellalapu
2011. szeptember 27. kedd, 03:29
A nagy pillanatra várva.j
zsokaoldala
2011. május 27. péntek, 16:08
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.