Regisztráció  Belépés
2018. június 25. hétfő | 26. hét | 176. nap | 04:25 | Vilmos
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Tompa Mihály: VIZI LILIOM
szerelemnél...?
Lenn a bájos hütlen kéjben, gyönyörben él.
Ha alszik, ajkának édes sohajtása
Fényes buborékul jön a tó habjára.

Hanem az édes méz s a tiltott szerelem,
Ha megkeseredik, keserü szertelen!
Az orzott mennyország nem tartott sokáig:
Csupán a hirtelen jövő hold fogytáig.

Mert amint fogyása lőn a holdvilágnak;
Ugy fogyott szépsége a vizek urának.
Undok tói csuda lett végre belőle...
Irtózva fordult el a tündérhölgy tőle.

Holdtöltén megszépült s neki dalmahodott;
De most a tengerből jöttek uj alakok:
Ifju hullám-lyánkák, oly gyöngédek, szépek,
Kik a tó-királlyal bizton enyelgének.

Jöttek habszakálu, mohos képü csudák:
Kik a bús tündérnőt kinozták, faggaták; -
A boldog mult és a hütlenség emléke,
Megbánás tövisét szurkálták szivébe!

Visszavágyott most a nádasba, - s ajkának
Meleg sohajtási fölfelé szállának;
S meleg sohajából, mely búval
vorosrozsa66, 2018. május 31. csütörtök, 13:12
Dutka Ákos - A vén pohár
Dutka Ákos - A vén pohár

Egy vén pohárral játszom olykor,
Egy ó pohárba töltök régi ort,
S emlékszem egy derűs lakásra, -
Halavány fiatal anyámra,
Kinek ez drága, féltett holmi volt.

Emlékszem - és a vén kehelyből
Megszépült ködként száll felém a mult:
Gyermekkorom, szép ifjúságom
Táncol körül, mint drága álom
S kezem egy olcsó rossz szivarra gyújt...



Száll száll a füst, s a vén kehely nő,
Öblében táncol elmúlt életem:
Játékok, - régi délutánok.
Kacagó víg gyermek barátok,
A szent tavasz: az első szerelem.

Te szent kehely! Te vén varázsló!
Könyes szemem oly áldóan csodál,
Öblöd mindig csordúltig álljon.
Hadd játszom véled ifjúságom
Éltem borával telt szines pohár.
chillik, 2018. május 26. szombat, 05:35
Dutka Ákos - A régi ház
Dutka Ákos - A régi ház

Nincs belőle már egy vén kilincs se,
ködként szétfoszlott harminc éve már
szivemben él mind a hét szobája,
és ég a lámpa, tárva nyitva, - vár
avult bútorok közt régi székem,
vén asztalunk, ó tegnap volt talán,
hogy itt vigasztalt múló kis kudarcért
az én mosolygó fiatal anyám.

Hová csatangolt százkalandú álmom,
hová jutottam száz tévedt úton?
Mily messze bújt a gesztenyés a fasorban
a régi ház, már magam sem tudom,


de álmaimban ott ül mind a háznép
valóbb valóság élőknél is ők,
emlékeimnek szüz tavában fagyva
élnek, akárcsak harminc év előtt.

Anyámmal szemben mindenki a helyén
s mind hogy megszépült, tisztaarcú szent
szemükben a béke, szeretet tüzével:
gyermekkorom vig ünnepe üzent;
és én megyek sok száz éjszakán át,
virágos úton fütyörészve már.
Egyszer elalszom -
chillik, 2018. május 26. szombat, 05:32
Tompa Mihály - Virágregék. Vízililiom.
sohajtása
Fényes buborékul jön a tó habjára.

Hanem az édes méz s a tiltott szerelem,
Ha megkeseredik, keserü szertelen!
Az orzott mennyország nem tartott sokáig:
Csupán a hirtelen jövő hold fogytáig.

Mert amint fogyása lőn a holdvilágnak;
Ugy fogyott szépsége a vizek urának.
Undok tói csuda lett végre belőle...
Irtózva fordult el a tündérhölgy tőle.


Holdtöltén megszépült s neki dalmahodott;
De most a tengerből jöttek uj alakok:
Ifju hullám-lyánkák, oly gyöngédek, szépek,
Kik a tó-királlyal bizton enyelgének.

Jöttek habszakálu, mohos képü csudák:
Kik a bús tündérnőt kinozták, faggaták; -
A boldog mult és a hütlenség emléke,
Megbánás tövisét szurkálták szivébe!

Visszavágyott most a nádasba, - s ajkának
Meleg sohajtási fölfelé szállának;
S meleg sohajából, mely búval született:
Sárga hinárvirág
chillik, 2018. május 16. szerda, 05:46
Dutka Ákos – Várad glóriája
Dutka Ákos - Várad glóriája

Mindjárt március lesz s én itthon vagyok Váradon. Eszembe jut a régi márciusi versem :

Mindig ilyenkor március felé,
Ha barkába hajlik már a fűzek ága,
Mintha valaki sírna Váradon,
Ide hallom: sír a szél szavában,
Ilyenkor üzen a bihari föld
Virágba borúlt Kálvária dombja
S a hontalanság keserű dalát
Szívem a széllel versengve zokogja,
Imbolygó szent árny Várad piacán:
Húszéves - hazátlan bolyong ma ott (holtan).


Szerelmes szívű lázadó titán
Ifjú ősöm: Te, aki én voltam.
Bihar nótázik benn a hegedűn,
Virágba borulnak a fák ünnepelve
S az utcán az én volt életem bolyong
S vélem Ady kigyúlt, szent ifjú lelke:
Jaj, hogy kicsúszott álmaim alól
A bihari föld: csíráztató ágyunk
S feljáró lélek Várad piacán
A mi lázadó örök ifjúságunk.
chillik, 2018. május 10. csütörtök, 03:05
Dutka Ákos
Dutka Ákos

A vén pohár

Egy vén pohárral játszom olykor,
Egy ó pohárba töltök régi bort,
S emlékszem egy derűs lakásra, -
Halavány fiatal anyámra,
Kinek ez drága, féltett holmi volt.

Emlékszem - és a vén kehelyből
Megszépült ködként száll felém a mult:
Gyermekkorom, szép ifjúságom
Táncol körül, mint drága álom
S kezem egy olcsó rossz szivarra gyújt...

Száll száll a füst, s a vén kehely nő,
Öblében táncol elmúlt életem:
Játékok, - régi délutánok.
Kacagó víg gyermek barátok,
A szent tavasz: az első szerelem.

Te szent kehely! Te vén varázsló!
Könyes szemem oly áldóan csodál,
Öblöd mindig csordúltig álljon.
Hadd játszom véled ifjúságom
Éltem borával telt szines pohár.
horvathzsoka, 2018. május 07. hétfő, 07:56
Felavatták Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás szobrát Keszthelyen
Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja köszöntőjében felidézte a hercegprímás - a bencés iskolák igazgatójának, a tudós akadémikusnak, a bencés szellemiség hirdetőjének - élettörténetét. Vaszari Kolos szülőföldről, nemzetről, hitről vallott nézetei az igazi honszeretet megnyilatkozásai - hangsúlyozta.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Vaszary Kolos szobra jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város megszépült tere tartalommal is megteljen.

Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP) Keszthely polgármestere kiemelte: a város és az ország is sokat köszönhet Vaszary Kolosnak, ezért emlékét a városnak ápolni kell. A hercegprímás önzetlenségét, segítőkészségét bizonyítja, hogy a keszthelyi gimnazisták számára 50 ezer koronás, a helyi szegények javára pedig 100 ezer koronás alapítványt hozott létre.

Farkas Ferenc szobrászművész egészalakos, életnagyságú bronzszobrát Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát áldotta meg.
velemenyezd, 2018. május 04. péntek, 20:22
Juhász Gyula: Szerelem?
Juhász Gyula:
Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
skorpiolilike, 2018. május 02. szerda, 15:38
A megváltó
Délelőtt tíz óra volt, amikor az író befejezte új drámáját. Este még két nehéz jelenete volt hátra. Átírta az éjszakát. Közben legalább tíz feketét főzött magának, és legalább tíz kilométert gyalogolt a szűk szállodaszobában alá s felezve. Most mégis olyan frissnek érezte magát, mintha nem is volna teste, olyan boldognak, mintha megszépült volna az élet, és olyan szabadnak, mintha megszűnt volna lenni a világ.
Még egy kávét főzött. Lesétált a partra. Megkereste a csónakost.
- Kivisz-e a vízre egy kicsit, Volentik bácsi? - kérdezte tőle.
- Tessék beülni - mondta a csónakos.
Borús volt az ég, de a szellő se rezdült. Mint egy óriási máriaüveg-lap, olyan sima és szürke és csillogó volt a tó. Volentik bácsi gyors, de rövid csapásokkal evezett, ahogy a Balatonon szokás.
- Mit gondol? - kérdezte az író, mikor már jó darab utat megtettek. - Ide látni még a partról?
- Még ide - mondta a csónakos.
Továbbmentek. Az üdülő
anyu65, 2018. április 30. hétfő, 23:46
Örkény István: A megváltó Délelőtt tíz óra volt
Örkény István:
A megváltó

Délelőtt tíz óra volt, amikor az író befejezte új drámáját. Este még két nehéz jelenete volt hátra. Átírta az éjszakát. Közben legalább tíz feketét főzött magának, és legalább tíz kilométert gyalogolt a szűk szállodaszobában alá s felezve. Most mégis olyan frissnek érezte magát, mintha nem is volna teste, olyan boldognak, mintha megszépült volna az élet, és olyan szabadnak, mintha megszűnt volna lenni a világ.
Még egy kávét főzött. Lesétált a partra. Megkereste a csónakost.
- Kivisz-e a vízre egy kicsit, Volentik bácsi? - kérdezte tőle.
- Tessék beülni - mondta a csónakos.
Borús volt az ég, de a szellő se rezdült. Mint egy óriási máriaüveg-lap, olyan sima és szürke és csillogó volt a tó. Volentik bácsi gyors, de rövid csapásokkal evezett, ahogy a Balatonon szokás.
- Mit gondol? - kérdezte az író, mikor már jó darab utat megtettek. - Ide látni még a partról?
- Még ide - mondta a
koszegimarika, 2018. április 29. vasárnap, 07:53
Fekete István: Éjfél az erdőn
és a csemeték nem gondoltak arra, hogy nélkülük a vonat se rohanna ismeretlen tájakon, mert a síneket a talpfák tartották, a síneket az erdő tartotta.Az erdő pedig tovább levelesedett. A föld átmelegedett, a gyökerek küldték, egyre küldték a táplálékot a legtávolabbi rügyeknek is, a tölgy és a cser új levelei egyszerűen lelökték a régieket: a déli vándorok megérkeztek már mind, és esténként a békák százezer tagú zenekara hangversenyezett az erdei tó partján.
Április ekkor már megkomolyodott és megszépült. Nem cserregett már utána a szarka, hanem csendesen ült a fészkén, nem szólt már az öreg róka se, mert a patakban lefürödte a bolhákat, és fiai ott játszottak a lyuk előtt, és egymáson gyakorolták a csirkefogás egyszerűbb iskoláját.Április mosolygott és öltözködött.Nyúltak a fák az ég felé, forrósodtak a tojások a fészekben, sűrűsödtek a cserjék, új ágakat növesztve, tántorogva repültek a lepkék a napsugárban, a virágok minden kis szellővel virágport és szerelmet leheltek a levegőbe, és az erdészeti
lenke1964, 2018. április 02. hétfő, 11:37
Hernádi György
Hernádi György

A szomorúság ellen

Nem akarok szomorú ember lenni,
Szegény vagyok, de az élet örüljön és vigadjon,
Ha találkozunk a hegyen, honnét látni a világot.
Szép is, mikor a föld különböző sarkán
Az igazságért kigyúlnak a tüzek.
Nincsen hiábavalóság és a halál megszépült arcába
Nem oktalanul szerelmesek néha a fiatalok.
És szépek a békés ligetek, hol virágoznak az álmok,
Érik a szerelem gyümölcse és az anyák arca ragyogóbb a napnál.
Szeressük a tavak nyugalmát,
De a törhetetlen kis folyók munkáját is.
Szegény vagyok, de meg tudom vigasztalni társam,
Aki hozzám jön, országok és népek sebeivel a homlokán,
Vállára teszem a karom és mondom néki:
Nincsen munkánk, nincsen földünk, szegény barátom.

De a fejedet hordd magasan, ne takard el a sebeidet az emberek elől
S ha nagyon tudod szeretni életedet,
Hallani fogjuk a jövő énekét,
Mintha láthatatlan csapatok kísérnének,
Ütemesen lépkedsz
horvathzsoka, 2018. március 23. péntek, 09:37
1/66
Képek, videók
tompa mihály.png
chillik
2017. november 01. szerda, 11:34
Tompa Mihályhoz.jpg
chillik
2017. szeptember 27. szerda, 06:11
Ének Tompa Mihályhoz 01.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Ének Tompa Mihályhoz 02.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Tompa Mihály.jpg
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:04
Tompa_Mihály_Vasárnapi _Új
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:03
Tompa Mihály szobra.jpg
maria_kadar_148
2014. április 09. szerda, 15:11
Tompa Mihály 2
taltos1
2014. február 06. csütörtök, 22:25
Tompa Mihály 1
taltos1
2014. január 27. hétfő, 20:57
Tompa Mihály
angyalcsillag
2012. október 03. szerda, 02:52
-Tompa Mihály.jpg
farkas1945
2011. február 26. szombat, 11:10
Tompa Mihály
macikucko
2010. április 26. hétfő, 16:33
márka hűtlenség.jpg
dnemethk
2013. május 31. péntek, 21:53
a hűtlen.jpg
dnemethk
2012. február 19. vasárnap, 21:09
hűtlen
rodes53
2011. december 06. kedd, 10:19
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.