Regisztráció  Belépés
2017. november 17. péntek | 46. hét | 321. nap | 22:19 | Hortenzia, Gergő
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú története, eredete. ,,Tarts meg minket őseink szent hitében!"
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a ,,napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.
A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-ból való munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munkáját eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre idézte A csíksomlyói tanoda és nevelde című írásának egy jegyzeté­ben, a gyulafehérvári püspöki levéltárban őrzött eredetiből.
,, ,,A székelyek, amióta a scithiai pogányságból kitértek, mindekkorig a sokrendbeli bajok, veszedelmes idők és a fejedelmek változása között is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulván tőle Blandrata György dögletes tudománya után az ifjú János király, arra vetemedik, hogy már becsülete sem volt már senkinek előtte, hacsak szentháromságtagadó nem volt, végzést is írva az 1566. esztendőben Szent András napjában, hogy az erdélyi birodalomban mindenek Blandrata Györgytől függjenek s a tőle választott papoktól hallgassanak, akik pedig ezeket háborítanák, mint hitetlenek, úgy büntetődjenek.. E végzés mellé nem akarának állani a csíki székelyek; kerülgeti őket János király ígéretekkel s fenyegetésekkel is, de úgysem mehetne semmire velük; felmérgelődék azért s a következő 1567. esztendőben sok fegyveres népet bocsájta rájuk, hogy erőszakosan kitérjenek az igaz hitből. Vala Alfalúban egy buzgó lelkű, istenfélő megyés pap, István nevű. Ez jobbán is felbiztatá állhatatosságra a népet. Elszánák magukat, vagyonukat és életüket a régi szent hitüknek oltalmára s halálra lőnek készebbek, mint attól elszakadásra. Azt végezték, hogy ily utolsó veszedelemben az egész nép fejenként, kicsinytől fogva nagyig, házaikat, mindenüket odahagyván, e szentképhez gyülekezzenek s egy-szívvel-lélekkel könyörögjenek az Istenhez, hogy szentséges Édesanyjának- a magyarok régi Nagyasszonyának- érdemeiért tekintse őket ilyen nagy szükségükben. Egybe is gyülekezvén ... s köszönték a boldogságos Szűzet az ő szentképében s alázatosan kérték, hogy segítené meg őket s nyerne malasztot szent Fiától a közelgő veszedelmek elhárítására. Híre érkezik azonban, hogy Udvarhely felől nyomulnának feléjük a hadak; ennélfogva kiválogatták maguk közül, valaki csak fegyvert foghatott s rendbe állították őket az ott kiterjedt szép mezőre; a fehérnépekre, az öregeknek, a gyermekeknek megparancsolták, hogy míg odajárnak, ezen helyről el ne távozzanak, hanem imádják Istent és kérjék, hogy tőlük a malasztot Anyjának érdemeiért mennyei segítségét meg ne vonja. A fegyveres nép hasonlóképpen imádkozva, eléje kezd vonulni János király hadának. Szembe találkozván, fegyverre kele közöttük a dolog, nem hagyá Isten az igaz ügyet, felülfordulának a csíkiek s a király hadának jórészét levágták, a többi nyakra főre visszaszalada. Elvégződvén a verekedés, visszafordulnak hazafelé a csíkiek mikor közelgettek volna a klastromhoz, eléjök ment az ottan maradott nép, kimondhatatlan örömmel fogadták egymást s együtt zengő dicséretekkel a templomba sietének, hol a nagyhatalmú Szűznek szép képe előtt hálát adának az Úristennek, hogy őket az igaz hit üldözőitől megmentette. Történék a dolog 1567-ben pünkösd szombatján. Annak emlékezetére most is minden esztendőben azon napon egybegyűlnek oda, de nemcsak Csíkból.A Nagyerdőn ezen ütközet helyén, az ú. n. Lónyugtató nevű helyen előbb egy kőkereszt, aztán egy fakereszt állott. Ma a csata emlékét a zárda előtti téren levő Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatán egy kőtábla található e felírással: ,, Emlékére azon győzedelemnek, melyet 1567 pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent hitét védelmező székely nép. Ezen alkotmányt emelte sepsiszentiványi Liber báró Henter Antal az Krisztus rendjének aranykeresztes vitéze, az apostoli királyi és császári Felség aranykulcsos híve s nemes anya Udvarhelyszék főkirálybírája. A győzelem annyira döntő volt, hogy Csíkot azután katolikus vallásában sem maga János Zsigmond, sem más nem háborgatta. Az 1591-es erdélyi országgyűlés a csíkiak vallásszabadságát törvénybe iktatta ( Erdélyi Országgyűlési Emlékek ): ,, A csíkbeli klastrom több odavaló helyekkel egyűtt, miért, hogy onnét ezideig is semminemű időben a római vallás ki nem irtódott, az odabéli atyánkfiainak lelkiismeretek megnyugtatására maradjanak ezen állapotban, mint ekkoráig voltak." "
- Id. Cserey Farkas: Geographia Mariana Regni Hungariae. 1780.
János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven magyar király
Az unitáriusok részéről azonban vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán megalakult Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz. A tordai országgyűlés négy vallás - a katolikus, evangélikus, református és unitárius - szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Csíksomlyó látképe (1856)
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
,, A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.
A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.
"
- Csíki Lapok, 1893. május 24.
,, A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.
"
- Csíki Lapok, 1894. május 16.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.




Forrás: Őseink Hagyatékai
koszegimarika, 2017. június 03. szombat, 07:45
Címkék: Szent László király, Szűz Mária, János Zsigmond, Babba Mária, Cserey Farkas, Geographia Mariana Regni Hungariae,
Kommentek
Marosvásárhelyi iskolaügy - A polgármesteri hivatal érvényesnek tekinti az iskolabérlési szerződést
még jogerős bírósági ítélet erről. Azt is hozzátette: a hivatal álláspontja szerint egy szerződést nem lehet egyoldalúan felbontani.

"Azt gondoljuk, hogy megegyezéses úton megoldható az egész probléma. Nem szükséges bírósághoz fordulni. Mindig a megegyezés útját kerestük. A pereskedés időveszteséget jelentene, és az iskolaépületekben tanuló gyermekeket és a szüleiket érintené hátrányosan" - magyarázta a szóvivő.

Az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány kuratóriuma szeptember 16-i csíksomlyói ülésén állapította meg, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, ezért a szerződés jogilag érvényét veszíti.

A szerződés rögzíti, hogy az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein 2014 és 2019 között miként osztozik az Unirea Főgimnázium, mely Marosvásárhely román elitiskolájának számít, és a Római Katolikus Gimnázium. A szerződés 2. cikkelye rögzíti: "Ha a Római Katolikus Gimnázium nem alakul
velemenyezd, 2017. október 18. szerda, 15:32
Daczó Árpád: A Gyimesi Babba Mária
valami?
Babba Mária tudja?
- Igen, mert a Babba Mária mindent tud.
- Biztosan tudod azt is, ki az a Babba Mária.
- A Babba Mária a Szép Szűz Mária. Olyan ő, mint a Jóisten.
- Mint a Jóisten? Talán még imádkoztok is hozzája.
- Igen, mondjuk az Üdvözletet, a Most segíts meg Máriát, és kérjük, hogy segéljen meg a Babba Mária.
A Babba Mária elnevezéssel legelőször Csíksomlyón találkoztam. Egy csíkborzsovai asszony a fiacskájának így mutatta meg a csíksomlyói Mária kegyszobrát:
- Né, látod, ott van a Babba Mária.
Kíváncsian kérdeztem akkor az asszonyt, hogy mit jelent a Babba Mária.
- Azt jelenti, hogy Szép Szűz Mária. Mert a babba azt jelenti, hogy szép.
- Azért Babba Mária, mert szép?
- Igen. Ha a gyermekeknek azt akarjuk mondani, hogy szép, azt mondjuk, hogy babba, babbás. Mert a babba, az szép.
- Mária is azért Babba Mária, mert szép?
- Igen. Ő a legszebb. Azért Babba
suzymama, 2017. október 10. kedd, 15:22
Reformáció 500 - Balog: az együttlétet kell hozzátennünk a reformáció igazához
Ferencre, az Unitárius egyház alapítójára emlékeztetett az évfordulón. Úgy vélte az erdélyiek bölcsességére vall, hogy 1568-ban a rendek törvénybe iktatták, "hitéért senkit üldözni nem szabad, mert a hit Isten ajándéka". Ez a határozat teremtette meg azt a történeti lehetőséget, hogy Erdélyben az unitárius felekezet egyházzá tudott szerveződni, és meg tudott maradni.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi hegyek között több mozdony által vontatott csíksomlyói zarándokvonatokkal példázta, hogy az erők összeadására van szükség a cél eléréséhez. "Akkor tudunk nagy célokat elérni, ha úgy, mint a mozdonyok, összeadva erőinket együtt húzzuk a lelki szerelvényt a cél felé. Egymásra vagyunk utalva" - fogalmazott. A magyar kormánytól kapott segítséget egy olyan mozdonyhoz hasonlította, mely hátulról tolta meg a szerelvényt. Elmondta, az 500 éve szórványban működő egyháza a példa arra, hogy van bizonyság a túlélésre.

A magyarországi református egyház üdvözletét
velemenyezd, 2017. szeptember 30. szombat, 12:21
Szent Antal nagykilenced
Szent Antal nagykilenced a csíksomlyói kegytemplomban Illyés Zsolt Csíkszentléleki plébános mond szentbeszédet.
1 Videó

2 videó

3. Videó

4.Videó

5.Videó

6.Videó

7.Videó

8.Videó

9.Videó
maroka, 2017. szeptember 29. péntek, 10:47
Megtérés, Szent Ferenc vezetésével! 5.
Megtérés, Szent Ferenc vezetésével! 5.
Élő szentmise közvetítés: 2014. jánuár 27. csíksomlyói kegytemplomból. Szentmisét bemutatja: Csaba testvér. - A pénz az ördög ganaja! Szent Ferenc és az anyagi javak!
Videó
.............
maroka, 2017. szeptember 18. hétfő, 18:55
Megtérés Szent Ferenc nyomdokain folytatás
Dévai lelkigyakorlat 2. nap
Lelkigyakorlat istenkeresőknek, újonnan- vagy újból megtérőknek Csaba testvér vezetésével Déva
Videó a hang halk
Megtérés, Szent Ferenc vezetésével! 2.
Egyházunk, földi nagy családunk, áldásaival, a szentségek kiszolgálásával földi vándorlásunkban mellettünk van!
Élő szentmise közvetítés: 2014. jánuár 6.-án csíksomlyói kegytemplomból. Szentmisét bemutatja: Csaba testvér. Videó
maroka, 2017. szeptember 18. hétfő, 18:54
Bíró János (P. Antal) Erdély csillaga!
Idős Antal atya szavalta Csíksomlyói misén
............
- In memoriam Márton Áron
Áron püspök székely népünk
Legtündöklőbb csillaga,
A földön járt Úr Jézusnak
Megtestesült hű mása.
Megköszönjük az Istennek:
Örök hála érette,
Hogy szent Fiát a püspökben
Mihozzánk is elküldte.

Szentdomokos áldott földje:
A második Betlehem,
Felette a fényes csillag
Ragyogni fog szüntelen.
Áron püspök, megfogadjuk,
Esküt teszünk előtted:
Megőrizzük s továbbadjuk
A ránk bízott szent hitet.

Főpap voltál és vezérünk:
Sziklára szállt sasmadár,
Hirdetted, hogy legyen köztünk
Testvériség s béke már!
Sudár fenyő volt eszményed:
Ég felé néz, örökzöld,
Legyen ilyen minden utód,
Kit hordoz e drága föld.

Ezeréves kettős eszme
Őrizte meg nemzeted,
E megtartó örökségre
Épült egész életed:
Magyarság és Kereszténység!
Szentistváni gondolat!
Mindkettőhöz
maroka, 2017. szeptember 09. szombat, 16:59
Szeptember 12-én - Mária neve napja. 2015 évben
Szeptember 12-én van Mária neve napja, amely egyben az őszi búcsú a Csíksomlyói Szűzanya szentélyében. A szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek. A fél 11-es ünnepi szentmisét bemutatja, és szentbeszédet mond nm. és ft. Tamás József segédpüspök

Videó
maroka, 2017. szeptember 08. péntek, 10:27
Képek, videók
csiksomlyoi_bucsu-023_ 342
menusgabor
2017. augusztus 04. péntek, 22:31
Csíksomlyói segítő Szűzan
irmus
2017. május 14. vasárnap, 10:45
Csíksomlyói Madonna
furaila
2017. március 25. szombat, 21:49
csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2016. május 16. hétfő, 15:34
0 csiksomlyói búcsú.png
lovaszmarika
2016. május 16. hétfő, 12:03
csíksomlyói.jpg
lenke1964
2016. május 08. vasárnap, 15:32
A csíksomlyói történethez
sanci81
2015. július 03. péntek, 20:00
A csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2015. január 27. kedd, 14:49
A csíksomlyói Szüzanya lá
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:20
A csíksomlyói Pünkösdi-Bú
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói Kegytemplom
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói búcsú.jpg
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
husvéti népszokások.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:56
husvéti népszokások 2.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:55
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.