A tél betűi |
 |
Hárs Ernő
A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél ekképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója. |
evavicus, 2018. január 13. szombat, 12:46 |
|
| |
Hárs Ernő: A tél betűi |
 |
Hárs Ernő: A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja. |
klementinagidro, 2015. november 22. vasárnap, 15:23 |
|
| |
Hárs Ernő: A tél betűi |
 |
Hárs Ernő: A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél eképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója.
forrás.gyermekversek |
gabfe, 2015. szeptember 27. vasárnap, 17:15 |
|
| |
Sárhelyi Erika: Napod leszek |
 |
Rejtőzködő.....
Mennyi október suhant már el fölöttem,
és hány strófa őrzi a múlás utánozhatatlan jeleit.
Mint őszi erdőt a fák - némán és röghöz kötötten -,
bennem a szavak a hétköznapot színezik.
Ilyenkor, túl a nyári, harsogó zöldeken,
fáradt sárgák és okkerek gyúlnak ujjam hegyén,
bíbort és narancsot kanyarít a kezem,
míg elnézem: az alkonyi ég milyen koravén.
Fakó rímek és törődött képek közt motoz a szívem,
esők jönnek, szavaimat elnyomja egy bolond szélvihar.
Felém tart a november - fájón és acélhidegen,
de engem vers, mint puha avar, óvón betakar.
Homokszem vagyok.....
Homokszem vagyok egy kagyló belsejében,
Ám gyöngy életről ritkán álmodom.
Tajtékos vizeken sodródom |
kannalidia, 2015. május 31. vasárnap, 18:01 |
|
| |
A tél betűi |
 |
Hárs Ernő: A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél ekképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója. |
koszegimarika, 2015. január 23. péntek, 10:09 |
|
| |
Hárs Ernő: A tél betűi |
 |
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél ekképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója. |
janna53, 2014. január 09. csütörtök, 18:34 |
|
| |
Mentovics Éva : Szánkózás |
 |
Hárs Ernő: A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél eképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e |
kannalidia, 2014. január 08. szerda, 21:57 |
|
| |
A tél betűi |
 |
.................
Hárs Ernő
...........A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél eképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója
................. |
pircsi09, 2013. január 27. vasárnap, 19:41 |
|
| |
A tél betűi |
 |
Hárs Ernő - A tél betűi
A havas táj óriási irka,
varjakkal és fákkal teleírva.
A betűk a fák fekete rajza,
s a varjak, mint pontok, ülnek rajta.
Minden napnak más a kézvonása,
a betűket szélvihar cibálja.
Felrepülnek a pontok időnként,
hol széjjelebb sodródnak, hol összébb.
Majd a végén károgva leszállnak,
új értelmet adva az írásnak.
Sorait a tél ekképpen rója,
s fütyül rá, hogy van-e olvasója. |
taltos1, 2013. január 23. szerda, 21:42 |
|
| |
 |
1/3 |  |
|
|
|
Képek, videók |
Szélvihar |
|
sarkadykati 2009. augusztus 13. csütörtök, 08:45 |
|
szélvihar |
|
terezka 2008. december 04. csütörtök, 07:37 |
|
|
| |
|