Belépés
2018. október 18. csütörtök | 42. hét | 291. nap | 07:13 | Lukács
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Túrmezei Erzsébet: A legnagyobb művészet...
Túrmezei Erzsébet:
A legnagyobb művészet...

A legnagyobb művészet tudod e mi?
Derűs szívvel megöregedni.
Tenni akarnál, s tétlen maradni.
Igazad van mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett
csendben hordozni a keresztet.
Irigység nélkül nézni másra,
Ki útját tetterősen járja.
Kezed letenni az öledbe,
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítettél régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
Nem vagy olyan mint azelőtt..
vorosrozsa66, 2018. október 11. csütörtök, 17:49
Szobám falán ...
Szobám falán , mint szótlan társ
megpihent a holdsugár .
Csak ketten maradtunk , már
nincs senki ki hazavár .
Reményvesztett életemben maradt
a lelkem csöndje , s az árvaság .
Majd a hajnal derengő fénye
arany szegéllyel vonja körbe szobám
falát : s elillan halkan , csendben
szótlan társam is a holdsugár .

Bédné Marika : 2018 . 10 . 07 . 18 : 20 .- saját versem
bedmarika47, 2018. október 07. vasárnap, 18:21
Túrmezei Erzsébet - A legnagyobb ...
Túrmezei Erzsébet -
A legnagyobb ...

A legnagyobb művészet tudod e mi?
Derűs szívvel megöregedni.
Tenni akarnál, s tétlen maradni.
Igazad van mégis hallgatni.

Soha nem lenni reményvesztett
csendben hordozni a keresztet.
Irigység nélkül nézni másra,
Ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítettél régen, bevallani alázattal,
szépen, hogy arra most már nincs erőd,
Nem vagy olyan mint azelőtt ...
vorosrozsa66, 2018. augusztus 30. csütörtök, 22:50
Járd az utat...
Járd az utat, mit a sorsod vésett,
Hallgass a szívedre, mi darabokra tépett.
Temesd el a múltad, mi lelkedet sebezte,
Nézd az emlékeid, mi a jövőd leplezte.
Töröld le, könnyekkel teli szemeid
Rejtsd, lelkedbe vésett sebeid.
Váltsd valóra, reményvesztett álmod!
Hogy többé, ne kelljen a bánattal eggyé válnod.
Vedd észre, hogy minden mi fájt szerte szaladt,
S mi igaz, s szép, csak az, mi örökre megmaradt.
Lásd az égen, a szépen ragyogó napot

Szebenyi Judit
vorosrozsa66, 2018. augusztus 09. csütörtök, 13:00
Fantomfájdalmak...
Kálomista Bence:

Fantomfájdalmak...

Már csak megszokásból szeretlek.
A részem lettél: létfontosságú páratlan szerv
egy örökké beteges testben.
Mióta kettényíltunk,
a lélek rúgkapál bennem reményvesztetten.
A mihaszna ész belefáradt a lázadásba.
Fertőtlenítette alkohollal
az amputált szerelem helyét
isten se tudja már, hányszor,
a fantomfájdalmakba bele kell törődnöm,
nem maradt más választásom.
Talán negyvenhét év múlva is rólad mesélek
a világnak két kétségbeesett
lerészegedés között.
Büszkén mutogatom
a csonka lélekrészeket,
ami maradt, miután
szerelmed szikéjének ütközött.
aranyoslila, 2018. augusztus 04. szombat, 20:54
Van az a perc,amikor ordítva égetsz fel magad mögött mindent
Van az a perc, amikor ordítva égetsz fel magad mögött minden hidat. Mert érzed, ha nem teszed, nincs tovább. Van, amikor olyan gyönyörű minden, mégis lángokban áll. És te ott állsz majd, a szíved darabokban, és nézed, ahogy minden álmod porrá ég. És lesz, amikor egész egyszerűen minden a helyére áll. Mert az ordításban erő volt, és rájöttél, nincs szükség hídra, mert képes voltál szárnyalni. És bár féltél, lehajoltál, hogy összeragaszd azt, ami az életből megmaradt. Bátorság belátni, hogy néha bizony el kell buknunk ahhoz, hogy talpra tudjunk állni. És hidd el, nem létezik út csalódások, pofonok, könnyek, és boldogság nélkül. Mindegy merre lépsz, ez így lesz. Hiszen körforgás az élet. Erő kell ahhoz, hogy megértsd a szív néha csalóka játékot űz velünk. Megbújik ott, ahol csillogást várnál, és sokszor lesz sejtelmes, láthatatlan koszos ruhába bújt koldus. Koldus, aki csendes, nesztelen, szürke, szakadt és reményvesztett. De ha képes vagy hinni benne, önmagadban, minden helyreáll. Mert hinni, menni és szeretni
koszegimarika, 2018. augusztus 03. péntek, 07:25
Matos Maja: Virágok nélkül
Matos Maja:
Virágok nélkül

Ha nem lenne virág a Földön,
Nem érezném májusi esték bódító illatát,
Hidegen vicsorognának rám
Kórók, reményvesztett ágak,
Sóváran állnának.
Miközben rágja meddő száruk
Kilátástalan, szürke jövő,
Mert elhagyta, becsapta
Ki hitegette a langy májusi eső.
Ígérve feszülő bimbót,
Kifeslő virágot erdőkre, mezőkre,
Vágyódó kelyhükbe nektárt szűrne
Zümmögő énekű méhek seregét
Madarat, bogarat, lepkét küldene.
Mind, aki szépségük látva ámul
Míg kelyhük vágyódva kitárul
Beteljesülhetne a nász.
Ért szemet ringatna kalász.
Zamatos lenne a gyümölcs
Igen, ez lenne bölcs.

Minden színtelen, sivár.
Ha nem lesz több virág,
Meghal a világ.
vorosrozsa66, 2018. július 29. vasárnap, 12:18
ILDIKÓ HOCK Mondd, megéri? Egyre hangosabban dübörög fel
ILDIKÓ HOCK
Mondd, megéri?

Egyre hangosabban dübörög fel szívemben ez a kérdés:
Mondd, megéri a magad oltárán csak is a kedvteléseidnek áldozni?

Mondd, megéri csak a magad hasznát keresni,
s más asztalára semmit sem tenni?

Mondd, miként viszonyulsz a körülötted levőkhöz, azokhoz, akik csak némán kiáltoznak,
s a hallgatás köntösébe burkolóznak?

Mondd, meghallod-e a szív zokogását, a reményvesztett, haldokló lélek segélykiáltását?

Mondd, mit teszel azokkal a lelkekkel, akik szomjaznak és éheznek, akik kegyelemért, irgalomért s megváltásért esedeznek?

Mondd, megteszel-e értük mindent, vagy csak önmagadért kiátasz föl az Istenhez?

Mondd, tudsz-e sírni mások bűne, baja és szenvedései miatt,.vagy már a saját vétkeid miatt sem?

Mondd, tudsz-e függőhíd lenni Isten és ember közt, vagy már a te szívedet is megfagyasztotta a jéghideg közöny?

Mondd, meglátják-e rajtad, hogy csupaszív ember vagy, vagy azt
koszegimarika, 2018. július 18. szerda, 12:10
Érzelmet kifejező szavak
ledermedt, lehangolt, lelkevesztett, lendületét vesztett, letargikus, letört, magába roskadt, magányos, megbotránkozott, megcsömörlött, megdöbbent, meggyötört, meghökkent, megijedt, megkeseredett, meglepődött, megrázott, megrémült, megrendült, megrettent, megriadt, megrökönyödött, megvetést érző, mélabús, méregbe gurult, mérges, mogorva, morcos, morózus, nehéz, nyomorult, nyomorúságos, nyomott hangulatú, nyugtalan, őrjöngő, összetört szívű, összezavarodott, pánikba esett, passzív, reménytelen, reményvesztett, rémült, riadt, rideg, rosszkedvű, sajnálkozó, savanyú, sivár, sokkolt, sóvárgó, súlyos, szégyenkező, szégyenlős, szenvedő, szenvtelen, szomorkodó, szomorú, szorongó, tanácstalan, tehetetlen, tépelődő, tétovázó, tomboló, tompa, töprengő, türelmetlen, tüzes, unatkozó, undorodó, unott, utálkozó, üres, vágyakozó, vigasztalan, visszafogott, visszavonuló, vonakodó, zaklatott, zárkózott, zavarodott, zavaros, zsibbadt.

Milyen melléknevekkel fejezhetjük ki pozitív érzéseinket ?

Álmélkodó,
jupiter21, 2018. július 17. kedd, 09:17
Találkoztál velük?
Találkoztál velük?

Kiégett szívvel és unottan,
reményvesztetten, kifosztottan,
mintha nem várna rájuk holnap,
kisemmizetten vándorolnak...
fölöttük szürke, fénytelen egek...
Fiatalon is milyen öregek!

S lángoló szívvel, égő hittel,
mint aki semmit nem veszít el
kincseiből, ha évek telnek,
boldog holnapról énekelnek...
át próbákon és szenvedéseken,
át meredek, rögös ösvényeken,
mégis, mint akiket győzelmes szárnyak
hordoznak, mint akiket hazavárnak...
hiszen előremutat minden óra
Krisztusukkal a szent találkozóra...
Mégis - hiszen szívükben ifjúság van! -
helytállva igaz hűséggel a mában,
erőfogytán is lankadatlan
szeretetben és szolgálatban...
ajkukon el nem némuló dalok...
Öregen is milyen fiatalok!

Túrmezei Erzsébet
kalmanpiroska, 2018. július 11. szerda, 19:33
A legnagyobb ...
A legnagyobb ...

A legnagyobb művészet tudod e mi?
Derűs szívvel megöregedni.
Tenni akarnál, s tétlen maradni.
Igazad van mégis hallgatni.

Soha nem lenni reményvesztett
csendben hordozni a keresztet.
Irigység nélkül nézni másra,
Ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítettél régen, bevallani alázattal,
szépen, hogy arra most már nincs erőd,
Nem vagy olyan mint azelőtt ...

Túrmezei Erzsébet
lenke1964, 2018. július 02. hétfő, 20:35
1/72
Képek, videók
turmezei_erzsebet_a_ve gig
menusgabor
2018. október 09. kedd, 21:19
Túrmezei Erzsébet KÉRÉS.j
katalin_53
2017. október 05. csütörtök, 16:06
Túrmezei Erzsébet
sacimama
2016. július 27. szerda, 23:37
Túrmezei Erzsébet
lenke1964
2015. április 29. szerda, 09:52
Túrmezei Erzsébet.jpg
lilagondolatok
2014. augusztus 07. csütörtök, 08:56
Otthon Túrmezei Erzsébet
sacimama
2014. augusztus 03. vasárnap, 16:59
Túrmezei Erzsébet-r
feviroza
2014. március 10. hétfő, 00:26
Túrmezei Erzsébet
erzsikepuskas
2014. március 07. péntek, 00:55
Túrmezei Erzsébet
taltos1
2014. január 12. vasárnap, 20:30
Túrmezei Erzsébet.jpg
zsu74
2013. november 21. csütörtök, 06:58
Túrmezei Erzsébet Húsvét.
mester126mari
2012. április 05. csütörtök, 11:03
a__legnagyobb__muvesze t-0
borigit
2016. január 25. hétfő, 11:49
1.A legnagyobb művészet..
anci-ani
2012. november 26. hétfő, 17:25
A legnagyobb művészet.jpg
szalai0913
2011. április 01. péntek, 14:27
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.