Regisztráció  Belépés
2018. február 18. vasárnap | 7. hét | 49. nap | 02:36 | Bernadett
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Márai Sándor: A négy évszak
szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.

Így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és lila körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerőseinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben. A nők lakkcsizmásan gázolnak az olvadó hólében, a szennyben és latyakban, ormótlanul, cinóbervörös orral, mintegy csak jelezve - mütyürkével és pillantással - női jellegüket.

A könyvekre csömörrel pillantunk az
lenke1964, 2018. február 13. kedd, 15:44
Igrényi Sándor: Búék!
Igrényi Sándor:

Búék!

Elillant felettem a múló idő,
Ismét eltelt egy esztendő.
Megállok az újév küszöbén,
Emlékek telepednek körém.
Szívemnek kamráját kinyitom,
Mi szép volt, oda berakom.

Szilveszterkor évet vált az óra,
Kívánságod váljék hát valóra.
Sok örömben legyen részed,
Szívedben őrizd a békességet!
Így menj át az ó-ból az újba,
A jólét költözzék az otthonodba!

Boldogan teljen minden perced!
Új lélekkel éld a következő éved!
Én is elbúcsúztatom az óévet,
Kívánok szebb és jobb új
kkm, 2017. december 31. vasárnap, 10:04
Igrényi Sándor: Búék! Elillant felettem a múló idő
Igrényi Sándor: Búék!

Elillant felettem a múló idő,
Ismét eltelt egy esztendő.
Megállok az újév küszöbén,
Emlékek telepednek körém.
Szívemnek kamráját kinyitom,
Mi szép volt, oda berakom.

Szilveszterkor évet vált az óra,
Kívánságod váljék hát valóra.
Sok örömben legyen részed,
Szívedben őrizd a békességet!
Így menj át az ó-ból az újba,
A jólét költözzék az otthonodba!

Boldogan teljen minden perced!
Új lélekkel éld a következő éved!
Én is elbúcsúztatom az óévet,
Kívánok szebb és jobb új évet!

Jászszentandrás, 2017. december 29.
koszegimarika, 2017. december 29. péntek, 21:12
Tompa Mihály - Május első napján.
Tompa Mihály - Május első napján.

Igazán ma nyolc éve már, amidőn
Kezed, szived életemnek kincse lőn!?
Ugy elillant, nem is véltem, - mintha vélem
Egy jó tündér átrepült vón az időn!

Te vagy az a nyájas tündér, te magad!
A tövis közt utam gyorsan áthalad,
S azt a mézet, mit fukaran nyujt az élet:
Százszorozva izli ajkam általad!

A multakra irígykedni nincs okom;
Most is olyan vagy nekem, mint egykoron,
Midőn álltál ott az oltár zsámolyánál,
Szerelemmel, szeméremmel arcodon!


Kellemidben nincsen semmi veszteség,
Vagy szemem csal, amely vélök eltelék?
Szép csalódás könnyű fátyol! amint látszol,
Én szeretlek, boldog vagyok, s ez elég!

Csendes a szív, csendes a ház, - jó nekünk, -
Nem sohajtjuk, amit el nem érhetünk;
Melyből váltva lesz az élet boldogsága,
Mindenünk van. búnk, reményünk,
chillik, 2017. november 10. péntek, 04:23
Pásztói-Platthy Adorján: Hulló levelek.
virágok!
Sirasd, sirasd szívem
Romba dőlt világod!

2.

Itt lobbant a szerelemnek
Bennem első lángja fel,
Itt mondtam meg kedvesemnek,
Hogy miatta égek el.

Itt tudtam meg, hogy a lányka
Szeretni nem fog viszont,
Itt kínzott a pokol lángja. |
Itt futkostam, mint bolond.

Itt mondtam le aztán róla!
Itt fogott el új remény, -
Itt ütött a döntő óra -
S boldogtalan lettem én.

3.

Hejh, azóta, a mióta
Elillant egy hosszú élet;
De sok virág csábítgatott
De sok tüske meg-megtépett.

Elillant egy hosszú élet
És sebeim meggyógyultak,
S mégis fáj, hogy a virágok
Elvirultak s mind lehulltak.

4.

Szép őszi éjszakák,
Ragyogó holdvilág
Tündöklő csillagokkal,
Tündéri álmatokkal
Örökre végetek?
Mi történt véletek ?

Balzsammal tele lég
Mámort lehel-e még?
Mitől a szív túlárad,
Mitől fut
marcyt, 2017. július 10. hétfő, 09:56
Kerecsényi Éva
fel álmomból.


ÉGSZÍNKÉK MADÁR

Sokáig kerestem a boldogság titkát,
hol itt, hol ott láttam égszínkék madarát,
vártam minduntalan, hogy vállamra szálljon,
s csakis bennem, nálam otthonra találjon.

Üldözőbe vettem, szaladtam utána,
éjt nappallá téve, de minden hiába,
délibábként feltűnt napsütötte égen,
kezemet nyújtottam, elillant a légben.

Megálltam egy percre, vagy talán évekre,
gyönyörködtem szabad, végtelen röptében,
elvarázsolt lénye, boldog szárnyalása,
szabadságvágya, az ég meghódítása.

Erőszakos kezek próbálták elkapni,
rémülten felröppent, nem lehet megfogni,
kalitkába zárni a halála lenne,
kell, hogy szabadságát mindenkor meglelje.

Menj ki a kertedbe, gyerünk, tegyél rendet,
tépj ki gyökerestől haragot, sérelmet,
egyengesd simára göröngyös
menusgabor, 2017. július 08. szombat, 21:00
Garry Douglas: Hegylakó - XII. Fejezet
póznát, alatta a fahasábrakással. Térdei megroggyantak a rémülettől, ám a falubeliek tovább rángatták. Igyekezett szétrugdosni őket: a szívébe markoló félelem új erővel töltötte el. Viszonzásképp addig ütötték, míg elernyedt.
- Dugal... - hörögte. - Dugal segíts!
Rokona arca ott ködlött előtte, de a vonások nem árultak el szánalmat. Mi több, Dugal az öklét is felemelte, hogy megüsse Connert.
A fiatalember rámeredt.
- Dugal...?
A szánalom azonban elmenekült, elillant valamerre, a hangába rejtőzött talán. Aligha mutatkozik majd itt a nap folyamán, ezek közt az emberek közt, akik mindenképp hallani óhajtották a lángok moraját, érezni akarták a megpörkölt hús bűzét, hallani óhajtották a démon sikolyát, a démonét, akit neki való ellenszerrel fogadtak maguk között.
Ekkor bukkant fel Dugal mellett Angus. Megragadta a nekihevült klánbéli csuklóját, nem engedte, hogy megüsse Connert. A józanság szikrája még az őrület közepette is ott parázslott a klán főnökének
eposz, 2017. július 02. vasárnap, 16:53
Kávéházi pillanatok ...
Kávéházi pillanatok ...
*********** ************************************************************
Életem folyamán párszor megadatott , hogy
kávéházban megfordultam .Szeretem a kávézók
ezer hangulatát , zenéjét csendjét , székeit ,
kedves asztalait . Itt az ember mondhatni akár
egy kis időre is otthon érezheti magát , feledheti
búját , baját , egy gőzölgő finom zamatú fekete
kortyolgatása mellett . Belegondolhat az elillant
évek pillanataiba : örömre , cinkosságra ,
csalódottságra . Köszönöm nektek kedves kis
kávéházak , ahol valaha is megfordultam , időmet
töltöttem . Örökre belém ivódtak az apró nüansznak
tűnő kávéházi emlékek , bearanyozva múló életemet .

******* Bédné Marika : 2012 . ******* - / irásaimból töredékek /
bedmarika47, 2017. április 27. csütörtök, 20:51
Horváth Piroska versei
ragyogása,
majd felsír édesen, hallik gagyogása,

kisdedként sírt anno - remény volt a dajka,
ezüstcsendbe kiált eper-piros ajka,
szép csillagszemében ott a bíborhajnal,
aranyhaja bomlik, csókot vált a nappal,

megfontolt léptében álmoknak virága,
megváltás szavait foglalta imába,
jövő-káprázatát gyöngyhajába fonta,
csodaszép az élet - oly boldogan mondta,

hajnal bújt mosolyán - bűbájosan pillant,
minden kétség, bánat köddé vált, elillant,
megérinti lelkem, fürdőzöm kegyében,
ott látom az arcom szép csillagszemében...


CSILLAG-SZÖKEVÉNY

Takarj be, fázom, ölelj magadhoz,
csókpecséteddel űzd el félelmem,
fürge pihécske reppen hajadhoz,
csendben elidőz tiszta fényedben...

...miattam lettél csillag-szökevény,
gyönyörbokrétát fontál
menusgabor, 2017. március 11. szombat, 19:00
MÁRAI SÁNDOR: A NÉGY ÉVszak
szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.
Így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és lila körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerőseinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben. A nők lakkcsizmásan gázolnak az olvadó hólében, a szennyben és latyakban, ormótlanul, cinóbervörös orral, mintegy csak jelezve - mütyürkével és pillantással - női jellegüket.
A könyvekre csömörrel pillantunk az éjjeleken; úgy
lenke1964, 2017. február 24. péntek, 17:23
Márai Sándor- A NÉGY ÉVSZAK-FEBRUÁR
szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.

Így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és lila körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerőseinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben. A nők lakkcsizmásan gázolnak az olvadó hólében, a szennyben és latyakban, ormótlanul, cinóbervörös orral, mintegy csak jelezve - mütyürkével és pillantással - női jellegüket.

A könyvekre csömörrel pillantunk az
memi59, 2017. február 24. péntek, 17:02
Négy évszak - Február
szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.

[...]

A fényre emlékezünk, mely reménytelenül hiányzik életünkből, a fényre, melyben van valami pogány és kegyetlen, valami erkölcstelen és nagyszerű, mint az életben. Aztán arra gondolunk, hogy ez a hónap, mely telítve van zenekari hangversennyel és tüdőgyulladással. Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított
taltos1, 2017. február 15. szerda, 23:40
1/14
Képek, videók
Márai Sándor.jpg
bbbarbara
2017. december 08. péntek, 21:16
Márai Sándor idézet...
cuppika59
2017. szeptember 01. péntek, 18:37
Márai Sándor idézet
cuppika59
2017. augusztus 23. szerda, 17:13
marai-sandor--a-szep-r ogt
menusgabor
2017. augusztus 19. szombat, 18:22
marai_sandor_a_szerete tro
menusgabor
2017. augusztus 19. szombat, 18:22
Márai Sándor
lenke1964
2016. április 11. hétfő, 08:49
Márai Sándor
maria_kadar_148
2016. március 18. péntek, 23:34
Márai Sándor.png
bbbarbara
2016. január 11. hétfő, 20:45
Márai Sándor
cipello
2015. október 23. péntek, 17:33
Négy évszak.jpg
chillik
2017. szeptember 21. csütörtök, 04:28
A négy évszak...
cuppika59
2017. szeptember 09. szombat, 08:23
négy évszak.jpg
bbbarbara
2016. január 17. vasárnap, 19:13
Négy évszak
irmus
2015. szeptember 22. kedd, 07:12
A négy évszak
kkm
2015. augusztus 03. hétfő, 21:23
négy évszak
lenke1964
2014. december 30. kedd, 11:47
Címkék
Márai Sándor-, fiatalember rámeredt, újév küszöbén, boldogság titkát, ember mondhatni, négy évszak, multakra irígykedni, halála lenne, NÉGY ÉVszak, józanság szikrája, Márai Sándor, februári hajnalban, tövis közt, oltár zsámolyánál, szánalom azonban, öröm elillant,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.