Regisztráció  Belépés
2018. január 19. péntek | 3. hét | 19. nap | 22:31 | Sára, Márió
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú története, eredete. ,,Tarts meg minket őseink szent hitében!"
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a ,,napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.
A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-ból való munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munkáját eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre idézte A csíksomlyói tanoda és nevelde című írásának egy jegyzeté­ben, a gyulafehérvári püspöki levéltárban őrzött eredetiből.
,, ,,A székelyek, amióta a scithiai pogányságból kitértek, mindekkorig a sokrendbeli bajok, veszedelmes idők és a fejedelmek változása között is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulván tőle Blandrata György dögletes tudománya után az ifjú János király, arra vetemedik, hogy már becsülete sem volt már senkinek előtte, hacsak szentháromságtagadó nem volt, végzést is írva az 1566. esztendőben Szent András napjában, hogy az erdélyi birodalomban mindenek Blandrata Györgytől függjenek s a tőle választott papoktól hallgassanak, akik pedig ezeket háborítanák, mint hitetlenek, úgy büntetődjenek.. E végzés mellé nem akarának állani a csíki székelyek; kerülgeti őket János király ígéretekkel s fenyegetésekkel is, de úgysem mehetne semmire velük; felmérgelődék azért s a következő 1567. esztendőben sok fegyveres népet bocsájta rájuk, hogy erőszakosan kitérjenek az igaz hitből. Vala Alfalúban egy buzgó lelkű, istenfélő megyés pap, István nevű. Ez jobbán is felbiztatá állhatatosságra a népet. Elszánák magukat, vagyonukat és életüket a régi szent hitüknek oltalmára s halálra lőnek készebbek, mint attól elszakadásra. Azt végezték, hogy ily utolsó veszedelemben az egész nép fejenként, kicsinytől fogva nagyig, házaikat, mindenüket odahagyván, e szentképhez gyülekezzenek s egy-szívvel-lélekkel könyörögjenek az Istenhez, hogy szentséges Édesanyjának- a magyarok régi Nagyasszonyának- érdemeiért tekintse őket ilyen nagy szükségükben. Egybe is gyülekezvén ... s köszönték a boldogságos Szűzet az ő szentképében s alázatosan kérték, hogy segítené meg őket s nyerne malasztot szent Fiától a közelgő veszedelmek elhárítására. Híre érkezik azonban, hogy Udvarhely felől nyomulnának feléjük a hadak; ennélfogva kiválogatták maguk közül, valaki csak fegyvert foghatott s rendbe állították őket az ott kiterjedt szép mezőre; a fehérnépekre, az öregeknek, a gyermekeknek megparancsolták, hogy míg odajárnak, ezen helyről el ne távozzanak, hanem imádják Istent és kérjék, hogy tőlük a malasztot Anyjának érdemeiért mennyei segítségét meg ne vonja. A fegyveres nép hasonlóképpen imádkozva, eléje kezd vonulni János király hadának. Szembe találkozván, fegyverre kele közöttük a dolog, nem hagyá Isten az igaz ügyet, felülfordulának a csíkiek s a király hadának jórészét levágták, a többi nyakra főre visszaszalada. Elvégződvén a verekedés, visszafordulnak hazafelé a csíkiek mikor közelgettek volna a klastromhoz, eléjök ment az ottan maradott nép, kimondhatatlan örömmel fogadták egymást s együtt zengő dicséretekkel a templomba sietének, hol a nagyhatalmú Szűznek szép képe előtt hálát adának az Úristennek, hogy őket az igaz hit üldözőitől megmentette. Történék a dolog 1567-ben pünkösd szombatján. Annak emlékezetére most is minden esztendőben azon napon egybegyűlnek oda, de nemcsak Csíkból.A Nagyerdőn ezen ütközet helyén, az ú. n. Lónyugtató nevű helyen előbb egy kőkereszt, aztán egy fakereszt állott. Ma a csata emlékét a zárda előtti téren levő Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatán egy kőtábla található e felírással: ,, Emlékére azon győzedelemnek, melyet 1567 pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent hitét védelmező székely nép. Ezen alkotmányt emelte sepsiszentiványi Liber báró Henter Antal az Krisztus rendjének aranykeresztes vitéze, az apostoli királyi és császári Felség aranykulcsos híve s nemes anya Udvarhelyszék főkirálybírája. A győzelem annyira döntő volt, hogy Csíkot azután katolikus vallásában sem maga János Zsigmond, sem más nem háborgatta. Az 1591-es erdélyi országgyűlés a csíkiak vallásszabadságát törvénybe iktatta ( Erdélyi Országgyűlési Emlékek ): ,, A csíkbeli klastrom több odavaló helyekkel egyűtt, miért, hogy onnét ezideig is semminemű időben a római vallás ki nem irtódott, az odabéli atyánkfiainak lelkiismeretek megnyugtatására maradjanak ezen állapotban, mint ekkoráig voltak." "
- Id. Cserey Farkas: Geographia Mariana Regni Hungariae. 1780.
János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven magyar király
Az unitáriusok részéről azonban vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán megalakult Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz. A tordai országgyűlés négy vallás - a katolikus, evangélikus, református és unitárius - szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Csíksomlyó látképe (1856)
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
,, A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.
A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.
"
- Csíki Lapok, 1893. május 24.
,, A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.
"
- Csíki Lapok, 1894. május 16.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.




Forrás: Őseink Hagyatékai
koszegimarika, 2017. június 03. szombat, 07:45
Címkék: Szent László király, Szűz Mária, János Zsigmond, Babba Mária, Cserey Farkas, Geographia Mariana Regni Hungariae,
Kommentek
Szőke István Atilla : Szeretet világlik, ’hol magyarok
megváltása,
fénye messze árad Isten gyermekének.

Csillag után vágynak ma a magyar lelkek,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.
Mennek-mendegélnek reménykedő szívvel,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.

Király-hágó felől Hargita hegyéhez,
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.
Kincses Kolozsvárra, Marosvásárhelyre,
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.

Székelyudvarhelyre, faragott kapukhoz,
visznek vágyakozva boldog békességet,
Csíksomlyói Szűzhöz, onnan bé Moldvába,
visznek vágyakozva boldog békességet.

Felvidéknek földjét egészen bejárják,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.
Pozsony városában s Kassán énekelnek,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.

Lenn a Délvidéken halkan imádkoznak,
apáik szavára megint emlékeznek,
Szabadkán megállnak, Zentán összegyűlnek,
apáik szavára megint emlékeznek

Kárpátalja szelíd ösvényein lépnek,
a régi regéknek erejét
sz719eszter, 2017. december 20. szerda, 12:31
Gyalogosan tehetik meg az utolsó száz kilométert a csíksomlyói búcsúra nyugatról érkező zarándokok
A Hargita megyei önkormányzat vezetői erről egyeztettek pénteken Csíkszeredában az Erdélyi Mária Út Egyesület elnökével és az útba eső települések polgármestereivel.

Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogyaz elmúlt években általában néhány százan zarándokoltak gyalog a búcsúra, de azt tapasztalták, hogy a gyalogos zarándokok száma évről évre nő, és kezdték felfedezni ezt a zarándokútvonalat a spanyolországi El Caminót megjárt nem magyar zarándokok is. Az egyesület ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az útba eső települések gondoskodjanak a zarándokutak megjavításáról, létesítsenek szálláshelyeket, és tájékoztató táblákat helyezzenek ki.

Molnár Sándor elmagyarázta, hogy az El Camino mintájára a gyalogos zarándokoknak zarándokútlevelet adnak, amelyekbe valamennyi érintett településen pecsét kerül. Hozzátette: a korábbi évek tapasztalata alapján rájöttek, hogy a falvak üzleteiben, vendéglátó egységeikben kell tartani a pecsétet, mert így biztosítható
velemenyezd, 2017. december 15. péntek, 14:45
Zonda Attila: Fenyőfák
körülvesznek ezek a Hidegkút erdejében nevelkedett farkasok.
Ágak csapódtak fel a madarak végett, de talán a madarak is azért riadtak meg, mert ők onnan fentről már látják a közelgő farkasokat.
Istenem, te, aki jelen vagy még a Hidegkút erdejében is, erősebb vagy a farkasoknál, a medvéknél, K.GY. -nál és a román milicistánál is, kérlek, védjél meg engemet! Küld el a farkasokat!
De lehet, hogy az lesz a legjobb, hogyha Szűz Máriát kérem, mert ő innen nem messze, a nagy havas hegyeken túl, a csíksomlyói Nyeregben már egyszer megjelent. Hátha értem is megtenné, hátha megvédene a farkasoktól! Milyen jó, hogy Pacifik atya a hittanórán megtanított egy szép Máriás imádságra, amitől vigyázni fog ő rám!
Édesapám borotvaéles fészijét az oldalamhoz támasztottam, kezemet összefogtam a hüvelykujjaimat keresztbe téve, és égre szegett fejjel, bátran, hangosan imádkoztam.

Most segíts meg Mária,
ó irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak
eloszlatni van hatalmad.
Hol már
hidegkut, 2017. december 15. péntek, 07:27
Krónika: Románia ismét elmulasztotta képviselni a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO szellemi világörökségi
Az UNESCO szellemi világörökség bizottsága december 4. és 9. között ülésezett Dél-Koreában, ám nem szerepelt az ülés napirendjén a csíksomlyói búcsú felvételi javaslata. A búcsú UNESCO- védelmét a román kulturális tárca Kelemen Hunor minisztersége idején kezdeményezte, ám a szellemi világörökség bizottsága tavaly decemberben Etiópiában tartott ülésén a Romániát képviselő államtitkár nem kívánta helyben pótolni a dossziéból hiányzó iratot, ezért a bizottság elhalasztotta a döntést.

A román kulturális tárca egy évvel ezelőtti közleményében tudatta: a csíksomlyói dosszié "kiegészítésre szorul, és az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának következő ülésén ismét tárgyalni fognak az előterjesztésről".

Novák Csaba szenátor, a román parlament UNESCO-bizottságának tagja a Krónikának elmondta: a bizottság írásban kért hétfőn magyarázatot a romániai Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériumától arra, hogy miért nem szerepelt a tárca idei felterjesztésében a búcsú. A Romániai Magyar
velemenyezd, 2017. december 13. szerda, 10:31
IMA A CSíKSOMLYÓI SZŰZ MÁRIÁhoz
IMA A CSíKSOMLYÓI SZŰZ MÁRIÁhoz
Üdvözlégy Csíksomlyói Szentséges Szűz Mária,
Keresztény híveidnek Segítő
Anyja!
Íme kegyszobrod előtt térdelve, mély alázattal
Mutatom be tiszteletemet és hódolatomat.
Te általad ajánlom fel magamat Istennek, és
Remélem, hogy általad elnyerem mindazokat
A kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van.
Irgalmas Jó Anyám, tekints reám, fogadj engem
Anyai Jóságoddal és megértéseddel.
Bizalommal jöttem ide, mint édesanyámhoz,
Hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához.
Végy anyai oltalmadba és nyújtsd felém kezedet,
Mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon.
Hallgasd meg buzgó kérésemet, segíts minden ügyemben,
Vigasztalj szenvedésemben és bánatomban,
Oltalmazz a veszélyben, ments meg a bűnre vezető
Kísértésektől, légy betegségemben ápolóm és
Halálomkor vigasztalóm.
A te kegyes oltalmadba ajánlom, nem csak önmagamat,
Hanem szüleimet, testvéreimet,
lenke1964, 2017. december 08. péntek, 18:15
Jövőre is indul zarándokvonat a csíksomlyói búcsúba
A négynapos program legfontosabb eseménye a csíksomlyói Mária-ünnep, a pünkösdi búcsú, valamint a zarándoklat Gyimesbe, a történelmi Magyarország ezeréves határához.

Mező Tibor, az utazást szervező Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezetője elmondta: a Csíksomlyó Expressz az előző évekhez hasonlóan Szombathelyről indul, és Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével péntek hajnalban érkezik Budapestre.

A Keleti pályaudvarról a Székely Gyorssal egy, 16 kocsiból álló szerelvényként indul tovább Erdélybe. Az "össznemzeti zarándokvonatot" a Szent István király tiszteletére feldíszített mozdony húzza majd.

A zarándokokat felcsíki és alcsíki falvakban, székely családoknál szállásolják el - tette hozzá.

Mező Tibor elmondta: a zarándokok szombaton a csíksomlyói Mária-kegyhelyen részt vesznek a búcsúi szentmisén, vasárnap pedig Gyimesbe, az ezeréves határhoz zarándokolnak.

Ezt követően a Csíksomlyó Expressz zarándokai Madéfalvára mennek, ahol megemlékezést tartanak az
velemenyezd, 2017. december 06. szerda, 12:53
Fazekas Sándor: a gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán is hungarikum lett
A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében.

Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést.

A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba - mondta a miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta,
velemenyezd, 2017. december 05. kedd, 20:41
Böjte Csaba üzenete.
logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nekem ezer méterről az autó ötvenessel, akkor hány másodperc múlva fog elütni... csak az nem logikus, hogy miért nem ugrok félre, miért nem igazítom meg a cserepeket az otthonomon, miért várjuk némán, passzívan a sorsunk beteljesedését?
Egy statikusan gondolkodó világban élünk, a legtöbb ember abból indul ki, hogy ilyen a világ, ez van, ezt kell elfogadni. Mostanában újból és újból felcsendül bennem egy régi, Kájoni János által gyűjtött csíksomlyói dal refrénje: “ha nincs kenyér, keresünk!"
Igen, mi keresztények a mi Urunktól Istenünktől azt halljuk: “Keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek","bármit kértek az én nevemben, azt megkapjátok". Igen, egy változó, növekvő, kibontakozó világot teremtett az Isten, és mi ennek a folyamatosan születő világnak vagyunk a gyermekei. Nem statikus, fáradt gondolkodás kellene vezessen bennünket, hanem egy dinamikus, bátor, cselekvő, keresztény
marikaszanto, 2017. november 25. szombat, 16:11
Képek, videók
csiksomlyoi_bucsu-023_ 342
menusgabor
2017. december 16. szombat, 19:59
Csíksomlyói segítő Szűzan
irmus
2017. május 14. vasárnap, 10:45
Csíksomlyói Madonna
furaila
2017. március 25. szombat, 21:49
csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2016. május 16. hétfő, 15:34
0 csiksomlyói búcsú.png
lovaszmarika
2016. május 16. hétfő, 12:03
csíksomlyói.jpg
lenke1964
2016. május 08. vasárnap, 15:32
A csíksomlyói történethez
sanci81
2015. július 03. péntek, 20:00
A csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2015. január 27. kedd, 14:49
A csíksomlyói Szüzanya lá
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:20
A csíksomlyói Pünkösdi-Bú
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói Kegytemplom
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
husvéti népszokások.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:56
husvéti népszokások 2.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:55
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.