Regisztráció  Belépés
2018. szeptember 21. péntek | 38. hét | 264. nap | 18:12 | Máté, Mirella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
A bodza
A bodza Közép-Európában és hazánkban is mindenütt gyakori; erdőszegélyeken, kevéssé bolygatott területeken találkozhatunk vele. A bodzát már a görögök és a rómaiak is ismerték, a germánoknál pedig már tisztelet is övezte. Napjainkban pedig már termesztik is, Európa több országában - köztük Magyarországon is egyre intenzívebben -, hagyományosan azonban főképp az USA-ban.

Sokféleképpen felhasználható gyógynövény: nemcsak virágát, hanem érett bogyóit és leveleit is gyűjtik. Lássuk, mit érdemes tudni erről az illatos növényről!

Mikor gyűjtsük? Hogyan gyűjtsük?

A bodza május közepétől június végéig virágzik. A virágszedés időpontját akkorra kell időzíteni, mikor a a külső virágok már kinyíltak, a belsők viszont még bimbósak. Érdemes a virágot száraz időben begyűjteni, mert a harmatos vagy esős időben szedett virágok a száradás közben megbarnulnak.

Az egész virágot (,,bogernyőt") vágjuk le és lazán rakva, gyűjtsük kosárba. Semmiképp sem ládába, vagy
lenke1964, 2018. május 19. szombat, 08:41
Fekete bodza, a sokoldalú gyógynövény
A bodza Közép-Európában és hazánkban is gyakori vadontermő növény, erdőszegélyeken, útszéleken találkozhatunk vele. A bodzát már a görögök és a rómaiak is ismerték, a germánoknál pedig nagy tisztelet is övezte. Sokoldalú felhasználhatósága miatt napjainkban Európa több országában, köztük hazánkban is termesztik.
Több fajtája létezik, gyógynövényként a fekete bodza a legértékesebb. Sötét zöld levelei, másfél méteresre is megnövő törzse, fehér illatos virágai, valamint sötét kék bogyói miatt városi kertek kedvelt dísznövénye. Virága, kérge, levele és termése egyaránt használható gyógynövényként. Virága és termése különleges csemegék alapanyagaként, természetes ízesítő és színező szerként is ismert.
A május végétől megjelenő virágok flavonoidokat, szaponinokat, illóolajat, némi cukrot és C-vitamint tartalmaznak. A friss vagy szárított virágzatból frissítő tea és üdítőital készíthető. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó hatása miatt népszerű.

A le nem szedett virágokból bogyók
eva6, 2017. június 10. szombat, 17:16
Egyetemes egyháztörténet
benyomást gyakorolt az emberekre. Ez mind a misszió eszköze lett! Tömegek váltak névlegesen keresztyénné, amit majd követett az igazi misszió. Az egyház nem Krisztus teste volt, hanem a papság vezette nevelőintézet.
A nép keresztyén hitre térítésével sokan megpróbálkoztak, s közben többé-kevésbé alkalmazkodtak az ősi germán vallás szokásaihoz, "átkeresztelve" a pogányos elképzeléseket. Ezzel nemcsak a germánok váltak keresztyénekké, hanem a keresztyén hitbe is átszivárogtak a germán elemek. A germánoknál druhtinnak nevezték a vazallusok vezetőjét, aki nem tehetett bármit alattvalóival, nem volt abszolút értelemben vett uralkodó, hanem szabad akaratból szolgálták őt, arra számítva, hogy a szolgálatok felkeltik majd jóindulatát. A kölcsönös érdekek fűzték össze őket. A legfőbb erénynek a "férfias hűség" számított, amit esküvel erősítettek meg, és mindhalálig ragaszkodtak urukhoz, amiért jutalmat vártak!
A germánok keresztyén hitre térése után Krisztust tartották "Úr"-nak, úgy képzelték, hogy ezentúl
kalmanpiroska, 2016. július 20. szerda, 19:35
A farkasember
Emberként nehéz felismerni őket, egyes elképzelések szerint csupán a vérszomj árulkodik kilétükről, ám az összenőtt szemöldök, a hegyes szemfogak, illetve a karmok is megjelenhetnek. Európában úgy vélték, ha sebet ejtünk rajtuk, abban szőrt találunk. Mint mondtuk, gyakran maguknak valók. A kelet-európai kultúrákban nem ritkán parasztok, csavargók váltak vérfarkassá, hogy megbosszulják a földesúr önkényét. A középkori egyház talán ezért is üldözte és küldte őket máglyára.

Állati alakjukban (germánoknál werwolf, szlávoknál vurkolak) durva, szőrös külsejük van, mozgásuk, érzékeik és vadászösztönük hasonlít a farkaséra. Leggyakrabban teliholdkor változnak át. Farkasként szerzett sebeik emberi alakban is megmaradnak, igaz nem csak erősek, de sérüléseik is gyorsan gyógyulnak. A két állapot közti bestia-lét, a tulajdonképpeni farkasember. Két lábon áll, tartása azonban görnyedt, imbolygó. Szőrzete gyérebb, félig ember, félig állat, nagyjából három méter magas. A vérfarkas nehezen tud uralkodni énjei
cologne53, 2014. október 27. hétfő, 12:12
A karácsonyfa eredete
Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga. A fa az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is. Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.

A szó eredete két évszázada még a földesúr részére karácsonyi adóként beszolgáltatott tűzifát jelentette. A német "Weihnachtsbaum" szó tükörfordításaként megjelenő karácsonyfa szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered a Rajna felső szakasza vidékéről.

A 16-17. században már
bobeacs, 2013. december 25. szerda, 19:25
A karácsonyfa hogyan kapcsolódik Jézushoz születéséhez?
Személy szerint Jézushoz, nem sok köze van.

Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga. A fa az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is. Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.

A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. A század közepén már a polgárcsaládok körében is megünnepelték ezt a napot, így külön érdekesség, hogy
isti53, 2011. december 14. szerda, 07:18
Fekete bodza (Sambucus nigra L
kerítések mentén tavasszal, hirtelen, napok alatt zöldül ki, a mindenki számára kedves bodza, amely júniusban fehér virágtányérjaival vidítja fel a tájat.

(3) ...

Történeti érdekességek:
(2) A görögök, rómaiak is ismerték. Plinius ,,sambucusnak" nevezte, kiemelte levelének, gyökerének gyógyító hatását.
Vadnai József írja 1811-ben: ,,Egy jó nagy bodzafa egy kis patika helyett lehet falunkon"...

... A bodzának régente sokkal nagyobb volt a becsülete, a germánoknál valósággal szent növényszámba ment, jóformán minden földi baj ellen panaceaként használták, s gyógyító hatásainak kiválóságáról még a XVIII. századbeli híres német pedagógus, Salzmann Keresztély is annyira meg volt győződve, hogy minden tanítványát ezzel gyógyította; sőt még azt is meghagyta, hogy halála után bodzafát ültessenek - hálája fejében - a sírjára.


Vissza a lap tetejére

Hatás és hatóanyagok:
Bodzavirág: (1) A drog (Sambuci flos) izzasztó
tinka1951, 2011. június 27. hétfő, 13:48
Kicsi karácsonyfa
(bár nem kevés országban - így nálunk is - az ajándékozás karácsonyi szokása csak áttételesen köthető Szent Miklós napjához).


A KARÁCSONYFA EREDETE

Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga. A fa az Ószövetségben is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma (Yggdrasil) is. Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.

A szó eredete két évszázada még a földesúr részére
cilamami, 2010. december 18. szombat, 15:32
Attila (Fejezet a Gonosz......
Attila (Fejezet a Gonosz missziójához)
Múlt, jelen, jövő
/AURANKA/

Attila, akit a Nibelung-énekben Etzel-nek hívnak, a történelem azon rejtélyes alakjai közé tartozik, akiket Rudolf Steiner szellemi megvilágítása nélkül nem lehet megérteni. Lényének rejtélye már azokban az egymásnak ellentmondó ábrázolásokban napvilágra kerül, amelyeket különböző források adnak aszemélyiségéről.

Az a sokféle monda és eposz, amely a legkülönbözőbb népeknél, főleg a germánoknál és a magyaroknál, a személyével foglalkozik - de Priscos Rhetor pontos beszámolóiban is, aki bizánci követként járt nála - nemes hősként, nagy királyként ábrázolja, aki minden tekintetben egyenértékű korának többi hősével és királyával (aki kiérdemli, hogy a legdicsőbb hős, Siegfried özvegyét felségül vegye), akire a népek és a népek vezetői úgy néznek fel, mint akinek magas fokú emberiség-missziót kell teljesítenie. Más forrásokban, nevezetesen a déli országokból származóakban, aztán a későbbi történelmi leírásokban
korall44, 2010. október 18. hétfő, 16:05
Jön a hétvége
energiaáramlása szorosan összekapcsolódhat az emberével, hogy így legyen annak segítségére.
A fa-terápia civilizált világunkban sajnos feledésbe merült, pedig ősidők óta ismert volt. (Így például az első sápadt arcúak igencsak nagy szemeket meresztettek a fákat ölelgető indiánok láttán, akik néhány perc múlva újult erővel mennek tovább...)

Vissza a gyökerekhez: faterápia!

Ha már a gyökereknél tartunk, a hársfa amellett, hogy hosszú életű, akár 500 évig sem korhad el. A germánoknál a hárs szent fa volt, a szerelmesek fája: az a fa, amely termékenységet és jómódot ad. A fa-terápia során éppen ezért a szerelem képességét erősíti. Emellett támogatja a test mozgékonyságát, meghosszabbítja az életet, és állítólag megfiatalít.
A fákkal való kapcsolat gyógyító erejű is lehet, mivel az egyes fáknak különböző kisugárzásuk van, mindegyik másra használható. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felhasználnunk gyógyító kisugárzását.

Így
sarkadykati, 2010. szeptember 03. péntek, 02:41
Hársfavirág
megválasztása nagyon fontos, mert sem a még zárt bimbó, sem a túlnyílott virág nem alkalmas jó minőségű alapanyagnak. A szedéskor már teljesen kinyílt virág száradáskor széthullik, ezért a virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtik, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet. Szedés után rögtön és gyorsan meg kell szárítani. Ez történhet a levegőn, vagy 40 fokos, nyitott ajtajú sütőben. A hársfavirágot apróra vágva, jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve kell tárolni.

A germánoknál a hárs a szerelmesek fája volt, úgy tartották, a fa termékenységet és jómódot ad. A középkorban a hársból Mária-képeket és szentek szobrait faragták, ezért szent fának nevezték. Jótékony hatásai

A növény antibakteriális hatású flavonoidokat, nyálkaanyagokat, cseranyagot és illóolajat tartalmaz. A hársvirágot a meghűléses megbetegedések megelőzésére legalkalmasabb gyógynövénynek tartják. Különösen a nátha az, amit a hársfavirágtea és a fokozatosan emelkedő hőfokú lábfürdő
baratha, 2010. június 20. vasárnap, 23:22
Szilveszteri szokások
szokásainkat tekintve az év utolsó napja mindig vidám ünnepségekkel zajlik ,nincs olyan családias hangulata mint a karácsonynak.
A SZILVESZTER éjszakát az emberek általában az utcán vagy a szorakozóhelyeken töltik.
Az esztendő legvidámabb pillanata amikor az óév átmegy az újba.
Díszlövések,és petárdák pukkannak,vílágítórakéták szállnak a magasba,
kiharangozzák az óesztendőt ,és beharangozzák az újat.
A tengerpartokon,kikötőkben hajószírénák hangjával köszöntik az újévet.
A " germánoknál" eredetileg nem különböztették meg az év első napját,
ha volt is akkor feltehetőleg DECEMBER 24 VAGY 25 lehetet az.
A 4.század közepétől a 16.századig KRISZTUS feltételezett születésnapját egyúttal új esztendő kezdetének tekintették.
A REFORMÁCIÓ térhódításával idővel visszatérteka JANUÁR elsejét megjelő újévre.
Így aratott késő győzelmet a JULIUS CAESAR által elrendelt RÓMAI ÚJÉV.
Majd az 1576-ban TOURS-I zsinaton az egyházagyák az ördög művének tekintették a JANUÁR
korall44, 2009. december 30. szerda, 13:06
1/2
Képek, videók
MEGÉRETT A BODZA! BODZA B
hegyesne
2011. május 19. csütörtök, 06:52
érik a bodza
tikila
2009. október 01. csütörtök, 21:04
Pirul a bodza
himeshaza
2008. július 11. péntek, 15:27
bodza a kertben
marika49
2007. május 15. kedd, 22:01
Átlagbérek Európában szep
megyerimihaly
2015. november 01. vasárnap, 21:08
valahol Európában.jpg
agica2004
2013. november 02. szombat, 15:23
Minimálbérek Európában
megyerimihaly
2012. október 16. kedd, 22:50
nyugdíjak európában
agica2004
2011. február 18. péntek, 17:52
Szegénység Európában 7262
megyerimihaly
2011. január 10. hétfő, 00:43
Nyugdíjak Európában.jpg
bulac57
2010. május 29. szombat, 01:45
DUKER európában
duker
2010. május 16. vasárnap, 23:48
Valahol Európában.hu.jpg
rambobby
2007. október 08. hétfő, 11:52
germanok_csapata.jpg
captainbodlair
2008. június 16. hétfő, 07:49
Címkék
bodza május, népek vezetői, túlnyílott virág, meghűléses megbetegedések, sokoldalú gyógynövény, téli napfordulóhoz, Priscos Rhetor, 1576-ban TOURS-I, mindenki számára, test mozgékonyságát, leghatékonyabb teafüvet, életfa vagy, első sápadt, keresztyén hitbe, germánoknál valósággal, arisztokrata családok,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.