Regisztráció  Belépés
2018. június 25. hétfő | 26. hét | 176. nap | 04:31 | Vilmos
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Kozma Andor: A patak.
velem.
Ott sem férve börtönömben,
Tündöklő napfényre törtem,
S én, a régen gyönge, gyatra
Most ébredtem öntudatra. -
Földanyám ölébe' tartott,
Tőle kaptam hímes partot,
Virult rajta sok virág;
Egyre mélyebb lett a medrem,
És mindjobban megszerettem
Fényedet, szép napvilág!

Patak lettem, csörgedeztem,
Könnyű játszi dalba kezdtem ;
Tükröztem sok szép virágot,
Hajladoztak, nyiladoztak,
Kis dalomra ringadoztak -
De habom mind messzibb vágyott.

Kis virágok elmaradtak,
Inni adtam kis halaknak;
Szép madárkák, parti fecskék
Belém néztek, mint tükörbe,
Vígan kergetőzve körbe
S habjaim reptükbe nyesték.
Ám futásom hivatásom -
És mert futva egyre nőttem,
Oda kellett hagynom őket,
A csinos csevetelőket.

Színes tájak elmaradtak,
Nem neveztek már pataknak,
Átal zúgtam lanka völgyet,
S mély vizembe' fürdő hölgyek
Nékem folyam nevet
marcyt, 2018. június 13. szerda, 07:12
Csuka Zoltán: Távoli kiáltás.
Csuka Zoltán:

Távoli kiáltás.

Éjszaka
hegyek fekete gerince dörzsölődik az éghez,
fölöttük szikráznak a szeptemberi csillagok,
s lenn a tenger teste fekete üveg.
Nagy messziről ilyenkor csóváznak előre
elnyújtott távoli kiáltások,
száguldanak a víz fölött,
s messzi sziklák kemény mellére
fáradtan leroskadnak.
Hallod a távoli kiáltást,
holdfény havaz,
s a tengeren valakiből kifájdul a távoli név,
ki tudja, kié,
hűvös fájdalmat borong a távolokba,
tán nekünk is üzen benne valaki,
s hullámtalan parton
sápadt arccal csak hallgatunk.

Kalangya 1932.
marcyt, 2018. május 16. szerda, 07:29
Tengernél
Balázs László
Tengernél

Én szerettem volna megmutatni a tengert,
önzőn, mintha enyém volna.
A parton szótlanul fogni kezed,
s szemedbe veszni...
Ezt szerettem volna...
Ahol Te a távolban,
én tekintetedben
keresem, majd találom
a messzi végtelent,
s csendes sétánk közben
szabaddá válni.
Ezt szerettem volna...
Szerelmünkben megnyugodni,
míg el nem mossa nyomunkat
a morajló pillanat.
katrin56, 2018. május 14. hétfő, 15:30
Varjú Zoltán
takaró
rejtekében, ringasson el az álom,
bűvös ígéretével az ébredés,
mindig visszavárjon,
s hozzon vörös rózsaágyon,
aranytrónust a felhők közt járva.
S ha eljön a reggeli napsütés,
Téged felvidítva a jókedvedet,
virágkoszorújával koronázva,
fent a magasból az Isten,
gyönyörűszép álmodat vigyázza!


ÁRKOT TEMETNI JÖTTEM

Messziről felém sodor a szél, egy kósza dallamot,
s megpendül bennem a fájdalmas lélekhúr.
Érzem, ahogy sajogva belém nyilall... szíven szúr!
Rég megtanult strófa: "Isten, áldd meg a magyart!"
E néhány szó, most a világ, könnyeim az arcomon
alágördülnek, miközben arra gondolok, egykoron
útra keltem, mert úgy éreztem, itthonról elzavart
a közöny ásta árok és börtönbe zártak volna a falak,
amelyet egymás iránti haragból, gyűlöletből...
itt nap mint
menusgabor, 2018. május 07. hétfő, 21:00
Mese a kis Nefelejcsről
kékeket!

Elindulok, körbejárom a világot
Hátha még egy kék virágot találok.
Menni fogok, míg lehet
Amíg nem lesz újra kikelet.

Szólt a kisvirág nagyot sóhajtva
Sok kék barátját óhajtva.
Gyalog indult neki a hosszú útnak
Nem nézte, hogy mások utána sírnak.

- Ne menj el nefelejcs!
S ha mégis, minket el ne felejts!
Siess vissza hozzánk haza!
Ez a virágok igazi otthona.

Szomorkodott is a kis virág
Érezte a világ baját,
De menni akart messzire
Egy csodálatos kék tengerbe.

Hol minden fű mellett kék virág,
Elképzelt egy ilyen csodát.
Bele is káprázott a szeme,
Ahogy repül vele képzelete.

Nem akart margarétát látni,
Helyette legyen bármi.
Mondjuk, ami kék és csodás.
Talán a nefelejcsek hadát.

Sétált lassan le a dombról
Éppen barátaira gondolt.
De helyettük lesznek új barátok
Szép kék játszópajtások.

Ment egyedül
vorosrozsa66, 2018. május 03. csütörtök, 23:58
József Attila : A gyerekszemű élet-tavon
József Attila : A gyerekszemű élet-tavon


Eveztem én az élet kék taván.
(Remegtem éles alkonyatkor egyszer,
Mivelhogy nincsen semmi kabbalám

S de furcsa állat a magános ember,
Szeretne látni büszke partokat
S kilépni egyre soha-soha nem mer,

Csak messziről tár kapzsi karokat.)
A víz pihent s gondoltam nagy kevélyet
(Avar királyfi volt a gondolat):

Pihen alattam a tajtékos élet,
Egy vén öreg a parton gödröt ás:
(Gyerekszem volt, de mélye feketéllett)

Riassza fel hát könnytelen csapás!
Az ingó lécen bátoran megálltam
S elém bukkant a vízi-óriás.

Ajkát tartotta. Remegett az állam:
Ha csókolom, a vérem nem hevül.
(A partok égtek rőtszakállú lángban.)

Aztán eltünt, otthagyva egyedül.
S én még sokáig megkövülve vártam
S úgy vert valami
lilagondolatok, 2018. május 01. kedd, 07:43
Ágoston Julián
Ágoston Julián

Megfogom kezed


Keserű évek hullottak közénk, az idő csalfa
és lompos léptei tovább viszik a csöndet,
amely a szívünkbe tért egykor megpihenni,
most szelek szárnyán vágtat végtelennek.
De megfognám a vágtató időt, ha tudnám,
de megfognám csöndünket, s mint a régi
szűrt napsugarú szobák, bennük kószakedvű álmok,
borzolt beszélgetések, hosszú-hosszú csöndek,
és ölelések izzó napkorongja, visszatérne
hozzánk pihenni...
Ó, ha tudnám újra régi
lankadatlan inú friss szökkenéssel kergetőzve
űzni az illanó nyár röpke perceit, s szemedre
fonni a fényt elomló sugarakkal tűzve
tele hajad és szemed tengerkékjét, benne csöppek
szivárványló örvénye, zúgó tenger millióra
tört habja, tested fekszik kinn a parton,
lábad és vizbeomló hajad, hullám csobbanása
benned és rajtad, szívszorongva lesném
gazellaléptű csöndedre vigyázva
horvathzsoka, 2018. április 22. vasárnap, 13:12
Tengernél
Balázs László
Tengernél

Én szerettem volna megmutatni a tengert,
önzőn, mintha enyém volna.
A parton szótlanul fogni kezed,
s szemedbe veszni...
Ezt szerettem volna...
Ahol Te a távolban,
én tekintetedben
keresem, majd találom
a messzi végtelent,
s csendes sétánk közben
szabaddá válni.
Ezt szerettem volna...
Szerelmünkben megnyugodni,
míg el nem mossa nyomunkat
a morajló pillanat.
eckerkata, 2018. április 14. szombat, 21:49
Vándor
vánszorogva.
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.

Soká eltöpreng még a bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.
S magát álmában is vándornak látja,
útban a távol mennyei hazába.

A mennyei város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.

Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.
Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.

Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.

,,Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek" - mondja magában.
,,De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb!" - sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az
lenke1964, 2018. március 29. csütörtök, 12:10
A reménytelenség fokán...
Lányi Sarolta:

A reménytelenség fokán...

Nagyon szeretni volna jó ma
Beleülni a szerelembe:
A felvirágozott hajóba.

Evezni szépen messze, messze
Szelíd örömhullámokon
S a szívem szikrás vágy epessze.

Hullám hűsítse homlokom
S talán ki kéne kötni este
Távol lilázó partokon.

Téged szeretni volna jó...
De nem te vársz a messzi parton,
De nincs remény, de nincs hajó.
aranyoslila, 2018. március 16. péntek, 20:22
A reménytelenség fokán
Lányi Sarolta:

A reménytelenség fokán

Nagyon szeretni volna jó ma
Beleülni a szerelembe:
A felvirágozott hajóba.

Evezni szépen messze, messze
Szelíd örömhullámokon
S a szívem szikrás vágy epessze.

Hullám hűsítse homlokom
S talán ki kéne kötni este
Távol lilázó partokon.

Téged szeretni volna jó...
De nem te vársz a messzi parton,
De nincs remény, de nincs hajó.
evavicus, 2018. március 14. szerda, 01:31
Szabó Gita
élsz.

-

Egy állomás peronján...

Vártalak!
Szél járt a peronon
néha hajamba túrt,
jelezvén hogy ő is vonatra vár,
s a szitáló esőben
lassan mindenütt
tócsává változott a sár.

Felettem csikorogva
imbolygott egy lámpa,
lidérces fénye
táncolt a ház falán,
néha megállt
messzire tekintett,
ő is vonatra várt talán?

Végre megérkezett
és lassan szuszogva
megállt a vonat pár perc alatt,
leszálltál, csendben átöleltél,
csak annyit
menusgabor, 2018. március 07. szerda, 22:15
1/84
Képek, videók
Kozma Andor Vágyak netová
tekla11
2011. június 03. péntek, 10:01
Gyöngéd-szeretet-Mulád hár
sanci81
2018. március 07. szerda, 17:43
Gyöngéden elalszol...
cuppika59
2017. augusztus 12. szombat, 10:21
Gyönge a te eröd.jpg
chillik
2017. június 27. kedd, 05:09
dsida_jeno__a_gyongek_ ima
menusgabor
2015. november 16. hétfő, 18:06
GYÖNGÉD ÖLELÉS.jpg
ildikocsorbane2
2013. július 21. vasárnap, 15:21
Gyöngéden elalszol.jpg
suzymama43
2013. március 22. péntek, 07:39
Gyöngéd mosoly Veronikátó
csalogany13
2011. október 07. péntek, 22:30
Gyöngéden....ha úgy érzed
anci-ani
2011. augusztus 08. hétfő, 09:41
A gyöngék imája
anna4459
2010. augusztus 06. péntek, 00:17
Dsida Jenő A gyöngék imá
jakabgasparne
2010. március 14. vasárnap, 03:38
dsida jeno a gyöngék imáj
marisza
2009. április 24. péntek, 23:29
dsida jeno gyongek imaja.
marisza
2009. április 24. péntek, 23:26
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.