Regisztráció  Belépés
2018. február 18. vasárnap | 7. hét | 49. nap | 02:30 | Bernadett
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Tompa Mihály - Márta könnye.
poharát
Meghozta, hogy rájuk köszöntse;
És hol van a dús, aki - mint ők -
A tiszta szivnek együgyű szaván


Küldvén fohászt jó Istenéhez:
Erőt, egészséget kérjen csupán?

Mely halványultan elhalt,
A csendes esti hajnalt,
Halvány világu életével
A barna éjsötét fedé el.
Ugy látszott a kőszál a bérc felett:
Mint egy imádkozásba mélyedett,
Fehér szakálu órjás remete;
S a boldog este méla, csendes
Homályinál a két szerelmes
Még nyájas-édesen beszélgete.


Jó éjszakát oly sokszor monda már,
- Ismételvén a búcsu-csókokat, -
De akit még egyszer karjába zára:
Szép kedvesének egy meleg szavára,
A jó vadász megint csak ott maradt. -
Szólt végre a legény: ,én távozom!'
S mond a leányka: »oh maradj, maradj!«
,Hol a
chillik, 2018. február 08. csütörtök, 04:59
Tompa Mihály - A »Palota« helyén.
http://www.kephost.com/images/2018/01/10/A-Palota-helyen-03.jpg [/kep]

Kinek hatalma mind-nagyobbra nő,
S tovább nyulnak kifosztó kezei;
A név elég: szemeknek álmait
S szivek nyugalmát elrezzenteni...

És amivel zug és barlang telik
S gazdaggá lesz az átkozott tanya:
A nép bora, marhája, kenyere,
A kalmár selyme, gyöngye s aranya.

Év évre jő; - és rejtek, szakadék
Szűk már a had-, kincs-, gőgnek egyaránt;
S sziklát a hajtott földnép vasa tör,
Órjási csert, ledöntve, bárdja hánt;


Reng, zúg hegy-völgy - meg-megroppanva száll
Mélyebbre szenes hegyű karó;
Száz vérző kéz követ kőhöz ragaszt,
Bálvány-fákat vonszol s egymásba ró.

Feláll gyorsan s mégis szilárdan az
Idomtalan, felemás palota;
A messze el-látszó tető, torony,
Sokat riaszt el, sokat csal oda.

Most a vezér nemes szüzet
chillik, 2018. január 11. csütörtök, 03:07
Tompa Mihály - Sírboltban.
a lepe már-már elszállni látszik,
Amelyet tart s néz ujjának hegyén.
Ifjú leány fekszik halotti ágyán,
Kit még sok év s boldogság illete,
Szép volt; - fehér s hideg lett, mint e márvány
Hogy érte a halál lehellete.


Ez újjait nyugasztja zönge húrnál.
Az csillagok titkába néz, hatol;
A harmadik kezén a mérleg úgy áll,
Hogy nyelve jobbra, balra nem hajol
Sarkát levert órjás mellére tévén:
Végső csapást mér a hős zordonan.
Feje, ki járt szörnyű halálnak révén,
Nyitott szemmel lábához hullva van.

Turul, galamb, mén s gím jelvényi rajza,
A rózsatő, a cserlomb és kalász;
Egymást szorító kéz; - sziv átnyilazva,
Félig sejtet és félig magyaráz;


Mig a kőből féloldallal kilépve
Fenyeget, hogy megszólal, megjelen
Tolmácsul egy-egy ős mogorva
chillik, 2017. december 21. csütörtök, 04:33
Zonda Attila: Karácsony
Ezt a novellát beválogattam a következő, legújabb novelláskötetembe, aminek a címe Vargáné.

Ha nincs hited, a boldogság, mint hópehely
a markodba hull, de elolvad, eltűnik szépen.
Ha van hited, akkor a pehelyből kincs lesz,
amit megőrzöl a szíved mély rejtekében.

Annyi hegy, annyi domb, annyi lejtő talán sehol sincsen a világon, mint Kurtapatak körül. Ezért télen mindenki és minden szánkózott.
Szánkózott a süldő gyermek hittanóra előtt és után, szánkózott, a fagyos havon csúszott a tűzifa a lovak után a Közbércen lefelé, egészen a hátsó udvarig, a csűrajtóig. Szánkózott egy nap kétszer, itatáskor a kútból kimert ivóvíz a nagy cseberben a tehenekhez, az istállóba.
Minden szánkózott. Szánkózott disznóölés után a sok szalonna, kolbász, disznófősajt, orjas és egyebek a Feszegbe, a füstölőre. De szánkózott a frissen fejt, habos tej kora reggel a tejcsarnokba, a szerint, hogy a tehenes gazda a tejcsarnokhoz képest milyen messze lakott.
Majdnem
hidegkut, 2017. december 20. szerda, 07:35
Advent
Van egy hely ezen a csillagon, ahol az élet Adventból és Karácsonyból áll,
Ezért itt az emberek mosolygó arccal mennek föl a meredek Golgotán.

Jézus a megszületett, értünk, köztünk és bennünk élő, a megfeszített, a feltámadott és a győztes boldogság.
Az való és igaz, hogy a boldogságot, a jót, Jézust meg lehet feszíteni, de ez nem a boldogság, nem a jó halála. A rossz lelkében, ha neki is van lelke, nem a jó megkínzásának öröme marad meg, hanem a jó feltámadása miatt érzett bánata, vég nélküli szenvedése.
Jézus után ezen a csillagon, aki megvallja a jót, kitart mellette, a rosszal szembeszáll, az Isten akaratának az eszközévé válik, ereje mindenek fölött való, mint magáé az Istené, és soha le nem győzhető, örök életű.
Azóta, mióta a rosszak a jó megfeszítésével semmit sem értek el, megbuktak, már buta, aki nem boldog, aki nem hisz, aki töpreng, fölöslegesen és reménytelenül eszi magát. Erejének és életének nagyobb részét arra vesztegeti el, hogy hogyan is
hidegkut, 2017. december 03. vasárnap, 06:39
Oláh Gábor: Az ember.
habokon arasznyi létünknek
Törékeny csolnakát jó szél tereli :
A holtra riadt sziv zord álmai tűnnek . . .
Hahotáz démona pokolbeli bűnnek,
Szivünk szenynyel, ajkunk átkokkal teli !

Oh büszke királya egy semmi hazának :
Ember ! kit a végzet gyászleple takar.
Fénytelen bolygónkon bolygó komor árnyak . . .
Nagyokra kicsiny, kit e földre kizártak !
Arasznyi az élet és béna a kar.

- Építsetek ott fent, roppant hegyek ormán
Temérdek kövekből órjás templomot !
És mind, akik éltek, egy táborba forrván,
Üvöltsetek égre ! S a szentegyház tornyán
Ezer harang zúgjon rémes dallamot !

Üvöltsetek égre, vasvesszővel verve
Szédült Ielketeknek puha sátorát !
Egy szömyű imában milliók keserve
Zörgesse a mennyet: Jehova ne verje
Elpártolt fiait, ne verje tovább !

S ha ekkor az égnek, kapuja kitárul,
S felhők tetején az Ur lelke ragyog :
Döntsétek le házát a hegyek ormárul !
Fejetek
marcyt, 2017. szeptember 27. szerda, 06:32
Este van
FÜST MILÁN

ESTE VAN

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.
S elrendeződik-e? - felelj rá hogyha tudsz.
Nagy ivben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágúl, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang dong: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Így volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomúl,
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...

A messzeségben, ott, hol domborúl a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott képzellek el zöld
evavicus, 2017. szeptember 20. szerda, 22:54
Salamon Ernő: A férfi elmegy.
facér tűzhely hamuját,

mig az első lombtöréskor, naphulláskor sápadok
s az idő szigorodásán kebeledre ráfagyok.

Engedj el az égen túlig, napon túlig fényleni,
torkomig van ütött lenni, üldözött szegény lenni.

Hordár hátam, rönkös vállam nyugodnék egy folyóba,
patak jöttén, hegyi vizzel, elvegyülve, dúdolna.

Jövő hóig három mezőn, százhúsz réten pihennék,
szenvedőhöz édes szavam' lányok virágnak szednék.

Özvegyasszony bánatomat órjás lovak taposnák,
foghíjas mosolyaimat tiszta ruhába mosnák.

A csuklókon megbilincselt férfi szörnyű sírását,
holnap nyáron napszámosok uj homoknak kiásnák.

Torkon fogott szeretőknek hasznos jajgatásaim,
futó folyó szép habjáról elszántják viharaim.

Engedj el a, engedj el a vízen túlra nyugodni,
hagyj el engem, jó az nékem foghatatlanná fogyni.

Édes élet! Édes élet! Édes élet! Életem!
Ints utánam, ha elszálltok halálos féllegeken!
marcyt, 2017. július 29. szombat, 07:34
Este van
FÜST MILÁN: Este van

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el sem tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.
S elrendeződik-e? - felelj rá hogyha tudsz.
Nagy ívben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágul, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang dong: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Így volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomul,
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...

A messzeségben, ott, hol domborul a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott képzellek el zöld sziget
taltos1, 2017. június 18. vasárnap, 23:53
Illyés Bálint: Golgota
Illyés Bálint:

Golgota

Golgota kopáran felsötétlő orma!
Nevedet mi adja századoknak sorba ?
Bérezek órjásához egy parányi rög te !
Melyről azt se tudni, lábához kilökte ?
S mégis úgy kiválsz az órjások sorábul
Hogy egész világnak szeme reád bámul!

Iszonyatnak helye voltál hajdanában ;
Koponyák tenyésztek szirted talajában;
Farkasok virraszták éjid, - a vért nyalva,
S hollókárogásra ébredél hajnalra . . .
De az egynek vére, hogy reád kiomla :
Szennyet, iszonyt rólad el-lemosott nyomba!

A sötét, sivár rög dús termő földdé lett,
Bele hullván magva az örök eszmének;
S oldalán friss fonás fakadott izibe,
Örök zengő forrás, melynek neve : ige.
Zeng, zuhog e forrás, s hova tovább árad:
Hordja üde cseppjét az egész világnak.

Üde csepp !. ... oly tiszta, mint az égi harmat,
Mely születve keblén bíboros hajnalnak :
Le-leszáll a völgyben elrejtett fűszálra
Szintúgy mint
marcyt, 2017. április 16. vasárnap, 08:50
Füst Milán
Füst Milán

Este van

Mire rám mutatnál: nem vagyok.
Akár a csillag, mely lefut a tétovák előtt: olyan volt életem.
Oly hamari volt csakugyan, oly gyors és hebehurgya ez a lét...
Bizony én el se tudom hinni, hogy e kuszaság,
E hegyén-hátán bennem tornyosuló összevisszaság most nyugalomra tér.

S elrendeződik-e? - felelj rá, hogyha tudsz.
Nagy ivben esteledik körülöttem mindenütt.
Az ég is tágúl, gömbölyűbb a föld
S mi apró-cseprő volt: felszívatik.
S egyetlen hang donog: hogy este van.
S egy ujj mutat az ég felé, hogy ott az én utam, mégiscsak ott,
Mert jó valék.
Mert rossz nem tudtam lenni... ama nagy parancsokat
Nem törtem meg, ha ingadoztam is...
Igy volt-e, mondd? Felelj rá, hogyha tudsz.
S a borús ég is meghasad vigasztalásomúl, -
Egy kis derű is lám, mégiscsak jut nekem...

A messzeségben, ott, hol domborúl a Csendes Óceán
S mint órjás cet csillog a tenger háta,
Ott
horvathzsoka, 2017. február 09. csütörtök, 08:26
Zonda Attila: Karácsony
Hit nélkül a boldogság, mint hópehely,
a markodba hull, de elolvad, és eltűnik szépen,
ha van hited, akkor a pehelyből kincs lesz,
amit megőrzöl a szíved rejtekében.

Annyi hegy, annyi domb, annyi lejtő talán sehol sincsen a világon, mint Kurtapatak körül. Ezért télen mindenki és minden szánkózott.
Szánkózott a süldő gyermek hittanóra előtt és után, szánkózott, a fagyos havon csúszott a tűzifa a lovak után a Közbércen lefelé, egészen a hátsó udvarig, a csűrajtóig. Szánkózott egy nap kétszer, itatáskor a kútból kimert ivóvíz a nagy cseberben a tehenekhez, az istállóba.
Minden szánkózott. Szánkózott disznóölés után a sok szalonna, kolbász, disznófősajt, orjas és egyebek a Feszegbe, a füstölőre. De szánkózott a frissen fejt, habos tej kora reggel a tejcsarnokba, a szerint, hogy a tehenes gazda a tejcsarnokhoz képest milyen messze lakott.
Majdnem minden szánkózott. Szánkózott Csabika is gondosan bebugyolálva minden reggel a szomszéd falu iskolájába. Őt
hidegkut, 2016. december 18. vasárnap, 06:08
1/11
Képek, videók
tompa mihály.png
chillik
2017. november 01. szerda, 11:34
Tompa Mihályhoz.jpg
chillik
2017. szeptember 27. szerda, 06:11
Ének Tompa Mihályhoz 01.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Ének Tompa Mihályhoz 02.j
chillik
2016. január 22. péntek, 06:20
Tompa Mihály.jpg
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:04
Tompa_Mihály_Vasárnapi _Új
lilagondolatok
2014. július 05. szombat, 23:03
Tompa Mihály szobra.jpg
maria_kadar_148
2014. április 09. szerda, 15:11
Tompa Mihály 2
taltos1
2014. február 06. csütörtök, 22:25
Tompa Mihály 1
taltos1
2014. január 27. hétfő, 20:57
Tompa Mihály
angyalcsillag
2012. október 03. szerda, 02:52
-Tompa Mihály.jpg
farkas1945
2011. február 26. szombat, 11:10
Tompa Mihály
macikucko
2010. április 26. hétfő, 16:33
Van minden szivnek.gif
nagyika67
2017. október 07. szombat, 18:55
A szívnek mindig igaza va
cuppika59
2017. augusztus 26. szombat, 20:20
Mert a szívnek teljességé
katalin_53
2016. május 06. péntek, 15:11
Címkék
tenger háta, első lombtöréskor, örök eszmének, egynek vére, bérc felett, novellát beválogattam, süldő gyermek, imádkozásba mélyedett, hely ezen, nagy cseberben, harmadik kezén, órjások sorábul, vezér nemes, Szédült Ielketeknek, szentegyház tornyán, lovak után,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.