Regisztráció  Belépés
2018. július 23. hétfő | 30. hét | 204. nap | 15:57 | Lenke
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Roskadó alázat
alázat

Az apró hallgatások csönddé hatalmasultak,
csak te lehetsz a vétkes, ha majd talán megunlak,
hol már az a hiú láz, mi színes-lenni sarkallt?
Elmaradtak a csokrok, a sarki málnafagylalt,
nem várod el te sem már, mit úgyis elfelejtek:
a semmiség csodáit, a kéretlen figyelmet.

Szeretlek. Biztos így van, mert félek néha tőled,
hogy elveszíted egyszer mindent-bíró erődet,
hogy felbőszít a vakság, mely téged meg se látva
űz nálad haloványabb heveny-nők mámorába,
és lázadón ragyogsz fel, mert fájni fog, megértem,
nagy fények birtokában - maradni észrevétlen.

Mert szép vagy, mint a vadvíz színéről gyűrűző nesz,
melyből a partra érve nyugalmas esti csönd lesz,
mely fel sem fogható már, még sóhaját se hallod,
csak titkos lebbenését érzékelik a partok.
Szép vagy, akár a csöndben a rezzenéstelenség,
és mint borús szemekben a könnybe-bújt meleg-kék,
és szép, akár a lelkem legmélyében fakadt
katrin56, 2018. július 21. szombat, 19:41
Várnai Zseni: Mosoly
Várnai Zseni: Mosoly

A selyem,

Mit selyemgubóról fejtenek le fénylőn, lágyan,

Nem olyan selymes mint az arcod.

Az ének,

Mit trillázó pacsirta zeng bele a tavaszba,

Nem olyan édes mint a hangod.

A napfény,

Mi nyári reggelen szikrázik végig a mezőkön,

A mosolyodnak halovány árnya,

S a könnycsepp,

Mi végig harmatozza,

Az egek tiszta zokogása.
vorosrozsa66, 2018. július 20. péntek, 13:22
Magdolna könnyei
Magdolna könnyei

Halovány arcán könnyek árja
Patakzott bánatos szeméből,
Amikor drága kenet ömlött
Alabástrom szelencéből...
Amikor Jézus lábainál
Bűneit bánva haját tépte,
Akkor is könnyek között szállott
Nyugalom, s béke a lelkébe.

Sziklasír előtt, nagy-nagy csendben
Fénysávos hajnalhasadáskor
- Mellette finom aromákkal -
Könnye hull most is, mint a zápor...
Leroskad, mint a letört rózsa,
Ő most a sírnak néma őre,
Hullnak könnyei, mint a gyöngyszemek
A sötét, hideg sziklakőre.

Üres a sír... Ó, hol a Mester?
Vigasztalan, kietlen látvány...
De nemsokára ujjong a lelke
A föltámadott Krisztus láttán!
S aki bűneit elfedezte,
Aki szívének mélyét látja,
A szomorú, gyönge asszonynak
Kishitűségét megbocsátja...

Magdolna könnyei Jézus lábán
A bűnbánatnak bizonysága, -
Testvér, könnyek közt borulj oda
A golgotai keresztfára! Magdolna könnye ott a
kalmanpiroska, 2018. július 17. kedd, 14:04
Balla Zsuzsanna
térdét
a hüppögő gyerek.

Világgá kiáltanám neved
de világom te vagy; csak
megsúgom neked!



Pogány poéma

(Glossza Babits Mihály Töredékére )

... ahogy magáról az esőt lerázza,
morajos kedvvel borong lován,
elfogadta, de sosem találta
megváltó hitét s néz marconán,

mint keresztvizet egy dacos pogány,
megváltást vett fejére közönnyel,
nője csendes, gyermeke halovány,
hintetlen maradt volna örömmel,

kinek nem csillapul parázna láza,
hiába zeng a Te Deum fohásza,
lelke nem hajlott szent igába,
hullt volna inkább élete virága,

bár a megváltás cseppje homlokán...
üdvösséget mégsem remélhet,
kényszerkeresztény, jó pogány,
áldva is hitetlen kárhozott
menusgabor, 2018. július 16. hétfő, 20:30
Szirmay Lajos: Dalaimból.
Szirmay Lajos:

Dalaimból.

I.

Nem az fáj, hogy hűtlen lettél,
Nem az fáj az én szivemnek,
Tudtam én, hogy kebeledben
Igaz érzés nem terem meg.
Azt se bánom, hogy oly forrón
Oly igazán szerettelek.
Csak az kínoz szünet nélkül,
Hogy még most sem feledhetlek !

II.

Mikor suttog künn a szellő,
S lágyan hangzik a madárdal,
Szomorú fűz hervadt lombja
Megrezzen a szellő által.
Holdvilágos csöndes éjen,
Lelkem elmereng egy képen,
S túl világi csöndes hangzat
Édes ábrándokba altat.

Elém tűnik az ő arcza
Haloványan. égi fényben,
S újra megdobban a szivem,
Épen úgy, mint akkor, régen
Ámde őt ölelni vágyva
Szétfoszlik mint gyönge pára,
S felleg borulván a holdra -
Visszatérek a valóba !

Esztergom és Vidéke, 1883. jan. 1.
marcyt, 2018. július 16. hétfő, 11:12
Szamos: Az én szobámban . . .
szobámban félhomályos csend van . . . Levendulaillat
száll régi, kopottas bútorokból, vegyülve messzi,
messzi virágos kertek alkonytáji, sejtelmes sziléne illatával . . .

Küszöbömnél elhal a zaj, a lárma s babonás áhitat vár
nyikorgó, rozsdás záru ajtó mögött . . .

Ritka az óvatlan réseken, leeresztett függöny mögül
nagynéha becsillanó napsugár az én szobámban . . .

Kint vásári lárma, törtető, tarka Élet , . . bent ünnepélyes
szentély, tompa, halovány szinek . . .

A sápadt, alig derengő fénybeveszőn gigászi nagyra
nő ócska pamlagom árnya és mint óriási ravatal -
Életem rozzant ravatala - áll a szobában . . .

Jó rajt hanyattfekve távolbalátó szemekkel üres semmibe
nézni . . . bizonytalan, el-eltünö árnyak után . . .

Ilyenkor jönnek . . . felvonulnak múlt évek emlékfoszlányai
. . . Ilyenkor ismét meséket hallok a fojtó csendben,
halk szavu meséket . . . szűzi tiszta álmokat látok . .
marcyt, 2018. július 15. vasárnap, 09:11
Kitesszük szép szíveinket
Szuhanics Albert
Kitesszük szép szíveinket


Gyönyörű, kedvenc növényem,
vadrózsa kúszik sövényen.
Felfut a sötét toronyba,
tövise mérges, goromba.

Mászom vén indákon hozzád,
királylány, hadd lássam orcád!
Rózsás-é, avagy halovány?
Megszökünk a Hold gyors lován.

Alattunk csipkevár, sötét,
nyögi bús századok ködét.
Előttünk szép habos felhők
alkotnak rózsaszín erdőt.

Kerek az erdő, mily kerek,
pirosló szívünk úgy szeret.
Középen tisztás vár minket,
s kitesszük szép szíveinket!

Debrecen, 2012. július 7.
vorosrozsa66, 2018. július 14. szombat, 18:11
M. Kornis Aranka: Velencze.
M. Kornis Aranka:

Velencze.

Hol legszebben cseng a campanille
És márványlépcsőt csókolgat a hab,
S csudákat mível még a szerelem -
Ott voltam én is tán legboldogabb !

Esténként a hűs lagunák vízén
Daloltunk édes, röpke dalokat,
És másnap reggel bágyadt-álmosan
Etettük a kis kék galambokat.

Bejártuk buzgón és figyelmesen
A fejedelmi doge-palotát,
S úgy mentünk onnan mélán, csöndesen
A piazettán a templomba át.

Suttogva léptünk, titokzatosan,
S megnéztünk mindent, amit csak lehet:
Mozaikját, dús arany díszeit
S a kifaragott oszlopfejeket.

S elnéztük, hány nö lép szerelmesen
Férje karjára simulva tova;
A szent Márk-tér nagy, ives temploma,
A boldogoknak szentelt csarnoka !

Kéz kézben jöttünk némán kifelé, -
Egy rejtett pillér árnyas oldalán
Térdére rogyva halkan zokogott
Zilált hajjal egy halovány leány . .
marcyt, 2018. július 10. kedd, 07:26
A névtelen kedvesnek
Li Sang-jin: A névtelen kedvesnek

Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt, nincs semmi jel se fent, se lent,
tornyod körül csak a fakó késői holdsugár dereng.
Sirok teérted hangosan, de mégsem ébredsz a szobán,
kusza leveled olvasom, de a tintája halovány.
...Jégmadár-tollal ékített lámpádba kék a gyertyafény,
bagollyal hímzett függönyöd lágy illatot röpít felém.
De jaj, az Elvarázsolt Hegy kegyetlen és határtalan,
én itt vagyok, te messze túl, köztünk tizezer szikla van.
(Fordította:Kosztolányi Dezső)
taltos1, 2018. július 10. kedd, 00:54
Vértesy Gyula
Vértesy Gyula

Eltört játékszer

Kis gyermek-ágy fölött egy nő áll,
Oly halovány, oly bús szegény!
Kezében fél-lábú lovacska, -
Tört fényű könnyek a szemén.

Meghatva nézem s ím, egyszerre
Te jutsz eszembe, jó anyám.
- Miért nem tudtam én elhalni
Igy a gyermekkor hajnalán?!

Nem kellett volna durva kézzel
Széttépnem szép reményeid;
Egy angyalt sirathattál volna
Szived végső veréseig.

Nem hullott volna bánatodra
Csalódás árnya sohasem -
Emlékem' hűn őrízte volna
Egy-egy eltört játékszerem...
horvathzsoka, 2018. július 09. hétfő, 08:28
Vajda János
most fölébred,
A mezőn végig sohajtván.
Elébb a rigó, utána
Csalogány elhallgat, alszik,
Álmával beszélve, halkan
Érthetetlen csicseregve.
Égen-földön néma minden,
Még a szellő is meredten
Bujik meg a bokrok alján,
Ijedős, sápadt haraszton.
Mintha valamire várna...
És valóban, nem hijába:
Mert egyszerre szólal oly hang,
Minőt még nem halla senki,
Hogy az ég minden csillagja
Odanéze a lugasba,
Ahol a csodás jelenség
Halovány alakja fénylett.
Mert felőle jött az a hang,
Úgy tetszvén tökéleteskép,
Mintha gyöngén reszkető, nyilt
Ajakán lebegne a dal.
S ujja végén láthatatlan
Húrok zengenének, olyan
Fényesek, fehérek, mint a
Holdsugárok a sírszobron.
Fájó volt a dal fölöttébb.
Mérhetetlen bánattenger,
Mégis édes, mégis vonzó,
Mint a vértanu-halálkéj,
Melyben még vergődik a szív,
De a mennybe lát már a szem.
Kínja édes és lövellő,
Mint boldogtalan
horvathzsoka, 2018. július 05. csütörtök, 08:34
Várnai Zseni: Rózsa
Várnai Zseni: Rózsa

Rózsa vagyok, rózsa,
szerelem virága,
vadrózsából lettem
kertek rózsaszála,
sziromruhám, kelyhem
illatárját szórja,
de tüskés az ágam,
le ne téphess róla,
le ne téphess róla!

Rózsa ha nem volna,
talán nyár se volna,
pille nem csapongna,
madár se dalolna!

Égő piros rózsa,
rózsaszínű rózsa,
hófehér, halovány,
sárga tearózsa.
Ahányféle rózsa,
mind a világ szépe,
annyifélék vagyunk,
mint a világ népe,
mint a világ népe!

Rózsa ha nem volna,
talán nyár se volna,
pille nem csapongna,
madár se dalolna.
hilon, 2018. július 03. kedd, 16:17
1/314
Képek, videók
Roskadó alázat 01.jpg
chillik
2016. szeptember 27. kedd, 06:42
Roskadó alázat 02.jpg
chillik
2016. szeptember 27. kedd, 06:41
Roskadó alázat 03.jpg
chillik
2016. szeptember 27. kedd, 06:41
hallgatások.jpg
klara50
2013. október 16. szerda, 00:47
Sarki fény
sanci81
2018. január 21. vasárnap, 17:53
Sarki fényjáték
sanci81
2018. január 20. szombat, 17:03
Sarki fény
irmus
2017. december 13. szerda, 08:42
A sarki cuki.jpg
bodajne
2017. december 12. kedd, 17:59
Sarki fehér róka.jpg
pacsakute
2016. október 28. péntek, 11:27
Landscapes Sarki Ősz Nyen
megyerimihaly
2016. szeptember 01. csütörtök, 22:03
planet-jupiter-sarki-f eny
agica2004
2016. július 16. szombat, 15:23
sarki fény
szicu
2016. június 12. vasárnap, 23:50
Semmiség.jpg
kohlinka
2016. január 07. csütörtök, 23:24
Édes kis semmiség.jpg
maxxx
2008. augusztus 19. kedd, 08:13
édes kis semmiség (minősé
picurcica
2007. augusztus 14. kedd, 14:59
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.