Belépés
2018. október 17. szerda | 42. hét | 290. nap | 03:07 | Hedvig
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Gyóni Géza
Gyóni Géza

Szerelem

Nyár volt.
A napsütött föld bársonnyal terítve,
Szellő se lengeté a lombokat.
A perzselő tűz felcsapott a szívbe
És izzóvá lett érzés, gondolat.
Mélységes csöndben, súgva szenvedéllyel
Beszélt az asszony, - mindenik szava,
Minthogyha szellő forró nyári éjjel
Kicsiny virágra álmot hordana.
Ajkára szállt a szív emésztő vágya
S ami ott rezgett lombon, levelen,
És omlott róla kérve, híva, vágyva,
A lüktető, tüzes rapszódiába'
Az édes, lázas, epedő szerelem...

Jer, jer! Szeress! Örömre hívlak!
Árnyéka se érjen a kínnak...
Amerre viszlek, síma az út,
S mire kimondod, már karodba fut,
Amire vágyol, az éden...
Elseprem utadból porszemet is.
Leszórom utadra virágit a nyárnak,
Amerre viszlek, szavadra várnak
Édes, sohsem érzett gyönyörök -
Ahova viszlek, az élet örök...

Jer, tereád vár,
Leteritve a rózsák hamvas üde szirma,
Erdők lugasában zöld fű puha selyme.
Harmatteli testén lilaszín liliomnak
Nem sérti a lábad a tüske, a gally;
Hajló puha lombok fölibed lehajolnak,
Száműzve lesz onnan a könny, a sóhaj.
Gyötréstele kínt te ne tudj, ne érezz:
Elhajtom előled a fellegeket,
Fölemellek az égi világ seregéhez,
A nap közelébe röpülve veled...

Jer, jer! Örömre hívlak.
Árnyéka se érjen a kínnak.
Ahova lépsz, szent lesz az a hely,
Fenékig ürítve a rózsakehely...
Rombolhat az ár, rombolhat a vész -
Nem látod a bajt, a karomba ha lész!

Hűlt kéj hamuján dideregjen a balga,
Csüggedjen a gyáva a vészbe, viharba,
Sirály sikongjon új vészre kiáltva,
Rémítve hajósát reccsenjen a bárka,
Vad szél csak tépje a fák levelét -
Én a gyönyört szórom teeléd!

Elhallgatott. És pelyhes fészkén
Hallgatva ült meg egy kis csalogány.
Mélységes csöndben szólt a férfi,
Felhő borongott íves homlokán.

Ajkáról halkal, szenvedély nekül
Folyt a fagyasztó, szaggatott beszéd...
Alkonyult. És bent a fák megül
Az est hallatta ébredő neszét.

Hagyj el! Ne szeress!
A vidám szerelem nem enyém.
Gyönyörre hivhat minden óra -
Lelkem acél, páncélja óvja.
S a láz, a csókok éjjelén
Nyugtom nem volna rózsaágyon.

Én harcra, küzdelemre vágyom!
A vad viharban vizre szállok,
Körülsikongnak a sirályok.

Hullámhegyeken dideregve libegnek
Zúzott tarajukkal az árbocosok,
Zajgó birodalmán vihar-űzte vizeknek
Én áttörök, átgázolok.

Engem a harc hiv, hogy elemésszen...
Jer, hívlak én is! Légy a részem!
Tied leszek, - de nem egészen...

Amerre viszlek, várnak a vészek,
Nem rózsalevélből készül a fészek.

Izzó fejed egy szirtre lehajtod,
Nevem az éjben százszor sóhajtod...

Rettegni fogsz láthatlan rémtűl,
S imádkozol, ha besötétül.

Szél rázza fölötted a falevelet -
Jer, én életem osztom meg teveled!
Jer, jer! Amerre megyek...

S elindult. Hosszan húzódott utána,
Mint a fátyol, fekete árnya.
És nőtt az árnyék, jött az este...
Az asszony fázva, összeesve
Nézett a távozó után,
S lassan befödte őt az árny.
horvathzsoka, 2018. május 08. kedd, 10:11
Címkék: Gyóni Géza, napsütött föld, szív emésztő, élet örök, rózsák hamvas, gyönyört szórom,
Kommentek
Gyóni Géza: Ady Endrének.
Gyóni Géza:

Ady Endrének.

Be sok a bolygód, fáradt üstökös.
Úgy vonszolod ki őket a homályból
S mind azt hiszi, hogy merész-maga lángol,
Ha fénykévédből kis csóvát kötöz.

Kedvedre volna néked ez a had?
Én nem hiszem. Kérész bolygók falkája
Míg fénysörényed tépázza, cibálja,
Tudom, elönt mosolygó, bús harag.

És utálod e tolvaj kicsi bandát,
Mint én útálom, s kinek bátor ívén
Mágnesszekered hiába rohant át.
Mert büszke utat jár még egynehány.

S ha téged elnyelt már az óceán,
S lopott csóvája kihunyt bolygóidnak:
A magyar égen - mást te sem hihetsz -
A magyar égen akkor is lesz csillag!
marcyt, 2018. augusztus 21. kedd, 09:03
Gyóni Géza: A rongy.
Gyóni Géza:

A rongy.

Jöjj, fedezz be fekete madár:
Feledés puha fekete öblei
Jöjj, már minekünk fáj a sugár,
Attól lábad a szemünk könybe.

Jöjj, fedezz be fekete madár:
Feledés anyánk, te födözz be!
Jöjj, miránk új kor asztala vár. . .
A régit. . . azt törjük össze!

Terítve az újon bíborpalást,
Drága kereszt is ezerszám...
A régin. . .? nem volt soha más
Csak avult, vérlepte szerszám . . .

Hej, súlyos arany az a tál is. . .
A régin azt sosem adták.
Rongy volt a régin a takaró:
Rongy. . . zászlócska-darabkák . . .

Ott Isaszegnél, ott Nagysarlónál,
Ott lőtte rongyra az ágyú . . .
Ej, a bíbort nem fogja golyó -
A rongyot - imádja a bárgyú!

A rongyot. . . Mitl Vert billikomból
Bíborra ma tűznektár csorran . . .
Valaha. . . akkor arra a rongyra
Nagyapám vére folyt. . . nini, ott van !

Az a rongy - hát mégse szakadt el
marcyt, 2018. augusztus 20. hétfő, 10:48
Gyóni Géza - Álmok
Gyóni Géza - Álmok


Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bús fejem,
Lelkemre mintha galamb ülne,
Te édes képed megjelen.

A fényes álmok a tiéid
Azokat mind neked adom -
Álmodja bár a lelkem végig
Selyem párnán vagy kő padon.

És álmodom selyem hajaddal,
Karod szelíden átölel...
De virrad. Újra itt a hajnal.
Varázsos kép, búcsúzni kell!

Elűzlek, mint a nap az égről
A fényes hajnal csillagot -
Habár a fájdalom terhétől
Nap estig összeroskadok.
lilagondolatok, 2018. augusztus 07. kedd, 11:30
A kert
Oscar Wilde

A kert

Hervadt a liliom kelyhe már,
Töve körül arany a por:
S a bükk-erdőben haldokol
Az utolsó búgó madár.

A napraforgó bús fejét
Aszott szárára hajtja le:
S a kerti út vándor lelke
Holt lombokat szór szerteszét.

Halvány szirmok hullonganak,
Míg kész a tejszín hólepel:
S egy rózsa fekszik a gyepen,
Mint karmazsin selyemdarab.

/Ford.: Gyóni Géza/
evavicus, 2018. augusztus 06. hétfő, 10:39
Virág-imádság
Gyóni Géza

Virág-imádság

Most süss reám, erőfakasztó csillag.
Virágfejem most bujt ki s feléd bókol.
Ha nem segitsz, a férgek elszáritnak.
Most, most itass meg sugáritalodból.

Most gyülik a méz liliomkelyhemben.
Most néked érik a szépségem, álmom.
Nélküled... este el kell asznom, vesznem.
Ne hagyd, hogy mézem bús méregre váljon.

Ne hagyd, Nap, hogy csak fojtó estig éljek.
Sugarazz énrám, halványra, betegre.
Legyen szép élet ez a virágélet,
Én virágajkam hadd áldhasson egyre.
evavicus, 2018. augusztus 06. hétfő, 10:33
Gyóni Géza - Öreg házban
Gyóni Géza
Öreg házban

Öreg ház ajtaján nyitok be.
Rég jártam, rég ide én.
Apó jön, fehér, mint a tél,
Kezet nyujt, semmit sem beszél,
S megyünk az út kövecsén.

A tearózsák most is nyitnak.
Egy tőnél macska hever.
Apó nézi: megállunk itt-ott,
Lesimít lassan egy-egy szirmot,
Hernyót, mit a földre seper.

Hószin agár mereng a lépcsőn.
Átlépjük. Ránk se szököd.
Csak várom, hogy az ajtót nyitja
A mosolygó lenszőke Gitta...
Igaz, hisz tőle jövök!

Bent semmi nesz. Be sem megyünk.
Széket tol apóka elém.
Egy vázában az ő virágja.
"Elviszem a Gitta nászára."
S apó szól: "Hát... majd viszem én."

A fénycsík, ni, hogy nő a lépcsőn:
A vén agár is szalad ám.
Lentről a macska oldalog.
Apó nevet... Komoly dolog.
S szól: "Gyerünk. Hol az a
katrin56, 2018. augusztus 02. csütörtök, 18:23
Gyóni Géza - Csodák
Gyóni Géza
Csodák

Mindennap uj csodára ébredek:
Hogy élek még, ó hihetetlen épség.
Hogy hall e fül és látnak e szemek,
S az arcom érzi jeges szél csipését.

Mindennap uj csodára ébredek:
Hogy élek még, ó mesebeli jóság.
Hallom: haraggal bugnak a hegyek;
Látom: az erdőt lángok lobogózzák.

Látom: a réten a vakand-lyukat
Halálos ágyúk vaskölykei turják.
Fönt egy gépmadár csillagot rugat,
S harsogni hallok győzedelmi hurrát.

Mindennap uj csodára ébredek:
Hogy élek még, túl ennyi véres harcon.
Ó hogy győzni tud minden vész felett
Egy imádkozó, édes, gyönge asszony.
katrin56, 2018. augusztus 02. csütörtök, 10:38
Gyóni Géza
Gyóni Géza

Ikarosz

Ne várj te engem - hiába várnál!
Nincs nyomorultabb a sasmadárnál,
Mely szárnytörötten áll a szirt tövén.
Szeme belát még kéklő messzeségbe,
De azt az ormot óh, hogy még elérje -
Nincs, nincs remény.

Vérezve látja: felhők rohannak,
Hallja morajját égi robajnak -
S ő lenn a völgyben, melyet megvetett.
S ki izzó nappal próbál szembe nézni,
Foszló sugárnál sütkérezve nézi
A felleget.

Lomhán száll rája az est homálya,
Mely máskor fönn a felhőn találja -
Most fojtó, nyirkos, mint a szemfedő;
S melyért kidőlt, pompázó esti fényben
Mered fölötte hivóan, kevélyen
A szirttető.

Oda fel! Csakhogy még azt elérje!
S onnan - hanyatt le, vissza a mélyre -
Csak addig bird ki még te csonka szárny.
Hadd hallják onnan végső csattogásod!
Aztán - ha már a szürke éj leszállott,
Ne várj, ne várj!

- Mi benned dal volt, dal marad örökre
horvathzsoka, 2018. július 18. szerda, 09:02
Képek, videók
Gyóni Géza Virág-imádsá
maria_kadar_148
2018. április 22. vasárnap, 15:00
Gyóni Géza: Vársz-e...
cuppika59
2018. február 14. szerda, 08:56
Gyóni Géza 1
taltos1
2014. november 29. szombat, 00:03
M G GYŐNI GÉZA ŐSZ VAN.
erzsikepuskas
2014. október 07. kedd, 16:22
Gyóni Géza-tábla a Rózsán
blackfeet
2010. november 13. szombat, 08:52
Gyóni Géza-Nem bánat az..
jakabgasparne
2009. augusztus 27. csütörtök, 05:59
Napsütötte erdő.jpg
pacsakute
2018. január 09. kedd, 21:13
Napsütötte Toszkána
borcsamama
2014. február 28. péntek, 21:46
Napsütötte ősz - v- kép.j
anci-ani
2013. október 17. csütörtök, 18:00
Dr) Napsütötte nádas. Dr.
dnemethk
2013. március 22. péntek, 19:51
1.Őszi napsütötte erdő.jp
anci-ani
2012. szeptember 14. péntek, 18:30
Napsutotte-Toszkana--d vd-
sarkadykati
2012. augusztus 29. szerda, 10:26
Napsutotte-Toszkana--3 967
sarkadykati
2012. augusztus 29. szerda, 10:25
Napsutotte-Toszkana--3 968
sarkadykati
2012. augusztus 29. szerda, 10:25
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.