Regisztráció  Belépés
2017. szeptember 26. kedd | 39. hét | 269. nap | 09:26 | Jusztina
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú
Jeles napok és népszokások - Pünkösd - Csíksomlyói búcsú története, eredete. ,,Tarts meg minket őseink szent hitében!"
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a ,,napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.
A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-ból való munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munkáját eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre idézte A csíksomlyói tanoda és nevelde című írásának egy jegyzeté­ben, a gyulafehérvári püspöki levéltárban őrzött eredetiből.
,, ,,A székelyek, amióta a scithiai pogányságból kitértek, mindekkorig a sokrendbeli bajok, veszedelmes idők és a fejedelmek változása között is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulván tőle Blandrata György dögletes tudománya után az ifjú János király, arra vetemedik, hogy már becsülete sem volt már senkinek előtte, hacsak szentháromságtagadó nem volt, végzést is írva az 1566. esztendőben Szent András napjában, hogy az erdélyi birodalomban mindenek Blandrata Györgytől függjenek s a tőle választott papoktól hallgassanak, akik pedig ezeket háborítanák, mint hitetlenek, úgy büntetődjenek.. E végzés mellé nem akarának állani a csíki székelyek; kerülgeti őket János király ígéretekkel s fenyegetésekkel is, de úgysem mehetne semmire velük; felmérgelődék azért s a következő 1567. esztendőben sok fegyveres népet bocsájta rájuk, hogy erőszakosan kitérjenek az igaz hitből. Vala Alfalúban egy buzgó lelkű, istenfélő megyés pap, István nevű. Ez jobbán is felbiztatá állhatatosságra a népet. Elszánák magukat, vagyonukat és életüket a régi szent hitüknek oltalmára s halálra lőnek készebbek, mint attól elszakadásra. Azt végezték, hogy ily utolsó veszedelemben az egész nép fejenként, kicsinytől fogva nagyig, házaikat, mindenüket odahagyván, e szentképhez gyülekezzenek s egy-szívvel-lélekkel könyörögjenek az Istenhez, hogy szentséges Édesanyjának- a magyarok régi Nagyasszonyának- érdemeiért tekintse őket ilyen nagy szükségükben. Egybe is gyülekezvén ... s köszönték a boldogságos Szűzet az ő szentképében s alázatosan kérték, hogy segítené meg őket s nyerne malasztot szent Fiától a közelgő veszedelmek elhárítására. Híre érkezik azonban, hogy Udvarhely felől nyomulnának feléjük a hadak; ennélfogva kiválogatták maguk közül, valaki csak fegyvert foghatott s rendbe állították őket az ott kiterjedt szép mezőre; a fehérnépekre, az öregeknek, a gyermekeknek megparancsolták, hogy míg odajárnak, ezen helyről el ne távozzanak, hanem imádják Istent és kérjék, hogy tőlük a malasztot Anyjának érdemeiért mennyei segítségét meg ne vonja. A fegyveres nép hasonlóképpen imádkozva, eléje kezd vonulni János király hadának. Szembe találkozván, fegyverre kele közöttük a dolog, nem hagyá Isten az igaz ügyet, felülfordulának a csíkiek s a király hadának jórészét levágták, a többi nyakra főre visszaszalada. Elvégződvén a verekedés, visszafordulnak hazafelé a csíkiek mikor közelgettek volna a klastromhoz, eléjök ment az ottan maradott nép, kimondhatatlan örömmel fogadták egymást s együtt zengő dicséretekkel a templomba sietének, hol a nagyhatalmú Szűznek szép képe előtt hálát adának az Úristennek, hogy őket az igaz hit üldözőitől megmentette. Történék a dolog 1567-ben pünkösd szombatján. Annak emlékezetére most is minden esztendőben azon napon egybegyűlnek oda, de nemcsak Csíkból.A Nagyerdőn ezen ütközet helyén, az ú. n. Lónyugtató nevű helyen előbb egy kőkereszt, aztán egy fakereszt állott. Ma a csata emlékét a zárda előtti téren levő Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatán egy kőtábla található e felírással: ,, Emlékére azon győzedelemnek, melyet 1567 pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent hitét védelmező székely nép. Ezen alkotmányt emelte sepsiszentiványi Liber báró Henter Antal az Krisztus rendjének aranykeresztes vitéze, az apostoli királyi és császári Felség aranykulcsos híve s nemes anya Udvarhelyszék főkirálybírája. A győzelem annyira döntő volt, hogy Csíkot azután katolikus vallásában sem maga János Zsigmond, sem más nem háborgatta. Az 1591-es erdélyi országgyűlés a csíkiak vallásszabadságát törvénybe iktatta ( Erdélyi Országgyűlési Emlékek ): ,, A csíkbeli klastrom több odavaló helyekkel egyűtt, miért, hogy onnét ezideig is semminemű időben a római vallás ki nem irtódott, az odabéli atyánkfiainak lelkiismeretek megnyugtatására maradjanak ezen állapotban, mint ekkoráig voltak." "
- Id. Cserey Farkas: Geographia Mariana Regni Hungariae. 1780.
János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven magyar király
Az unitáriusok részéről azonban vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán megalakult Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz. A tordai országgyűlés négy vallás - a katolikus, evangélikus, református és unitárius - szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Csíksomlyó látképe (1856)
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
,, A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.
A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.
"
- Csíki Lapok, 1893. május 24.
,, A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.
"
- Csíki Lapok, 1894. május 16.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.




Forrás: Őseink Hagyatékai
koszegimarika, 2017. június 03. szombat, 07:45
Címkék: Szent László király, Szűz Mária, János Zsigmond, Babba Mária, Cserey Farkas, Geographia Mariana Regni Hungariae,
Kommentek
Megtérés Szent Ferenc nyomdokain folytatás
Dévai lelkigyakorlat 2. nap
Lelkigyakorlat istenkeresőknek, újonnan- vagy újból megtérőknek Csaba testvér vezetésével Déva
Videó a hang halk
Megtérés, Szent Ferenc vezetésével! 2.
Egyházunk, földi nagy családunk, áldásaival, a szentségek kiszolgálásával földi vándorlásunkban mellettünk van!
Élő szentmise közvetítés: 2014. jánuár 6.-án csíksomlyói kegytemplomból. Szentmisét bemutatja: Csaba testvér. Videó
maroka, 2017. szeptember 18. hétfő, 18:54
Bíró János (P. Antal) Erdély csillaga!
Idős Antal atya szavalta Csíksomlyói misén
............
- In memoriam Márton Áron
Áron püspök székely népünk
Legtündöklőbb csillaga,
A földön járt Úr Jézusnak
Megtestesült hű mása.
Megköszönjük az Istennek:
Örök hála érette,
Hogy szent Fiát a püspökben
Mihozzánk is elküldte.

Szentdomokos áldott földje:
A második Betlehem,
Felette a fényes csillag
Ragyogni fog szüntelen.
Áron püspök, megfogadjuk,
Esküt teszünk előtted:
Megőrizzük s továbbadjuk
A ránk bízott szent hitet.

Főpap voltál és vezérünk:
Sziklára szállt sasmadár,
Hirdetted, hogy legyen köztünk
Testvériség s béke már!
Sudár fenyő volt eszményed:
Ég felé néz, örökzöld,
Legyen ilyen minden utód,
Kit hordoz e drága föld.

Ezeréves kettős eszme
Őrizte meg nemzeted,
E megtartó örökségre
Épült egész életed:
Magyarság és Kereszténység!
Szentistváni gondolat!
Mindkettőhöz
maroka, 2017. szeptember 09. szombat, 16:59
Szeptember 12-én - Mária neve napja. 2015 évben
Szeptember 12-én van Mária neve napja, amely egyben az őszi búcsú a Csíksomlyói Szűzanya szentélyében. A szentmisék reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek. A fél 11-es ünnepi szentmisét bemutatja, és szentbeszédet mond nm. és ft. Tamás József segédpüspök

Videó
maroka, 2017. szeptember 08. péntek, 10:27
Balázs József erdélyi festőművész műveiből nyílt kiállítás Budapesten
1954-ben. Tanulmányainak befejezése után visszatért szülőfalujába, ahol azóta is él, alkot és gazdálkodik. Szülőföldjéhez való ragaszkodása a mai napig meghatározza művészi és pedagógusi pályáját.

"Munkássága a szülőföld iránti elkötelezettsége és a népe iránti szeretet, valamint a hűség ékes példája" - hangoztatta Szász Jenő, hozzátéve, hogy képein a székelyföldi táj mellett napégette arcú idős férfiak, asszonyok és lovak is megjelennek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Balázs József a Csíksomlyói búcsú zarándoklatának egyik újraindítója volt a rendszerváltás után, festményein gyakran jelennek meg az ünnephez kapcsolódó témák, motívumok.

Alkotásainak nagy részét magángyűjteményekben őrzik a világ különböző országaiban Japántól Amerikáig - emelte ki az elnök.

Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a tárlat fővédnöke elmondta: Balázs József képei bepillantást engednek Erdély harmóniájába, a székely ember ünnepébe és hétköznapjaiba, a keresztény ember hitvilágába. Portréin
velemenyezd, 2017. augusztus 22. kedd, 20:13
Márk József atya gyémántmiséje
Élő közvetítés 19 -orától. Augusztus 20 - 2017
Augusztus 20-án, Szent István király ünnepe. Az esti szentmise keretében ünnepli Márk József atya gyémántmiséjét, vagyis pappá szenttelésének 60. évfordulóját, aki 47 éve szolgál a csíksomlyói kegyhelyen.
Videó
maroka, 2017. augusztus 21. hétfő, 14:16
Csíksomlyói Naphimnusz
Csíksomlyói Naphimnusz

Mindenható Isten, fölséges Atyánk,
Téged dicsér minden és téged áld.
Szívünkből száll minden ének,
Könyörgés, hála, dicséret
Hozzád kiált.

Nevedet sem vagyunk méltó kimondani,
Előtted csak dadogva tudunk szólani,
Csíksomlyón a por is áldott,
Fölmagasztalt alkotásod,
Ki mondja ki...

Aranyban ragyog Urunk és Apánk a Nap,
Keletről nyugatra jár, rajtunk áthalad,
Őbenne lakik Máriánk
Ő lett a hazánk, pátriánk,
Tenger s a part.

Ringat, altat, eljátszik velünk Földanyánk,
Téged dicsér mikor ver s amikor megáld,
Mikor gyümölcs ragyog a fán,
Amikor elhull a virág
S hó hull reánk.

Téged dicsér, a téli égről ránk ragyog,
Szerelmünk hívogat, asszonyunk a Hold,
Feléd emeli arcunkat,
A szegénynek utat mutat
És csillagot...

Ahol az a
bozsanyinemanyi, 2017. július 25. kedd, 00:45
Iohannis Székelyföldön - Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott tárgyalásokat a székely önkormányzati
Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták. A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett. Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Iohannis, aki korábban tanár és polgármester is
velemenyezd, 2017. július 18. kedd, 17:33
Iohannis a Székelyföldön: az etnikai autonómia gátolja a fejlődést
és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a többség és kisebbség között.

"Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni magunkat" - jelentette ki a fórumon Borboly Csaba, a vendéglátó Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől ahhoz, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv alapján tanulják a román nyelvet, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetema magyar közösség adólejeiből román költségvetési támogatást is kapjon, hogy a román állam is támogassa a csíksomlyói búcsú felvételét a világörökségi listára.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó - 1918-as gyulafehehérvári nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy a román állam - törvényhozási, kormányzati és igazságszolgáltatási döntései révén - kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben, és jelképei üldözése, vagy anyanyelvhasználata korlátozása által olyan jogokat tagad meg tőle, amelyek más román állampolgárok szabadon
velemenyezd, 2017. július 18. kedd, 13:22
Képek, videók
csiksomlyoi_bucsu-023_ 342
menusgabor
2017. augusztus 04. péntek, 22:31
Csíksomlyói segítő Szűzan
irmus
2017. május 14. vasárnap, 10:45
Csíksomlyói Madonna
furaila
2017. március 25. szombat, 21:49
csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2016. május 16. hétfő, 15:34
0 csiksomlyói búcsú.png
lovaszmarika
2016. május 16. hétfő, 12:03
csíksomlyói.jpg
lenke1964
2016. május 08. vasárnap, 15:32
A csíksomlyói történethez
sanci81
2015. július 03. péntek, 20:00
A csiksomlyoi Szuzanya
borigit
2015. január 27. kedd, 14:49
A csíksomlyói Szüzanya lá
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:20
A csíksomlyói Pünkösdi-Bú
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói Kegytemplom
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
A csíksomlyói búcsú.jpg
farkas1945
2014. január 07. kedd, 18:19
husvéti népszokások.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:56
husvéti népszokások 2.jpg
kicsoda57
2012. április 05. csütörtök, 17:55
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.