Belépés
2018. október 19. péntek | 42. hét | 292. nap | 05:01 | Nándor
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Életem alkonyán ...
Életem alkonyán nem éget ,
nem kínoz már a vágy .
Úgy érzem megvívtam
a sorsommal számtalan
csatát , ó semmi . se bánt .
A lelkem még sokszor
érzi a fájdalmas szorítást ,
Ó ! semmi , semmi sem bánt .
A múlt régen tovaszállt
a jelen szárnyán sodródik
a létem - már semmi sem bánt .
Az életem nem volt más , mint
egy felejthetetlen nagy utazás .



Bédné Marika : 2018 . 10 . 13 . 18 : 14 saját versem
bedmarika47, 2018. október 13. szombat, 18:22
Életem alkonyán ...
Életem alkonyán minden szép pillanat
egy újabb remény sugár : féltve őrzöm
ami enyém , a rosszat meg sem látom én .
S ha a szívem mélyére bármennyire is
fájó karcot véstek , az elveszettnek vélt
remény keltő fények lelkembe visszatértek .
Szeretném még sokáig érezni életem
alkonyán ezt a csodát , elfeledni mindent .
Az emlékezés boldog percei takarják be
azt , ami valaha is oly bántóan fájt .


Bédné Marika : 2018 . 09 . 24 . 13 . 56 . - saját versem
bedmarika47, 2018. szeptember 24. hétfő, 13:57
Fiatalság
Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be
nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik
meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs.

Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha
földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban
minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -,
megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás
elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet,
ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik.

Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem
öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az
arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden
összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk
többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető
miatt, és megbocsátunk azoknak, akik
klarika47, 2018. szeptember 20. csütörtök, 07:37
Amikor elmúlik a fiatalság
Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik. Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat. Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk
klarika47, 2018. szeptember 09. vasárnap, 08:35
Az élet alkonyán
A képen: Konc Erzsike néni Siklódról.

Magyar Ottó:
.............Az élet alkonyán

Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?

Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor az idő ólomlábon halad,
És megkeseredik a szádban a falat,
Imádságodban sem tudsz semmit kérni,
Így sóhajtasz: Uram, érdemes még élni?

Ha népes
pircsi09, 2018. augusztus 26. vasárnap, 16:43
Magyar Ottó: Az élet alkonyán
Magyar Ottó: Az élet alkonyán


Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?

Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor az idő ólomlábon halad,
És megkeseredik a szádban a falat,
Imádságodban sem tudsz semmit kérni,
Így sóhajtasz: Uram, érdemes még élni?

Ha népes családodból egyszál magad maradsz,
Amikor nem vetsz és már nem is aratsz,
A sorstól nem tudsz semmi
lilagondolatok, 2018. augusztus 25. szombat, 12:55
Fekete István: Augusztus
Fekete István: Augusztus

Nincs még est, a fáradtság még nyári utakon jár, de az őszi bogár szólongatja már a sötétséget a múló augusztus sarjúszagú alkonyán.

Hallgatom.

Sohse láttam még ezt a kis citerást, ámbár sokszor szerettem volna látni, de sötét volt már - fáradt augusztusi este -, nem kerestem.
Nem is tudom, hol kellene keresni, mert siránkozó kis hangja a fülemben szólt és a szívemben, és nem a földön és nem a levegőben; nem az út menti poros csalánon és nem a szőlők véres, viaszba mártott levelén.

- Krii... kirii...

Hol lehet?

Nem is hang ez, talán csak sejtés, ami nincs itt, mert csak a múlt lehet ilyen simogatón szomorú, mint a bánat álma, ami múlttá válik a születés pillanatában.

- Krii... kirii...

- Miért sírsz, kis tücsök? - gondolom, gondolattalan gondolattal. - Miért sírsz, hiszen nyár van még! Gyümölcs a fán, tőkén a gerezd és a magtárakban meghajlanak a
lenke1964, 2018. augusztus 24. péntek, 07:28
Az élet alkonyán
Magyar Ottó: Az élet alkonyán

Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?
Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?

Amikor az idő ólomlábon halad,
És megkeseredik a szádban a falat,
Imádságodban sem tudsz semmit kérni,
Így sóhajtasz: Uram, érdemes még élni?

Ha népes családodból egyszál magad maradsz,
Amikor nem vetsz és már nem is aratsz,
A sorstól nem tudsz semmi jót remélni,
Hát csoda, ha azt kérded: Érdemes még élni?

Agyonhajszolt szíved akadozik, s kihagy,
Amikor rádöbbensz arra,
aranyag, 2018. augusztus 23. csütörtök, 19:48
Hogyan is dalolhatsz ...?
Hogyan is dalolhatsz ily fülsértő
módon egy dallamot ?
Szeretném inkább , ha fülembe
súgnád halkan szerelmes óhajod .
Szánj meg kérlek , vigasztald
bús szívem , kies pusztákon járok ,
hol sebeimre gyógyírt nem találok .
- Kesergek , jaj szüntelen !
Míg élek téged szeretlek hűtlenné
vált Kedvesem .
Minden hajnal felveri az álmom .
Hasztalan letűnt remények
után , életem őszbe vegyülő
alkonyán - , kérdezem magamtól a
mostohán viszonzott szerelmed ,
miért is siratom ... ?

Bédné Marika : 2018 . 08 . 22 . 09 : 00 - saját versem
bedmarika47, 2018. augusztus 21. kedd, 09:02
Hirth Éva - Megállok
Hirth Éva - Megállok

Most megállok, és visszanézek.
Keresem a legszebb képet,
keresem azt, mi jó volt,
keresem, mi az enyém volt.

Az élet alkonyán jó megállni.
Vissza-visszakalandozni,
átgondolni mit rontottunk el,
ellapozni, mert már nem érdekel.

Mikor a jóra gondolunk,
újra megfiatalodunk,
újra átéljük a perceket,
újra átélünk minden szépséget.

Halljuk az első bókokat!
Átéljük az első csókokat!
Átéljük a legelső szerelmet!
Mi a szívünkben foglal helyet.

Továbbnézem emlékeim lapjait,
látom gyermekem első lépéseit,
hallom harsogó, vidám kacaját!
Csókolgatom gyönyörű kis pofiját.

Megtaláltam, amit kerestem,
a legszebb képet az életemben,
azóta sem történik velem jobb dolog,
csak ha látom, hogy szívből rám mosolyog.
vorosrozsa66, 2018. augusztus 13. hétfő, 18:53
Szűcs Ilona Helena
szerelem.


ONNAN REPÍTS...

Hányszor éreztem már fájdalmát a múló alkonyatnak,
mikor a napkorong utolsó sugaraival intett felém,
s mint búcsúzó szerető, dajkált szemlesütve tenyerén.
Ó én szegény, kit el is hagy olykor a remény,
magamtól kérdezem; vajon látom-e még a holnapom...

Az idő kimért... patikamérlege ide-oda billen.
Az életnek hintája hol fent, hol meg lent, mint a libikóka,
vagy egy lengő hinta. Lánca átlendít-e a tegnapok aranyló alkonyán...
Remélem, hogy még megkapom, miről álmodom...
Meddig virulhat mosoly rózsája, halványuló ajkamon...

Mennyi álmot sző az ember... talán, majd egyszer - gondolja.
Dédelgetni ezt olyan nagyon jó, de mégis...
már leselkedik fejem felett az örök alkony,
de még nem hagyom, hogy elragadjon.
Még igenlő az élet, hajtanak az álmok, addig is az
menusgabor, 2018. augusztus 03. péntek, 20:30
Volt egy fiú és volt egy lány....
Volt egy fiú és volt egy lány.
Gyönyörű nap csendes alkonyán,
hogy találkoztak véletlen volt csupán.
Leírhatatlan volt ahogyan egymásra néztek,
fiatal szívükben szerelem égett.
Egy forró csókkal kezdődött az szerelmük,
de a tragédia bekövetkezett s ez lett a vesztük.
Úgy kezdődött minden mint egy álom,
Szerették egymást mindennél jobban a világon.
De a fiú egyszer csúnyán félrelépett,
s a lány nem bocsátotta meg neki amit vétett.
Az évek teltek s a srác nem felejtett
hiányzott neki szerelme ,s megbánta amit tett.
Ezért hát felkereste ,hogy hátha újra kezdhetik,
de a lány karja mást ölelt, mást csókolt mint eddig.
Észre vette a fiút ,felzaklatta a dolog,
megismerte ,de szólni nem tudott.
Kézen fogta barátját ,s kérte ,hogy menjenek el,
de hogy miért azt nem mondta
vorosrozsa66, 2018. július 27. péntek, 20:00
1/80
Képek, videók
SZKT-Tóth Marika.jpg
agica2004
2018. szeptember 02. vasárnap, 19:01
Szigetfű Marika
irmus
2018. augusztus 26. vasárnap, 12:02
Marika Sz.-tól
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:08
Marika S.-né
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:08
Marika L.-né
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:07
Marika kisu...
csalogany13
2018. augusztus 25. szombat, 23:07
Marika N.töl
csalogany13
2018. augusztus 24. péntek, 22:09
Marika Sza..-ól
csalogany13
2018. augusztus 24. péntek, 21:54
Marika Sip.-nétöl
csalogany13
2018. augusztus 24. péntek, 21:53
Marika Öszné
csalogany13
2018. augusztus 24. péntek, 21:51
Marika Czin...
csalogany13
2018. augusztus 24. péntek, 21:50
Levél a sorsomhoz.jpg
chillik
2016. október 20. csütörtök, 02:57
A sorsom ellopója 01.jpg
chillik
2016. július 22. péntek, 07:27
A sorsom ellopója 02.jpg
chillik
2016. július 22. péntek, 07:27
Sorsom.jpg
chillik
2016. február 27. szombat, 04:22
Címkék
Magyar Ottó, vérnyomásod naponta, születés pillanatában, legszebb képet, forró csókkal, Fekete István, újabb remény, életnek hintája, szőlők véres, hátad meggörbül, ember belső, szívünkben foglal, Szűcs Ilona Helena, őszi bogár, enyém volt, lány karja,
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.