| Vers |
 |
SZABÓ LŐRINC
NEFELEJCS
A virágokból először a kék
nefelejcs tetszett: azt a szép nevét
külön is megszerettem, hogy olyan
beszélgetős és hogy értelme van:
szinte rászól az emberre vele,
úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,
ha kéri?), hogy: ne felejts! Többnyire
jól hallottam, egész világosan,
égszin hangját, néha meg én magam
sugtam, vagy nem is sugtam, csak olyan
nagyon vártam már, hogy tán a szivem
szólt helyette vagy éppen a fülem:
ilyenkor nem tudtam, képzelem-e
vagy tényleg csalok, neki, a neve
mondásával?... De még ha csalok is,
nyugtattam meg magamat, az a kis
segítség semmi, hisz úgy szeretem;
s dehogy felejtem, nem én, sohasem! |
| kirscha, 2018. október 12. péntek, 20:59 |
|
| |
| H.Kohut Katalin: Kék nefelejcs |
 |
H.Kohut Katalin: Kék nefelejcs
Élt egyszer egy aranyhajú, zöld szemű királylány Pannoniában. A szülei nagyon boldogok voltak, mikor megszületett, de amikor Johanna szépséges nővé fejlődött, egyre jobban magába mélyedt, álomvilágban élt, nem lehetett kicsalogatni a valóságba.
Az ország fekete seregeket tartott fenn, ez a törvénytaposás, meg a szomorú látlelet elkeserítette a királylányt, amikor mentek az alattvalók mesélni, milyen igazságtalanság érte őket. Már kicsi kora óta hallgatta ezeket a történeteket, vigasztalhatatlanná vált és úgy érezte, nincsen segítség, túl erősek a hatalmak ahhoz, hogy meggyőzze őket észérvekkel csendes szavakkal, ahogyan tette ezt addig, felhívásokat, verseket küldve fontosabb helyekre, reménytelenül. Közben a provinciák képviselték az egyházat, mely üldözte a zöld szemű szépséges leányokat állandó feszületesként, vádolva boszorkánysággal, meg férfiak megrontásával. A férfiak sötétek voltak, nem értették, hogy az ő hibájuk az, hogy a |
| kohlinka, 2018. szeptember 26. szerda, 16:09 |
|
| |
| H.Kohut Katalin: Júniusi álom |
|
H.Kohut Katalin: Júniusi álom
Ismét egy hónapnak vége lesz,
kísér a lágy zene és a dzsessz,
ragtimét hallgatni jó dolog,
lázasan kottákat rámolok.
Dalaim senki sem hallgatja,
a hangom az eget áthatja,
irigyem sok akadt miatta,
szemem az arcomat áztatta.
A zene kiáradt érzelem,
tisztaság, más sosem kell nekem,
kottáz a szívem főbb neveket,
benne él az örök-szeretet.
Nefelejcs kékjében szivárvány,
szövetség egében a márvány,
összeköt mindünket örökség,
igazság, a nemes emberség.
Júniust engedem, fusson el,
fogságba rejtett a bús panel,
csillagok tükrét nem láthatom,
makacs lett kezemben is a toll.
Gyászolom az egész életet,
a sötét a szívem verme lett,
de amíg kékül az akarat,
négy évszak álma is megmarad.
2018. június 25. |
| kohlinka, 2018. szeptember 25. kedd, 18:29 |
|
| |
| Szuhanics Albert: Virágoskert |
 |
szerelmet jelent.
Kék ibolya, a szerénység,
szende, hamvas lány.
De rejteki lelke tüzes,
kínozza magány.
Margaréta, nap virága,
elmondja nekem.
Milyen édes nyár derekán,
minden szerelem.
A nárcisz a büszkeségé,
ne légy szolgalélek!
Emeld fel büszkén fejedet,
mert szeretlek téged.
A babér a koszorúé,
mit elnyerhet egy költő.
Kit szeretve olvasgat majd
sok-sok emberöltő.
A nefelejcs, emlékeztet,
mindenre, mi szép volt.
Hajad selyme, s a két szemed,
mint a kéklő égbolt.
Őszirózsa és krizantém,
érett kor virága.
Idő múlhat, de megmarad
szerelmünknek lángja.
A hóvirág reménységé,
minden télnek vége.
Készülünk nagy szerelemre,
s fénylő napsütésre.
Aranyeső, aranykapu,
évszakról-évszakra.
Átlépő sóvárgó télből,
szerelmes tavaszba.
Napraforgó, sárga arany, |
| erzsikepuskas, 2018. szeptember 24. hétfő, 15:18 |
|
| |
| Egy szál virággal is elmondhatjuk... |
 |
szerelmedért.
Kamélia - Szerencsém van veled.
Kankalin - Nélküled halott vagyok.
Kék liliom - Titkos hódolódtól.
Kikerics - Örülök, hogy megkaptalak.
Kökörcsin - Őszinte vagyok, és te?
Körömvirág - Úgy érzem, nem szeretsz.
Krizantém - Kedvesem és barátom vagy.
Lila akác - Csókollak, csak úgy.
Lonc - Boldog minden veled töltött perc.
Magnólia - Lábaid előtt heverek.
Napraforgó - Bearanyozod a napjaimat.
Nárcisz - Maradj mindig ilyen édes.
Nefelejcs- Miénk az igaz szerelem.
Nőszirom - Hited reménnyel tölt el. Nőknek a befogadást, férfiaknak az odaadást jelképezi.
Orchidea - Kedvelem az érett nőket.
Őszirózsa - Csak téged szeretlek.
Páfrány: Jelentése virágnyelven elragadtatás, elbűvölés.
Petúnia - Ha velem vagy, megnyugszom.
Sárga nárcisz - Ugye, te is vágysz rám?
Sárga rózsa: Jelentése szolid érzelmek, kiegyensúlyozott, hűvös kapcsolat.
Szarkaláb - Baj, ha kicsit link vagyok?
Százszorszép - Örökké |
| vorosrozsa66, 2018. szeptember 12. szerda, 17:30 |
|
| |
| Szuhanics Albert : Virágoskert |
|
adom neked.
Vörös rózsa, tűzpiros,
szerelmet jelent.
Kék ibolya, a szerénység,
szende, hamvas lány.
De rejteki lelke tüzes,
kínozza magány.
Margaréta, nap virága,
elmondja nekem.
Milyen édes nyár derekán,
minden szerelem.
A nárcisz a büszkeségé,
ne légy szolgalélek!
Emeld fel büszkén fejedet,
mert szeretlek téged.
A babér a koszorúé,
mit elnyerhet egy költő.
Kit szeretve olvasgat majd
sok-sok emberöltő.
A nefelejcs, emlékeztet,
mindenre, mi szép volt.
Hajad selyme, s a két szemed,
mint a kéklő égbolt.
Őszirózsa és krizantém,
érett kor virága.
Idő múlhat, de megmarad
szerelmünknek lángja.
A hóvirág reménységé,
minden télnek vége.
Készülünk nagy szerelemre,
s fénylő napsütésre.
Aranyeső, aranykapu,
évszakról-évszakra.
Átlépő sóvárgó télből,
szerelmes tavaszba.
Napraforgó, sárga arany,
tüköre a napnak.
Szerelemünk |
| vorosrozsa66, 2018. szeptember 05. szerda, 10:53 |
|
| |
| Harsányi Lajos: Az eltűnt Örömhöz. |
 |
pirosruhás Öröm ?
Talán a nagy hegyek közé vonultál hallgatag
S most hűs ezüstgyopártól csillog omlatag hajad
Rablók kezébe estél és a vesztedbe rohantál,
Vagy tán egy szirtfokról a mélységbe zuhantál ?
Valami odvas börtön nyirkos mélyén senyvedsz
S hideg bilincs tapad forró virág-kezedhez ?
Vagy tán a messze nádak bujdosója lettél
S bölömbika kiált csodálatos fülednél ?
Az ér mellett bolyongsz s hogy el sohse felejtsed
A partjain keressz egy árva nefelejcset ?
Vagy tán a harsogó szilaj tengerre szálltál
S a bősz víz űz-hajt, tündérpiros virágszál ?
Vagy búvárként a mélyre jársz vak éjeken,
Hogy gyöngyöt lelj s felhozd a mélyről énnekem ?
Vagy tán e rút világot annyira meggyűlölted,
Hogy tündöklő-Magad a mély tengerbe ölted ?
Hová tűntél el, gyöngycipős, pirosruhás Öröm ?
Tört ablakom alatt fütyül a tiszta ősz.
Te azt ígérted, hogy egyszer majd visszajősz.
Jöjj vissza hát ! Akárhol élj a |
| marcyt, 2018. szeptember 03. hétfő, 08:16 |
|
| |
| Nefelejcs |
 |
Falu Tamás:
..........Nefelejcs
Bimbót álmodtak az orgonabokrok,
Merengtek a kék nefelejcsek,
S én csomót kötöttem az életemre,
Hogy élni
El ne felejtsek.
Utam a nyárból az őszbe kanyargott
És messze maradtak a kertek.
Oldani kezdem az élet csomóját,
Hogy halni
El ne felejtsek.
Prágai Magyar Hirlap, 1924. június 7. |
| pircsi09, 2018. augusztus 31. péntek, 06:29 |
|
| |
|
|
|
| Képek, videók |
| Nefelejcs |
|
irmus
2018. február 17. szombat, 10:37 |
|
|
| |
|
xMagazin
; "Nefelejcsek.jpg kép")
; "Nefelejcs.jpg kép")
; "421.NEFELEJCS.jpg kép")
; "Nefelejcs.jpg kép")
; "nefelejcs.png kép")
; "nefelejcs.png kép")
; "nefelejcs.jpg kép")
; "szabó lörinc.png kép")
; "Szabó Lőrinc..jpg kép")
; "Szabó Lőrinc.gif kép")