Regisztráció  Belépés
2018. június 22. péntek | 25. hét | 173. nap | 20:44 | Paulina
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Éjjel honvágy hajtott
Éjjel honvágy hajtott

Éjjel álomvágy hajtott feléd,
Besuhantam Kedvesem,melléd.
Átölelt lágyan szellőkarom.
Átjárt a végtelen nyugalom.

Odasimultam óvni álmod,
Együtt élni a boldogságot,
Összefonódva eggyé lenni,
Nem mérlegelni csak szeretni.

Sóhajtottál ölelve párnád.
Riadtan odabújtam hozzád,
Azt hittem ébredsz,lejár az álom
Megtörik nyugalmas boldogságom.

Halkan suttogtad:Édes Párom!
Egyetlenem!Örökké várom,
Hogy csak az enyém légy.Édesem.
Azután nem válunk el sohasem.

Válaszoltam a suttogásra:
Megígérem,Életem társa,
Neked adom halálig életem,
Nem válunk el Kedves,sohasem.

Boldog mosolyt láttam arcodon.
Ismét átölelt két karom.
Nem is tudom,mikor múlt az álom.
Ébren is érzem a boldogságom.
vorosrozsa66, 2018. június 22. péntek, 16:21
Zsefy Zsanett
fénnyel
sem hozok csodát,
visszafogottan dúdolok
magamban tovább...



Megszállott

Ma nem tudom, hogy épp mire vágyom,
kiszakadni vagy összeforrni tán.
Bőröd alatt kellene kivárnom,
de attól tartok, hogy neked is fáj.
Rajtunk kívül lámpaerdősávok,
itt bent a sötét önálló egész.
A fejedben lenyomatom, látod,
már befészkelte magát a penész.
Az ördögűzőt kizárom, mert félek,
kiirtaná még azt is, mi enyém.
Angyalok, ha jönnének, e résben
nem férnek meg, én ivódtam beléd.


még nem akarom

az ablakba
gyűrt idő hasít
egy sárgult könyvlapot
szökne vele hogy mentse még
mi szép volt egykoron

néhány szirom
az asztalon
színt váltva megremeg
száraz levélen szétfutnak
a szomjazó erek

az ablakba gyűrt
időnek már
nem múlnak ráncai
szabadba érve elvinné
a legszebb
menusgabor, 2018. június 22. péntek, 16:00
Az elsőeggyüttlétek
reám borult,
S ha felébredtem: "Légy ezerszer áldott!" -
Súgtam, bár vakmerőség volt az álmod
Áldásommal zavarni: kozmoszod
Pihent, s az asztalról az orgonákat
Vonzotta, kéklő árnyuk rád hajolt,
S meleg karodra, szemhéjadra bágyadt
Derengés kékje és nyugalma hullt.

S egy kristálygömbben csillogott a tenger,
Hegység magaslott, lüktetett a fény
Szilaj folyón, s a kristályt tenyeredben
Te tartottad, a trónon alva, csendben,
És - istenem! - enyém voltál, enyém.
Felébredtél, s a hétköznapi szónak,
Ahogy kimondtad, új fényt adva, már
A nyelvet is varázskörödbe vontad,
A mondatok felzengtek és lobogtak,
S az a szó: te, azt jelentette: cár.
Mindent megmásított kezed varázsa,
A tárgyakat - a kancsót, tálat is,
Úgy állt közöttünk, mint posztján a strázsa,
A rezzenetlen, érchomályú víz.

Nem kérdeztük az ösvényt, merre visz.
Mint szirmait, a nagyvilág kitárta
A városok csodás
evavicus, 2018. június 21. csütörtök, 02:11
Keresztény történet- Szabadulásom a pánikrohamoktól
Teljesen megértettem Jób szenvedő kiáltásait az Úrhoz, ugyanazokat gondoltam én is, pedig nem voltam akkora bajban, mint ő. Eddig éveken át zúgolódtam, okoltam mindenkit és a körülményeket, de ettől nem könnyebbültem meg.
Végül átadtam magam az Úrnak, tegyen velem amit akar, nem küzdök tovább senki és semmi ellen. Ha akar, vigyen el magához. Döntésem nagyon megkönnyített. Életem súlypontjai és a teljes felelősség ezzel átkerült Hozzá. Amikor jött a rosszullét, arra hivatkoztam, hogy az életem nem az enyém, és békességet éreztem. Lassan kezdtek oldódni a görcsösségeim, és ez jó volt, ritkultak a pánikrohamok is.
Most már tudom, hogy nem kell úgy ragaszkodni dolgokhoz, elképzelésekhez, elengedve át kell adni ezeket az Úrnak. Szeretettel kell közeledni az emberek felé akkor is, ha nem érdemlik meg, és nem szabad elfelejtkezni az állandó hálaadásról sem, mert ennek is felszabadító ereje van.
A teljes szeretet kiűzi a félelmet (1 János 4, 18), még a pánikrohamoktól való félelmet is. Gyakran
katalin_53, 2018. június 20. szerda, 07:19
Petőfi Sándor – Dal forrás
Petőfi Sándor - Dal forrás

Költőnek lenni isteni,
Én is költő leszek!
Varázserővel szívemet
E vágy szállotta meg.

S e vágy nem szűnő lángiban
Mindegyre égtem én;
Ragadtam végre a kobozt
Nagy tűzzel, hevenyén.

S hogy énekem röpűlete
Fellengezőbb legyen,
Telt hordóhoz vevém magam,
Pincének mélyibe.

Míg fejtörés között időm
Itt lassan mendegelt:
A - nem mondhatnám szűk - torok,
S a csap nem vesztegelt.

De bármint törtem fejemet,
S levék borral tele:
Hiában! a csigázott ész
Egy kukkot sem szüle.


Végpontra szállt a türelem!
Még egyszer jót iszom;
S manó vigye, ha éneket
Ugysem zeng kobozom.

S a csapnak estem nagy mohón,
Gondolva ezeket,
De ó hallatlan bosszu! a
Csap már nem csepegett.

Zajló kebellel álltam ott,
Bennem
chillik, 2018. június 20. szerda, 03:49
Bírd ki!
Polt Kornélia:

Bírd ki!

Azt mondták:
Bírd ki!
Nem kibírni akarom az életet,
Hanem élni.
Boldog akarok lenni.
Bírd ki!
Olyan mint egy beletörődés.
Nem törődök bele,
Teszek érte.
Olyan legyen miért érdemes élni.
Nem megalkudni akarok,
Csak úgy jöjjenek a dolgok,
Mintha én nem is léteznék,
Önálló akarattal nem rendelkeznék.

Nem ilyen vagyok.
Van akaratom,
Önállóan gondolkodom.
Nem kérem, hogy helyettem tegyék,
Nem is engedném, hogy döntsenek.
Döntsenek saját életük felett.
Ők bírják ki.

Én az enyémet szeretném élni.
aranyoslila, 2018. június 18. hétfő, 21:15
Dmitry Glukhovsky - Metró 2033
küldetésed, de
a terhe túl nagy lesz neked egyedül, ezért úgy döntöttem, hogy legalább
valamiben segítek neked - nézett Artyomra mosolyogva.
Amikor visszaértek a tűzhöz és letelepedtek a gyűrött ponyvára, Artyom nem
bírta tovább:
- Mire gondolt, amikor a küldetésemet említette? Beszéltem álmomban?
- Nem, cimbora, álmodban végig hallgattál. Nekem viszont volt egy
látomásom, melyben egy ember kért meg arra, hogy segítsek neked, a neve első
fele majdnem úgy hangzik, mint az enyém. És figyelmeztetett a felbukkanásodra,
éppen ezért mentem ki eléd, és szedtelek fel, amikor a barátod tetemét
vonszoltad.
- Valóban ezért? - nézett rá kétkedve Artyom. - Én azt hittem, hogy hallotta a
lövéseket...
- A lövéseket hallottam, itt nagy a visszhang. De csak nem gondolod, hogy
mindig kimegyek az alagútba, ha lövéseket hallok? Ha így tennék, akkor sokkal
hamarabb és dicstelenül fejezném be földi pályafutásomat. Ez kivételes eset
volt.
- És
eposz, 2018. június 18. hétfő, 10:24
Kovács Anikó
Kovács Anikó

Várlak - a lélek öröme

Szeretek várni rád.
Az ,,akkor" és a ,,most" rögtön
egyensúlyba billen,
ha csendben elfordítod majd
fényesre kopott sárgaréz-kilincsem, -
belépsz az ajtón,
többet már nem vagyok lélekegyedül,
s mint kamra mélyén véletlenül
ott hagyott mandulabefőtt :
a tegnapok hiányjeleket-villogó íze
számban ikrás mézzé csendesül.
Szemedben ottfelejtett utcák
és hátrahagyott nappalok,
könyvek fölött álmatlanul
átvirrasztott éjszakák
emelnek
dísztelenül fenséges,
sárgafalú, ódon templomot.

Elég csak annyi,
hogy magam mellett tudlak,
így nem kell helyet szorítanom
a torkomban megbújó,
feltörni vágyó síró-panasznak;
ha itt vagy, - minden helyére kerül
és nyugvópontra,
a röpke pillanatot sem kell
elengednem
egy halk búcsúszóval.

Van időnk egymás felé kitárni
a kettősszárnyú, szent
horvathzsoka, 2018. június 16. szombat, 08:20
Dutka Ákos - A fiunk
Dutka Ákos - A fiunk

Mélázó szomorú lesz a fiunk,
De tűzszavú, lázadozó ember;
Boltíves fehér, nagy homlok alatt
Félelmes, babonás, szomorú szemekkel.

Add neki a bízó, büszke erőd,
Harcokra született, fellobogó kedved, -
Az én méla, örök bánatomat,
Szomorúságom a lelkibe ne engedd.


A szeme azért legyen az enyém,
Hogy mindent színes, szent fátyolokba lásson,
Ha megcsúfolják, ha robotba hajtják,
Akkor is szeressen, higgyen, megbocsásson.

Add neki a pogány szépséged is,
A tűzimádó véred lobogását,
Hadd legyen fegyvere az életre ezer,
Silánynak, szegénynek soha, sose lássák. -

1908
chillik, 2018. június 15. péntek, 05:12
Hatvanöt évesen...
Szuhanics Albert:

Hatvanöt évesen...

Hatvanöt évesen
nem küzdök vérmesen,
eszem már megérett,
mesékben nem élek.

Szerelmes éveim
lelkembe vésve ím,
eleven emlékek,
őszintén enyémek.

Szívem nem lázadoz,
egy van, mi lázba hoz,
ha reám révedez
csillogó, szép szemed.

Bár lelkem fiatal,
mégsem egy diadal,
ha tükörbe nézek,
meghasonlást érzek.

Nem a szőke legény,
ki voltam egykor én...,
fáradt szemmel, mélán,
egy ősz férfi néz rám.

Derűs kedvvel élek,
szeretem a szépet,
a felkelő napot
bágyadt alkonyatot.

S mindent, mi közte van,
mert a szívem olyan,
nem azon kesereg,
ami odaveszett...

Hanem vonzza a lét,
legyen jó egészség,
derűs nap, lágy eső,
termést beérlelő.

Békesség, bor, búza,
lányok lenge blúza,
patyolat fehéren
lobogjon
aranyoslila, 2018. június 14. csütörtök, 21:21
Walter Gyula: A hálómat immár mélybe bocsátom
Walter Gyula:

A hálómat immár mélybe bocsátom

A hálómat immár mélybe bocsátom.
S azt fogom ki, mi egyedül enyém.
Vagy legyen tele dús kinccsel a hálóm,
Vagy maradjak koldus halászlegény.

Kis, könnyű préda, mit mindenki foghat,
nekem nem kell, más csak hadd lelje meg.
Nekem az kell, amitől felragyognak,
mint csudára, az ámuló szemek.

Nekem az kell, mi kincs és aranyérték,
ritka zsákmány, ünnepnapi fogás,
hogy aztán hírét vigyék és meséljék:
Az volt a zsákmány, királyi, csodás.

S csak azzal megyek gőgösen haza,
mit mindenki néz, vágy, csodál, akar.
A hálóm mélybe hullott le laza
kötéssel; Jöjjön, jöjjön hát a dal!
marcyt, 2018. június 14. csütörtök, 07:18
Túrmezei Erzsébet - A legnehezebb kérés
lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út.
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket:
"Én Istenem, hát ez a szeretet? !"

Aztán elcsitul: "Bocsáss meg, Atyám!"
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghezviheted,
De szívem attól nem lesz csendesebb.
Taníts meg hát szívből kiáltani
Ne csak szájjal, de szívvel mondani:
"Ahogy te akarod, ne ahogy én!"
A békesség csak így lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre vezetsz, bátran mehetek.
S mindennapi kérésem az marad:
"Add, hogy csupán Téged kívánjalak!"

"Legyen akaratod", ha nap nevet.
"Legyen akaratod", ha éj temet.
Legyen most és mindörökké! Igen!
Fogd meg a kezem, fogadd el a szívem!
Ha utam célját el is takarod:
Hiszek! Legyen, ahogy Te
vorosrozsa66, 2018. június 13. szerda, 21:02
1/772
Képek, videók
Jó éjszakát kedvesem,alud
rushlilly
2018. június 11. hétfő, 13:27
Kedvesemhez 01.jpg
chillik
2017. szeptember 05. kedd, 05:38
Kedvesemhez 02.jpg
chillik
2017. szeptember 05. kedd, 05:38
Kedvesemhez 03.jpg
chillik
2017. szeptember 05. kedd, 05:37
Kedvesemhez 04.jpg
chillik
2017. szeptember 05. kedd, 05:37
Kedvesem betegen 01.jpg
chillik
2017. június 29. csütörtök, 05:47
Kedvesem betegen 02.jpg
chillik
2017. június 29. csütörtök, 05:47
Kedvesem 01.jpg
chillik
2017. március 05. vasárnap, 08:15
Kedvesem 02.jpg
chillik
2017. március 05. vasárnap, 08:15
Kedvesem 03.jpg
chillik
2017. március 05. vasárnap, 08:15
Hajnali vers kedvesemnek
chillik
2017. február 12. vasárnap, 05:55
Édes párom és a kalóz
jegypezntaros
2008. szeptember 21. vasárnap, 21:46
Édes párom unokánkal
seebauertiborne
2008. április 28. hétfő, 18:24
Az én édes kicsi párom.
ildikoszabone
2008. február 03. vasárnap, 20:20
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.