Regisztráció  Belépés
2017. október 20. péntek | 42. hét | 293. nap | 03:20 | Vendel
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Munkástanácsok: a kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel
A rendezvényen mutatták be Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) kutatója "Miért esedékes egy béremelés Közép-Kelet Európában?" című tanulmányát is, amely végigköveti a bérek alakulását a régióban a rendszerváltás időszakától 2015-ig.

Galgóczi Béla vizsgálatai alapján kiemelte, hogy az alacsony béreken alapuló versenyképességi modell - amely szerinte nem egy eleve meghatározott stratégia volt - a 2008-as válság után terjedt el a közép-kelet európai országokban, mostanra azonban a fejlődés korlátjává vált.

A fórumbeszélgetés résztvevői közül Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon szakítani kell az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel. Kordás László úgy vélekedett, hogy növelni kell a munkavállalók bérét, egyidejűleg csökkenteni kell a dolgozókat és a munkáltatókat terhelő adókat és járulékokat.

Palkovics Imre álláspontja szerint az IMF-fel való szakításnak köszönhetően indult el egy "ha nem is kellő mértékű, de trendjében érzékelhető bérfelzárkóztatás". Példaként említette a 2016 novemberében a szociális partnerek és a kormány által aláírt 6 éves bérmegállapodást, amelyben a kormány 2022-ig 40 százalékos reálkereset-emelkedést tűzött ki célul. Ennek a folyamatnak az első lépése az idei és a jövő évi minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelése. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány nem ragadt le az alacsony béreknél - húzta alá a szakszervezeti vezető.

A MOSZ elnöke megjegyezte, hogy Galgóczi Béla álláspontjával ellentétben szerinte az alacsony bérekre épülő gazdasági modell egy eleve meghatározott stratégia volt, ugyanis az Európai Unió centrum országai és a nemzetközi befektetői körök így tudták kiszipolyozni a közép-kelet-európai országok erőforrásait. A tanulmány is leírja, hogy a térség országainak munkaerejét leértékelték, ezáltal olcsóbban exportáltak, vagyis a külföldi megrendelők kevesebbet fizettek egy-egy termékért, mint korábban - érvelt Palkovics Imre.

Galgóczi Béla tanulmányának magyar nyelvű megjelenését a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája támogatta. A hétfői rendezvényt is a Friedrich Ebert Alapítvány szervezte.

Forrás: MTI
velemenyezd, 2017. június 19. hétfő, 19:33
Címkék: Galgóczi Béla, Európai Szakszervezeti Kutatóintézet, Közép-Kelet Európában, Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Pogátsa Zoltán,
Kommentek
Sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a szociális partnerek
a szociális hozzájárulási adót további fél százalékponttal csökkentő javaslat, amely újabb 40 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál. A magasabb bérek emellett újabb ösztönzést adnak az aktivitás további növekedésének, a keresetek emelkedése elősegíti az országon belüli mobilitás növekedését is, a bérfelzárkózás pedig tovább segítheti a magyar munkaerő itthon tartását - tette hozzá az államtitkár.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is jónak nevezte az MTI-nek a hatéves bérmegállapodással megkezdett irányt, amelyet szavaik szerint folytatni kell.

A MASZSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentését is üdvözölték. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a 2017 elején életbe lépett szociális hozzájárulási adó mérsékléséből adódó többletforrást a munkaadók nem minden esetben fordították bérfejlesztésre. Ezért a szakszervezetek azt javasolták a
velemenyezd, 2017. október 12. csütörtök, 20:04
A Munkástanácsok a hatéves bérmegállapodásban rögzítettnél magasabb béremelést javasol jövőre
A szakszervezet számításai szerint az általuk javasolt fizetésemelés eredményeként 2018. januárjától a minimálbér 144 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 188 500 forintra emelkedne.

A közlemény szerint ezzel a bérszinttel Magyarország már megközelítené Lengyelországot, ahol a visegrádi országok (V4) közül a legmagasabb minimálbér.

Arra is rámutattak, hogy a V4 országok is kihasználják a kedvező konjunkturális helyzetet és jellemzően masszív bérfejlesztésekbe kezdtek. A szakszervezet szerint ebben a "versenyben" Magyarországnak is tartania kell a lépést, főként mivel a költségvetés remek állapotban van, a kormánynak van mozgástere.

A gazdasági környezet kiváló lehetőség ad arra is, hogy Magyarország erőteljesebben tudjon közeledni az uniós átlagbérszinthez, ráadásul hosszabb távon fontos hatás, hogy a növekvő bérek érdemben csökkenthetik a külföldi munkavállalás vonzerejét, egyre többen térhetnek vissza Magyarországra a külföldön dolgozók közül - tették hozzá.

A
velemenyezd, 2017. október 12. csütörtök, 15:43
A kereskedelemben működő ágazati párbeszéd bizottság összehívását kezdeményezte a Munkástanácsok
A Munkástanácsok elnöke szerint az érintett munkáltatói érdekképviseletek a kezdeményezésben partnerek, így vélhetően szeptember elején, közepén megkezdheti a munkát a bizottság.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke beszámolt a Tescóval folytatott bértárgyalásokról. Elmondta, hogy a KDFSZ 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy a cégnél a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. A szakszervezet követeli azt is, hogy a külső munkaerő - az alvállalkozók által foglalkoztatottak - létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.

A szakszervezet szükségesnek tartja továbbá, hogy a vállalat a költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeget a jelenlegi 13 százalékról emelje 30 százalékra - tette hozzá a KDFSZ elnöke.

Szólt arról, hogy
velemenyezd, 2017. augusztus 22. kedd, 15:54
Költségvetés - Munkástanácsok: reális a 2018-as költségvetési tervezet
A közlemény szerint a markáns gazdasági bővülést az európai uniós források fokozott lehívása, valamint a lakossági fogyasztás további jelentős élénkülése támogatja - írták.

Kiemelték: a tervezetnek munkavállalói oldalról van hozzáadott értéke, folytatódhat az életszínvonal moderált javulása. Jövőre folytatódnak majd a béremelési programok a közszférában, a versenyszférában pedig a munkát terhelő adók újabb csökkentése teszi lehetővé a bérek további növekedését, ugyanis a munkáltatói járulékterhek 2 százalékponttal 20 százalékra mérséklődnek. A minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum is 8 százalékkal, illetve 12 százalékkal emelkedik majd 2018-ban. Az intézkedéseknek köszönhetően a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat - ismertették.

Megemlítették azt is, hogy a 2017-es előirányzatokhoz képest a kiemelt területek közül több jut az oktatásra, egészségügyre, közbiztonságra és gazdaságfejlesztésre.
velemenyezd, 2017. május 03. szerda, 18:14
Tanácsadást indít a munkahelyi balesetben érintett munkavállalóknak a Munkástanácsok
egy részét a munkáltatók nem jelentik be a szankciók elkerülésére miatt.

Ivanov Gábor ügyvéd a sajtótájékoztatón elmondta, sok baleset láthatatlan marad, mert az esetekről nem vesznek fel jegyzőkönyvet.

Az új szolgáltatásról közölte, a szakszervezethez forduló munkavállalók esetét elemzik, rövid időn belül válaszolnak a jogi lehetőségekről, igény esetén pedig a szakszervezet segítségével képviselik a munkavállaló érdekeit.

A munkaidőkeret szabályozásáról Palkovics Imre elmondta, a Munkástanácsok azt kéri a kormánytól, hogy ne támogassa az egyéni képviselői indítványként benyújtott előterjesztést, amely egy évről három évre növelné a munkaidőkeretet. Ha mégis támogatná a kormány az előterjesztést, akkor azt javasolják, hogy csak ágazati kollektív szerződés alapján lehessen dönteni az intézkedés bevezetéséről, illetve a munkavállalók is kérhessenek változtatást beosztásukban.

A MOSZ elnöke szerint már az egy éves munkaidőkeret is extrém helyzeteket teremtett a munkavállalók hátrányára,
velemenyezd, 2017. április 24. hétfő, 13:01
Magyar Idők - Új szakszervezeti javaslatok a munka törvénykönyvéhez
A lap hétfői számában azt írta korábban a munkavállalói és a munkaadói oldal is élesen bírálta a törvénytervezetet, mivel annak benyújtását nem előzte meg szélesebb körű érdekképviseleti egyeztetés. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ugyanakkor fogadta a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnökét egyeztetéseket ígérve, a szakszervezetek pedig már el is készítették javaslataikat.

A két szakszervezet közös, a lapnak eljuttatott javaslatából kikerülne például a jelenlegi egyéves munkaidőkeret három évre hosszabbítása. Kihúznák a jelenlegi javaslatból azt is, hogy a munkavállaló hozzájárulásával is módosítható a munkaidő-beosztás, mivel ez a szakszervezetek szerint súlyos visszaéléseket eredményezhet. Amennyiben ez a pont mégis megmaradna, akkor az érdekképviseletek szerint kizárólag írásos hozzájárulásról lehet szó - írták.

A szakszervezetek szintén kifogásolják a kötelező pihenőnapra vonatkozó rendelkezést. Az Országgyűlés
velemenyezd, 2017. április 24. hétfő, 07:04
56-os emlékév - Bemutatták az 1956-os Intézet munkásságról szóló kötetét
helyi közösséget - ismertette Gyáni Gábor.

Bódy Zsombornak az Ikarus buszgyárról szóló tanulmánya pedig azt mutatja be, hogy az ottani munkástanács a gyár irányítóinak és szakmunkásainak szövetségéből jött létre, és amikor a megtorlás során elküldték őket, ezt a gyár munkakultúrája is súlyosan megsínylette, az Ikarus hosszú időre megfeneklett - tette hozzá az akadémikus.

Somlai Katalin tanulmánya azt mutatja be, hogy mikor az 1968-as gazdasági reform előkészítése során felvetődött a munkástanácsok visszaállításának gondolata, azt együtt akadályozták meg az amúgy felvilágosultnak tekinthető, ebben a kérdésben a gazdasági hatékonyságra hivatkozó reform-közgazdászok és a munkásság 1956-os önigazgatási törekvéseitől még mindig rettegő keményvonalas pártvezetők.

Gyáni Gábor ismertetése szerint Szegő Iván Miklósnak a munkástanácsok és 1989 összefüggéseiről szóló írása azt mutatja be, hogy a munkástanácsok a rendszerváltás idején a szakszervezetekkel szemben nem tudták kivívni önállóságukat, és a
velemenyezd, 2017. április 05. szerda, 19:43
Képek, videók
SzKT- Galgóczy Dóra.jpg
agica2004
2016. április 24. vasárnap, 16:55
Galgóczy Dóra.jpg
agica2004
2014. augusztus 30. szombat, 15:13
Galgóczy Gáspár.jpg
farkas1945
2011. március 07. hétfő, 10:40
szakszervezeti bulin
orban47
2013. január 29. kedd, 17:40
Átlagbérek Európában szep
megyerimihaly
2015. november 01. vasárnap, 21:08
valahol Európában.jpg
agica2004
2013. november 02. szombat, 15:23
Minimálbérek Európában
megyerimihaly
2012. október 16. kedd, 22:50
nyugdíjak európában
agica2004
2011. február 18. péntek, 17:52
Szegénység Európában 7262
megyerimihaly
2011. január 10. hétfő, 00:43
Nyugdíjak Európában.jpg
bulac57
2010. május 29. szombat, 01:45
DUKER európában
duker
2010. május 16. vasárnap, 23:48
Valahol Európában.hu.jpg
rambobby
2007. október 08. hétfő, 11:52
Korda,Klári láttad.jpg
kicsoda57
2014. november 01. szombat, 18:16
Korda.jpg
kicsoda57
2014. október 30. csütörtök, 12:51
akkor- és most-Korda.jpg
agica2004
2014. szeptember 26. péntek, 12:48
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.