Belépés
2018. október 22. hétfő | 43. hét | 295. nap | 10:19 | Előd
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Siklós József
magát.



MÉFIBÓSET

2Sámuel 9:1-13

És felrémlik a gyermekkori emlék,
riaszt borzongat lázas éjszakán...
Ötéves volt... felkapta őt a dajka,
és futott vele át a palotán,
sikongva, mint ki eszét vesztve száguld,
mert Jezréelben rettentő csatán
elesett Saul, a megszállott király is,
a nagyapa, - és apja: Jonathán.

A dajka fut, reszket már gyenge karja,
és hirtelen: rettentő zuhanás!
Rémült sikoly! Vad fájdalom hasít át
Mindkét lábán, mint a villámcsapás.
Felemelik, mert talpraállni nem tud,
a dajka vonja-rántja őt tovább...
- Árvaság, jajszó, csúfos összeomlás,
és dermedten csüng a két béna láb.

Évek telnek, ő csak tengődik árnyként.
Naponta reszket, teste-lelke fáj.
Mi vár reá, bukott királyi sarjra?
Az országban most Dávid a király!
S hirtelen kemény léptek zaja koppan,
Királyi testőr menten ott
menusgabor, 2018. október 09. kedd, 19:45
Egy kis derű mára
Bankárok üzleti tárgyalásának szünetében megcsörren az egyik mobil:
- Hello, szívem! Az előbb láttam egy új estélyit. Megvehetem?
- Miért ne?!
- Cuki vagy! Láttam egy hozzá illő kutyust is a luxus-állatkereskedésben.
- Ha valóban illik hozzá, legyen az is a tiéd, de gondoskodnod neked kell róla!
- Nem gond, tudod, hogy szeretem az állatokat. Viszont akkor át kell
alakítani a lakást a kutyus miatt.
- Rád bízom az ügyet, de tízmilliónál többet ne költs a munkálatokra.
- Nem, dehogy. Kösz és szia!
A férfi elmosolyodik, lenyomja a telefont, majd a magasba emelve
elkiáltja magát:
- Nem tudja valaki, kié ez a mobil?!


Az idős házaspár lefekvéshez készülődik. Az asszony panaszkodva:
- Korábban mindig fogtad a kezem...
A férj kinyúl és megfogja.
- Aztán mindig megcsókoltál...
A férfi megcsókolja.
- Aztán beleharaptál a nyakamba.
A férj erre fölkel és elsiet.
- Hová mész? - kérdezi az asszony.
- A
sz719eszter, 2018. szeptember 20. csütörtök, 14:22
Orsovai Mária : A kis viráglányka
akarom-e? -- rebegte elcsukló hangon. -- Egész életemben erre vágytam a legjobban. Egy gyönge, édes kis leánykára.
Kéz a kézben mentek be a házba. Együtt reggeliztek finom kalácsot, gőzölgő kakaóval. A nénike le nem vette volna a szemét a kislányról, attól félt, hogy ahogy jött, úgy el is tűnik.
Mintha megérezte volna. Mert bizony csak a déli harangszóig voltak együtt. Amikor felcsendült a harang első ütése a leányka kiszaladt a kertbe,s visszaváltozott virággá.

Csoszogott utána rémülten a nénike. Szólongatta síró hangon.
-- Kis Virág, hová tűntél? Kicsi Virág, merre vagy?
De nem látta, nem találta sehol. A kertben csak a virágok hajladoztak gyenge szárukon, ahogy a szellő ringatta őket.
Szívében végtelen nagy ürességet érzett a nénike. Leült a padra. Aznap nem volt kedve semmit sem csinálni. Csak üldögélt és szomorúan gondolt a csöpp leányra.
Éjjel a szemére nem jött álom. Ide-oda forgolódott ágyában, míg végül hajnal felé fáradt szemei lecsukódtak és
vorosrozsa66, 2018. szeptember 20. csütörtök, 09:42
Kovács Daniela
nagyon, nagyon akarlak!

Sietve törlöm arcomról a könnyet,
ha múltam nyomában égő seb fakad,
mert akkor is, ha összeomol minden
porba roskadva is a vágyam megmarad.

Örülnöm kellene és lábujjhegyen várnom,
hogy hozzám rendeljen jókedvében az Isten
hangodat halljam túl a hallgatáson
és ne illanj el, minden ébredéssel.


RÉMÜLTEN ESZMÉLEK

Benned élek. Dús vágyakozással
hallgatom szíved csöndes ütemét,
s ha elhalkulna e harsonás dal,
ha elillanna ez az üdeség,

árnyékomra buknék. Odavesznék,
mint szulák, mely együtt hal a nyárral.
Óvd hát magad, te drága tünemény,
hisz benned élek. Életed
menusgabor, 2018. július 23. hétfő, 19:15
Dmitry Glukhovsky - Metró 2033
átlépett rajta, de megcsúszott, és
kis híján melléje zuhant. Körülötte tombolt a pánik, félig felöltözött emberek
ugráltak ki sátrukból, és zavarodottan tekingettek körbe. Egyikük lemaradt,
próbált belebújni a nadrágjába, de hirtelen összegörnyedt, a hasához kapott, és
lassan oldalra dőlt. Artyom nem tudta megállapítani, hogy honnan lőnek. A
tüzelés folytatódott, a csarnok másik végéből bőrkabátos, nagydarab emberek
szaladtak erre, félrelökdösve a sikoltozó nőket és a megrémült árusokat. Nem a
támadók voltak, hanem ugyanazok a banditák, akik a Kitaj-Gorodnak ezen az
oldalán parancsoltak. Nem látott senkit az egész peronon, aki ezt az öldöklést
kezdhette volna.
És akkor végre Artyom rájött, hogy miért nem. A támadók a közvetlenül
mellettük futó alagútba vették be magukat, onnan adták le a gyilkos sortüzet
anélkül, hogy kimentek volna az állomásra, nyilván óvakodtak attól, hogy nyílt
terepen mutatkozzanak.
Ez megváltoztatta a dolgot.
eposz, 2018. június 18. hétfő, 12:16
Arany János – Katalin
fut:
"Gyávák!" kiált "nincs köztetek


Ki megvíjon, mint dalia,
Hogy ekkép, mint haramia,
Mind egymagamra törtetek?"
"Gyáva! a bajnok nem szalad:
Állj meg tehát s védjed magad"
Felel Jakusics hirtelen
És a lovag mellé terem.
Felzajlik a hadvész legottan,
A két levente összeroppan,
Szikráz a haragos acél,
Suhint a lap, csorbúl az él.
S mig fenn vihar csatáz, alant
Nyögdécsel a rémült galamb.
Egy szál ideg: a félelem:
Hogy még van félteni-valója:
Hogy még lehet boldogtalanb:
Szivét ez, ami tartja fenn;
S kettérepedéstől megója.
De most... utolsó roppanat!
A fegyverél mélyen behat:
A két kar egyformán erős,
A két vivó egyforma hős:
De a pihentebb végre győz:
Forgács leomlik hű lovárul,
Szemeire halálköd hárul.
S együtt lehanyatlék vele
Kit védő karja ölele -
Ki, mint repkény az
chillik, 2018. június 05. kedd, 03:26
Pocsolyák
Szabó Lőrinc
Pocsolyák

Esett. Megint kisütött. Szanaszét
tócsák ragyogtak. Mint mély szakadék,
nyílt elém egy-egy tükrös pocsolya,
a fekete Föld egy-egy ablaka,
s az Ég beléjük oly mélyre esett,
hogy szédítette a rémült szemet,
s egy pillantásra elhitette, hogy
lent valahol egy másik ég ragyog,
igen, egy másik: az amelyik a
talpunk alatt szikrázik: Számomra
vagy hogy is hívják azt a szigetet,
mely valahol épp alattunk lehet:
annak az ege tátongott felém,
vagy majdnem az, olyan iszonyú fény,
oly gyönyörű, gyémánt kék áradás
rohant meg lentről, olyan ragyogás
csapott elő, és olyan hirtelen,
hogy azt hittem, mindjárt beleesem,
és csak kápráztam és szédültem és
oly jó volt e gyönyörű tévedés,
hogy sokáig eljátszotta vele,
s szerettem volna
katrin56, 2018. május 17. csütörtök, 18:55
Mi a Haza?
ezt kimondja, sápad, összerezzen.
Szemei forognak, kábult agya szédül,
s mintha el akarna válni az eszétül.
Fölkacag, kikelve rettentőn magából,
azután.. a könnye omlik, mint a zápor.
Mint a tüzes villám, úgy csap a szívébe
a lenézett, gúnyolt távol haza képe,
s őrült szerelemre gyullad meg iránta,
akit úgy gyűlölt, hogy pusztulásnak szánta!
Ittas cimborái lassan szétoszolnak.
Dünnyögik magukban:
Majd jobban lesz holnap!
És ő maga, rémült inasokkal szemben,
ott zokog sokáig az üres teremben...
És másnap a szolgák, kik parancsát lesték,
a hatalmas embert hasztalan keresték.
Átkutattak várost, kapukat elállták,
de hiába minden... többé nem találták.
Hova ment? Nem sejtik!
Csak az Isten tudja, hogy a bujdosónak
merre visz az útja.
Csak az Isten látja, mi van a szívében,
mi az, ami hajtja, hogy menjen előre zúgó fergetegben ,
és dőljön a kőre, ha tovább nem bírja,
evavicus, 2018. április 03. kedd, 13:47
Tompa Mihály - Szuhay Mátyás.
lovakon.


Karimás kalapját a szemére vágván:
Némán hajt a kocsis a sikföld határán;
Anna, híven simul Pali kebelére...
S éjféltájban a két boldog célhoz ére.

Kegyes öreg papnál száll meg a mátkapár,
S az, egyesítni szívből akarta bár:
De ellenállottak némely akadályok...
A kocsis egyszerre ajtót nyita rájok!

S midőn leemelte karimás kalapját:
A leány rémülten ösmeré meg apját...
Csaknem kővé váltak ifjaink azalatt...
De az öreg ejtén ilyetén szavakat:


»Tisztelendő uram! Vas Benedek nevem,
Ez ifju mátkája szeretett gyermekem;
Legfőbb kivánsága atyai szívemnek,
Hogy szent eskü által most eggyé légyenek!«

Ugy tetszett a párnak, hogy ez mind csak álom...
S mily boldogok voltak a szép valóságon!
Hogy fogjanak
chillik, 2018. március 04. vasárnap, 05:29
Emlékezés- Fiammal egy hajnalon...
egy zsebkendővel eltakarja a szemét. Mentővel viszem a szemészetre, mert egy ág belecsapódott és megszúrta a recehártyát. Egy hétig benn tartják, megyek látogatni. -,,Annyira kedvesek a nővérek, meg szépek mind" - mondja a kisfiam.
........
Játszani megy, én nyugtalan vagyok, mert sokáig marad. Azután ott áll előttem, amikor megfordulok, látom véres az inge, mindkét kezét a háta mögött tartja. Rémülten kérdezem ,,mi történt veled?" Elővesz a háta mögül egy kis csokor mezei virágot -,,neked hoztam, nem örülsz anya?" Azután viszem az orvoshoz kötözésre. Alig felgyógyul, megismétlődik mindez.

.........
Jól tanul, olvas és figyeli a madarak, állatok mozgását, azt mondja: ,,vadász szeretnék lenni, vagy régész." A természetről - állatokról szóló könyveket
bzsuzsanna, 2017. október 31. kedd, 21:53
Arany János – Furkó Tamás
mehete,
Hogy otthon nem marasztja szitok vagy pemete.
És tarta nagy beszédet az indulás előtt,
Beléjött abba Árpád, s minden vitéz előd.

Meg is tevé hatását a sallangos beszéd:
Legottan megcsodálák az ő' roppant eszét;
Legottan századosnak emelteté magát,
Mely rangra főfő érdem volt egy posztó kabát.

Útközbe' már, előbb mint a rendelt helyre ért,
Vitézi hajlamának adá nem egy jelét:
Lehúzatá a bírót, ha nem volt kész fogat,
Felgyujtással ijeszté a rémült falvakat.


Nem is volt párja ebben, csak egy-kettő talán,
Többek között egy A...purg, vagy B...purg Ferdinánd,
Vadászhadnagy, guerilla... vagy ilyenféle hős;
Emlékezik reá még egy régi ösmerős.

Elvégre, hogy megálltak a rospont-szekerek,
"Itthon vagyunk!" kiálta, "ez már Nagy-Becskerek" -
Vagy Szárcsa, vagy Botos, vagy Torák, vagy Usdin... a
Kő tudja! - messzi
chillik, 2017. október 21. szombat, 04:48
Szabó Lőrinc versei ( 1 )
ajándékait:
ujjainak játékában a napfény
lobogó lepkéit, karjában a
rét illatának harmatos húsát
s egész testében az egymásbaringó
felhők mindenütt egyforma ölét.
Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul
feküdtem ott a gyanútlan karokban,
de mikor végre álom s ébredés közt
félig tolvaj s fél-részeg öntudattal
megloptam az istenek gyönyörét,
nem bírtam tovább és csókolni kezdtem
és felütöttem szememet... Ő
ép fölnézett rám. A kedves mosoly
megüvegesedett rémült szemén,
arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen:
Te meglestél!... - sikoltotta, s felugrott
és menekült, már az ablakhoz ért
és belefoszlott a hajnali égbe.
Én felültem és értelmetlenül
és soká bámultam magam elé:
szénaszag csapott be az ablakon,
messziről zúgott a hegyi patak,
a szoba még sötét volt, de a nap már
ágyamra tűzött, és a takarón
úgy pihent a fény tűzfátyola, mint
egy odadobott könnyű arany ing.
kkm, 2017. augusztus 22. kedd, 06:52
1/69
Képek, videók
Siklós József Dalol a cse
jakabgasparne
2009. október 12. hétfő, 06:07
Gyermekkori Ex-libris.jpg
chillik
2017. szeptember 25. hétfő, 11:30
gyermekkori emléképem
orban47
2011. augusztus 19. péntek, 06:32
Gyermekkori barátnőmmel.j
betti055
2008. április 24. csütörtök, 18:35
gyermekkori
kittybp
2008. február 29. péntek, 13:48
Gyermekkori álmodás.gif
donmolnarmeister
2008. február 03. vasárnap, 03:13
Gyermekkori barátosnémmal
kiwy
2006. július 27. csütörtök, 13:03
A megszállott játékosok
sanci81
2016. február 01. hétfő, 16:50
szegedi megszállottak.jpg
agica2004
2010. január 28. csütörtök, 14:14
Megszállott sportrajongó.
donmolnarmeister
2008. január 31. csütörtök, 08:38
Az.igeret.megszallottj a.D
picurcica
2007. július 25. szerda, 14:21
Megszállottság.hu.jpg
rambobby
2007. május 07. hétfő, 07:26
Az Ígéret Megszállottja.h
rambobby
2007. február 23. péntek, 08:05
Megszállott vagy mittomén
nurich
2006. július 22. szombat, 15:47
megszállott
netqkac
2006. június 10. szombat, 14:09
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.