Regisztráció  Belépés
2018. május 27. vasárnap | 21. hét | 147. nap | 21:50 | Hella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Szép gondolatok...
,, Óvakodjál a szomorúságtól. A szomorúság bűn. Az ember örömét leli a bánatában, aztán mikor a bánat elmúlt, ott áll elbutultan, mert minden értékes erejét rápazarolta a búbánatára. Akkor aztán szánja-bánja, csakhogy már későn. "

Gustave Flaubert
aranyoslila, 2018. május 16. szerda, 18:50
Nincs Cím
vagyok.


Itt maradtam

Minden elment és én itt maradtam,
a magány kísér még hűségesen.
Vándorlásban a cél bizonytalan,
csak az út, ami mindig jön velem.

Elfáradtak a bokrok és a fák,
csendjében alszik az egész liget.
Nyugszik bennem is a parázsló láz,
bús szívem titkos kertjében pihen.

Meddig tart, míg fényem elér téged,
és meddig, míg jön a feltámadás?
Pusztulást szűnni hiába kérem,
kriptalevegőt fúj már a halál.

Minden elmúlt és én itt maradtam,
megállt bolygó lelkemben az idő.
Megkövült létemben hívnak szavak,
szikkadt múltból a jelenem kinő.



Kereslek


Ahol kósza árnyak fénnyel összeérnek,
S szót keresnek immár a születő hangok,
Ahol otthont kutat a hontalan lélek,
Míg fosztott szárnyakkal a
menusgabor, 2018. május 15. kedd, 21:00
Kovács István: Holdvilágos csendes éjben
Kovács István: Holdvilágos csendes éjben


Holdvilágos csendes éjben,
Kis ház áll a faluvégen.
Álmaimban sokszor látom,
Nékem ez egy tündér álom!

Holdvilágos éjszakákban,
Álom tündér jár e házban.
A sok csillag róla mesél,
Szívemben az emléke él!

Álmaimban otthon járok,
Kiskapuból bekiáltok.
Ház udvara csendes nyugodt.
Rajta csak a szívem dobog.

A kis ház már nem a régi,
Elmúltak a szép meséi.
Kiskertjében nem nyíl virág,
Nem nyitják már az ajtaját.

Ablaka is régen zárva,
Nem nyíl ott a piros mályva,
Ránézek a régi házra,
Szívemet a bánat járja.

Az éjszakát várva, várom,
Haza szállok álom szárnyon.
Boldog nékem ott az álom,
Édesanyám újra látom!

Álmaimból felébredek,
Letörlöm a könnyeimet.
Messze-messze száll az álom,
Az éjszakát
vorosrozsa66, 2018. május 07. hétfő, 17:59
Árvai Attila - Mama Öreg mama, drága kincsem
mama, drága kincsem
Mosolygok, ha szemed nézem
Látom benne bús bánatod
Látom régi boldogságod...
Annyi sok év eltelt már
Felneveltél, dolgoztál
Hosszú utad bejártad
Még sem fáradt a lábad
Öreg mama pillants reám!
Megnézlek, hogy tanulhassak
Csodáljalak, szeresselek
A csönd rejtekén meglássalak...
Megláthassam jó szíved
Meghallhassam sóhajod
Elmúlassam bánatod...
Megterítsem asztalod...
Megérzem, mi szíved titka
Forró elmúlt szerelmek
Mindeniket szemed rejti
Régi színes emlékek...
Drága mamám, rád gondolok
Szíved tele jósággal
Mindig mikor magam vagyok
Te vigasztalsz csókoddal...
Édes mamám, mi lesz vélem
Ha Te egyszer nem leszel?
Kihez szólok az estéken
Ha majd senki nem felel?...
Úgy hiányzol Jó nagymamám
Soha el nem feledlek
Megcsókolom ráncos kezed
Oly annyira szeretlek!...
...Sírnál állok szürke estén
A nagymamám sírjánál...
Hajtom
koszegimarika, 2018. május 05. szombat, 23:16
Mi az élet?
Molnár Emma:

Mi az élet?

Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.

Ha fáj a szívünk, s könnyeink hullanak,
Másokat nézünk, hogy milyen jó annak.
De fordul a kocka: mosoly az arcomon,
S talán a másikat kínozza fájdalom.

Örökké szaladunk, örökké futunk,
Sokszor elfelejtjük, hogy emberek vagyunk.
Hajszoljuk a kincset, keressük a szépet,
S közben elfelejtjük, hogy rövid az élet.

A kincs, a szépség nem tart örökké,
Az élet útjain válhat rögökké.
Egyszer elmúlik minden, ami szép,
De akkor a lábad már nehezebben lép.

Állj meg hát barátom, csak egy pillanatra,
Gondolj életedre, gondolj önmagadra.
Az élet az egyetlen, a legdrágább érték,
S nem tudjuk, milyen hosszúra mérték.

Hiszen az órák nagyon gyorsan múlnak,
Lassan az évek is egymáshoz
aranyoslila, 2018. április 22. vasárnap, 21:35
Járom a réteket
T. Fiser Ildikó
...........Járom a réteket

Járom a réteket,
felidézem az elmúlt éveket.
Kezdem a tulipán
bánatos, piros mosolyán.
Azt üzeni, hogy talán
az élet szebb lesz ezután.

Most előttem a rózsa,
az elmúlás hírmondója.
Ahogy a szirmok lassan lehullnak,
a napok eltelnek,
az évek elmúlnak.

Amott virít a nárcisz,
oly vidáman énekel,
örömében, illatától
a mező színes dalra kel.

Ha még tovább nézek,
még szebb lesz az ének,
ám már nem a rétek,
virágok világa,
csak egy álom tűnődő,
tündöklő varázsa.
pircsi09, 2018. április 22. vasárnap, 10:44
Járom a réteket...
T. Fiser Ildikó :

Járom a réteket...

Járom a réteket,
felidézem az elmúlt éveket.
Kezdem a tulipán
bánatos, piros mosolyán.
Azt üzeni, hogy talán
az élet szebb lesz ezután.

Most előttem a rózsa,
az elmúlás hírmondója.
Ahogy a szirmok lassan lehullnak,
a napok eltelnek,
az évek elmúlnak.

Amott virít a nárcisz,
oly vidáman énekel,
örömében, illatától
a mező színes dalra kel.

Ha még tovább nézek,
még szebb lesz az ének,
ám már nem a rétek,
virágok világa,
csak egy álom tűnődő,
tündöklő varázsa.
aranyoslila, 2018. április 21. szombat, 21:30
T. Fiser Ildikó - Járom a réteket
T. Fiser Ildikó - Járom a réteket

Járom a réteket,
felidézem az elmúlt éveket.
Kezdem a tulipán
bánatos, piros mosolyán.
Azt üzeni, hogy talán
az élet szebb lesz ezután.

Most előttem a rózsa,
az elmúlás hírmondója.
Ahogy a szirmok lassan lehullnak,
a napok eltelnek,
az évek elmúlnak.

Amott virít a nárcisz,
oly vidáman énekel,
örömében, illatától
a mező színes dalra kel.

Ha még tovább nézek,
még szebb lesz az ének,
ám már nem a rétek,
virágok világa,
csak egy álom tűnődő,
tündöklő varázsa.
vorosrozsa66, 2018. április 19. csütörtök, 23:24
Nincs Cím
szeretet

Temethetetlen a múlt, megfoghatatlan a jövő.
Csak itt találhatod meg önmagad, mi még csak ébredő,
s bölcsője te úgy vagy, mint születésnek a halál,
mint pokolra vált mennyország, az élet izzó mosolyán.

Szent vagy, ott van benned mindenek szentsége,
Megsirathatatlan szenvedések vége, de végtelenje
is te vagy, ki hajlott hátú vénként, ifjúságodat
éled, tested elmúló romjain.

Már nem kell fohász, nem kell, hogy cél legyen,
elmúlt a harc, s az őrjöngő, fagyos küzdelem.
A vágy, mi vezette meg nem élt életed, elfoszlott
ma már, s barlangok kapujában megfagyott.

Önzetlen gyűlöleted fanyar mosolya elvakult feletted,
Elmúlt hitednek virága elhervadt, mint minden körülötted.
Mégis itt vagy még velem, s ez nem áhítat neked,
Nem is áldás, csak az örök, s végtelen szeretet.
szukicszs
dorotea55, 2018. április 18. szerda, 21:14
Nincs Cím
szeretet

Temethetetlen a múlt, megfoghatatlan a jövő.
Csak itt találhatod meg önmagad, mi még csak ébredő,
s bölcsője te úgy vagy, mint születésnek a halál,
mint pokolra vált mennyország, az élet izzó mosolyán.

Szent vagy, ott van benned mindenek szentsége,
Megsirathatatlan szenvedések vége, de végtelenje
is te vagy, ki hajlott hátú vénként, ifjúságodat
éled, tested elmúló romjain.

Már nem kell fohász, nem kell, hogy cél legyen,
elmúlt a harc, s az őrjöngő, fagyos küzdelem.
A vágy, mi vezette meg nem élt életed, elfoszlott
ma már, s barlangok kapujában megfagyott.

Önzetlen gyűlöleted fanyar mosolya elvakult feletted,
Elmúlt hitednek virága elhervadt, mint minden körülötted.
Mégis itt vagy még velem, s ez nem áhítat neked,
Nem is áldás, csak az örök, s végtelen szeretet.
szukicszs

Az élet örökké ragyog

Tomboló tüze vagyok a fénynek,
Látom értelmetlenségét a
dorotea55, 2018. április 18. szerda, 21:06
Tavasz ez is...
Juhász Gyula
Tavasz ez is...

Tavasz ez is, tavasz.
Az égen szőke fény ég,
A földön barna hantok,
A nőkön lenge illat,
A fákon szürke barkák.
Tavasz ez is, tavasz.
Valami mégis elment
És nem jön vissza többé,
Valami mégis elszállt
És soha nem találom,
Valami mégis elmúlt
És nem tudom a sírját...
Egy húr a hegedűmön,
Boldogan bánatos hang,
Elpattant.
De az ég még azúros,
De a föld ibolyás még,
De a nők még suhannak.
Tavasz ez is, tavasz...
katrin56, 2018. április 16. hétfő, 18:30
Emőd Tamás - Kimaradási engedély
hömpölyög nyomába majd a nép,
Kendők lobognak és virágeső hull,
Boldog harangszó zeng amerre lép, -


Fülébe csengett szinte már az ének
Szebben dalolják, mint az angyalok:
- ,,Hozsánna Néked! Alleluja! Megjött
Szibériából közvitéz Balogh...!"

És három év után, Pest városába
Balogh közember megjött csendesen,
De késő este volt, záróra elmúlt
És őrá nem várt senki, - senkisem!
Tűnődvement a házfalak homályán,
Csukott kapuk közt csendesen haladt,
S a transzbajkáli városokra gondolt
A messzi muszka hómezők alatt.


Egyszerre csak bakancsok lépte koppant
És jött kilenc-tíz fegyveres személy,
Megállt a sarkon és elébe toppant:
- ,,Van-e kimaradási engedély...?"
Balogh
chillik, 2018. április 13. péntek, 06:06
1/222
Képek, videók
Gustave Flaubert - Akadt
sanci81
2018. február 05. hétfő, 17:19
Gustave Flaubert-Franciao
csigamalac
2009. március 21. szombat, 07:40
Hallass örömet és ....jpg
katalin_53
2018. május 05. szombat, 07:53
Aki az örömét ....
csalogany13
2016. november 13. vasárnap, 22:34
Kívánok örömet, derűt, bo
irmus
2016. május 05. csütörtök, 07:58
Örömet visznek
sanci81
2016. március 27. vasárnap, 16:49
Sok örömet kívánok.jpg
borigit
2015. április 20. hétfő, 11:37
Sok örömet kívánok.jpg
suzymama43
2015. március 12. csütörtök, 16:54
Milyen öröm, örömet okozn
suzymama43
2015. március 12. csütörtök, 15:48
Nagyon sok örömet és bold
suzymama43
2015. február 05. csütörtök, 11:50
Sok örömet kívánok neked.
suzymama43
2014. szeptember 15. hétfő, 13:11
Okozz örömet.jpg
sznejuci
2013. október 31. csütörtök, 19:40
Az okoz örömet...jpg
pacsakute
2013. május 16. csütörtök, 21:29
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.