Regisztráció  Belépés
2017. december 18. hétfő | 51. hét | 352. nap | 08:10 | Auguszta
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Zsigai Klára: Álmomban
Zsigai Klára:

Álmomban

Álomvilág peremén ringató karodban
keresem ajkadat, kezedet, érezzelek,
minden sejtemmel
megpihenjek veled.
Részegítő mámor, gyere közelebb!
Virág vagy hegyek csúcsán,
hajnalt fest éjben a csillag,
a hold ránk nevet.
Kezed lágy érintése,

rejtett kincseim szüntelen kutatja
- nevem mondod,
soha meg nem unva.

Égi manna, csók virágok nyílnak
madarak nekünk dalolnak,
rólunk suhog fák levele
selymes fűben elheverve
hevét gyújtja a szerelem
Tudat, mi testet átjárja
gyönyör mámor-csurgatott méz
édes lehelete, karodban heverek
veled ébredek...álom véget ért
szememben könnycsepp
viszonzott csókok fénysugár...
Nézek rád!
marcyt, 2017. december 16. szombat, 08:15
Bornemisza Attila: Karácsonyi mese
Mezítlábasan, kócosan
tejkihordója a Tejútnak,
látom a könnycsepp csillagok
Tejút főzőlapjain kifutnak.
Kifut a magyar indulat,
hordom a tejet szüntelen,
csillagot, mikor átlyukaszt
a mindentudó Értelem!
A sokkannányi szenvedés
utakra ömöl ki végül,
térdig járunk mindennap
a sokat tűrő szenvedéstől.
Nyitom a semmi kapuját,
hogy a kék kocsis Béke beférjen.
Gócként akadt torkomon
a sok előrekölcsönzött ,,Éljen"!!!
Mert ez itt végül Betlehem,
rongyos pajtácska a világ,
vajúdó Földem, most szülöd
a célt, a szívek igazát.
Vajúdó Föld, te nagy hasú,
egyetlen, drága kismama,
tejet hordok néked mezítláb,
jön majd új század csillaga.
Szülessék rend, bárhogy hívod,
a Béke magzatát!

Nagy császármetszés kellene.

Mire a magzat
cserhat3, 2017. december 15. péntek, 18:46
Henrich Heine:Bánat
elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.

Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit,csak múló szerelem.

Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.

Mosolygok az utcasarokig
Aztán,hogy elfordulok
Fáradt szememhez nyúlok
S egy könnycseppet elmorzsolok.

A válás mindig nehéz,
De rosszul ítélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt,nem bántam meg.

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek
Elfelejtem azt,hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.

Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam,hogy menj csak el
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar,engedni kell.

Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé ,már senki sem néz,
Játszani a
lenke1964, 2017. december 14. csütörtök, 18:35
Összefonódó kezek
Horváth M. Zsuzsanna
Összefonódó kezek

A tájon végtelen csend, nyugalom,
közelít a december havas utakon.
Szívekben égő vágy, hallod? dalol...
torokszorító csendes, lágy dallamot.

Hatalmas pelyhekben hull a hó,
feldíszített fenyő áll, csillogó.
Halvány a gyertyafény, reményt adó
könnycsepp a szemekben, felénk áradó.

Fájó, sok ember magányos, elhagyott,
mindig gondoljunk rájuk ezen a napon.
Tekintetük értelmes, mindent elárul,
mély érzéssel telt szívük fáj, és elárvult.

Számukra az ünnep, mégsem lesz magányos,
összefonódó kezek, látványa varázsos.
Felszáradtak a könnyek, mosoly az arcokon,
szívükbe költözött, a Megváltó, - a Karácsony.
dorotea55, 2017. december 14. csütörtök, 16:37
Ünnepvárás…
Horváth m. Zsuzsanna
Ünnepvárás...

Szitáló hó háztetőkre takarót von,
jeges tél az ágakra zúzmarát fon.
Hópelyhek táncolnak a széllel,
szívemben az ünnep közeledtét érzem.
Fehér hópaplan öleli a tájat,
fagyöngy, gyöngyszemcsés varázslat.
A téren feldíszített fenyő áll,
színes üveggömbökre hópehely száll.
Szemekben könnycsepp csillan,
szeretetangyal simogatást oszt ma.
- Szomorúság, bánat lelkekben ne legyen,
a rosszat feledjed, helyébe lépjen a szeretet!
Az év minden napján ezt kellene tenni,
a haragot, a gonoszt örökre elűzni! -
Mosoly az arcokon, összefonódó kezek,
halvány gyertyaláng, melegen ölel.
Csillagszóró csillámport lövell,
Karácsony ünnepe, itt van oly közel.

Boldog karácsonyt kívánok
dorotea55, 2017. december 14. csütörtök, 16:35
Úgy lennék most
Úgy lennék most

úgy lennék most, telihold szelíd fénye az éjszakában,
arcodhoz simulva a kegyetlen, zord félhomályban,
vagy kéklő tenger hullámainak fodrozódó habja,
aki testedet öleli, simítja, mert annak lett rabja,
lennék a mosolyodban, örömödben felbukkanó könnycsepp,
amivel az ábrándos mámort elviselni könnyebb,
s aki végigfutva ajkad barázdáin csókot hint az égre,
megnyitva szíved rejtekét nemesre, jóra, szépre,
lennék hűs oázis kevély lelked vad sivatagában,
levet ontó gyümölcs, forró vágyaid szomjában,
vagy csak hulló levél, mit őszi szél fúj erdő sötétjében,
s kit kebleidhez szorítsz majd a szíved szerelmében,
lennék most, kedves gondolat mely elmédben körbe jár,
aranyos, szép emlék lelkedben, mely örökké visszavár,
vagy hegedű, mely vonóján vívódik egy érzéki dallam
és húrjain rezdül, szívszorítóan, finoman, halkan,
lennék egy nemes szó mely elhagyja ajkad szent vonalát,
hogy kimondhassa végre szíved
kkm, 2017. december 14. csütörtök, 14:48
A szeretet hangjai
népnek .
Légy az , ki betűt vetni tanít ,
s egy gyermekszívet ölelésre indít.

Légy minden és ne legyél semmi ,
csak tanítsd meg a világot szeretni .
Légy egy , a mindennel, a jutalom tied ,
szívedbe költözik a béke s a szeretet .

Légy botja egy ősz remegő kéznek ,
bátorítás s egy szó a félénknek .
Légy csendes béke , útra készülőnek ,
mécses láng az épp megbékélőnek .

Légy egy mosoly , más arcára írva ,
egy könnycsepp , mi a lelket tisztítja .
Légy TE ki úton van éppen ,
s minden csomagja a szemében a BÉKE .

Béres Andrea
kkm, 2017. december 14. csütörtök, 14:39
A lélek könnycseppjei
George Tumpeck

A lélek könnycseppjei

Tán tébolyult elme torz szüleménye
a lelkemben felsíró féllábú bohóc.
A pingált arcon csorgó fájdalom,
s a tükörképből vigyorgó martalóc.

Az őrültek táncát szaporán járom,
és lelkemben a bohóc nevetve sír,
mi hátra van, emelt fővel várom,
s nevessen rajtam, aki csak bír...
evavicus, 2017. december 14. csütörtök, 14:12
Szép napot mindenkinek!
fa. A kis törpe egyre nehezebben tudott átugrani az egyikről a másikra, és egy-egy ugrás után már sokkal többet kellett pihennie. Az emberek pedig egyre ritkábban láthatták őt, és így szép lassan minden visszatért a régi kerékvágásba. Ezért van az, hogy ma már alig akad jókedvű boldog ember és ha ideig- óráig akad is egy- egy...
Itt a házigazda elhallgatott. Bizonyára arról szeretett volna beszélni, hogy egyetlen virág halála mennyire elszomoríthat egy embert, szavak helyett azonban csak egy könnycsepp szaladt végig az arcán. Néhány percnyi csönd után a kisöreg megszólalt.
- Én egy mesét kértem tőled és te mese helyett a valóságot mondtad el. Na, de elfogadom. Elfogadom, mert látom, hogy szomorú vagy és különben is itt az ebéd ideje és én éhes vagyok. Igazán hozhatnál egy kis harapnivalót.
A házigazdának mit volt mit tennie? Már megszokta az öreg különleges viselkedését, hát ugrott és készítette is az ebédet. Tejfölös gombalevessel, tartármártásos rigófüttyel és madártejben pácolt
kirscha, 2017. december 14. csütörtök, 09:54
Szép gondolatok...
"A szívünkben elrejtve vannak néhányan..., s ha rájuk gondolunk, a szemünk sarkában megjelenik egy picinyke könnycsepp, s a lelkünk sugárzik attól a tudattól, hogy léteznek... Ha távol is vannak, szívünk egy titkos fészkében őrizzük a meleget, hogy bármikor is jönnének vagy mennének, érezhessék, ott helyük van. S nem kell ezért semmit tenniük. Részeink maradnak életünk végéig."

Srek Zsuzsanna
aranyoslila, 2017. december 13. szerda, 21:22
Fájó emlék...
Takácsné Tóth Krisztina:

Fájó emlék...

Egy régi emlék
és könnycsepp ül szemedben
átélt mosoly, és sok-sok kedves álom
hatalmas hópihék pihennek nagykabáton.

Régi történet, szerelmes csoda
de életünk és sorsunk oly sokszor mostoha
szépet ad és mesél, s felcsillant sok reményt
s mi boldogok leszünk... s akkor üt kőkeményt.

Fáj tőle a szíved, lelked tépve, s bár
egy kedves szív s egy lélek örökre zárva már
szemed lehunyva, képzelt filmed újra lepereg
s egy kedves jelenetnél tested is beleremeg.

Ölelnéd, szeretnéd őt még mindig az idők határán át
de üres két karodban árva a nagyvilág
csak a megfoghatatlan emlék foglya vagy
s a kísérő, ismétlődő kép elmédre fagy.
aranyoslila, 2017. december 13. szerda, 19:06
Lélegző Föld
Mennyi bűbáj, mennyi kellem
fönn az égen ragyog a Nap
ringatózva s önfeledten
már olvad szívemről a jégcsap.
Mikor a langy szellő rám lehel
szunnyadó lelkem felriad
valóság nem álom nem sejtelem
jelenem s jövőm utat mutat.
Néha hallom a sziklákat sírni
a sok könnycsepp patakként szalad
a Nap tükrében próbál hízni
s ha tetszik, tán dalra fakad.
Utat tör a vágy a sziklák között
csontig hatol az ezer éves múlt
a csend fogságába költözött
megannyi lélek, fényük rég kihunyt.
Ég és Föld között
percnyi boldogság, lomha köd
madárlátta hegycsúcsok fölött
a megfoghatatlan lassan útra kél
s végre újra lélegzik a Föld.
babi610805, 2017. december 12. kedd, 10:13
1/869
Képek, videók
Zsigai K.....Álomba ring
margo511
2010. január 20. szerda, 13:55
Zsigai K....Hiába tagadná
margo511
2010. január 14. csütörtök, 10:20
Holdkő vagyok.....jpg
pacsakute
2017. november 28. kedd, 22:04
nap s hold.png
chillik
2017. november 23. csütörtök, 14:06
hold.png
chillik
2017. november 21. kedd, 14:11
hold 001.png
chillik
2017. november 06. hétfő, 14:58
ember a holdon.png
chillik
2017. november 04. szombat, 15:22
404.HOLDFNY.EGY.jpg
ha0npm
2017. október 30. hétfő, 15:02
A Hold leckéje 01.jpg
chillik
2017. október 28. szombat, 04:48
A Hold leckéje 02.jpg
chillik
2017. október 28. szombat, 04:47
Macik a holdon
eva6
2017. október 27. péntek, 16:04
Hold.jpg
pacsakute
2017. október 25. szerda, 13:19
Hold.jpg
chillik
2017. szeptember 28. csütörtök, 05:08
A Holdhoz 01.jpg
chillik
2017. szeptember 05. kedd, 05:40
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.