Regisztráció  Belépés
2018. április 26. csütörtök | 17. hét | 116. nap | 05:51 | Ervin
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú története, eredete. ,,Tarts meg minket őseink szent hitében!"
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a ,,napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.
A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-ból való munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munkáját eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre idézte A csíksomlyói tanoda és nevelde című írásának egy jegyzeté­ben, a gyulafehérvári püspöki levéltárban őrzött eredetiből.
,, ,,A székelyek, amióta a scithiai pogányságból kitértek, mindekkorig a sokrendbeli bajok, veszedelmes idők és a fejedelmek változása között is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulván tőle Blandrata György dögletes tudománya után az ifjú János király, arra vetemedik, hogy már becsülete sem volt már senkinek előtte, hacsak szentháromságtagadó nem volt, végzést is írva az 1566. esztendőben Szent András napjában, hogy az erdélyi birodalomban mindenek Blandrata Györgytől függjenek s a tőle választott papoktól hallgassanak, akik pedig ezeket háborítanák, mint hitetlenek, úgy büntetődjenek.. E végzés mellé nem akarának állani a csíki székelyek; kerülgeti őket János király ígéretekkel s fenyegetésekkel is, de úgysem mehetne semmire velük; felmérgelődék azért s a következő 1567. esztendőben sok fegyveres népet bocsájta rájuk, hogy erőszakosan kitérjenek az igaz hitből. Vala Alfalúban egy buzgó lelkű, istenfélő megyés pap, István nevű. Ez jobbán is felbiztatá állhatatosságra a népet. Elszánák magukat, vagyonukat és életüket a régi szent hitüknek oltalmára s halálra lőnek készebbek, mint attól elszakadásra. Azt végezték, hogy ily utolsó veszedelemben az egész nép fejenként, kicsinytől fogva nagyig, házaikat, mindenüket odahagyván, e szentképhez gyülekezzenek s egy-szívvel-lélekkel könyörögjenek az Istenhez, hogy szentséges Édesanyjának- a magyarok régi Nagyasszonyának- érdemeiért tekintse őket ilyen nagy szükségükben. Egybe is gyülekezvén ... s köszönték a boldogságos Szűzet az ő szentképében s alázatosan kérték, hogy segítené meg őket s nyerne malasztot szent Fiától a közelgő veszedelmek elhárítására. Híre érkezik azonban, hogy Udvarhely felől nyomulnának feléjük a hadak; ennélfogva kiválogatták maguk közül, valaki csak fegyvert foghatott s rendbe állították őket az ott kiterjedt szép mezőre; a fehérnépekre, az öregeknek, a gyermekeknek megparancsolták, hogy míg odajárnak, ezen helyről el ne távozzanak, hanem imádják Istent és kérjék, hogy tőlük a malasztot Anyjának érdemeiért mennyei segítségét meg ne vonja. A fegyveres nép hasonlóképpen imádkozva, eléje kezd vonulni János király hadának. Szembe találkozván, fegyverre kele közöttük a dolog, nem hagyá Isten az igaz ügyet, felülfordulának a csíkiek s a király hadának jórészét levágták, a többi nyakra főre visszaszalada. Elvégződvén a verekedés, visszafordulnak hazafelé a csíkiek mikor közelgettek volna a klastromhoz, eléjök ment az ottan maradott nép, kimondhatatlan örömmel fogadták egymást s együtt zengő dicséretekkel a templomba sietének, hol a nagyhatalmú Szűznek szép képe előtt hálát adának az Úristennek, hogy őket az igaz hit üldözőitől megmentette. Történék a dolog 1567-ben pünkösd szombatján. Annak emlékezetére most is minden esztendőben azon napon egybegyűlnek oda, de nemcsak Csíkból.A Nagyerdőn ezen ütközet helyén, az ú. n. Lónyugtató nevű helyen előbb egy kőkereszt, aztán egy fakereszt állott. Ma a csata emlékét a zárda előtti téren levő Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatán egy kőtábla található e felírással: ,, Emlékére azon győzedelemnek, melyet 1567 pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent hitét védelmező székely nép. Ezen alkotmányt emelte sepsiszentiványi Liber báró Henter Antal az Krisztus rendjének aranykeresztes vitéze, az apostoli királyi és császári Felség aranykulcsos híve s nemes anya Udvarhelyszék főkirálybírája. A győzelem annyira döntő volt, hogy Csíkot azután katolikus vallásában sem maga János Zsigmond, sem más nem háborgatta. Az 1591-es erdélyi országgyűlés a csíkiak vallásszabadságát törvénybe iktatta ( Erdélyi Országgyűlési Emlékek ): ,, A csíkbeli klastrom több odavaló helyekkel egyűtt, miért, hogy onnét ezideig is semminemű időben a római vallás ki nem irtódott, az odabéli atyánkfiainak lelkiismeretek megnyugtatására maradjanak ezen állapotban, mint ekkoráig voltak." "
- Id. Cserey Farkas: Geographia Mariana Regni Hungariae. 1780.
János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven magyar király
Az unitáriusok részéről azonban vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán megalakult Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz. A tordai országgyűlés négy vallás - a katolikus, evangélikus, református és unitárius - szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Csíksomlyó látképe (1856)
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
,, A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.
A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.
"
- Csíki Lapok, 1893. május 24.
,, A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.
"
- Csíki Lapok, 1894. május 16.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.




Forrás: Őseink Hagyatékai
koszegimarika, 2017. június 03. szombat, 07:45
Címkék: Szent László király, Szűz Mária, János Zsigmond, Babba Mária, Cserey Farkas, Geographia Mariana Regni Hungariae,
Kommentek
Virágvasárnap - Csíksomlyó
A Csíksomlyói Passió Csoport bemutatja Jézus dicsőséges bevonulását Jeruzsálembe és a szenvedéstörténetet. A passiójátékosok - akikhez a kedves hívek is csatlakozhatnak - 10 órakor gyülekeznek a Szék útján található Csíksomlyó helységnévtáblánál és indulnak a kegytemplomhoz. A templom előtti téren fél 11-kor barkaszentelés, majd folytatódik a passiójáték amelyet a szentmise bemutatása követ.
Videó

2017 évben Április 9-én Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja. Fél 11 órakor a kegytemplom előtti téren barkaszenteléssel kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet ünnepélyes bevonulás követ, a szentmisében elénekeljük a passiót
Videó

2013 évben Virágvasárnap Csíksomlyón, 2013. március 24
Videó
maroka, 2018. március 22. csütörtök, 10:37
A csíksomlyói hegynyeregben mutatják be a Csíksomlyói passiót
Vidnyánszky Attila rendező, színházigazgató elmondta: a Nemzeti Színház műsorán egy éve szerepel a Csíksomlyói passió kétfelvonásos, több mint háromórás előadása. A csíksomlyói hegynyeregben azonban egy más, rövidebb, egyfelvonásos produkciót terveznek bemutatni.

Hozzátette, az előadást egy 3-4 futballpályányi területre tervezik, amelyen két színpadot is felszerelnek. A budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett mintegy száz erdélyi zenészt és táncost is bevonnak és Molnár Levente világhírű bariton is vállalta a fellépést a produkcióban.

Vidnyánszky Attila kitért arra, hogy az előadók életük meghatározó élményére készülnek. Az igazgató hozzátette: a Nemzeti Színház a nemzet színházává próbál válni, ehhez keresik a hangot, és többek között a Csíksomlyói passióval találtak rá a saját hangnemükre.

Zsuráfszky Zoltán, az előadás koreográfusa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ügyvezetője elmondta, olyan előadást terveznek, amelyben egymásra találnak a műfajok.
velemenyezd, 2018. március 21. szerda, 13:32
A Megfeszített
Megbocsátom előre minden bűnötök. Nincs ember, kit ne szeretnék, nincs kit gyűlölök. Neked mondom, ki háromszor tagadsz, s Neked, ki elárulsz:
A szeretet az embereké, a szeretet nem lehet áru...
Csíksomlyói felvétel Videó

Kormorán : A Megfeszített - rockopera 2000. ősbemutató, Margitsziget
Nyírő József drámájából íródott a Kormorán : A Megfeszített című rockopera,melynek ősbemutatója 2000 augusztus 4-én a Margitszigeten volt. Szereplők: Vikidál Gyula, Varga Miklós, Gesztesi Károly, Varga Klári, Makrai Pál, Nagy Feró, Forgács Péter, és még sokan mások. Táncol a Szegedi Kortárs Balett.
Videó
maroka, 2018. március 20. kedd, 10:41
Soltész Miklós: A legkisebb településen élők ugyanolyan fontosak számunkra, mint a nagyvárosok lakói
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából millenniumi zászlót adott át a székelyföldi Sándortelke (Alexandrita) református közösségének. A falu pár tucatnyi hívet számláló református közössége a magyar állam támogatásával épített új templomot a földcsuszamlás által megrongált régi temploma helyett.

Soltész Miklós az MTI-nek elmondta: üzenetértéke van annak, hogy míg Európa nyugati felén templomokat zárnak be, rombolnak le, vagy alakítanak át mecsetekké, a Kárpát-medencében új templomok épülnek. Szerinte ez azt jelzi, hogy az itt élők meggyőződése szerint van jövője a kereszténységnek.

Az államtitkár vasárnap délben egyházi fejlesztést érintő bejelentést tett a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébániatemplomban tartott mise után. Amint az MTI-nek elmondta: bejelentette, hogy a magyar állam 50 millió forintos középtávú
velemenyezd, 2018. március 18. vasárnap, 19:02
Homokba írjad - vallásos vers
A panaszodat, bánatodat a homokba írjad!
Ha fáj valami, úgy akárkinek el ne sírjad!
Homokba írjad! A porba írjad!
A szíved búja bármilyen nagy,

Az embereknek azt el ne mondjad,
A terhet csak csendben hordjad.
A mások bűnét, gyarlóságát homokba írjad,
A meg nem értést, támadásokat fel ne rójad!

A Mester is így cselekedte ezt,
Bár várta Őt a golgotai kereszt.
Az asszony bűnét a porba írta,
Ő elfeledte, a szél elfújta.

Legyen az bármilyen szent igazság,
Mind eltapossák.
Ha vérzik szíved mosolyogják.
Ezért ha égig ér a bánatod,

Ha könnyeidet el nem sírhatod,
Hordanod kell, el kell hogy bírjad!
Ha nem látják, hát a homokba írjad!
Emlékeid, mik idekötnek, homokba írjad!

Mit kölcsönadtál, pénzt, bizalmat, a porba írjad...
De bizton számíthatsz az Úrra,
Ezt márványba vésd.
Ezt ne írd a porba!
Amen.

Forrás: facebook - Csíksomlyói oldal
maroka, 2018. március 15. csütörtök, 11:43
Békesség fejedelme, Szentséges Istenünk
Úr Jézus Szent Szive békéért esdeklünk !
Békét adj szivünknek , békét családunknak,
Békét nemzetünknek , békét a világnak !

Szűz Mária szive , béke példaképe ,
Fiad szent Szivénél közbenjáronk légy Te !
Békét adj szivünknek.........

Liliom virágszál, Te vagy , óh Mária,
Eszközölj Fiadnál békét a számunkra !
Békét adj szivünknek .....

Árvák és özvegyek sirását hallgasd meg,
Könyörgésüket , óh Mária ne vesd meg !
Békét adj szivünknek ......

Deritsd fel hazánkra a békesség napját ,
Adjál világbékét , Mária , Szűzanyánk !
Békét adj szivünknek , békét családunknak,
Békét nemzetünknek , békét a világnak !

Forrás: facebook - Csíksomlyói oldal
maroka, 2018. március 15. csütörtök, 11:40
Ó Nagyasszony Nemzetünk reménye
Rád szegezzük könnytelt szemeink
Veszni indult István öröksége,szép kertedben hős erényeink.
Szállj közénk és sirj Te is velünk !
Vigasztald és mentsd meg nemzetünk !

Ifjúságunk hófehér virága porba hullott, alszik szent hite.
Hő szerelmed s szereteted lángja nem hevit kihűlt magyar szivet.
Szép Nagyasszony , sirj Te is velünk !
Könnyeiddel mentsd meg nemzetünk !

Ó magyar nép apraja és nagyja , ölts magadra bűnbánó ruhát !
Mély , kesergő fájdalmaid jaja , mentse meg a szenvedő hazát !
Szép Nagyasszony , sirj Te is velünk !
Vigasztald és mentsd meg nemzetünk !

Forrás: facebook - Csíksomlyói oldal
maroka, 2018. március 15. csütörtök, 11:38
Hősök éneke
Gyász boritja szivünket ,sirva nézünk az égre,
Könyörülő szent Isten tekints le a bús népre.
Annyi a sir mint a fűszál,
de a sok sirra gyászt boritott a halál.

Nem is tudjuk hol a sir , hol nyugosznak az apák,
Nem borulhatnak reá az özvegyek és árvák.
Nem hull reá anya könnye,
a sirhalom vérvirággal van tele.

Angyalok járnak oda , hol a Hősök nyugszanak,
Buzgó imáinkat teszik rá koszorúnak.
Beragyogják a csillagok,
ráborulnak zokogva az Angyalok.

Nem szolnak ott harangok, csak az ágyuk dörögnek,
Eltörött fegyverekből lesznek a sirkeresztek.
A bajtársak elhantolják ,
a Hősöket keservesen siratják.

Fájdalomtól megtörve kérünk ,egek Istene
Vedd magadhoz akiknek Hazánkért folyt el vére.
Nyugosztaljad a Hősöket,
koszorúzd meg üdvösséggel lelküket !

Forrás: facebook - Csíksomlyói oldal
maroka, 2018. március 15. csütörtök, 11:36
Képek, videók
csiksomlyoi_bucsu-023_ 342
menusgabor
2017. december 16. szombat, 19:59
Csíksomlyói segítő Szűzan
irmus
2017. május 14. vasárnap, 10:45
Csíksomlyói Madonna
furaila
2017. március 25. szombat, 21:49
csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2016. május 16. hétfő, 15:34
0 csiksomlyói búcsú.png
lovaszmarika
2016. május 16. hétfő, 12:03
csíksomlyói.jpg
lenke1964
2016. május 08. vasárnap, 15:32
A csíksomlyói történethez
sanci81
2015. július 03. péntek, 20:00
A csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2015. január 27. kedd, 14:49
A csíksomlyói Szüzanya lá
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:20
A csíksomlyói Pünkösdi-Bú
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói Kegytemplom
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
husvéti népszokások.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:56
husvéti népszokások 2.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:55
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.