Regisztráció  Belépés
2018. szeptember 20. csütörtök | 38. hét | 263. nap | 11:39 | Friderika
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Emlék
Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.
Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje,
És lelkeden, lehangolt hangszeren,
Ábrándjaid eljátssza újra múltad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc, és feléd mosolyog.

Juhász Gyula
klarika47, 2018. szeptember 16. vasárnap, 13:18
Kérdések
Miért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
aki egész szívvel méltóan imádhat,
azt te vaskezeddel durván eltaszítod,
lángoló szerelmét gyűlöletre szítod,
Miért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?

Miért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
cédán veti testét hiú forgatagba,
azt te lágy szelíden simogatod szépen,
örömek virágát kelted a szívében?
Miért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?

Miért van az, hogy én is tiporva, tagadva,
áhítatos ajakkal hallgatok szavadra,
hogy bár rám tapostál, csókolom a képed,
örvényekbe dobva álmodom a szépet?
Szeretlek, imádlak, te gyönyörű élet!

(Juhász Gyula)
klarika47, 2018. szeptember 16. vasárnap, 06:37
Kellemes délutánt jöttem kívánni.
Kellemes délutánt jöttem kívánni.
Múló világ felett
Örök csillagok élnek,
Hiába hullanak
Hervadt lombok, remények,
Mindig akar, szeret, dalol az élet!"
Juhász Gyula .
marikaszanto, 2018. szeptember 15. szombat, 15:27
Juhász Gyula - Magyar ősz
Juhász Gyula -
Magyar ősz

Szép magyar ősz, mosolygó bánatos,
Olyan nehéz örülni most neked.
Kinek érlelsz gazdag gerezdeket
S a rét rózsádat kinek nyitja most?

Szép magyar ősz ege, elhervadón
Hány özvegyet lát bágyadt napszemed,
Harmat helyett csillantva könnyeket.
Ó messze Dnyeszter, mély Visztula, Don!

Szép magyar ősz, fátylas magyar ősz,
Milyen világot érsz, ha visszajössz,
Mit hoz talányos testvéred, a tél,

Mikor magányos rónánk elalél?
Isten, kit áld szelíd angyalsereg,
Adj víg karácsonyt és békés telet!
vorosrozsa66, 2018. szeptember 13. csütörtök, 17:45
Juhász Gyula - AZ ŐSZ
Juhász Gyula -
AZ ŐSZ


Opálos színei bágyadt ködében
Leszáll reám a kora alkonyat,
Kései tűzrózsák nyílnak a réten
S az égen a mély csöndesség fogad.
Nagy topolyafák gallya hullong gyéren
És sötétben hallgat a tó
S a kolomp úgy méláz a lomha légben,
Mint altató.

Hűs szele húz át az ősznek a réten,
Fázik a lelkem, érzi a deret,
Keresnék valamit a messzeségben,
Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...
Oly hirtelen borult az est fölébem
S az ősz oly gyorsan rám talált,
Úgy állok itt a hervadó vidéken,
Mint a topolyafák.
vorosrozsa66, 2018. szeptember 13. csütörtök, 17:42
Amire vártam
Amire vártam hosszú éveken:
Találkoztál velem.

Kezem fehér kezedben reszketett:
Ó mit mondjak neked?

Künn nyári alkony bíbora ragyog
És én - veled vagyok.

E percet százszor hiába lestem én,
És most enyém, enyém!

Juhász Gyula
klarika47, 2018. szeptember 10. hétfő, 14:46
Magamhoz, nyárvégi estén
Juhász Gyula

Magamhoz, nyárvégi estén

Nem születtél, látom: lenni legelsőnek,
Csillagot mutatni a borús időnek,
Vágy piros virágát büszkén szívre tűzni,
Titkait jövőnek bátran kibetűzni.

Apád is beteg volt, kifáradt keresztény,
Aki sírt a csillag és a féreg vesztén,
Akiben fölös volt a kímélő jóság
S örökül rád hagyta fájó szive sorsát.

De azért, én lelkem, még nincsen veszve semmi,
Ennyi gyöngeségből kell erőre kelni,
Ennyi szomorúság, ami tégedet vert,
Ötvözi ezüstté a költőt, az embert!

Csak zenélj, ahogy tudsz, méla hangfogóval,
Csak beszélj a csönddel, árnnyal, csillagokkal
És ha másra hallgat mind a többi ember,
Te beszélj tovább a zengő végtelennel
evavicus, 2018. szeptember 08. szombat, 21:16
Juhász Gyula
Juhász Gyula

Órák zenéje

Bús, alabástrom oszlopfejeken
Méláz az óra, antik ébenóra.
Üvegharang alatt halkan lebeg
Monoton, ódon, fáradt mutatója.

Virrasztok egy kopott, rőt szőnyegen,
Lelkemben mélabúnak hangfogója,
Aranyport szitál rám ma a jelen
S nótába fog az ódon ébenóra.

A dallam megtörik az üvegen.
Ó ez üveg a múlt bús hangfogója!
Ott virraszt benn napokon, éjeken...
Hunyt álmaink elnémult indulója:

Ó, komor óra, rokonom nekem,
Percegő percek beteg siratója,
Üveglelkem kong komor csöndesen,
Fáradtan száll a múltba mutatója...
horvathzsoka, 2018. szeptember 04. kedd, 12:40
Juhász Gyula: Este az Alföldön
Juhász Gyula:
Este az Alföldön

Az alkony kéken hamvazó ködében
most térnek nyugovóra mind a házak,
a csöndbe bámulnak komoly fehéren,
s tetőiket lehúzza az alázat.

Az ablakok kis, vaksi fénnyel égnek,
- öreg parasztok néznek így az éjbe -
és lecsukódnak jó korán e fények,
s virraszt tovább az udvar jegenyéje.

Mint régi csősz, dúdolgat egymagában,
s a csillagokba nyújtózik didergőn,
alatta boldogabb a tyúkok álma,
s ha elszundít, hát ő is egy az erdőn.

Az országút elindul bandukolva
az éjszakában, tornyokat keresve,
fáradt utast és aranypénzt a porba,
s egyszer csak eltűnik a végtelenbe.
vorosrozsa66, 2018. szeptember 03. hétfő, 20:48
Juhász Gyula
Juhász Gyula

Kérdések

Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
aki egész szívvel méltóan imádhat,
azt te vaskezeddel durván eltaszítod,
lángoló szerelmét gyűlöletre szítod?
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?

Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
cédán veti testét hiú forgatagba,
azt te lágy szelíden simogatod szépen,
örömek virágát kelted a szívében?
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű élet?

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva,
áhítatos ajkkal hallgatok szavadra,
hogy bár rámtapostál, csókolom a képed,
örvényekbe dobva álmodom a szépet?
Szeretlek, imádlak, te gyönyörű élet.
horvathzsoka, 2018. szeptember 03. hétfő, 08:42
Magamhoz, nyár-végi estén
Juhász Gyula:
..........Magamhoz, nyár-végi estén

Nem születtél, látom: lenni legelsőnek,
Csillagot mutatni a borús időnek,
Vágy piros virágát büszkén szívre tűzni,
Titkait jövőnek bátran kibetűzni.

Apád is beteg volt, kifáradt keresztény,
Aki sírt a csillag és a féreg vesztén,
Akiben fölös volt a kímélő jóság
S örökül rád hagyta fájó szive sorsát.

De azért, én lelkem, még nincsen veszve semmi,
Ennyi gyöngeségből kell erőre kelni,
Ennyi szomorúság, ami tégedet vert,
Ötvözi ezüstté a költőt, az embert!

Csak zenélj, ahogy tudsz, méla hangfogóval,
Csak beszélj a csönddel, árnnyal, csillagokkal
És ha másra hallgat mind a többi ember,
Te beszélj tovább a zengő végtelennel.
pircsi09, 2018. szeptember 03. hétfő, 05:58
Juhász Gyula: Emlék
Juhász Gyula: Emlék


Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.

Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje
És lelkeden, lehangolt hangszeren

Ábrándjaid eljátssza újra multad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc és feléd mosolyog.
lilagondolatok, 2018. szeptember 01. szombat, 08:55
1/976
Képek, videók
Emlékmű egy hidfőnél
wob
2018. július 21. szombat, 10:05
Egy leány emléke.jpg
chillik
2018. február 01. csütörtök, 05:20
Attól szép egy emlék.jpg
borigit
2016. október 21. péntek, 08:22
Attól szép egy emlék,.jpg
jucinenadov
2016. október 20. csütörtök, 19:40
leszek egy emlék.jpg
charlotteani
2016. március 16. szerda, 23:28
leszek_egy_emlek.jpg
menusgabor
2015. január 09. péntek, 11:52
Egy gyönyörű fény - Emlék
margoboszi
2014. szeptember 06. szombat, 18:45
Emléked egy hű szív őrzi.
suzymama43
2014. augusztus 06. szerda, 07:34
leszek egy emlék.jpg
kiralymaria
2013. október 07. hétfő, 11:58
Leszek egy emlék
1951anna
2013. március 28. csütörtök, 11:06
Egy emlék a Corátó.jpg
basikele
2012. december 26. szerda, 16:27
Leszek egy emlék.jpg
scorpionsrose
2012. február 21. kedd, 18:52
juhasz_gyula_matyas_ki ral
menusgabor
2018. augusztus 11. szombat, 22:29
Juhász Gyula:48 Március 1
maria_kadar_148
2018. március 16. péntek, 23:59
Juhász Gyula - Valami nag
sanci81
2018. február 19. hétfő, 16:58
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.